Dunántúli Napló, 1978. december (35. évfolyam, 331-359. szám)
1978-12-12 / 342. szám
2 Dunántúlt napló 1978. december 12., kedd Kistermelők továbbképzése Új gyümölcs- fajták Azoknak a kiskerttulajdo. nosoknak, akik gyümölcstermesztéssel foglalkoznak, úgy kell felfogniuk a fajtát, mint termelési eszközt. Ebből kiindulva olyan új szempontok kerülnek előtérbe, mint a versenyképesség, a szükséglet, a potenciális termőképesség és nem utolsósorban a gyümölcs gazdaságos termesztése. — Ezekkel a gondolatokkal vezette be Buzássy Lajos, a Pécsi Állami Gazdaság főkertésze tegnap délután a POTE aulájában megtartott előadását, melyen az áfészek keretén belül tevékenykedő szakcsoportok tagjai és kistermelők vettek részt. — Az új gyümölcsfajtáknál is fontos kérdés a nagy hozam, a termésbiztonság és a kiváló minőség. Eddig olyan fajtákat állítottak elő, melyek egyaránt megfeleltek konzerv, befőtt és lekvár alapanyagnak. Most előtérbe került a célra- termelés, ami új elvárás a fajtákkal szemben — mondta Buzássy Lajos. Bemutatta azokat a gyümölcsfajtákat, melyek megyénkben a kiskerti termesztésre a legalkalmasabbak. Elsősorban az őszibarackot, megy- gyet, cseresznyét, kajszit és a szilvát, a bogyósok közül a málnát, szamócát, ribizkét és az egrest ajánlotta. Kevésbé a diót, ami vízparti növény lévén, oxigéndús talajvizet igényel, így az igazi ősdiósok hazánkban a Tisza mentén találhatók. Nem tanácsolta az alma, körte termesztését sem, ezek termőtája Zala és a Nyírség. Megismertette a kistermelőket ezeknek a gyümölcsöknek legújabb fajtáival is. Az őszibarackból a Car. dinal, a Jersyland, a Suncrest, vagy a Dixired a legelőnyösebben előállítható. Ezek a fajták ugyanis a legegyszerűbb öröklésmenetűek, tehát könnyen keresztezhetők. Nagy termőképességükkel, sárga húsukkal a legkeresettebbek. A régebbi meggyfajták jellemző tulajdonsága, hogy önmeddő- ek, nehezen porozhatok, a bemutatott új fajták — a Fortuna, Meteor, Érdi bőermő és az Újfehértói fürtös — önter- mékenyülők. Az ismert kajszifajták hátránya, hogy átmérőjük nem éri el a 40 millimétert, így nem exportképesek. Az újabb fajtajelöltek átmérője viszont 40 —50 milliméter is lehet. A most megjelent C-326-os termesztését a Pécsi Állami Gazdaság 38 hektáron kezdi meg, ezzel igazolva a fajta versenyképességét. A bogyósokra azért is hívta fel különösen a szakcsoportok figyelmét az előadó, mert aprólékos munkát igényelnek, gépi betakarításuk alig megoldható, így nagyüzemi szinten alig foglalkoznak velük. A kiskertek művelőinek fáradozását „meghálálja” a bő termés. A művelési módszerek közül kiemelte a sövényes kultúrát, melynek alapja az alacsonyabb, 2—2,5 méteres, de igen bőtermő fa. Elérése fáradtságos munkát, szigorú technológiai menetet követel. * A tegnapi szakelőadás a pécsi Szőlő- és Gyümölcstermelő ÁFÉSZ által szervezett sorozat első programja volt, melyet márciusig még számos követ, s végül egy kisgépbemutató zár majd le. A baranyai áfészek ezen kívül 174 előadást terveznek erre a télre a szakcsoporti tagoknak és kistermelőknek a megye területén. A legtöbbet Mohácson, Komlón, Siklóson és Sásdon. A nagy érdeklődést bizonyítja, hogy tavaly télen szervezett 156 előadáson ki- lencezerhatszázan vettek részt. A legtöbb kistermelőt a szőlő és borkezelés, a gyümölcstermesztés, a sertés, és nyúlte- nyésztés, a méhészet és a baromfitartás érdekel. De a tanfolyam