Dunántúli Napló, 1978. december (35. évfolyam, 331-359. szám)

1978-12-13 / 343. szám

e Dunántúli napló 1978. december 13., szerda Núbiától a Bosnyák térig Alul a térképekei készítik Nemcsak most, a felgyorsult ütemű huszadik században, amikor milliók kelnek útra év­ről évre más országok és kon­tinensek felé, nemcsak most nélkülözhetetlen segítőtársa az embernek a térkép, hanem már ősidőktől fogva. Az első rérkép II. Ramszesz idejéből, időszámításunk előtt 1300-ból való; a nubiai Bakhen hegyi aranybányák környékét ábrá­zolja, pontosan megjelölve a munkásszállások helyét is. Szintúgy ókori lelet Jeruzsálem térképe. A Magyar Földrajzi Intézet, amely Kogutowitz Manó föld - rajzstudós vezetésével terem­tette meg alapját a hazai tér­képkészítésnek, 1890-ben léte­sült. Ez az intézet volt őse és elődje a Kartográfiai Vállalat­nak, mely 1954-ben alakult. Fejlődésére jellemző, hogy száz emberrel kezdte a munkát, ma pedig több mint ezren dolgoz­nak a vállalat hétemeletes Bos- nyók téri székházában. Évente több mint kétezer féle autó-, turista-, államigazgatási és várostérképet, képes politikai és gazdasági világatlaszt ké­Az 1. számú szerkesztő osztály nagyterme távú munkát készítenek elő, hiszen 1980-tól 1987-ig, az új tantervnek megfelelően, új at­laszokat és térképeket kell ter­vezni és készíteni. Az első fő­folyamat a tervezés. A térké­pészektől a terv a kartográfu­sokhoz kerül, akik sokszorosí­tásra alkalmassá teszik a tér­képeket, melyek a vállalat há­zinyomdájában kapnak végső formát. Térképpel és földgömbbel képzeletben bejárhatja az em­ber a világot. A vállalat azon­ban nemcsak ezek előállításá­val foglalkozik. A Veszprém megyei Víz- és Csatornamű Vállalat diszpécser központja A Nigériának készülő Afrika falitérképet Boldizsár Gáborné korri­gálja szitenek, azonkívül különböző méretű földgömböket. A válla­lat külföldi partnerei között ott találhatjuk az osztrák, svájci, német cégeken kívül az Unes- cót is, melynek külön megren­delésre a Meteorológiai Világ- szervezettel közösen, klima-tér- képsorozatot terveznek. Térképpel az ember először az iskolában találkozik. S nem mindegy, hogy milyen ez az első találkozás. Ezért a válla­lat fontos feladatának tekinti az iskolai földrajzi és történel­mi atlaszok és falitérképek hozzáértő, gondos megszerkesz­tését. Most éppen egy hosszú például — mely a megye 20 településének vízellátását biztosítja — negyven négyzet- méteres makettet készített a Balaton-felvidékről. Ezzel köz­pontilag áttekinthetővé tette a területet, s apró kis lámpács- kák villanófényeivel segíti a tájékozódást. És egy érdekes­ség: újdonságként elkezdték gyártani — az üzletekben már kaphatók is — a vízhatlan tér­képeket, melyeket különösen a vízisportok kedvelői bizonnyal örömmel fogadnak majd. Ágh Tihamér Olvastuk, hallottuk Baranyáról A Népszabadság folytatásban ismertette Pécs városfejleszté­sének eredményeit, módszereit és gondjait. A városi pártbi­zottság vezetői elmondták, hogy a siklósi városrész 25 ezer lakos számára épült, de tovább fejlődik egy újabb, együttesen 75 ezer lakosra ter­vezett városrésszel. Pécs lakos­sága már elérte a 168 ezret, s évente kétezerrel növekszik. Jelenleg 100 lakásra 120 csa­lád jut, 1981-re várhatóan 114- re csökken. Az előző ötéves tervhez vi­szonyítva gyo'suit a fejlődés üteme, a gondok azonban nem szűntek meg. Nem lehet kö­zömbös, hogy az öt kiemelt város közül Pécsnek még min­dig nincs házgyára, csupán egy nagyobb