Dunántúli Napló, 1978. december (35. évfolyam, 331-359. szám)

1978-12-19 / 349. szám

1978. december 19., kedd DunQntuli napló 3 Aktivitás, kezdeményezés Felelősségteljes nép­képviseleti tevékenység Hogyan dolgoznak Baranya megye országgyűlési képviselői? Mit várhatunk 1373*töí? Géprendszerek a földeken Interjú az AGROTRÖSZT vezérigazgatójával Baranya megye tizennégy or­szággyűlési képviselője a parla­ment téli ülésszakára készül, melyre a hét második felében kerül sor. Legutóbbi csoportülé­sükön a napirendek előzetes vitáján túl, saját munkájuk ér­tékelését is elvégezték, annak a jelentésnek az alapján, melyet a Hazafias Népfront megyei bizottsága és a képviselő cso­port vezetője készített a közel­múltban. Politikai felelősség­érzettel A jelentés megállapította, hogy megyénk országgyűlési képviselői politikai felelősségér­zettel, széles körű és igényes munkával, aktívan, több kezde­ményezéssel végzik népképvise­leti tevékenységüket, vesznek részt az országgyűlés munkájá­ban. Részt vettek a választási ciklus eddigi időszakában az or­szággyűlés napirendjére kerülő törvények, fejlesztési tervek és koncepciók, az országos hatás­körű szervek beszámolóinak elő­készítésében és vitájában, a törvényalkotó tevékenységben. A megválasztásuk óta eltelt há­rom esztendőben megyénk min­den országgyűlési képviselője felszólalt a parlament valame­lyik vitájában, A képviselőcso­portunk tagjai közül tizenkilenc országgyűlési állandó bizott­ságban rendszeresen tevékeny­kednek. Közülük egy képvise­lőnk állandó bizottsági elnök, kettő pedig állandó bizottsági titkári tisztséget tölt be. Képvi­selőink a területileg illetékes párt-, tanácsi és más szervek vezetőivel egyetértésben több esetben keresik fel az illetékes országos hatáskörű szervek ve­zetőit, a megyénket, illetve az egyes választókerületeket érintő kérdésekkel, javaslatokkal. Több visszajelzés igazolja, hogy az or­szágos hatáskörű szervek meg­felelően figyelnek a Baranya megyei képviselők javaslataira, véleményeire. Ezeket gondosan megvizsgálják, az intézkedé­seikben hasznosítják, érdemi válaszokat adnak a képvise­lőinknek. Az utóbbi években megyénk országgyűlési képviselői és a képviselő csoportunk szélesebb körben vesz részt a parlament nemzetközi kapcsolataiban is. Eddig négy képviselőnk vett részt parlamenti delegáció tag­jaként hivatalos külföldi látoga­táson, a külkapcsolatainkat erő­sítő tárgyalásokon. Több külföl­di parlamenti delegáció részére megyénk biztosított programo­kat, a hazánkkal való ismerke­dés lehetőségét. Kapcsolat a lakossággal Országgyűlési képviselőink rendszeresen részt vesznek olyan rendezvényeken, fórumokon, ahol találkozhatnak választó- polgáraikkal, a lakossággal. Rendszeres látogatóik a tanács­üléseknek, falugyűléseknek, tsz- közgyűléseknek, eleget tesznek beszámolói kötelezettségüknek, rendszeresen tájékoztatják bél­és külpolitikai kérdésekről vá­lasztóikat. Tervszerűen és rend­szeresen megtartják a közsé­gekben, lakóterületeken, gaz­dálkodó szervekben, hivatalok­ban és intézményekben fogadó­óráikat, melyek iránt az állam­polgárok, illetve a különböző