Dunántúli Napló, 1978. december (35. évfolyam, 331-359. szám)
1978-12-22 / 352. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Befejeződött az országgyűlés teli ülésszaka XXXV. évfolyam, 352. szám 1978. december 22., péntek Ara: 80 fillér Elfogadták az 1979. évi költségvetést és az új Büntető Törvénykönyvet Az országgyűlés téli ülésszakán Kádár János, Biszku Béla és Fock Jenő Csütörtökön délelőtt az 1979. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat vitájával folytatta munkáját a Parlamentben az országgyűlés téli ülésszaka. A tanácskozáson részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Jelen voltak a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Hatékonyan használjuk fel a munkaerőt Treffion Ferenc munkaügyi miniszter felszólalása Dunántúli Napló Mitzki Ervin, a Dunántúli Napló főszerkesztője megnyitja a sajtótájékoztatót Sajtókonferencia Pécsről és Baranyáról jugoszláv újságíróknak A tájékoztatón részt vettek a pécsi tömegkommunikációs szervek képviselői is a feltétele annak, hogy foglalkoztatáspolitikánk kielégítése az indokolt munkaerőkeresletet, elősegítse a dolgozók társadalmilag szükséges szerkezeti átrendeződését és hozzájáruljon a termelékenység és hatékonyság növeléséhez. • Sokszor elmondottuk már a munkaerőhelyzet feszültségeinek egyik nem lebecsülendő forrásaként, hogy országunkban az alacsony termelékenység miatt több a munkahely, mint a rendelkezésre álló munkáskéz. Ezért lényeges — többek között a műszaki fejlesztés, szervezés, szerkezet- javítás eszközeivel — a létszám felszabadítása és a gazdaságtalan munkahelyek számának csökkentése. Természetesen nem mondhatunk le új üzemek, gyárak létesítéséről sem. Ezzel kapcsolatban eddig általános követelményként fogalmazódott meg, hogy egy új munkahely létesítésének együtt kell járnia egy régi megszüntetésével. Úgy vélem, ez nem elég. A munkaerőforrások és a munkaerőigény összhangját meg kell és meg akarjuk teremteni. Ennek érdekében az a törekvésünk, hogy egy új, gazdaságilag jobb üzem létrehozásával egyidejűleg egynél több régi, gazdaságtalan munkahely szűnjék meg. Megemlítem, hogy a jelenlegi jogi előírások korszerűsítésével biztosítani kívánjuk, hogy az eddiginél rugalmasabban váljék lehetségessé a felesleges, vagy hatékonyan nem foglalkoztatható munkaerő felszabadítása, vállalatokon belüli áthelyezése, illetve a gazdálkodó szervezetek közötti tervszerű átcsoportosítása. Gazdaságunkban jelentős tartalékok vannak. Ezek hasznosításának egyik lényeges eszköze a vállalati, ezen belül az üzem- és munkaszervezés. A rendelkezésre álló munkaerő termelékenységében, a termelési kapacitások teljesítményében, a termékek versenyképességében tapasztalható — saját lehetőségeinkhez és a nemzetközi színvonalhoz viszonyított — elmaradásunknak egyik nem elhanyagolható oka a vállalati szervező munka gyengesége. A hatékonyság szervezéssel elérhető javulása a dolgozók érdeke is. Ők soha nem a több és jobb munka velük szemben támasztott követelményét teszik szóvá, hanem azt, hogy ehhez nem mindig biztosítják részükre a feltételeket, mert a gyártási folyamatok nem elég szervezettek. A munkafegyelem többek között egyrészt a munkaidő teljes kihasználását, továbbá a munkaviszonyból eredő kötelezettségek teljesítését jelenti. Minden vezetőnek tudnia kell azonban, hogy a munkafegyelem csak akkor követelhető meg, ha egyidejűleg biztosítják a betartásához szükséges feltételeket is. Külön is hangsúlyozandónak tartom a vezető meghatározást. Sokan ugyanis e beosztás alatt csak a vállalat igazgatóját, vagy a szövetkezet elnökét értik. Úgy vélem, hogy a munkafegyelem betartásához szükséges feltételek megteremtése — ideértve a munka megszervezését is — nem lehet egyetlen ember feladata. Kötelessége ez az irányítás minden szintjén dolgozónak, természetes része a vezetői tevékenységnek. A munkafegyelem betartásának követelménye alól nincs kivétel. Ezért is szükségszerű a Munka Törvénykönyve és végrehajtási rendelkezéseinek korszerűsítése abból a célból, hogy jogrendünk ne egyformán kezelje a hanyag, fegyelmezetlen embereket a kötelességüket becsülettel, tisztességgel teljesítőkkel. Olyan helyzetet kell teremtenünk, hogy a jogvédelem