során ismereteket szerezhetnek növényvédelemből és állategészségügyből is. Gáldonyi Magdolna Mllcésziiii Határidőé A Hősök terén ma nyílik az új ABC-áruház Jövő héten nyitják az Alkotmány utcait A Baranya megyei Élelmiszer- kereskedelmi Vállalat 12. számú ÁBC-áruháza Pécsszabol- cson, a Hősök terén ma nyílik a vásárlóközönség előtt. Tegnap délután szakmai bemutatóra hívta a város kereskedelmi szakembereit az Élelmiszerkereskedelmi Vállalat. A bemutatón, melyen részt vett Lukács János, az MSZMP fécs városi Bizottságának első titkára és Czente Gyula, Pécs város Tanácsának elnöke is, dr. Bácskai Frigyes, az Élelmiszerkereskedelmi Vállalat igazgatója mondott rövid ismertetőt az új létesítményről. Az ABC-áruház megépítése kereskedelempolitikai szempontból is fontos lépés volt. Pécsszabolcs ellátásával kapcsolatban sok volt a kritikus észrevétel. Az új áruház lényegesen javít a helyzeten. * A* I Az ABC-t vállalati beruházásból építették, amelyhez kaptak állami támogatást és bankhitelt is. 1976 februárjában építési szerződést kötöttek a Mecseki Szénbányák Vállalattal. Ez év november 15-re vállalták a kivitelezést, de már november 8-án megtörtént a műszaki átadás. Az áruház 630 négyzetméter alapterületű, ebből az eladótér 250 négyzetméter. Az üzletben huszonketten dolgoznak, akik munkájuk mellett kereskedelmi tanulók oktatásával is foglalkoznak. Az új ABC 2 millió forintos árukészlettel várja a vásárlókat. Ebben az évben nem ez volt az utolsó üzletnyitás: a Baranya megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalat másik újabb ABC-je a jövő héten nyílik az Alkotmány utcában. A tudomány és gyakorlat szolgálatában Űj NITESZ-klub Mohácson Új létesítménnyel lett gazdagabb a Műszaki és Természet- tudományi Egyesületek Baranya megyei Szövetségének mohácsi intézőbizottsága, illetve a szervezet valamennyi tagja. Tegnap délután ünnepélyesen adták át az MTESZ mohácsi klubhelyiségét, a Radnóti lakótelep 1. sz. épületének alagsorában. Az átadási ünnepségen jelen volt dr. Nagy József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Baranya megyei Pártbizottság első titkára, valamint a járás és a város párt- és állami vezetői, az MTESZ és a klubhelyiség kivitelezőinek képviselői. Török László, a szövetség Baranya megyei titkára köszöntötte a meg. jelenteket, megköszönte a megyei pártbizottság, a járás és a város párt-, tanácsi szerveinek segítségét azért, hogy a területiműszaki értelmiségeinek megfelelő körülményeket biztosítót. tak egy tartalmas klubélet megvalósításához. A mintegy 120 négyzetméteres, 80 főt befogadó teremben, a különféle tagegyesületek tagjai lehetőséget kapnak arra, hogy előadásokon, vitákon, tan. folyamokon fejlesszék ismeretei, két, megismerjék a másutt már bevált módszerek, kutatási eredmények alkalmazását. A járási költségvetési üzem és a Mohácsi ÉPSZÖV dolgozóinak munkáját dicséri az új klub, ahonnan a vendégek a mohácsi Kossuth Filmszínházba mentek, hogy részt vegyenek az MTESZ mohácsi intéző bizottságának kibővített közös taggyűlésén. A jelenlévők meghallgatták dr. Nagy József elvtársnak az időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről tartott előadását, majd Fischer János, a városi tanács elnöke szólt a csoport szerepéről. K. Gy. Változnak a szabályozók Uj tendenciák a belkereskedelemben A lakossági áruellátás 1978- ban az előző év szintjén alakult, a