Dunántúli Napló, 1978. december (35. évfolyam, 331-359. szám)
1978-12-21 / 351. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Enyhíteni a gondokon Dunántúli napló XXXV. évfolyam, 351. szám 1978. december 21., csütörtök Ara: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Megnyílt az országgyűlés téli ülésszaka Hz 1979. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat vitája Tanácskozik az országgyűlés téli ülésszaka Többek között megoldásra vár a budai várni autóbusz-végállomás rendbentartása, takarítása is Tömegközlekedés Megoldatlan az autóbusz- végállomások takarítása Szerdán délelőtt 11-kor a Parlamentben megnyílt az országgyűlés téli ülésszaka. A tanácskozáson részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Jelen voltak a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet fog. Iáit a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Megemlékezett dr. Orbán Lászlóról, az őszi ülésszak óta elhunyt országgyűlési képviselőről, akinek élete már ifjú korától összeforrt a szocializmusért, az emberek boldogulásáért vívott küzdelemmel. Orbán László a tudatos, a mindig tettrekész kommunista harcosok közé tartozott. Bátor kiállása a fasizmus elleni harc éveiben, odaadó munkássága a felszabadulás utáni esztendőkben példa mindannyiunk számára. Munkássága mindenekelőtt hazánk kulturális életének kibontakoztatásában, népünk, ifjúságunk műveltségének emelésében játszott meghatározó, a jövőre is kiható szerepet. Számos fontos munkája mellett tagja volt az ideiglenes nemzet- gyűlésnek, majd haláláig az országgyűlésnek. Törvényhozói tisztjében is sokat vállalt, sokat tett és hűséggel szolgálta megbízóit, a népet, a hazát, a pártot, megkülönböztetett figyelmet, tiszteletet és szeretetet kivívó magának — hangsúlyozta Apró Antal, majd — javaslatára — az országgyűlés néma felállással adózott dr. Orbán László emlékének, érdemeit pedig jegyzőkönyvben örökítették meg. Apró Antal ezt követően bejelentette, hogy az Elnöki Tanács — az alkotmány rendelkezésének megfelelően — bemutatta az országgyűlésnek a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentést. A jelentést az ország- gyűlés egyhangúlag tudomásul vette. Törvényhozásunk elnöke arról is tájékoztatta a képviselőket, hogy a Minisztertanács megbízásából Faluvégi Lajos pénzügyminiszter benyújtotta a Magyar Népköztársaság 1979. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot, dr. Markója Imre igazságügy-miniszter pedig a büntető törvénykönyvről szóló törvényjavaslatot. Az országgyűlés ezt követően elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. 1. A Magyar Népköztársaság 1979. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat; A pénzügyminiszter expozéja — Az 1979. évi népgazdasági terv fő célja a népgazdaság egyensúlyának javítása. Ez a további fejlődés alapfeltétele. Ebből vezethetjük le a gazdasági növekedés ütemét, a fejlődés irányait és az elosztási arányokat — mondotta Faluvégi Lajos. — A gazdasági egyensúly fokozatos elérésének útjára csakis úgy léphetünk, ha mérséklődik a növekedés üteme, mindamellett erőteljesebben kibontakoznak az intenzív gazdasági fejlődés jegyei ; ha a hatékonyság és a növekedési ütem új, kölcsönös egymásra hatása alakul ki. — A termelésnek és a nemzeti jövedelemnek az 1978. évinél mérsékeltebb, 3—4 százalékos — ezen belül az ipari termelésnek mintegy 4, a mezőgazdaságinak 3—3,5, az építési-szerelési teljesítménynek pedig egyszázalékos —növekedésével számolunk. A gazdasági egyensúly akkor javulhat, ha a mérsékeltebb növekedés mellett a gazdaságos kivitel erősen bővül, egyszersmind a behozatal növelte- dési üteme csökken, vagyis kevesebb külső forrást veszünk igénybe. — A belföldi felhasználásnak erőnkön felüli fokozását nem folytathatjuk. Ezért a jövő évben a fogyasztás csak kevéssel növekedhet, s a felhalmozásnak csökkennie kell. A lakosság fogyasztása 2,5—3 százalékkal bővülhet, az élet- színvonal emelésében tehát a folyamatosság — ha szerényen is, és nem minden réteg számára, de — megvalósítható. A nominális jövedelem számításaink szerint az ideinél kevésbé, a fogyasztói árszínvonal viszont az ideivel majdnem azonos mértékben emelkedik. Az egy lakosra jutó nominál- jövedelem átlagosan 