Dunántúli Napló, 1978. december (35. évfolyam, 331-359. szám)
1978-12-13 / 343. szám
e Dunántúli napló 1978. december 13., szerda Núbiától a Bosnyák térig Alul a térképekei készítik Nemcsak most, a felgyorsult ütemű huszadik században, amikor milliók kelnek útra évről évre más országok és kontinensek felé, nemcsak most nélkülözhetetlen segítőtársa az embernek a térkép, hanem már ősidőktől fogva. Az első rérkép II. Ramszesz idejéből, időszámításunk előtt 1300-ból való; a nubiai Bakhen hegyi aranybányák környékét ábrázolja, pontosan megjelölve a munkásszállások helyét is. Szintúgy ókori lelet Jeruzsálem térképe. A Magyar Földrajzi Intézet, amely Kogutowitz Manó föld - rajzstudós vezetésével teremtette meg alapját a hazai térképkészítésnek, 1890-ben létesült. Ez az intézet volt őse és elődje a Kartográfiai Vállalatnak, mely 1954-ben alakult. Fejlődésére jellemző, hogy száz emberrel kezdte a munkát, ma pedig több mint ezren dolgoznak a vállalat hétemeletes Bos- nyók téri székházában. Évente több mint kétezer féle autó-, turista-, államigazgatási és várostérképet, képes politikai és gazdasági világatlaszt kéAz 1. számú szerkesztő osztály nagyterme távú munkát készítenek elő, hiszen 1980-tól 1987-ig, az új tantervnek megfelelően, új atlaszokat és térképeket kell tervezni és készíteni. Az első főfolyamat a tervezés. A térképészektől a terv a kartográfusokhoz kerül, akik sokszorosításra alkalmassá teszik a térképeket, melyek a vállalat házinyomdájában kapnak végső formát. Térképpel és földgömbbel képzeletben bejárhatja az ember a világot. A vállalat azonban nemcsak ezek előállításával foglalkozik. A Veszprém megyei Víz- és Csatornamű Vállalat diszpécser központja A Nigériának készülő Afrika falitérképet Boldizsár Gáborné korrigálja szitenek, azonkívül különböző méretű földgömböket. A vállalat külföldi partnerei között ott találhatjuk az osztrák, svájci, német cégeken kívül az Unes- cót is, melynek külön megrendelésre a Meteorológiai Világ- szervezettel közösen, klima-tér- képsorozatot terveznek. Térképpel az ember először az iskolában találkozik. S nem mindegy, hogy milyen ez az első találkozás. Ezért a vállalat fontos feladatának tekinti az iskolai földrajzi és történelmi atlaszok és falitérképek hozzáértő, gondos megszerkesztését. Most éppen egy hosszú például — mely a megye 20 településének vízellátását biztosítja — negyven négyzet- méteres makettet készített a Balaton-felvidékről. Ezzel központilag áttekinthetővé tette a területet, s apró kis lámpács- kák villanófényeivel segíti a tájékozódást. És egy érdekesség: újdonságként elkezdték gyártani — az üzletekben már kaphatók is — a vízhatlan térképeket, melyeket különösen a vízisportok kedvelői bizonnyal örömmel fogadnak majd. Ágh Tihamér Olvastuk, hallottuk Baranyáról A Népszabadság folytatásban ismertette Pécs városfejlesztésének eredményeit, módszereit és gondjait. A városi pártbizottság vezetői elmondták, hogy a siklósi városrész 25 ezer lakos számára épült, de tovább fejlődik egy újabb, együttesen 75 ezer lakosra tervezett városrésszel. Pécs lakossága már elérte a 168 ezret, s évente kétezerrel növekszik. Jelenleg 100 lakásra 120 család jut, 1981-re várhatóan 114- re csökken. Az előző ötéves tervhez viszonyítva gyo'suit a fejlődés üteme, a gondok azonban nem szűntek meg. Nem lehet közömbös, hogy az öt kiemelt város közül Pécsnek még mindig nincs házgyára, csupán