Dunántúli Napló, 1978. december (35. évfolyam, 331-359. szám)

1978-12-20 / 350. szám

1978. december 20., szerda Dunántúlt napló Takarékosság Gyermekrajz kiállítás Az átmeneti megoldáshoz is anyagi segítség kell Komló magasabban fekvő részein, Szilvásban, Nyugat- Kökönyösben, Kenderföld egyes területein és Kossuth-aknán gyakran órákig várnak a lakók vízre, de a város többi részét is csak úgy tudja ellátni a víz­mű, hogy este tíztől hajnali 4- ig szüneteltetik a szolgáltatást, így is egyre nehezebb biztosí­tani a város napi szükségletét. Talán most a néhány napos csapadék hatására javult az ellátás, mivel a város szüksé­ges vízmennyiségét az orfűi és a kőlyuki felszíni vízkivételi mű­vek adják, s ezek hozamát nagymértékben befolyásolja az időjárás, ezért viszont nem ké­pesek biztonságosan ellátni a várost folyamatosan vízzel. Csu­pán a mánfai és a liget—orosz­lói mélyfúrt kutak biztosítanak a csökkenő vízhozamuk mel­lett aránylag állandó ellátást. Azonban még a téli kevesebb fogyasztás mellett is naponta 2200 köbméterrel több vízre lenne szüksége Komlónak, mert a téli minimum csak a 8300 köbmétert éri el. A nyári idő­szakban, amikor itt is jóval több víz fogy, sem tudnak 8300 köbméternél többet szolgáltat­ni, pedig legalább 11 500 köb­méter kellene naponta. Ezeket az adatokat úgy mérték fel a vízmű szakemberei, hogy a komlóiak takarékosságára ala­poztak. Ez a mostani nagymértékű vízhiány tovább növekszik Kom­lón, ha figyelembe vesszük az millió forint lenne, de ez csak a gerincvezeték, innen még a lakásokba kellene juttatni a vizet. A városnak nem állnak ren­delkezésére ilyen hatalmas pénzösszegek a vízellátás fej­lesztésére, azonban a vízhiány egyre nagyobb, s az igények növekedésével a gondok is sú­lyosabbak. G. M. V. ötéves terv lakásépítési programját, amikor mintegy 1550 lakást építenek a város­ban, aminek többsége össz­komfortos lesz. Ezek igénye kö­rülbelül 1230 köbméter többle­tet jelent naponta. A most meglévő víznyerő területekkel és a műszaki be­rendezésekkel az V. ötéves terv végéig tudja biztosítani, ha szűkösen is a város vízellátását a vízmű. Nagymértékben segí­tene a gondokon a sásd— oroszlói hat fúrt kút bekapcso­lása, melyekkel mintegy 1600 —1800 köbméter vizet nyerne a város naponta. A vízmű szak­emberei kitisztították, megvizs­gálták a kutakat. A víz Kom­lóig juttatása mintegy har­mincmillió forint beruházással valósulhatna meg. Azonban még ha lenne is víz, a VI. öt­éves tervi igényeket ezekkel a műszaki berendezésekkel már nem tudják kiszolgálni. A vég­leges megoldást a Duna vizé­nek Komlóig juttatása jelente­né. A MÉLYÉPTERV elkészített egy tanulmánytervet, melyben kidolgozták, miként vezethet­nék el a Duna vizét üszög­pusztáról Vasas—Hidas—Hosz- szúhetényen át a Zobákpusztán megépülő fogadóállomásig. Ennek költsége mintegy 600 Karácsonyi kirakatversenyt ren- versenyben a város valamennyi dezett tegnap Pécsett a Kerté- virágüzlete részt vett. A ver­szeti és Parképítő Vállalat A senykirakatokkal reggel nyolc _______________________órára kellett készen lenni, ek­TJ kor kezdődött a zsűrizés. A ki- | lene virágbolt közül rendkívül j szép és ízléses kirakatával a l Kossuth Lajos utcai 1-es szó­[ mú virágüzlet (képünkön) lett 1 első, második a Bem utcai 2-es ! számú, harmadik a temetővel szemben lévő, 3-as számú virág­üzlet. Elérhető gyermekálmok: rol­ler, kerékpár, utazás, fényké­pezőgép a 32 kiállított rajz legtöbbjén, aztán meg pénz, takarékosságra serkentő .fantá­ziadús ötletek, az egyiken pe­dig kis alkotója tudtára adja a bácsiknak, milyen iskolai ta­karékbélyegeket szeretnének, hogy még többen kedvet kap­janak a takarékosságra. A vi lógta karé kossági nap alkalmából hirdette meg a Ba­ranya megyei Tanács művelő­dési osztálya és az OTP Bara­nya megyei Igazgatósága a Tanulók Takarékpénztára 25 éves jubileuma tiszteletére ren­dezett