Dunántúli Napló, 1978. december (35. évfolyam, 331-359. szám)
1978-12-16 / 346. szám
e Dunántúlt napló 1978. december 16., szombat Iparihiillciclek-temetö' Szalänt a térségében Országos modellnek is tekintheti Maximális biztonságú lerakóhely A gazdasági fejlődés természetszerű követelménye a gyár- 1 tási folyamatokból kikerülő úgynevezett ipari hulladékok állandó növekedése. Ezeknél azonban a szilárd és iparszerű, különböző formában és mértékben veszélyes hulladékok gyűjtése, tárolása, elszállí- , tása, végleges elhelyezése jelent komoly gondot. Mivel erre vonatkozóan részletes előírások jelenleg még nem állnak rendelkezésre, az érvényben lévő jogszabályok is csak érintőlegesen foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel. Általános gond A hulladékok eltávolítása, elhelyezése az emberi környezetből elsősorban közegészségügyi — környezetvédelmi problémakört érint. Ilyen szempontból csak akkor tekinthető egy adott"technológiai folyamat befejezettnek, ha a hulladékkezelés maradéktalanul megoldott, azaz a gyártási folyamat szerves részévé válik. így egy technológiai eljárás tervének ma már a hulladékkezelés módját, megoldásait is magában kell foglalnia; az üzemelési engedély is csak annak megvalósítása után adható meg. A gyártási folyamatokból kikerülő hulladékok közömbös, nem mérgező, fertőző, mérgező, tűz- és robbanásveszélyes anyagok lehetnek. Az igazi hulladékok elhelyezése nemcsak Baranya megyében, hanem országosan is nagy gondot jelent. Mégis a baranyai hulladékkezelési módszert számos tekintetben országos modellként emlegetik szakberkekben, amelyet a megoldásra vonatkozó megyei elképzelések regionális méretekben való megvalósítása és a már említett viszonylagos jogi szabályozatlanság mellett különösen elismerésre méltónak tar- ” tanak. E kérdések egyértelmű, egységes szabályozása a megyei tanács és a megyei KÖJÁL több éves törekvésének, munkájának eredménye. A megvalósításra vonatkozó elképzelések lényege a következő: a megyei tanács mint a terület gazdája, a megyei KÖJÁL, mint a kezelés közegészség- ügyi szempontjainak ellenőrzője, a Magyar Állami Földtani Intézet Dél-dunántúli Területi Szolgálata, mint a földtani háttér szakértője, valamint a Pécsi Tervező Vállalat, mint a kezelés, elhelyezés módjának, helyének megtervezője között olyan elvi megállapodás és intenzív munkakapcsolat alakult ki az évek folyamán, amelynek célja a megye különböző részein és üzemeiben 1 keletkező veszélyes ipari hulladékok egy helyen, egy körzetben történő biztonságos elhelyezése. A hulladékok minőségi és mennyiségi viszonyainak feltárása alapján (KÖJÁL) i olyan térség felkutatása kéz- : dődött meg (MÁFI), amely el- ' sődleges biztonságot nyújt a ( szennyezők szóródása, vándorlása ellen. , A földmunka egyik része elkészült az új hulladéktárolónál. Egyelőre három vállalat Ezen túlmenően olyan műszaki védelem is szükséges (PTV), amely a lerakott hulladékok évtizedekig történő, közegészségügyi — környezetvédelmi szempontból biztonságos elhelyezését is garantálja. Baranya megye változatos, általában felszíni szennyezésekre érzékeny területei ismeretében így került kijelölésre a földtani feltárások (MÁFI) eredményei alapján Garé— Szalánta térsége, ahol a különböző biztonsági tényezőket — településtől való védőtávolságok, felszíni és felszín alatti vizek védelme — figyelembe véve közel 10 km- nagyságú terület alkalmas — a veszélyes ipari hulladékok biztonságos elhelyezésére. Ebben a térségben, a vázolt szempontok alapján kezdődött meg a Pécsi Bőrgyár és a Baranya megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat szennyvíziszap tárolójának, valamint a Budapesti Vegyiművek Hidasi Gyáregysége tetraklórben- zol hulladékainak lerakóhely kijelölése, tervezése, kivitelezése, amelyeknél a földtani védelem, mellett a műszaki biztonságra is komoly gondot fordítanak. A megyei tanácshoz és ezen keresztül a PTV-hez újabb és újabb ipari üzemek igénye érkezik az elhelyezésre a helykijelölésre. A fokozódó és nyilvánvaló érdeklődés kielégítésére azonban szakmai szempontból a következő feladatok mielőbbi megoldása szükséges: — A szóba jövő Garé—Szalánta melletti térség részletes földtani, morfológiai feltárása; a