szervek vezetői nagy érdeklődést tanúsítanak. Sok közérdekű és egyéni bejelentéssel, javaslat­tal, panasszal fordulnak hozzá­juk. Képviselőink azt tapasztal­ják, hogy amikor ezekben az ügyekben eljárnak, mindenütt megértéssel, támogatással fo­gadják őket. a köz és az egyé­nek érdekében eredményesen tudnak intézkedni. Országgyűlési képviselőink kapcsolatai a párt, a tanácsi és népfrontszervekkel kialakult, együttműködésük széles körű. Munkájukhoz a társadalmi és tömegszervezetek is sok segítsé­get nyújtanak. Lehetőségük nyí­lik arra, hogy megismerkedje­nek a testületi ülések előter­jesztéseivel, megfelelő tájékoz­tatást kapjanak az őket érdek­lő területi elképzelésekről, fej­lesztési tervekről. Tervszerű munka A megyei képviselőcsoport munkáját megalakulása óta tervszerűen végzi. Segíti a kép­viselők felkészülését a parla­ment vitáira, az állandó,bizott­ságok üléseire. A csoportülése­ken rendszeresen biztosítják, hogy a megye párt- állami ve­zetői, a jelentősebb gazdasági egységek irányítói tájékoztató­kat tartsanak a munka tapasz­talatairól a közelebbi és távlati tervekről, felvázolják, hogy mi­ben kérik a képviselők segítsé­gét. Együttesen tájékozódnak a képviselők a korábban megal­kotott törvények, vagy fejlesztési elképzelések végrehajtásának, illetve megvalósulásának hely­zetéről, Bevált módszer, hogy többször szerveznek közös hely­színi látogatásokat vállalatok­nál, intézményeknél, személyes tapasztalataik szélesítése érde­kében. A megyei képviselőcsoport az elmúlt három évben több kez­deményezést tett a szomszéd megyék képviselő csoportjai fe­lé a célszerű és hasznos mun­kakapcsolatok kialakítására, így történt ez, amikor a dél­alföldi földgáznak, megyénkbe, illetve Pécsre vezetésének témá­ját vitatta meg, melyre meghív­ták a Tolna megyei képviselő- csoport tagjait is. A dél-dunán­túli vízgazdálkodás helyzetének megvitatását a Somogy megyei képviselőkkel együtt szervezték meg. Ezzel a regionális kapcso­latok erősítését is szolgálják megyénk országgyűlési képvise­lői. Amikor a képviselők számve­tést készítettek eddigi munká­jukról, összegezték tapasztala­taikat, megvizsgálták munka- módszereiket, mindezt annak tudatában végezték el, hogy fontos közéleti tevékenységük arra kötelezi őket a jövőben is, hogy tovább szélesítsék kapcso­lataikat a lakossággal, a kü­lönböző szervekkel, fokozzák ak­tivitásukat a parlament és az állandó bizottságok munkájá­ban, ezáltal is mind maradék- talanabbul feleljenek meg vá­lasztóik bizalmának. Ezek azok a legfontosabb következtetések, melyeket az elmúlt három év ta­pasztalataiból le lehet vonni. Megyénk lakossága a jövőben is érdeklődéssel kíséri tevé­kenységüket, a parlament és az állandó bizottságban elhangzott felszólalásaikat, továbbra is él­ni fognak sokan az egyéni ta­lálkozások, beszélgetések lehe­tőségeivel. M. E. A Gastrofol üzem felújítása ötéves termelés utón tegnap leállt a főzés a Mecsekvidéki Vendéglátó Vállalat pécsi Gastrofol üzemében, hogy elvégez­hessék a szükséges felújí­tási, korszerűsítési munká­kat. A január nyolcig tar­tó időszak alatt a tálaló, mosogató, konyha