7 százalékkal, a fogyasztói árszínvonal 4,7—4,9 százalékkal lesz magasabb. A fogyasztói árszínvonal emelkedésében — mint a korábbi években — hatósági áremeléseknek és piaci tényezőknek egyaránt szerepe lesz. Az egy főre jutó reáljövedelem végül i^ mintegy két százalékkal nő. — A Szakszervezetek Országos Tanácsának javaslatait is figyelembe véve január 1-től havi 400 forinttal emeljük az 1954 előtt, 300 forinttal az 1954 —59. között, valamint 100 forinttal az 1960—1971. között megállapított — 1700 forint alatti — saját jogú nyugdijakat. Kiegészítjük az özvegyi ellátást is. 100 forinttal emeljük a nyugdíj alsó határát, a mezőgazdasági termelőszövetkezeti járadékot és a szociális ellátást. Havi 500 forintra egészítjük ki a házastársi pótlékot. Ezek az intézkedések 1 300 000 nyugdíjas jövedelmét növelik, együttesen egymilliárd-nyolc- százmillió forinttal. Ezenkívül ebben az évben is emeljük a szokásos arányban, de legalább 70 forinttal mindenkinek a nyugdíját, az előbb már említettekét is. Ez átlagosan 4,8 százalékos emelést és további egymilliórd 700 millió forintot jelent. — A végső felhasználás másik tág köre, a felhalmozás az elmúlt években nagyon gyorsan bővült, jócskán túllépve az V. ötéves terv első három évére számítottat. A növekedést átmenetileg meg kell állítani. Beruházásra ilyenformán összesen 204—206 milliárd forintot fordíthatunk. (Folytatás a 2. oldalon) 2. A büntető törvénykönyvről szóló törvényjavaslat; 3. Interpellációk. Ezután, a napirendnek megfelelően, megkezdődött a jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Elsőként Faluvégi Lajos pénzügyminiszter emelkedett szólásra. Kádár János udvozlo távirata Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára táviratban köszöntötte Leonyid Brezsnyevet, az SZKP Központi Bizottságának főtitkárát, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnökét abból az alkalomból, hogy születésnapján a Szovjetunió Hőse aranycsillagával és Lenin-renddel tüntették ki. Három alapvető probléma megoldásáért ültek össze tegnap délelőtt a városi tanács és a Volán 12-es számú Vállalat szakemberei. A megbeszélt témák mindegyike a tömegközlekedéssel kapcsolatos, s a városnak szinte valamennyi lakóját érinti. A gondokat, a helyzet tarthatatlanságát a szakemberek éppúgy látják és tudják, mint bármelyik városlakó, aki ezeken az útvonalakon közlekedik nap mint nap. A megvitatott három téma közül az első és talán legégetőbb a Lvov-Kertvárosban lakók közlekedése, közelebbről a jelenlegi autóbusz-végállomás helyzete. A végállomás ugyanis kicsi, jelenleg is már arra kényszerültek, hogy ismét néhány járat — a 18-as, 19-es, 29-es — számára visszaállítsák a vásártér melletti régit. Maguknak az autóbuszoknak a száma is alacsony a lakosság megnövekedett létszámához képest, de több járatot a már így is szűkös autóbuszfordulónál beállítani nem lehet. Éppen ezért, amíg a következő ötéves tervben az. új, jóval nagyobb végállomást meg nem építik, addig is áthidaló megoldást kell keresni, hiszen a folyamatosan épülő siklósi városrész újabb és újabb lakóinak egyre nehezebben tudják kielégíteni közlekedési igényeit. Hogy ezen a problémán átmenetileg segítsenek, egy másik, ideiglenes végállomás létesítését tervezik, így legalább majd két helyen oszlik meg a tömeg, amelyet minden nap a városközpontba kell szállítani. A másik téma hasonló volt ehhez: az ugyancsak egyre szűkösebbnek bizonyuló újmecsek- aljai buszvégállomás fejlesztésének és bővítésének lehetőségét tárgyalták meg, s végül szó esett az ezekhez kapcsolódó, nap-nap után felmerülő kérdésről, a buszvégállomások tisztántartásáról. Ugyanis a városban lévő hét végállomás közül ötnek a takarítása jelenleg nem megoldott, s a másik kettőnél is gondot okoz a közlekedésnél elkerülhetetlen olajszennyeződés tisztítása. Ezeket a problémákat, a közlekedésnek ezeket az árnyoldalait valamennyien naponta tapasztaljuk, s szívből fogunk örülni annak, ha mindez megoldódik, s gyorsabbá, kényelmesebbé válik majd a közlekedés. Tegnap adták át az Egyesült Izzó pécsi elektronikai gyárának új üzemi csarnokán ahol az elektroncsövek katódjainak gyártása indult be. A képen a folyamatos nikkel csöhegesztő automata berendezés látható. Fotó: Erb