gyermekrajz-kiállítást, melyre a járási-városi döntők­re több száz rajzot küldtek be a kisiskolások. Az elővetélke- dők legjobb 70 alkotását küld­ték be a megyei seregszemlé­re, melyet tegnap délután nyi­tottak meg az OTP Szigeti úti fiókjában. A gyerekek fantá­ziáját, rajzkészségét, ötletét a rajzok is bizonyítják, takaré­kossági kedvüket pedig a szá­mok, melyeket Sugár Győző fiókfőnök ismertetett megnyitó­jában. Negyedszázada kezdő­dött hazánkban a szervezett is­kolai takarékoskodás, az 1977/78-as tanévben már tíz- millió-negyvenhatezer forint ér­tékű bélyeget ragasztottak be könyvecskéikbe a baranyai kis­diákok, tanulónként 178 forin­tot. Kiosztották a rajzpályázat megosztott díjait: I. Supák Haj­nalka (Pécs, Mecsekalja) és Knopf Zsolt (Siklós I. sz.); II. Szabó Eszter (Mohács, Park u.) és Blum Edit (Pécs, Me­szes); III. Józsnai Bea (Pécs, Építők u.) és Poth Andrea (Pécs, Mecsekalja) általános iskolai tanuló lett. A zsűri kü- löndíját: Petrovics Csaba (Szentlőrinc, 3. számú), tárgy- jutalmakat: Fenyvesi Csaba és Ripszám István (Véménd), Fe­kete Gábor (Siklós 2. sz.), Mol­nár Béla (Komló, Kenderföld), Darabos Eszter (Mohács, Park u.), valamint Lakatos Ágnes, Dankó Erika és Rostás János (Szentlőrinc 3. sz.) általános iskolai tanulók kapták. A kiállítás az OTP-fiókban december 31-ig tart nyitva, ahol a közönség szavazataival eldöntheti, hogy ki kap közön­ségdíjként egy fényképezőgé­pet. Murányi László Az egészségnevelésnek rend­kívül fontos szerepe van a be­tegségek megelőzésében. Ennek nyomán alakították meg Ma­gyarországon 1970-ben minden megyében az egészségnevelési csoportot, a MENCS-et, az or­szág két megyéjében pedig, így Hajdú-Biharban és Bara­nyában a megyei mellett a me­gyeszékhelyen egy külön városi csoport is működik. A MENCS-nek elsősorban nem operatív, hanem irányító és koordináló szerepet kell betöl­tenie. Magyarország egészség- ügyi ellátottsága európai szin­ten az egyik legjobbnak minő­sül, mégis, az egészségügynek néhány érzékeny területén bi­zony eléggé lemaradtunk A MENCS munkájának ezeken a területeken kellene még haté­konyabbnak mutatkoznia, s en­nek egyik legalapvetőbb felté­tele egy helyesebb szemlélet ki­alakítása. Ma még ugyanis — sajnálatos módon — az egész­ségügyi dolgozók jó része az egészségnevelést amolyan szük­séges rossznak tartja. Az ered­ményesebb munkát elősegíti a különböző szervekkel való együttműködés, az eddiginél még jobb koordinálás, a folya­matos és kampányjellegű tevé­kenység egyaránt. Mindezekről tegnap, az Egészségügyi és Szociálpoliti­kai Bizottság ülésén esett szó, ahol a Baranya megyei Egész­ségnevelési Csoport ez évi mun­káját értékelték. A csoport te­vékenységéről, eredményeiről, gondjairól dr. Konkoly Thege Aladár adott tájékoztatót a résztvevőknek, akik között jelen volt dr. Kóbor József megyei fő­orvos, a bizottság titkára és Ta­kács Gyula, a Baranya megyei Tanács elnökhelyettese is. A bi­zottság munkája mellett meg­tárgyalták az 1979. évi munka­tervet is. Egész nap veszélyes, csúszós volt a sózatlan, homokozatlan Engel János út Hóban, latyakban, síkos úttesten... Nyitva hagyták a teherautót és vásárolni mentek Reggel negyednyolc. A Kos- suth-rádió hullámhosszán meg­szólaló bariton férfihanq az UTINFORM nevében hajnal óta sokadszor hívja fel a járműve­zetők figyelmét a síkos-csúszós utakra. Minden közlekedőt óva­tosságra int. Nyolc óra. Rövid megbeszé­lés után a kék-fehér rendőr­autó elindul, hogy Pécs utcáin és a megyeszékhelyről kiinduló főútvonalakon bolyongva a ha­Megkezdődött a sikkasztással vádolt benzinkutasok pere (Munkatársunk teleionjelenté- se.) Mintegy kétmillió forint kárt okozó sikkasztás ügyében kez­dődött bűnper kedden a Fővá­rosi Bíróságon. A vádlottak pad. ján: az ország 25 Shell-emblé- más üzemanyagtöltő állomásá­nak volt vezetői, kútkezelői, va­lamint az INTERÁG