és a gyorsfagyasztó teljes pa­dozatát kicserélik. Január 8-tól március 31- ig termelés közben a 2400 adagos gyorsfagyasztót 6000 adagosra bővítik. A mélyfagyasztó tárolókam­rákat mélyfagyasztó tároló­teremmé építik át. A vállalat saját kony­háit, három megyét, a Ba­latont és Budapestet is el­látó pécsi Gastrofol üzem felújítása 2,5 millió forint­ba kerül. A munkák vár­hatóan március 31-ig elké­szülnek. Csalódtam. Igaz, vajmi kevés ismeretem van a kőfaragó szak­máról. Ez is jobbára abban me. rül ki, hogy ami a kőhöz kötő­dik, az fizikailag nehéz munka kell hogy legyen. Éppen ezért a márványtömbök, műkövek mellé képzeletemben mindig erős fér­fiakat, dagadó muszklikat, gyön­gyöző homlokokat raktam. így már érthető a meglepetésem, amikor azt hallottam, hogy a kőfaragók mestervizsgáján a je­löltek között egy nő is vön: Stibi Erzsébet Pálffy Tiborné. Ezért volt nekem csalódás a találkozásunk, mert ugyan ho­gyan dolgozik a szinte vékony termetű fiatalasszony a mázsás kövekkel? Sehogy. — Egyelőre — mondja — al­kalmazottként dolgozom az édesapámnál. A betűvésés, a festés és a rajzolás a dolgom. A szakmában a Stibi név fo­galom. Hagyomány a család­ban a kőfaragó szakma. Annyi bizonyos, hogy Stibi Erzsébet­nek már az ükapja is kőfaragó volt. Viszont az is bizonyos, hogy a stafétabot eddig mindig fér­fiutód kezébe került. Staféta­bot? Kalapács, véső, az emelő- szerkezet, a lapát, s minden egyéb szerszám, amit a kőfara­gók használnak. Szép színű, nyugtalan felüle­tű márványtömb vár az udva­ron megmunkálásra. „Carrarai” — mondja Stibi Erzsébet, s úgy I ejti ki a szót, mint amikor egy A hazai mezőgazdaságban ma már általánosan elterjed­tek a nagy teljesítményű erő- és munkagépek, a géprend­szerek, egyre inkább iparszerű­vé válik a termelés. Mindeb­ben jelentős szerepe van a mezőgazdasági eszköz- és anyagellátást biztosító szerve­zetnek, az AGROTRÖSZT-nek, valamint a hozzátartozó tizen­nyolc vállalatnak. Dr. Kopácsi Ernővel, a tröszt vezérigazga­tójával ezekről a kérdésekről váltottunk szót. — A tröszt tizenhat évvel ez­előtt alakult. Hogyan értékeli On a magyar mezőgazdaság anyagi-műszaki ellátásának fejlődését? szabó a legfinomabb angol sző. vetről, egy ezüstműves a spanyol bányák kincséről beszél. Mele­gen, dicsérően. Egyébként vagy negyven féle márványt ismer, de a korona —a carraraié. Gyűjte­ménye van a különféle kövek­ből. Ha édesapja Romániába utazik, egy szép színű, gazda­gon erezett, különös formájú kő mindig hazakerül a szakma leg. törékenyebb művelőjéhez. Egy­szer ezekből a kövekből „vala­mi majd készül. A hosszú, több szabadidőt engedő téli esté­ken. Mindegyikben van valami forma" — mondja Stibi Erzsé­bet, s megkeresi azt, amelyik­be belekövült a hajdan zöld le­velek erezete. Ez bizony messze van a koz- metikusságtól. Mert eredetileg az akart lenni. Azután önszor­galomból elkezdte vésni a kö­vekbe a betűket, a díszítőele­meket. Mindig jobban megba­rátkozott a másnak oly rideg anyaggal.