minden előnyét azok élvezzék, akiknek munkakészsége egyenes arányban áll képzettségükkel és képességükkel. A bérszabályozás módosítása, miközben szigorítja a vállalati bérfejlesztés feltételeit, nem zárja ki, sőt feltételezi, hogy mindenütt fokozódik a törekvés a nagyobb jövedelem, s ennek feltételeként a magasabb teljesítmény elérésére. A Dunántúli Napló és az Eszéken megjelenő Glas Slavo- nije közötti együttműködés keretében megállapodás jött létre arról, hogy a két város, illetve megye politikai, állami és társadalmi szervei vezetőinek, képviselőinek részvételével egymás tájékoztatására sajtókonferenciát rendeznek. Az első sajtókonferenciára tegnap a Dunántúli Napló szerkesztőségében került sor, a kérdezők eszéki újságírók voltak: Mijo Dim- sics, a Glas Slavonije főszerkesztő-helyettese, a Tanjug tudósítója, Zlatko Petrovics, a Glas Slavonije munkatársa, a zágrábi Vjesnik tudósítója, Dragutin Gejer, a Glas Slavonije fotóriportere, Miroszlav Pi- szarevics, a Radio Osijek tájékoztató műsorának főszerkesztője, a Zágrábi Rádió és Televízió képviselője, valamint Kovács Irén, a Rádió Osijek magyar nyelvű műsorának szerkesztője. , A Baranya megyében működő hírközlő szerveket Mitzki Ervin, o Dunántúli Napló fő- szerkesztője, Hallama Erzsébet, a Dunántúli Napló főszerkesztő-helyettese, Hársfai István, a Dunántúli Napló rovatvezetője, Gállos Orsolya, a Dunántúli Napló munkatársa, dr. Borsos József, a Magyar Rádió Pécsi Stúdiójának vezetője, Filákovity Brankó, a Magyar Rádió Pécsi Stúdiója délszláv nemzetiségi műsorának munkatársa. Hajnal Lajosné, a Magyar Távirati Iroda Baranya megyei szerkesztőségének vezetője és Popovics István, a Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stúdiója nemzetiségi adásának munkatársa képviselte. Az eszéki újságírók írásban előre megküldött és a helyszínen elhangzott kérdéseire Czen- te Gyula, Pécs megyei város Tanácsának elnöke, Antal Gyula, a Pécs városi Pártbizottság ősz. tályvezetője, Tömpe Ferenc, a Baranya megyei Pártbizottság munkatársa, Kovácsevics Márk, a Siklósi városi-járási Pártbizottság első titkára, Szőke Attiláné, a KISZ Baranya megyei Bizottságának titkára, Krasznai Antal, a Hazafias Népfront Bara. nya megyei Bizottságának titkára, Neubauer József, a Szak- szervezetek Baranya megyei Tanácsának vezető titkára, Nógrádi Róbert, a Pécsi Nemzeti Színház igazgatója, Szalai Kornél, a Pénzügyőrség Baranya megyei parancsnoka, Ambrus Lajos, a MÉSZÖV elnöke, Asztalos Ferenc, a Pécsi Ipari Vásár igazgatója és Tiszai László, a Baranya megyei Idegen- forgalmi Hivatal osztályvezetője válaszolt. A sajtókonferencián elhangzottak részletes ismertetésére visszatérünk. (Folytatás a 2. oldalon) Új közúti híd épül Oroszlán, amelyen nem lesz súlykorlátozás. Ha nem lesz nagyon kedvezőtlen az időjárás, januárban átadják a forgalomnak. Az első felszólaló Trethon Ferenc munkaügyi miniszter volt, aki többek között a következőket mondotta. I — Nemcsak a jövő évi, hanem hosszú távú gazdasági feladataink teljesítéséhez is elengedhetetlen a foglalkoztatásban és a munkaerő-gazdál- kodásbán tapasztalható ellentmondások megszüntetése, a rugalmas alkalmazkodás a népgazdaság tényleges szükségleteihez, a megváltozott feltételekhez. Ezt a célt kell szolgálnia a bérpolitikának is — hangsúlyozta a miniszter, majd rámutatott: Társadalmunknak továbbra is alapelve a teljes foglalkoztatottság. Népköztársaságunk alkotmánya minden állampolgárnak biztosítja a munkához való jogot, amelynek gyakorlásánál azonban a jelenleginél jobban figyelembe kell venni a népgazdasági szempontokat, a munkaerőhelyzetből adódó követelményeket. Gondjainkat nem elsősorban a létszámhiány okozza, hanem az, hogy a meglévő munkaerő- forrásokat nem hatékonyan használjuk fel. Mai helyzetünkben elkerülhetetlen a teljes foglalkoztatottság biztosításával összefüggő feladatok világos elhatárolása a központi irányítás és a vállalatok között. A gazdálkodó szervek kötelessége a rendelkezésükre álló munkaerő ésszerű, hatékony foglalkoztatása, belső átcsoportosítása, a felesleges munkaerő felszabadítása. A központi feladat viszont a teljes foglalkoztatottság biztosítása, szükség esetén a munkaerő vállalatok közötti
