Dunántúli Napló, 1978. december (35. évfolyam, 331-359. szám)

1978-12-23 / 353. szám

1978. december 23., szombat Dunántúli napló 9 A népgazdaság 1Q"79. évi terve (Folytatás az 1. oldalról) Az 1979, évi gazdasági fela­datok összhangban vannak az ötéves terv átfogó gazdaságpo­litikai céljaival, azok elérését Ipari termelés A terv szerint az ipari ter­melésben erőteljes szerkezeti változást kell elérni. A válla­latok, szövetkezetek a kereslet­nek megfelelően növeljék a belföldi értékesítést, az állam­közi kötelezettségekkel össz­hangban fokozzák a szocialis­ta kivitelt és bővítsék a nem rubel elszámolású gazdaságos kivitelt. Meg kell javítani a belföldi kooperációs kapcsola­tokat. Növelni szükséges a gazdaságosan előállítható fél­termékek, alkatrészek, részegy­ségek és késztermékek gyártá­sát. Ezt a műszaki fejlesztés meggyorsításával, a technoló­gia és a gyártmányok korszerű­sítésével, a termékek minősé­gének javításával, a kereske­delmi tevékenység fejlesztésé­vel kell elérni. Áz erre képes vállalatok termelésüket jelen­tősen bővíthetik. A gazdaság­talan, a nem, vagy csak nehe­zen értékesíthető termékek ter­melését az eddigieknél hatá­rozottabb intézkedésekkel kell visszaszorítani. Ezt a hazai ke­reslet megfelelő kielégítése mellett kell végrehajtani. A terv előírja, hogy a terme­lő és a kereskedelmi vállala­tok jobb együttműködésével fo­lyamatosabbá kell tenni az anyagok, a közbenső és a kész­termékek forgalmát, elő kell segíteni a termelés és értéke­sítés folyamatosságát, meg kell szüntetni a készletek ésszerűt­len, indokolatlan felhalmozá­sát, hasznosítani kell a feles­leges készleteket. Az ipar állóeszköz-állománya az 1979. évben is körülijeiül 7 százalékkal — a termelés ter­vezett növekedésénél gyorsab­ban - bővül. Az iparban a ter­melés növelését teljes egészé­ben a termelékenység emelésé­vel kell megalapozni. Építőipar A beruházások mérsékelt nö­vekedése miatt 1979-ben az építési-szerelési teljesítmény csak kismértékben haladja meg az 1978. évit. A folyamatban lévő, elsősorban az 1979—80. években befejezendő, nagybe­ruházásokat kivitelező szerve­zeteknél ugyanakkor számotte­vően nő az építési feladat. Az építőipari kapacitásokat ezekre a beruházásokra és a Paksi Atomerőmű építésére kell összpontosítani.. A terv számol azzal, hogy a hatékony­ság, ezen belül a munka ter­melékenysége az építőiparban szintén javul, ezért az 1979. évi építési feladatok a Jelenleginél kevesebb létszámmal teljesül­nek. szolgálják. Ennek megfelelően módosul a gazdasági szabályo. zás néhány fontos eleme és egyéb, a terv egyes kiemelt cél­jait megalapozó, gazdaságirá­nyítási intézkedéseket hoznak. Mezőgazdaság A mezőgazdaságban is első­rendű követelmény a termelés hatékonysága. A terv azzal számol, hogy az eszközök jobb, különösen a műtrágyák, nö- vényvédőszetek, gépek, fehér­jetakarmányok takarékosabb és gazdaságosabb használatával legalább 2—3 százalékkal emel­kedik a mezőgazdaság hozzá­járulása a nemzeti jövedelem­hez. A műtrágya-felhasználás 9 százalékkal, a növényvédő- szer-felhasználás 8 százalékkal növekszik, kielégítőek a mező- gazdasági gépek beszerzési le­hetőségei. A terv a növénytermelés 5 százalékos növekedésével szá­mol. Ezt a terméshozamok ja­vításával kell elérni: a gabona- termés 2 százalékos, a zöld­ségtermelés 5 százalékos, a gyümölcstermelés 6—7 százalé­kos növelésével. Az állattenyésztés termelésé­nek 2 százalékkal kell növe­kednie. A szarvasmarha- és ezen belül a tehénállomány, valamint a tejtermelés tovább emelkedik. A vágósertés-terme­lésben az eddig elért színvo­nalra építve további növeke­dést kell' elérni. Ezt a nagyüze­mi férőhelyek iobb kihasználá­sával és a takarmánykereslet megfelelő kielégítésével kell megalapozni. Fontos feladat a takarmány-felhasználás javítá­sa. Szállítás, hírközlés 1979-ben az áruszállítási tel­jesítmények az ez évinél lassab. ban emelkednek. A