- A betűk formája visszatük­rözi, milyen hangulatban vet­tem kézbe a szerszámot. Láttam a vizsgafeladatát. Min. den jelöltnek a saját nevét kel­lett kőbe vésnie. Neki márvány­ba. „Nézze meg — mondták a műhelyben talált mesterek —, ez a legszebb: Stibi Erzsébet.” Óvatosan fogtam vele kezet búcsúzáskor. Nehogy véletlenül túl erősen szorítsam meg a kő­faragónő ujjait. Mészáros A. — Az AGROTRÖSZT tevé­kenysége tükörképe, mondhat­nám szeizmográfja a magyar mezőgazdaság fejlődésének. Másfél évtizeddel ezelőtt az ötven lóerős traktorok nagynak számítottak: a mai erőgépek — Rába Steiger, Kirovec és még sorolhatnám __ teljesít­mé nye viszont sokszorosa az akkoriakénak. A kis kapacitá­sú trágyaszóró kocsik helyett ma nagy teljesítményű szerves- trágyaszórókkal dolgoznak, el­terjedőben van a trágyarob­bantás, de ebben közrejátszott a szervestrágyaszórók átmeneti hiánya is. A kétvasú eke he­lyett megjelentek a nyolcsoros ekék. A cukorrépa, a burgo­nya, a gabona és a kukorica gépesített művelése megoldott. Manapság az a helyzet, hogy a nagy erőgépekből ki tudjuk telesen elégíteni az igényeket, sőt, egyes típusokból nem egészséges készletfeltöltődés is keletkezett. Ugyanakkor a 18 —25 lóerős — a majorok bel­ső munkáihoz és 'kertészeti munkákhoz alkalmazható — eszközhordozó traktorokra is szükség lenne. Tehát a fejlő­dés ilyen ellentmondásokat is takar. — Ügy értsem tehát, hogy a nagy teljesítményű gépek be­lépése túlzott ütemű volt? — Ha a traktorokra gondol, akkor igaz, de ez leginkább erre az évre jellemző. Idén 8,1 milliárdos gépforgalom várha­tó, amely hasonló az elmúlt évihez. A darabszám ugyan csökkent, de ezek a gépek — például a K 701-es traktor, az E 516-os és a Bizon Gigant kombájnok — többet tudnak, mint elődeik. A 4 kg/perc át­eresztő-képességű kombájnok helyett olyan aratócséplők je­lentek meg a magyar mező- gazdaságban, amelyek telje­sítménye közel háromszorosa a régebbi típusokénak. A gondot az okozta ebben az évben, hogy mind az NDK-ból, mind- pedig Lengyelországból az ara­tás után érkeztek meg a kom­bájnok. Nem tudtuk kielégíteni az igényeket a T 174 típusú rakodó markolóból, valamint a T 088 jelű NDK—magyar kooperációban készülő szerves- trágyaszórókból, holott a ma­gyar partner eleget tett az ütem szerinti szállítási kötele­zettségének. Igen nagy a ke­reslet a lánctalpas traktorok iránt, háromszor-négyszer any- nyit el tudnánk adni, mint ami az V. ötéves tervre vonatkozó államközi szerződésben lett rögzítve. — A Rába 180-as erőgép a korszerű traktorok közé so­rolható. Mi az oka annak, hogy húszszázalékos árked­vezménnyel reklámozzák a te­levízióban? — E korszerű erőgép két tí­pusából 1400 dolgozik már a magyar mezőgazdasági üze­mekben. Erre az évre 400 Rá­ba 180-ast rendeltünk, de ez soknak bizonyult. Ennyit nem lehet eladni. Az alapvető prob­lémát az árban látom. A Rába 180-as 1,1 millió forintba ke­rül, a szovjet T 150 K, hatszáz­ezerbe. Érthető, hogy a gaz­daságok inkább az utóbbi iránt érdeklődnek. A tröszt kor­mányzati szintre vitte a dolgot, ezért vált lehetővé a húsz- százalékos akció. A gazdasá­gok egyébként 1979-ben im­portpótló hitelt is felvehetnek Rába 180-as vásárlása esetén. Az is az előrelépést jelzi, hogy Győr megkezdte a