hulladékok várható mennyiségének és fajtájának, veszélyességének megfelelően a terület felhasználás meghatározása, különös tekintettel a különböző helyekről, üzemekből származó, de együtt kezelhető hulladékokra. — A területfelhasználás birtokában a kezelés, lerakás módjainak meghatározása és a változatok vonzatainak (kivitelezés, műszaki védelem) költségbecslése, figyelembe véve az ellenőrzés (pl. végvizsgálatok) kérdéseit is. — A lerakóhelyek és a hulladékok keletkezési helyei közötti szállítás módjának és útvonalainak megtervezése. — A hulladékkezelő telep működésének, üzemeltetésének a nyilvántartás rendszerének kidolgozásával kapcsolatos gazdasági, műszaki, jogi kérdések rendezése. Közös együttműködéssel Ezeknek a vázolt feladatoknak a megvalósítása szervezett formában a megyei tanács, mint a terület gazdájának támogatásával, felügyeletével történhet meg, amelynek megtervezéséhez a hulladék elhelyezés megoldásában, a környezet védelmében érdekelt szakágazatok és végül a hulladékelőállító üzemek, létesítmények aktív közreműködése szükséges. Bunyevácz József okleveles tervezőmérnök Tríbométer-kisérfet a Pécsi Hőerőműben Elektródákba ütköző porszemcsék A korszerű erőművekben elektromos elven működő porleválasztó berendezésekkel „szűrik” ki a füstgázok portartalmát. A Pécsi Hőerőmű füstgázait is ilyen „elektrofilte- rek" tisztítják és leválasztják a szálló hamu 99—99,5 százalékát. A kéményből kiáramló por mennyiségének további csökkentése érdekében egy igen szellemes érzékelő berendezést építettek be a közeli napokban az egyik kazán füstcsatornájába, az elektrofilter után. A füstgáz porszemcséi elektromos töltést hordoznak. Ha ezek a mikroszkopikus méretű porszemek a füstgázcsatornába helyezett rácsszerűen kiképzett elektródába ütköznek, az ütközött szemcsék számától függően feszültség keletkezik. Jól tisztított füstgázban csak egy szem. cse maradhat lebegő állapotban: 200 részecskéből, 199-et „kiszűr” az elektrofilter. Ha va. lamiféle rendellenesség következtében az elektrofilter levá- lasztási hatásfoka csökkenne, több porszemcse marad a füstgázban, több szemcse ütközik a „tribométer" elektródájába, nagyobb feszültséget ébresztve ott. A feszültségnövekedést érzékeny műszer jelzi. A berendezést — kísérleti jelleggel — az ötös számú kazán füstcsatornájába építették be. Ha a berendezés kiállja a próbát, s az üzemi tapasztalatok is kedvezőek, valamennyi kazánhoz beépítik a „tribométert". A legkisebb hibásodást is jelző szerkezet az azonnali beavatkozást teszi lehetővé és végső fokon a kibocsátott szennyezőanyag mennyiségének csökkentésében jelentkezik majd kedvező hatás. Dr. Csertő Péter Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület Erőművi Szakcsoport A technológiai fegyelem betartása nyomán csökken a környezetszennyezés A talaj és az élővizek védelméért A mezőgazdaság helyzete mind jobban közelít az iparhoz. Nemcsak azért, mert a korszerű nagyüzem egyre több ipari létesítményt feltételez, mind több gépet és gépi eszközöket alkalmaz, beleértve a légi technikát is, amelyet eddig csak a közlekedés és a honvédelem hasznosított, hanem azért is, mert egyre több kemikália kerül be a termesztési folyamatba. A mezőgazdasági termelésnek elmúlt az az időszaka, amikor a mennyiségi követelményeket kellett kielégítenie. Ma ott tartunk, hogy csak kifogástalan minőségű termék kerülhet exportra és a hazai fogyasztó asztalára is. A kemikáliák nem azzal okoznak környezetszennyezést, hogy sokat használnak belőlük, hanem, hogy egyenetlenül osztjuk el azokat. Ennek az a következménye, hogy a műtrágya foltos túladagolásban toxikus a növényekre, egyes esetekben kipusztítja azokat, enyhébb esetben megdőlést okoz, mennyiségében és minőségében gyengébb termést idéz elő. Kedvezőtlen 'terepadottságok, mély fekvés vagy lejtős terület esetén a befogadó vízfolyásokat és a talajvizet, esetleg az ivóvizet is szennyezi a műtrágya. Mindezeken túl a kívánatos termésnövelő hatás elmarad, összességében „drága pénzen” érjük el ezt a károsodást. Mi az oka az egyenetlen elosztásnak? Elsősorban az emberi hanyagság! Egyenetlen kiszórás A műtrágyaszóró gépeink nagyobb része elavult, nem állítható rajta pontosan a