terv az ösz- szes áruszállítás 3—3,5 százalé­kos, ezen belül a vasúti szállí­tás 1,5—2 százalékos, a köz­úti szállítás 6—6,5 százalékos növekedésével számol. A sze­mélyszállítási teljesítmények vár­hatóan 5—5,5 százalékkal nőnek, itt a közúti közlekedés fejlő­dése meghaladja a vasútét To­vább korszerűsödnek az utak, vasutak és a járműpark. To­vább fejlődik a távbeszélő-há­lózat A lakosság jövedelmei, fogyasztása, életkörülményei A terv a lakosság fogyasztá­sának 2,5—3 százalékos növe­kedését irányozza elő. Az egy lakosra jutó nomináljövedelem 7, a reáljövedelem 2 százalék­kal, az egy keresőre jutó nomi­nálbér 6, a reálbér 1 százalék­kal, a termelőszövetkezeti dol­gozók reálkeresete egy száza­lékot némileg meghaladóan nő. hét. Fokozni szükséges a jöve­delmeknek a végzett munka sze­rinti differenciálását. A terv előirányozza, hogy 1979. január 1-től differenciál­tan emelkednek a régebben (1970. december 31. előtt) meg­állapított nyugdíjak: az 1971- től megállapítottak közül pedig a minimális nyugdíjak és a já­radékok. Egyidejűleg nagyobb lesz a házastársi pótlék. Nö­vekszik a tanácsok szociális se­gélyezési kerete. A fogyasztói árszínvonal vár­hatóan 4,7—4,9 százalékkal emelkedik. Ezen belül — az át- hú^pdó hatásokat is figyelembe véve — 2,8 százalékkal a köz­ponti árintézkedések árszínvo­nalnövelő hatása. A kiskereskedelmi forgalom összehasonlító áron 3—4 száza­lékkal növekedhet. A terv cél­ja, hogy a termelő, és a keres­kedelmi vállalatok nagyobb gon­dot fordítsanak a vásárlók igé­nyeinek minél jobb kielégíté­sére, a választék bővítésére. A terv az 1979. >évben az öt­éves tervben számítottnál vala­mivel több, összesen 90 ezer lakás felépítését tűzi ki célul. Állami erőből mintegy 31 ezer lakás épül. A tanácsok és a ki. vitelezők fontos feladata, hogy javuljon az új lakónegyedek alapfokú intézmény ellátottsá­ga: a lakásokkal összehangol­tan épüljenek meg a bölcsődék, óvodák, általános iskolák és más létesítmények. Az egészségügyi és szociális ellátásban a kórháziágy-ellá- tottság tovább javul. 1400 új gyógyintézeti ágy létesül. A já­róbetegellátást 50 új általános és gyermekorvosi körzet, napi 650 új szakorvosi óra szolgálja. Mintegy 4200 bölcsődei hely lé. tesül. Közel 19 ezer új óvodai hely és mintegy 900 általános iskolai osztályterem épül, az utóbbiak háromnegyede kor­szerű, új iskolákban. Tovább ja. vulnak a szakmunkásképzés kö­rülményei az iskolákban és tan­műhelyekben. Az egyetemek és főiskolák nappali tagozatára ti. zenhatezer-háromszáz új első­Az 1979. évi népgazdasági terv előírja, hogy a gazdaság- irányítás központi és helyi szer­vei a terv céljainak megfelelő, az össztársadalmi érdekeket ki­fejezésre juttató egységes irá­nyító tevékenységet folytassa­nak. Következetesen hajtsák végre a központi döntéseket és intézkedéseket, folyamatosan kísérjék figyelemmel a gazda­sági folyamatokat, szükség ese­tén kezdeményezzék és tegyék meg a célok elérését szolgáló további intézkedéseket. Az 1979. évi terv fő gazda­ságpolitikai céljainak megvaló­sulását szolgálja más intéz­kedések mellett a gazdasági szabályozó rendszer egyes ele­meinek módosítása. Ezek célja olyan gazdálkodási feltételek létrehozása, amelyek a válla­latokat a termelés szerkezeté­nek erőteljesebb változtatásá­ra, a gazdaságos kivitel bőví­tésére, a takarékosabb gazdál­kodásra és a minőségi köve­telmények előtérbe helyezésére késztetik. A módosítások összhangban vannak az irányítási rendszer alapelveivel. Következetesebben és egyértelműbben közvetítik éves hallgató vehető fel. A szo­ciális otthoni helyek száma sze­rényen gyarapodik. Beruházások t A szocialista szektor beruhá. zásaira 204—206 milliárd forint, az 1978. évi várható teljesítésé­nél folyó árakon számítva 4-5 százalékkal magasabb összeg fordítható. A beruházások volu­mene az 1978. évihez hasonló. A beruházási eszközöket a fo­lyamatban lévő