egy nagyobb panelüzemmel rendelkezik. Szenvedélyes viták után jórészt sikerült megtalálni a kivezető utat, s ezt nagyban befolyásolta az is, hogy amíg a negyedik ötéves tervben kétmilliárd forint jutott városfejlesztésre, addig a jelenlegi középtávú tervben ötmil- liárd forint értékű beruházásra kapott lehetőseget a városi tanács. A város anyagi alapjai tehát bővültek, de a fel- használás is nagyobb gondot, felelősséget, hozzáállást követel mindenkitől. Jh: Varga S. József szerint Sza- lánta virágkorát éli. Lakóinak száma nem csökken, sőt lassú ütemben ugyan, de növekszik. A Nők Lapjából ezt is megtudhatjuk, hogy nemrégiben 17 házhelyet mért ki a községi tanács és mindegyik azonnal gazdára talált. Még Sásdról és Beremendről is érkeztek vásárlók. Talán ez is jelent valamit abban, hogy a szalán- tai tsz-ben ismeretlen a munkaerőhiány, pedig egyetlen alkalmazott sincs a tsz-ben. Minden szakmára helybeli fiatalokból nevelik az utánpótlást. Nagy Lajos grafikus Budapest-prospektust készit Húszezer földgömb évente Balaton József és Cser István felvételei A szalántaiak erősen kötődnek falujukhoz és sokat tesznek boldogulásukért. Több istállóban ma is 6—8 szarvasmarha van, 30—40 sertést hizlalnak, százasával nevelik a baromfiakat, mázsaszámra a zöldséget, káposztát. A munka tisztelete még nem tűnt el, de a nemzetiségi hagyományok megőrzése mintha csak az idősebbek ügye lenne. A fiatalok szokásokban, öltözködésben más utat választottak. Hajdan sötétített ablakok mögött hímezték a művészi sokac blúzokat, nehogy valaki ellesse a mintát, és két egyforma legyen a faluban. Ma jó az egyforma farmernadrág is. * Az előbbinek szöges ellentétéről olvashattunk a Népszavában. Magyar László azt írja, hogy Kisújbányáról 1975- ben elköltözött — egy kivételével — az utolsó lakó is. Szepi bácsi, — azaz Agátz József — maradt az elnéptelenedett településen. Szükség vön rá, mert az ország különböző részeiből olyan emberek kerültek ide, akik jó levegőre, nyugalomra áhítoznak. Mindenki megtalálható itt; a komlói bányász, a pesti docens, sőt még Békéscsabáról, Kalocsáról is megjelentek a kíváncsiak. Úgyhogy 46 házból 36 gazdára talált. Ezeket a fenyvesek és tölgyek között meghúzódó fehéren izzó házakat őrzi Szepi bácsi az új lakók kérésére. Kisújbánya 1979. január elsejével eltűnik a térképről, de mint egy „svájci üdülőtelep" megmarad Baranyának, és az országnak. * A Petőfi rádióban Pécs bőriparának gondjairól volt szó, amely elsősorban az alapanyag előállításában jelentkezik. A termelő érdekelt a hústermelésben és csak pici hányad fűződik a bőrhöz. A Bőrgyár már felárat is ígért a Húsipari Vállalatnak, de a gondok nem vlátoztak. Egyre több állat élve kerül exportra, és az itt vágott sertések szalonnáját is bőrösen kérik. Másrészt a tenyésztők sem érdekeltek a bőr minőségi és mennyiségi előállításában. Egy sertés bőre az érték három százalékát teszi ^ ki. így aztán közömbös, hogy a szögesdrótkerítések és vasvillák milyen minőségi romlást okoznak, a bőrgyár pedig 1 dollárt 27,55 forintért állít elő és termelési kapacitását még jövőre is csak 75-—80 százalékban tudja kihasználni, ami nem közömbös a pécsi feldolgozó vállalatokra sem. Végül is marad a hazai érdekek egyeztetése, a rendszer- szemlélet alapvető megváltoztatása oly módon, hogy a bőr előállításában az állattenyésztőtől kezdve mindenki érdekelt legyen. fl lipicai ménes a Bükk fennsíkon
