Dunántúli Napló, 1978. december (35. évfolyam, 331-359. szám)
1978-12-27 / 355. szám
Cyertyás László felvétele Pocsékoljuk az energiát Hűvösebb hálószobák — diszkrétebb világítású kirakatok Beszélgetés dr. Simon Pál nehézipari miniszterrel Akaratlanul is önmagunkat károsítjuk Elégtelen Van zsákodban minden jó, piros alma, mogyoró ... Ugye, milyen szépen hangzik az ének? Itt járt a Télapó, ám mielőtt az ajándékok belekerültek volna a kiscsizmákba, a Megyei Élelmiszerellenörzö és Vegyvizsgáló Intézet ellenőrei belenéztek a Nagy- szakállú zsákjába. Találtak is ott penészes, dohos szaloncukrot, szappanos izü nugátot. íme, részletek az intézet ez évi utolsó gyors- jelentéséből. A Mikulás nap már messze van, ám a jövőre való tekintettel okulásként nem árt felidézni a történteket: választékban és mennyiségben is kevés volt a csokoládéfigura az idén Mikuláskor. A vásárlók a 15 dekásnál nehezebb termékek közül legfeljebb a tejcsokoládés Télapó-figurát vették meg, az egyéb alakzatokat csupán kényszerűségből, mivel a közepes méretű és árfekvésű, 6—15 dekás figurák hamar elfogytak. Különösen a tejcsokoládéból készült figurákból volt hiány. A Budapesti Csokoládégyár díszített virgácsában az édességek között avas, szappanos ízű, fogyasztásra alkalmatlan nugátot találtak. Ezt annál is inkább kifogásolták, mivel a díszített virgács viszonylag drágán, 21 forintos áron került forgalomba. A viszonylag rövid ideig eltartható nugátok egyébként a kereskedelemben készült Télapó-csomagok minőségét is rontották. A pécsi 702. sz. édességboltban lejárt szavatosságú Maci nu- gátos tábla és Berci barackmagos nugát került a csomagokba. Fegyelmire tettek javaslatot. Szaloncukor-mizéria volt az idén, bosszankodtunk is miatta fogyasztók. De a gyár öröme sem lehetett teljes. A FUSZÉRT-nél betárolt szaloncukor készletből a KERMI és a Budapesti Csokoládégyár vizsgálatai' alapján Szekszárd- ról 1,7 tonna penészes, dohos, Sziaetvárról 3,6 tonna rovarfertőzött Konzum szaloncukrot kellett visszaszállítani a gyárba. Azóta a készletek a nagy- és kiskereskedelemben egyaránt elfogytak, de panasz eddig nem érkezett a vásárlók részéről. Végezetül egy nem mindennapi hír: romlott a Lánchíd brandy minősége, mégis viseli a Kiváló Aruk Fóruma megkülönböztető jelet. Az Országos Piackutató Intézet már 1977-ben jelezte, gyengébb érzékszervi tulajdonságokkal rendelkezik a Lánchíd brandy, ezért érdemtelenül viseli a KÁF-jelet, egyben javaslatot tettek a KAF-titkár- ságnak, vonja meg a Budapesti Likőripari Vállalattól a jel használati jogát. Megyei intézetünk ellenőrzései során megállapította, a brandyn továbbra is ott díszeleg a rangos jel. (—mz—) Valamennyi nemzetközi és hazai árprognózis a tüzelőanyag-árak tartósan magas szintjével számol. A tüzelőanyag-import jelentős deviza- terhei tehát a következő időszakban várhatóan fokozódnak. Ilyen feltételek mellett megkülönböztetett figyelmet kell fordítani az energetikának a gazdasági fejlődéssel összhangban álló fejlesztésére. Nem mindegy mennyi szénhidrogént, villamosenergiát, illetve szenet használunk fel már csak azért sem, mert az energiahordozók alig több mint felét tudjuk csak biztosítani hazai termelésből. Jelentős tehát a behozatal és az előirányzatok szerint — mivel a hazai termelés bővítése néhány éven belül nem várható — jövőre növelnünk kell az importot az igények kielégítése érdekében: a hazai energiatermelés részaránya 1979- ben nem haladja majd meg a 48 százalékot. Visszavonhatatlanul megszűnt az olcsó energiahordozók kora. E témakörben kerestük fel dr. Simon Pál nehézipari minisztert, aki interjút adott a HDN számára. — Az