beruházásokra kell összpontosítani. Üj állami nagyberuházás nem kezdődik. A vállalati beruházá­sok összege kismértékben emel­kedik, Az exportképességet nö. velő vállalati beruházások to­vábbra is előnyben részesülnek. Nemzetközi gazdasági kapcsolatok A külgazdasági kapcsolatok fejlesztésének elő kell segíte­nie a hatékonyság további nö­velését, a gazdasági egyensúly javítását. A termelés és belső felhasználás előirányzataival összhangban a kivitelt a beho­zatalnál gyorsabb ütemben kell növelni. A rubel elszámolású áruforgalom — az államközi megállapodásoknak megfele­lően - 7-8 százalékkal növek­szik. Megindulnak a Szovjet­unióból a gáz- és a villamos- energia-szállítások az orenburgi gázvezetéken, illetve a Vinnyi- ca—Albertirsa között felépített 750 kV-os távvezetéken. A terv feladatul adja, hogy a külkereskedelmi vállalatok töre­kedjenek új piacok megszerzé­sére, a tartós együttműködési kapcsolatok különböző formái­nak kialakítására, a piaci le­hetőségek jobb kihasználására. Ezért tovább kell fejleszteni a termelő vállalatokkal a közös érdekeltséget és az együttmű­ködést. A termelő vállalatok fel­adata a gazdaságosan értéke­síthető termékek termelésének fokozása, minőségüknek, műsza­ki színvonaluknak javítása, a szerződések időben, megfelelő ütemezésben történő teljesítése, a kapcsolódó szolgáltatások színvonalának növelése, a gaz­daságtalan kivitel fokozatos megszüntetése. az irányítási rendszer alapvető követelményeit. Fokozzák a gazdasági hatékonyság növe­lésére és a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításá­ra irányuló ösztönzést. Teret engednek egyúttal annak, hogy a vállalati és a személyi jö­vedelmek a tényleges teljesít­ményektől függően differen­ciálódjanak. A gazdasági szabályozórend­szer módosítása, az egyéb dön­tések és intézkedések csókák­kor lehetnek eredményesek, ha azokat a gazdasági irányítás és a gazdálkodás minden szint­jén egységesen és következe­tesen végrehajtják. A terv ezért előírja, hogy az általános gaz­dálkodási feltételeket egyedi engedményekkel könnyíteni nem lehet. Az 1979. évi terv eddigi eredményeinek, a népgazdaság további fejlődésének, hosszabb távú céljainak jobb megalapo­zását szolgálja. A Minisztertanács felhívja dolgozó népünket, hogy a terv céljait megértve teljes alkotó erejével vegyen részt az azok eléréséért folyó munkában. Az 1979. évi népgazdasági terv legfontosabb előirányzatai: A nemzeti jövedelem növekedése 3—4 százalék Az ipari termelés növekedése 4 százalék Az országos építési-szerelési teljesítmény növekedése 1 százalék A mezőgazdasági termékek termelésének növekedése 3—3,5 százalék A szocialista szektor beruházásai összesen 204—206 milliárd Ft Az egy lakosra jutó átlagos nomináljövedelem növekedése 7 százalék Az egy keresőre jutó nominálbér növekedése országos átlagban 6 százalék A fogyasztói árszínvonal növekedése 4,7—4,9 százalék Az egy lakosra jutó reáljövedelem növekedése 2 százalék Egy munkás és alkalmazott keresőre jutó reálbér növekedése 1 százalék Az egy termelőszövetkezeti dolgozóra jutó reálkereset növekedése 1—1>5 százalék A lakosság fogyasztásának növekedése 2,5—3 százalék Az összes lakásépítés 90 eier Ebből állami lakás 31 ezer Az 1979. évi népgazdasági terv végrehajtását szolgáló intézkedések Lázár György az Eötvös Loránd Tudományegyetemen Lázár György, a Minisztertanács elnöke látogatást tett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. A képen: a természettudományikor berendezéseivel ismerkedik. Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke pén­teken az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetemre látogatott. El­kísérte Király Andrásné, a bu­dapesti pártbizottság titkára és Borbély Gábor, az V. kerü­leti pártbizottság első titkára. A kormány elnökét az egye­tem központi épületében az intézmény vezetői fogadták, mojd Eörsi Gyula rektor adott tájékoztatót a felsőoktatásban, szellemi és tudományos éle­tünkben kiemelkedő szerepet játszó intézmény életéről, Bencze László, az egyetem pártbizottságának titkára pe­dig az ELTE pártéletéről szá­molt be. Az ország legrégibb, csak­nem három és fél évszázada folyamatosan működő felsőok­tatási intézményében a nappali, esti és levelező tagozatokon több mint 9 ezer hallgató ta­nul. Oktatásukról — az egye­tem három karán működő 112 tanszék keretében — 1100-nál több tanár gondoskodik. Lázár György egyebek kö­zött az oktatás eredményessé­géről érdeklődött, s az elhang­zottak alapján örömmel nyug­tázta: az egyetemi munka ha­tásfokának növelése, illetve az oktatás-nevelés feltételeinek javítása mellett az intézmény tanárai minden törekvésükkel a hallgatók szakmai és világ­nézeti nevelésének egységét igyekeznek megteremteni. Lá­zár György ezután — a ven­déglátók társaságában — az egyetem természettudományi karán először a szervetlen- és analitikai-kémiai tanszéket ke­reste fel, ahol Szabó Zoltán akadémikus, tanszékvezető adott tájékoztatást munkájuk­ról. A látogatás az ELTE fizi­kus-elméleti, alacsony hőmér­sékleti, atomfizikai tanszékein folytatódott. Ezek munkájáról Kischner István tanszékcsoport­vezető tartott tájékoztatót. A házigazdák elmondták, hogy az egyetem e tanszékei állan­dó, szoros munkakapcsolatban állnak az ipari üzemekkel, ku­tatásaikkal segítik termelésü­ket. * A Minisztertanács elnöke délután az egyetem aulájában megtartott kibővített aktíva­ülésen gazdaságpolitikánk időszerű kérdéseiről tartott tá­jékoztatót, s elismeréssel szólt látogatásának tapasztalatairól, valamint az intézménynek o párt oktatáspolitikája megva­lósításában elért eredményei­ről is. Lázár György végezetül az ELTE Károlyi Mihály utcai Eötvös Klubjában találkozott az egyetemi KISZ-mozgalom vezetőivel, akik kötetlen be­szélgetés keretében adtak szá­mot a vendégeknek az egyete­mi ifjúság, s ezen belül mint­egy 4500 KISZ-tag életéről, gondjairól, törekvéseiről. A NAGYVILÁGBAN Köszöntő tő ifi rat Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait ' Helmut Schmidtnek, a Német Szövet­ségi Köztársaság szövetségi kancellárjának 60. születés­napja alkalmából. 4- MOSZKVA: A péntek reg­geli szovjet lapok további rész­leteket közölnek a Vénusz-12. jelzésű kutatószonda útján a Vénuszról érkezett első adatok­ról. A szondán elhelyezett egyik műszer leszállás közben több kisfrekvenciás és egy nagy- frekvenciás kisülést észlelt, ami nagyfokú légköri elektromos­ságról tanúskodik. A fényjelző távolsági műszerek a kora reg­geli világosságnak megfelelő, mintegy 3 kilolux fényerősséget mértek. Az elektromos kisülésből és az erős zajból a Vénusz lég. köri viharaira lehet következtet­ni. 4- ATHÉN: Gyújtóbombát dobtak két amerikai tulajdon­ban lévő gépkocsira csütörtökön éjjel Athénban — közölte a rend­őrség. A két autó — egy ame­rikai nagykövetségi alkalmazót, té és egy katonáé — súlyosan megrongálódott, de senki sem tartózkodott bennük. 4 TOKIÓ: Visszaérkezett pén­teken Tokióba a Japán Szo­cialista Párt küldöttsége, amely Aszukata Icsio pártelnök veze­tésével vasárnap óta a Szovjet­unióban tartózkodott. Libanoni tiltakozás A libanoni kormány heveseit tiltakozott az ENSZ .főtitkárá­nál amiatt, hogy Izrael decem­ber 20-án és 21-én „indoko­latlan támadásokat" intézett libanoni területek ellen, Liba­non ugyanakkor fenntartotta magának a jogot, hogy szük­ség esetén a Biztonsági Ta­nács sürgős összehívását kér­je. Ghasszan Tueni, Libanon ál­landó ENSZ-képviselője, Kurt Waldheimhez intézett levelé­ben közölte: a legutóbbi iz­raeli légitámadásoknak a liba­noni lakosság körében négy halálos és húsz sebesült áldo­zatuk volt. A libanoni tiltakozással egy- időben Jehuda Blum izraeli ENSZ-nagykövet is üzenetet intézett a főtitkárhoz, amely­ben a héten Jeruzsálemben el­követett három „bombamerény­letre" hívta fel a figyelmét.

Next

/
Thumbnails
Contents