kiadagolásra szánt műtrágya. Gyakori mulasztás, hogy a gépműhelyek javítgatják, de nem javítják meg a hibás adagoló-rendszert. Az erőgép vezetője gyorsan akar végezni, elhagy sávokat, mert a rossz adagolásszerkezetű műtrágyaszórógéppel úgysem tudná a kimért mennyiséggel egyenletesen beteríteni a kijelölt területet, ugyanakkor fizetése pedig nem a minőségtől függ, hanem a terület-teljesítménytől. Említhetnénk a szakemberek felelősségét is: hiszen nem rendszeres és következetes az ellenőrzés. A szórásban jelentkező 15 százalékos egyenetlenség már terméskiesést okoz, a veszély pedig fokozódik. Az a helyes környezetvédelem, amely mindig a növény igéA műtrágyák és növényvédőszerek mellékhatásai nyeit veszi figyelembe, azt optimálisan kielégíti, ugyanakkor ez a leggazdaságosabb is. A műtrágya szennyező hatása megmutatkozhat a helytelen tárolás miatt is. A prizmában felhalmozott, fóliával nem ágyazott és borított műtrágya tömegéből és hatóanyagából sokat veszít. A kálisó 90—100 százaléka is veszendőbe mehet így, a szuperfoszfát hatóanyagának 75—80 százaléka elveszhet egy év alatt. Ahova ez a hatóanyag eljut, ott szeny- nyez is, s hozzátehetjük, ez nagy költségbe is kerül. Baranya e téren kedvezőbb helyzetben van, mint az ország más megyéi. itt van és működik jelenleg a legnagyobb műtrá- gyaház-kapacitás. A növényvédőszerek felhasználásának mennyiségi növekedése felhívta a figyelmet olyan mellékhatásokra is, amelyek már gyakorlati következményekkel is együtt jártak. Szermaradványoktól mentes Közismert tény, hogy hazánkban 1967-ben, a világon elsőnek, betiltották az elsődlegesen feldúsulásával veszélyt jelentő klórozott szénhidrogénalapú növényvédőszereket. A táplálékláncban végbemenő feldúsulási folyamat megszüntetésére csak a forrás kizárásával volt lehetőség. A rendelkezés következetes végrehajtásának eredményeképpen a magyarországi lakosság testszöveteiben — az egészségügy adatai szerint — lényegesen csökkent ezen veszélyes szerek koncentrációja. Ma hazánkban ilyen kumulatív tulajdonságú növényvédőszer nincs engedélyezve. A megyei környezetvédelmi és agrokémiai állomások kémiai laboratóriumainak egyik fontos feladata éppen az, hogy folyamatosan ellenőrizze az import növényi termékeket, melyek olyan országokból számláznák, ahol ezen szerek felhasználása még engedélyezett. Ma Magyarországon csak olyan termék kerülhet forgalomba, mely növényvédöszer-maradvá- nyoktól mentes, illetve az engedélyezett határérték alatt tartalmaz szermaradványt. Ezen szigorú feltételeknek teljesítése csak akkor lehetséges, ha a felhasználási technológia minden lépését betartják. Egészségügyi szempontból kevésbé, de környezetvédelmi és gazdasági oldalról igen jelentős probléma a talajban hosszú ideig aktív formában fennmaradó növényvédőszerek, elsősorban gyomirtószerek kérdése. Ezek a hatóanyagok o kultúrnövénybe vagy fel sem szívódnak, vagy rövid idő alatt elbomlanak, de a termésbe nem kerülnek bele. Gátolják viszont az adott területen o kultúraváltást és bizonyos időjárási körülmények között lényeges szennyezői lehetnek, élővizeinknek. A vízi élővilágra, a, mikro- és makroszerve- zetekre gyakoroit hatásuk még napjainkban sem tisztázott teljes egészében, azt azonban egészen biztosan tudjuk, hogy káros. Környezet- és vízvédelmi okokból az eddig ismert adótok alapján több növényvédőszer felhasználása korlátozás alá került élővizeink parti sávjában, ezzel is csökkentve o beszóródás veszélyét. A felhasználás mennyiségi növekedése a technológiai fegyelem betartása mellett kevesebb közegészségügyi és környezetszennyezési problémát jelent, mint akár tíz évvel ezelőtt. A mennyiségi fejlődés illusztrálására szolgáljon egy adatsor megyénkből, melyből jól látszik, hogy a termelők kihasználják a növényvédelem nyújtotta termésnövelés és. -megőrzés lehetőségét. Év Növ. szer. értéket millió Ft 1960 s 17 1965 36 1970 55 1974 110 1975 138 1976 175 1977 176 A felsoroláshoz szükséges még egy lényeges adat. Baranya megyében 1977—78. évben végzett 850 növényvédő- szer-maradvány vizsgálat egy esetben sem talált az engedélyezettnél magasabb maradványértéket. Dr. Hegyi Géza—Peczöli íw'm a Magyar Agrártudományi Egyesület pécsi csoportjának tagjai