kiskereskedelrrű áruforgalom tervszerűen fejlődött. Az élelmiszer és élvezeti cikk fogyasztás — főként az életbe Jépett szeszkorlátozás miatt — mérsékeltebb volt, a vendéglátóiparban 2 százalékkal csökkent, a ruházati forgalom 1 százalékkal nőtt a tervhez képest. A kereskedelemben foglalkoztatottak száma 1,7 százalékkal tervszerűen nőtt. A nagykereskedelem, ahol a bértömeg-szabályozást - amely 1980-tól a kiskereskedelemre is kiterjed majd — bevezették, az áruforgalom 5 százalékos növelését fél százalékos létTiszta forrásból Népi hímzések kiállítása a FEK-galériában Meglepetés: fehér alapon fehér minták Nyitva december 19-ig 1971 óta működik Zakariás Lászlóné irányításával- a pécsi Fegyveres Erők Klubjának népi díszítőművészeti szakköre. Egyéves munkájuk összegzését lát. hatjuk tegnap délután, a FEK- Galérióban megnyílt kiállításukon. Az itt látható anyag több országos kiállításon is sikerrel szerepelt, a látottak alapján nem érdemtelenül. A szakkör tagjai a népművészet tiszta forrásaiból merítenek, nem szégyellik néprajzosok segítségét is igénybe venni. Szépek az erdélyi varrotasok, végre látni ízléses kalocsai hímzést, hiteles anyagokból, eredeti technikával készített német fejkendőket, térítőkét, délszláv falvédőket. A kiállítás figyelmet felkeltő darabjai a Somogy és Baranya határán található Szigetvidék fehér alapú, fehér mintái. Dr. Fülöp István, a Mecseki Kultúr- park igazgatója tehát nagyon szép gyűjteményt adott át meg. tekintésre az érdeklődőknek, akik december 19-ig tekinthetik meg a kiállítást. H. J. Az erdőgazdaság is árusit A karácsonyi fenyőellátás biztosítása mindenütt az országban az erdőgazdaságok feladata. A Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság is minden évben újra beültet egy-egy területet, hogy a keresletet ki tudja elégíteni. Az eddigi gyakorlat az volt, hogy december elején a Baranya megyei Tanács kereskedelmi osztálya, az erdőgazdaság, valamint a forgalmazók koordinációs megbeszélésen állapodtak meg, hová mennyi fenyőt szállítanak. Lesz elegendő fenyőfa Ebben az évben a koordináció elmaradt, így az erdőgazdaság meglehetősen nehéz helyzetbe került. Ez viszont végül is azt jelenti, idén jó lesz a fenyőellátás. A ZÖLDÉRT egyetlen fenyőt sem rendelt, mert fáinak nagy részét, 80 százalékát Zala megyéből kapja. Ahogy elmondták, azért Zalával kötöttek még nyáron szerződést, mert az onnan érkező fenyők szebbek, nincs köztük féloldalas. A MÉSZÖV mindössze négyezret vásárolt, ezt a mennyiséget Mohácson, Bolyban, Pécsváradon és Siklóson fogják értékesíteni. Az erdő- gazdaságnak 10 000 át nem vett, másfél és kétméteres lucfenyője van, s ebből a sakkmatt helyzetből úgy próbál kilépni, hogy ezt a 10 000 fenyőt saját maga közvetlenül értékesíti Az erdőgazdaság tehát három elárusító helyet nyitott, ahová naponta szállítja a frissen kivágott fákat. Ezeken a helyeken, nevezetesen a pécsi Irányi Dániel téri piacon, a Szalai András utcában az Ifjúsági Ház mellett és a komlói piacon hétfőtől kezdve lehet megvásárolni a fenyőket. Megjegyzendő, hogy ezek a fák olcsóbbak, mint a ZÖLDÉRT üzleteiben értékesítettek, s a másik, hogy ezzel a mennyiséggel talán vissza tudják szorítani a feketepiacot, mert ahogy elmondták, bármily hihetetlen is, tavaly karácsony előtt egy-két nappal az időben megkésettek kénytelenek voltak feketepiaci áron — 200 forintért — vásárolni a karácsonyfának szánt lucfenyőt. A lakosság szempontjából nyilvánvalóan az a lényeg, hogy lesz elegendő karácsonyfa, mindenki meg tudja vásárolni minden bizonnyal még az,utolsó napon is.