panelüzemmel rendelkezik. Szenvedélyes viták után jórészt sikerült megtalál­ni a kivezető utat, s ezt nagy­ban befolyásolta az is, hogy amíg a negyedik ötéves terv­ben kétmilliárd forint jutott vá­rosfejlesztésre, addig a jelen­legi középtávú tervben ötmil- liárd forint értékű beruházás­ra kapott lehetőseget a városi tanács. A város anyagi alap­jai tehát bővültek, de a fel- használás is nagyobb gondot, felelősséget, hozzáállást kö­vetel mindenkitől. Jh: Varga S. József szerint Sza- lánta virágkorát éli. Lakóinak száma nem csökken, sőt lassú ütemben ugyan, de növekszik. A Nők Lapjából ezt is meg­tudhatjuk, hogy nemrégiben 17 házhelyet mért ki a községi tanács és mindegyik azonnal gazdára talált. Még Sásdról és Beremendről is érkeztek vásárlók. Talán ez is jelent valamit abban, hogy a szalán- tai tsz-ben ismeretlen a mun­kaerőhiány, pedig egyetlen al­kalmazott sincs a tsz-ben. Min­den szakmára helybeli fiata­lokból nevelik az utánpótlást. Nagy Lajos grafikus Budapest-prospektust készit Húszezer földgömb évente Balaton József és Cser István felvételei A szalántaiak erősen kötőd­nek falujukhoz és sokat tesz­nek boldogulásukért. Több is­tállóban ma is 6—8 szarvas­marha van, 30—40 sertést hizlalnak, százasával nevelik a baromfiakat, mázsaszámra a zöldséget, káposztát. A munka tisztelete még nem tűnt el, de a nemzetiségi ha­gyományok megőrzése mintha csak az idősebbek ügye len­ne. A fiatalok szokásokban, öltözködésben más utat vá­lasztottak. Hajdan sötétített ablakok mögött hímezték a művészi sokac blúzokat, ne­hogy valaki ellesse a mintát, és két egyforma legyen a fa­luban. Ma jó az egyforma farmernadrág is. * Az előbbinek szöges ellen­tétéről olvashattunk a Népsza­vában. Magyar László azt ír­ja, hogy Kisújbányáról 1975- ben elköltözött — egy kivéte­lével — az utolsó lakó is. Szepi bácsi, — azaz Agátz József — maradt az elnépte­lenedett településen. Szükség vön rá, mert az ország külön­böző részeiből olyan embe­rek kerültek ide, akik jó leve­gőre, nyugalomra áhítoznak. Mindenki megtalálható itt; a komlói bányász, a pesti do­cens, sőt még Békéscsabáról, Kalocsáról is megjelentek a kíváncsiak. Úgyhogy 46 házból 36 gazdára talált. Ezeket a fenyvesek és tölgyek között meghúzódó fehéren izzó háza­kat őrzi Szepi bácsi az új la­kók kérésére. Kisújbánya 1979. január elsejével eltűnik a tér­képről, de mint egy „svájci üdülőtelep" megmarad Bara­nyának, és az országnak. * A Petőfi rádióban Pécs bőr­iparának gondjairól volt szó, amely elsősorban az alapanyag előállításában jelentkezik. A termelő érdekelt a hústerme­lésben és csak pici hányad fűződik a bőrhöz. A Bőrgyár már felárat is ígért a Húsipa­ri Vállalatnak, de a gondok nem vlátoztak. Egyre több ál­lat élve kerül exportra, és az itt vágott sertések szalonnáját is bőrösen kérik. Másrészt a tenyésztők sem érdekeltek a bőr minőségi és mennyiségi előállításában. Egy sertés bőre az érték három százalékát te­szi ^ ki. így aztán közömbös, hogy a szögesdrótkerítések és vasvillák milyen minőségi rom­lást okoznak, a bőrgyár pedig 1 dollárt 27,55 forintért állít elő és termelési kapacitását még jövőre is csak 75-—80 szá­zalékban tudja kihasználni, ami nem közömbös a pécsi feldol­gozó vállalatokra sem. Végül is marad a hazai ér­dekek egyeztetése, a rendszer- szemlélet alapvető megváltoz­tatása oly módon, hogy a bőr előállításában az állattenyész­tőtől kezdve mindenki érdekelt legyen. fl lipicai ménes a Bükk fennsíkon

Next

/
Thumbnails
Contents