Rábákhoz csatlakoztatható ekék, tárcsák, kombinátorok előállítását és ezek az eszközök a szovjet tí­pusokhoz is megfelelők. — A tröszt tíz évvel ezelőtt kapta meg az önálló import­jogot a gépek, műtrágyák és növényvédőszerek beszerzésé­re: hogyan alakult a forga­lom? — Idén az AGROTRÖSZT több mint harmincmilliárd fo­rintos forgalmának negyvenöt százalékát alkotják a hazai gyártmányú gépek, mintegy ti­zennégy százalékot tesz ki- a tőkés behozatal, a többi gép pedig a szocialista országok­ból származik. 1968-hoz viszo­nyítva termelői áron számolva a belföldi gépforgalmazás az 1,8 milliárd forintról 4,8 mil- liárdra emelkedett. Meghá­romszorozódott a hazai mű­trágyaforgalom, a növényvédő- szer-eladás több mint az öt­szörösére nőtt a magyar sze­rekből. Ugyanakkor nem sza­bad figyelmen kívül hagynunk azt, hogy ma sem megfelelőek a raktározási körülmények. A folyamatos gyártás, a ciklikus felhasználás miatt a műtrágya­fronton csak akkor lehet opti­mális helyzetet teremteni, ha az üzemek is részt vállalnak a tárolásból: a bértárolás költ­ségeit természetesen magunkra vállaljuk. Emellett saját alap­jainkból a lehetőségeinkhez mérten mi is hozzájárulunk az agrokémiai társulások beruhá­zásához. Idén zavarólag ha­tott, hogy a Péti Nitrogénmű­vekben két és félhónapos ter­meléskiesés volt. Véleményünk szerint a hazai növényvédőszer- iparnak nagyobb részt kellene vállalnia a termelésből. — Az idei ősz nagy terheket rótt a mezőgazdasági üzemek­re. A csapadékhiány miatt a kőkemény földeken törtek az ekék, az erőgépek gyakoribb meghibásodása következtében jelentősen megnőtt az igény az alkatrészek iránt. — Ezt mi is megéreztük: egyik hétről a másikra több­szörösére emelkedett az alkat­részforgalom, de ez azzal is összefügg, hogy jobb minősé­gű gépekre, alkatrészekre len­ne szükség. Az éves gépforga­lomhoz mérten hatvan százalé­kot tesz ki az alkatrész-eladás, ami igen magas arány. Többet kellene tenni a szervizellátás érdekében. Az üzemeknél is több hozzáértésre lenne szük­ség. Gyakorlatból tudom, hogy a tőkés importból származó gé­pekre nagyobb gondot fordíta­nak az üzemek, a többi gépet nagyrészt a szabadban tárol­ják: az állagmegóvás szem­pontjából ezt sem lehet figyel­men kívül hagyni. A meghibá­sodott szerkezeti elemek cse­réje sokszor olcsóbbnak tűnik, mint azok megjavítása. Az AGROTRÖSZT most azt vizs­gálja, hogyan kapcsolódhat be országosan az alkatrész-felújí­tásba. — Végezetül még egy kér­dés. Mit várhatunk 1979-től? — Lesz elegendő traktor, kombájn, különböző géprend­szerek. Amennyiben az ipar a szerződésben foglaltak szerint szállít, műtrágyából is jobb lesz az ellátás. Ugyanakkor anyagi erőink nem teszik lehe­tővé, hogy annyi nyugati ter­méket forgalmazzunk, mint ed­dig tettük. Ez főként a nö­vényvédőszerekre vonatkozik, amit hazai üzemeknek kell majd pótolni. Tehát: ha elég pénzük lesz az üzemeknek, ki tudjuk elégíteni az igényeket. Salamon Gyula A korma a c art araié Stibi Erzsébet nagy gonddal tervezi a diszitőelemeket A kőfaragónő A szakma hagyomány a Stibi családban Szépen kell vésni a betűket

Next

/
Thumbnails
Contents