- D. Cs. számcsökkentéssel érte el. Az áfészek ugyanakkor a többlet- forgalom 20 százalékát létszámnövelésből realizálták. Lemaradás van a kereskedelmi fejlesztésekben, a beruházásoknál. A kereskedelmi vállalatok 1978-ra 750 millió forint beruházási hitelt kötöttek le, de csak 250 milliót vettek igénybe. Mi várható 1979-ben? Hogy érintik a fogyasztásicikk-keres- kedelmet a megváltozó közgazdasági szabályozók? Milyen tendenciák érvényesülnek majd 1980-tól, a termelői árrendezést követően a belkereskedelemben? E témában tartott előadást Vándor Sándor, a Belkereskedelmi Minisztérium köz- gazdasági főosztályvezetője tegnap délután Pécsett, a Technika Házában, az SZVT kereskedelmi szakcsoportja és o Közgazdasági Társaság megyei kereskedelmi munkabizottságo felkérésére. A fizetési mérleg egyensúly javítására egyfelől a tőkés exportot nagymértékben kell növelni, az importot csökkenteni, másfelől a belső lakossági fogyasztást szinten kell tartani. Ez nem könnyű, de végrehajtható feladat. A nem rubel vi- szonylatú termékek behozatalának csökkentése érinti a belkereskedelmet is, mérséklődik a luxuscikkek behozatala. Amiatt, hogy a nem megfelelő forint kitermelésű vállalatoktól megvonják a szubvenciót, várhatóan a belkereskedelemnél jelentkeznek majd eddigi export cikkeket, ami javíthatja a hazai áruválasztékot. A kereskedelem — mutatott rá az előadó — ne segítse elő az ipari termelés további — 4 százalék feletti — növelését azzal, hogy olyat is átvesz, ami belföldön nem adható el. A létszám mérsékelten 1,2 százalékkal nő, de kizárólag a városi kereskedelmi hálózatban. Az állami támogatás és a hitel az 1978. évi szinten marad. A népgazdasági terv 860 millió forint támogatást nyújt jövőre a kereskedelemnek, de 820 millió már le van kötve, s a -’O millió szabad támogatás nem teszi lehetővé új kereskedelmi objektumok építését. Sor kerül állami támogatás visszavonására is, ahol azt nem használták fel. Hitelfelülvizsgálatra :s sor kerül, mivel a kereskedelmi vállalatok csak lekötik, de nem szívesen veszik igénybe a beruházási hiteleket. Az új szabályozók csökkenek az adósávokat mindkét bérszabályozási formánál, valamint » bértömeg és bérszínvonal gazdálkodásnál. Csökken ugyanakkor a bérpreferencia, utólag sem kerülhet sor bérkorrekciókra. Módosul a vállalati alapok szabályozása, csökkennek a támogatások. Megszűnik o 3000 lakos feletti helységekb-'o levő kiskereskedelmi boltok ás gyógyszertárak pénzügyi támogatása. Az I. osztályú éttermektől megvonják az ételek után járó 8 százalékos árkiegészítést. A kötelező tartalék 15-ről 25 százalékra emelkedik, a nyereségadó 36-ról 40 százalékai. Az áfészeknél 18 százalékra csökkentik az élelmiszerforgalomból visszatartható nyereség arányát. Indokolatlan készlet- növelésre a bank nem ad hitelt. A deviza árfolyamváltozásokból származó árcsökkenést az árkockázati alapból kell majd rendezni. Végül az előadó jelezte az 1980-tól várható változásokat. Rendezik a termelői árakat, megszűnik az eszközlekötési járulék és a bérjárulék. Megszűnik a kereskedelmi adó is, amely kiegyenlítő szerepet töltött be és gyakran a jól dolgozó kereskedelmi vállalatokat sújtotta, a rosszul dolgozókat: pedig előnyhöz juttatta. Rné