Részvény- társaság karbantartó szerelői. A Fővárosi Főügyészség 85 bün­tetlen előéletű személy ellen emelt vádat. Közülük id. Schreer János, a pécsi Shell töltőállomásának volt vezetője és 7 beosztottja — a vádható­ság szerint — bűnszövetségben okirathamisitással leplezetten, folytatólagosan, társtettesként sikkasztás bűntettét követte el. Az ügyész a több hónapig tartó tárgyalás első napján is­mertette a vádat, melyet egyéb­ként 100 oldalas vádiratban tér. jesztett a bíróság elé. Eszerint az INTERÁG Rt üzemanyagtöl­tő állomásain időről időre üzem­anyagtöbblet keletkezett. Ennek az az oka, hogy a benzinszál­lító tartálykocsikat rendszere­sen — 150—750 literrel — túl- töltötték. A benzinkutaknál ezek­ből a járművekből föld alatti tartályokba fejtik az üzemanya­got. A vállalati ügyrend előírá­sai szerint a többletet jelente­ni kellett volna. Az ország valamennyi Shell állomására rendszeresen kijár­tak a központ karbantartó sze­relői. A szerelők és a kutasok közötti munkakapcsolat az idők folyamán bűnkapcsolattá fajult, a többlet üzemanyag ellenérté­kének elsikkasztása érdekében — állapította meg a vádható­ság. A bűncselekményeket oly mó­don követték el, hogy a fel­gyülemlett többletmennyiségről a kutasok tájékoztatták a kar­bantartókat. a budapesti sze­relők a közölt adatoknak meg­felelően visszaállították a tank­oszlopok leplombált számláló­szerkezeteit. A visszapörgetett mennyiségnek megfelelő pénz­összeget azután kiemelték a pénztárból és elosztották. Az 1973. év folyamán mégcsak szór­ványos visszaélések 1975-re ál­talános méretűvé, szinte az egész üzemanyagtöltő állomás hálózatra kiterjedővé váltak, így volt ez a három pécsi Shell benzinkútnál is. A vádirat sze­rint „id. Schreer János töltőál­lomásvezető az elkövetett visz- szaélésekről kezdettől tudott, abban tevékenyen közreműkö­dött. A mérőszerkezetek vissza­állítására csak az ő előzetes engedélye alapján kerülhetett sor minden alkalommal. A több. letüzemanyag mennyiségére, mi­nőségére vonatkozó adatokat mindig ő határozta meg a sze­relők számára." „A töltőállomás dolgozóinak egy része — az id. Schreer Já­nos állomásvezetővel rokoni, il­letve bizalmas kapcsolatban le. vők — vettek részt a budapes­tieken kívül a bűncselekmények elkövetésében. Az órák vissza­állítása folytán eltulajdonított összegből részesült ifj. Schreer János, Kovács Ferenc, Ambace Antal, Viczko Béla, Potz József, Szilvás Tibor, Traum György. E személyek egymás tevékenységé­ről tudtak." A pécsi kútnál az évek folya­mán jelentős mennyiségű több. let halmozódott fel, motor- és hajtóműolajból is. Az állomás­vezető a többletolajat 1975-től kezdődően elkülönítetten, az érték nélküli fáradtolajat rak­tározó helyen tárolta, azt a lel. tári számbavételek alól kivonta. Ezt az olajat — kb. 40 000 fo­rint értékű mennyiségről van szó — eladta. A pécsi vádlottak kihallgatá­sára előreláthatólag február 21-én kerül sor. A Fővárosi Bí­róság dr. Stepanits József ve­zette öttagú büntetötanácsa várhatóan márciusban hirdet ítéletet az ügyben. Erdős Ákos vazás miatt lelassult forgalmat figyelje. Közlekedési járőrünk az 58-as úton hagyja el Pé­cset. A forgalom gyér, alig ta­lálkozunk járművel. Aki éppen arrafelé hajt, kényelmes tempó­ban rója a kilométereket. Majd­nem Szalántáiq érünk. Sebes­séghajszolásnak, felelőtlen előz- getésnek semmi nyoma. Nem is lenne értelme, annyira veszélyes most előzni, gázpedált taposni. Visszafordulunk, irány újra Pécs. Majdhogynem lépésben „botladozunk" keresztül a vá­roson. Éppen a Szigeti vámnál haladunk, amikor az ottani par­kolóban egy magányosan par­kírozó teherautó vonja magára a figyelmet. Motorja jár, ajtói nyitva, vezető vagy a rakodó se­hol. Jó negyedóra múltán elő­kerülnek, az ABC-óruházban voltak bevásárolni. „Drága be­vásárlásnak ígérkezik” — szólal meg mellettem az intézkedés után kocsiba ülő rendőr, miköz­ben