V. ötéves terv első éveiben még egymilliárd forint feletti éves megtakarításokat értek el a kiemelt vállalatok és ez az érték erre az esztendőre mintegy háromszázmillió forintra csökken. Mindez azzal is összefügg, hogy egyes tárcák időközben megszüntették az éves takarékossági tervek kötelező készítését, továbbá az árak és a gazdasági szabályzók ma még nem ösztönzik megfelelően a vállalatokat a takarékos energiafelhasználásra, ezért a fajlagos mutatók sem alakulnak a kívánt mértékben. — Ezek szerint a hazai energiafelhasználás növekedési ütemének mérséklése újabb takarékossági és racionalizálási beruházásokkal valósítható meg? — Különös problémát jelent ebben az esztendőben a villamosenergia felhasználásának a tervezettet jelentősen meghaladó növekedése. A jövő évi terv energiatakarékos megvalósítása érdekében a villamosener- gia-fogyasztás mérséklése érdekében gyors, hatékony intézkedések szükségesek. A negyvenhat kiemelt energiaigényes vállalat által elkészítendő takarékossági tervekben törekedni kell arra, hogy 1979-ben az energiahordozó felhasználásuk ne haladja meg az idei szintet. Valamennyi ágazatban növelni kell az energiatakarékosság hatékonyságát és az 1979. évi feladatokat ennek szellemében kell megvalósítani. Szükségesnek tartjuk megvizsgálni az elektromos fűtőberendezések gyártásának, behozatalának, forgalmazásának kérdését és intézkedéseket kell tenni a villamosenergia más energiahordozóval való helyettesítésére. Haladéktalanul meg kell szüntetni az elektromos fűtőberendezések kisiparosoknál történő gyártását. Szükségesnek tartjuk megvizsgálni az üdülőterületeken a szezonon kívüli közvilágítást. A kirakatokat este kilenc óra után elégséges, ha csak a biztonsági szempontból szükséges helyeken és mértékben világítják ki. — Örökzöld téma immár a távfűtéses lakások túlfűtöttsége. Nem lehetne-e olyan megoldást keresni, hogy minden fogyasztó maga mérhesse és szabályozhassa a hőmérsékletet lakásában? Energiatakarékossági szempontból, azt hiszem, ez nem elhanyagolható. — Hadd kezdjem két külföldi példával! Néhány évvel ezelőtt Belgiumban jártam és a házigazda, mivel hűvös nyári nap volt, bekapcsolta a fűtést. Náluk az ön által felvetett megoldást a gyakorlatban alkalmazzák. Minden egyes fűtőtesten mérőberendezés van, így a fogyasztó tudja, hogy mennyi energiát használt el, amit évente egyszer fizet ki. Néhány év múlva nekünk is el kell jutnunk erre a szintre. A másik, amit megemlítenék: Franciaországban 1974 óta jelentősen csökkentették az olajfelhasználást és ehhez az is hozzájárul, hogy a lakószobák előírt hőmérséklete nem lehet több tizennyolc foknál. Nem azt mondom, hogy mi is ennyire lecsökkentsük a távfűtéses lakásokban a hőmérsékletet, de szerintem a fűtési időszakban reggel nyolc és este nyolc óra között elegendő a húsz fokos hő, éjszaka pediq a tizennyolc fok. A közületeknél, az üzemi és irodaépületekben sem indokolt a húsz foknál melegebb. Az energiatakarékosságot szolgálná a nyári időszámítás bevezetése is, valamint a munkahelyek fűtési napjainak csökkentését eredményező új munkarend kidolgozása. A Mechanikai Laboratórium Pécsi Gyára felvételre keres: 0 gyártásfejlesztő ill. technológus munkakörbe villamosmérnököket, üzemmérnököket, 0 katonaviselt, gépipari szakközépiskolát végzett dolgozót gyártóeszközgazdálkodói munkakörbe, 0 gyakorlattal rendelkező anyagbeszerzőket, 0 gyakorlott gépírónöt. JELENTKEZÉS: Pécs-Kertváros, • Szilva u. 1-3. Munkaügy.- A felsoroltakból kitűnik, hogy az elképzelt intézkedések a kisfogyasztókat is érintik. — Reálisan számolni kell azzal, hogy amennyiben az energiaellátás mennyiségében és minőségében kedvező változást nem tudunk elérni, úgy a közeljövőben termeléskorlátozó intézkedésekre is sor kerülhet, de ez a kisfogyasztókat, azaz a lakosságot nem érintheti. Salamon Gyula A városiasodé Barcs Dél-Duflántúl új városai Paks Poks, amelynek környékén épül hazánk első atomerőműve, városi rangra emelkedik 1979. január 1-én. Az atomerőmű építése nagy változást hozott a paksi lakosok életében, mint ahogy nagy jelentőségű volt a nagy konzervgyár teljes újjá- és felépítése is. Az „atomlakótelep” modern, új városrészként emelkedik a Duna melletti lankás kishegyi negyedben. Az elmúlt esztendőben különösen sokat gazdagodott a valóban várossá fejlődött, a mintegy tizenötezer lakosú járási székhely nagyközség, korszerű művelődési központot, új iskolát, óvodát, postahivatalt, utat, vasútállomást, üzleteket, szolgáltatóházat kapott. Befejezéshez közeledik gépkocsiszerviz, posta-távbeszélőközpont építése, megújul és ifjúsági házzá alakul át a volt Békeszálló, s az új központban műszaki szálloda is épül. Barcs A négy somogyi város mellé január elsején egy ötödik is csatlakozik majd: Barcs. A Dráva menti település mindig jelentős szerepet játszott a megye életében. A század elején már nyomdája, saját újságja és természetesen virágzó kereskedelme volt. A jelent és a jövőt új lakótelepek, házsorok, áruházak, országszerte híres termelőszövetkezet és ipari létesítmények jelzik. A hat kilométer hosszú település egyik legjelentősebb üzeme a fűrészüzem, mely egyre több fiatalnak ad munkát. Tíz éve 7500-an éltek a községben, ma közel 12 ezer ember talál itt munkát, lelt otthonra. A telepszerűen épült, többszintes épületekben lévő lakások száma 900. Itt mindenütt teljes a komfort. Új utcák, Paks régi főutcája utak épültek, Barcs készült a várossá válásra. Ami még különösen fontos: a községben minden óvodáskorú gyermek számára van hely. A község nevét mindig együtt szokták emlegetni a Vörös Csillag Termelőszövetkezet nevével. A gazdaság ma a járás legnagyobb termelési értéket előállító üzeme. A várossá válással egyidő- ben azonban még sok a tennivaló. Bővíteni kell például a rendelőintézetet, és megkezdődik majd a Boróka étterem mellett egy szálloda építése is. Lenti Ha építészeti kategóriával fogalmaznánk, azt mondhatnánk, hogy Lenti városnak megtörtént már a műszaki átadása. A fejlesztés évekkel ezLenti városközpontja Bakonyi Erzsébet felvétele Fotó: Gottvald Károly előtt megkezdődött és érthetően az idénre vált a leglátványosabbá. Méq számba venni is nehéz, hogy az utóbbi hónapok során mi mindent tehettek ajánló levélként a leendő városi cím mellé, Strandot avattak — hárommillió forintba került — és tizenötöt ér, konténeres szemétszállítást vezettek be, és üzembe helyezték Nyu- gat-Dunántúl legkorszerűbb fűrészüzemét, és még sorolhatnánk a szép eredményeket. Mindegyik mellé azonban oda lehetne tenni, hogy nagyarányú társadalmi munkával, s ez a legszimpatikusabb Zala legfiatalabb városában. Persze, mint a legtöbb városban, a magasabb kategóriát itt is leginkább az iparosodás révén bekövetkező változások indokolják. Nos, Lenti iparát, többhelyütt is jegyzik, elegendő csak a fára, a fával kapcsolatos üzemekre gondolni. A többezer embert foglalkoztató fémipar is — az országban egyedül itt készülnek pl. bútormozgató mechanizmusok, amelyekből még exportra is jut. S ha már külföldi szállításoknál tartunk, feltétlenül meg kell említeni, az egykori kis ruhaüzemet, amely mai félezres munkáslétszámával büszkén viselheti a Zalaegerszegi Ruhagyár emblémáját, hiszen annak egyik fontos gyáregységeként üzemel. Ballabás László Dán Tibor Kéner Gábor