elteszi az FL 06—33-as rendszámú Csepel sofőrjének egyik betétlapját. A vásárlás­nak szabálysértési eljárás lesz a vége. A 6-os út bodai elágazásáig figyeljük a gépjárművezetőket. Óvatosság, körültekintés tapasz­talható mindegyiküknél. Hiába, a havas úttest még a száraz időben hetvenkedő gépkocsive­zetőket is óvatosságra készteti. Délelőtt 11 óra. Közlekedési őrjáratunk végéhez közeledik. A rendőrségi Ladában örömmel summázzuk a látottakat: a teg­napi forgalomban részt vevők jól alkalmazkodtak a megváltozott időjárási viszonyokhoz, a síkos, latyakos úttesthez. Mindenki óvatosabban, figyelmesebben, kellő körültekintéssel közleke­dett ezen a keddi délelőttön. H. L. Béres-cseppek Az Egészségügyi Tudományos Tanács tájékoztatója Az elmúlt években a közvéleményt élénken foglalkoztatták a Béres-fele cseppek. Az Egészségügyi Tudományos Tanács december 11-i ülésén értékel­te és összegezte a rendelkezésre álló adatokat. Dr. Béres József mezőgazdasági mérnök, növénybiológus kisvárdai la­kos először 1965-ben kereste meg be­adványával az Egészségügyi Tudomá­nyos tanácsot. Elképzeléseivel az ETT foglalkozott, de az általa beadott dokumentációt, szakmai elképzelése­ket tudományosan megalapozatlannak minősítette. Ezt követően több alkalommal ke­rültek beadványai az ETT különböző szakértői és bizottságai elé, azon­ban dr. Béres József többszöri fel­hívás ellenére hosszú ideig nem adott kísérleti anyagot, hogy tudományo­san megalapozott vizsgálatok történ­jenek a gyógyszerként ajánlott csepp- jeivel. Ugyanakkor különböző daganatos megbetegedisekben szenvedő bete­geknek adott az általa készített csep- pekböl. Előtoidult, hogy a betegek ezért saját kárukra kivonták magu­kat az orvosi gyógykezelés alól, bíz­va a Béres-féle cseppekben. Ennek a veszélyére 1977-ben az Egészség- ügyi Minisztérium közleményben hív­ta fel a figyelmet. Az ETT-nek rendelkezésére álló in­formációk szerint a cseppek először 1976-ban kerültek tudományos meg­alapozottságú farmakológiai és toxi­kológiai (méregtan) vizsgálatra. Meg­állapítást nyert, hogy az állatkísér­letekben a szer a daganatok növe­kedését egyáltalán nem befolyásol­ta, de ugyanakkor toxikológiai szem­pontból ártalmatlannak bizonyult. 1977-ben dr. Béres József lehetővé tette az általa készített cseppek kli­nikai kipróbálását is. Az Országos Onkológiai Intézetben, az Egészség- ügyi Világszervezet és a KGST da­ganatellenes szerekkel foglalkozó egyik koordinációs központjában, a nemzetközi előírásoknak megfelelően elvégzett klinikai farmakológiai vizs­gálatok alapján most már megálla­pítható volt, hogy a Béres-féle csep­pek daganatellenes hatást emberen sem fejtenek ki. Ezenkívül lehetővé vált több olyan beteg sorsáról adatokat szerezni, aki­ket korábban e szerrel állítólag ered­ményesen kezeltek. Szakembereink 17 ilyen beteg sorsát vizsgálták meg. Közülük 4 külföldi állampolgárról nem sikerült egyértelmű adatokat szerez­ni. 13 kezelt betegből 9 elhunyt és az életben maradt 4 közül két eset­ben bebizonyosodott, hogy nem volt daganatos betegsége, 2 pedig folya­matos orvosi gyógykezelés alatt állt. Ezen adatok alapján sem volt meg­állapítható a szer daganatellenes ha­tása. Figyelembe véve a Béres-féle csep­pekkel korábban kialakult várakozá­sokat, az Egészségügyi Tudományos Tanács szükségesnek tartja felhívni a lakosság és a kezelő orvosok figyel­mét arra, hogy a Béres-cseppeknek daganatellenes hatása nincs, és az orvostudomány által elfogadott da­ganatellenes gyógykezelések és gyógyszerek alkalmazása a beteg gyógyítása érdekében nélkülözhetet­len. Egyébként a „Béres-csepp” a her- bária országos gyógynövényforgalmi közös vállalat szaküzleteiben 1978. novemberben forgalomba került, a használati utasítás szerint erősítő szerként. Az egészségnevelés megyei eredményei és feladatai

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents