Dunántúli Napló, 1978. november (35. évfolyam, 302-330. szám)
1978-11-10 / 310. szám
1978. november 10., péntek Dunántúlt napló 3 „A KISZ az utánpótlásunk alapja” Ajánlólevél: a jó munka íz évvel ezelőtt mind- ® össze 120 dolgozóval kezdett üzemelni a komlói Május 1. Ruhagyár. Első munkásai — jobbára szakképzetlen nők — itt ismerkedtek először egy ipari üzem munkájával, légkörével. A nagyobb részt nőket foglalkoztató gyárban akkor egyetlen női középvezető sem volt. A párt- alapszervezet nyolc főt számlált — csaknem valamennyien az indulásra idehelyezett vezetőkből tevődött össze . . . — Nagy volt az út, amit azóta megtettünk — mondja Peti József, ä gyár pártalapszerveze- tének titkára. — Jelenleg mintegy hatszáz a létszámunk a gyesen lévőkkel együtt. Dolgozóink 96 százaléka nő. A régivei ellentétben most egy kivételével valamennyi középszintű vezetőnk nő! És fiatalok! Az eltelt tíz év sok más változást is hozott a gyár életében. Jelenleg főtermékük a férfikabát, javarészt exportra szállítják. A minőség elsőrendű követelmény. — „Mutatóink" azt bizonyítják, hogy megfelelünk a minőségi követelményeknek — mondja a párttitkár. — Még egy jelentős eredményt hadd említsek. A gyár vezetői 1980-ra tervezték elérni a budapesti gyár termelékenységének 100 százalékát. Ehelyett már most elmondhatjuk: nem maradunk el az anyagyár eredményeitől. összekovácsolódott az egységes munkáskollektíva. „Menetközben” kialakultak a szocialista brigádok, a szakszervezet, a KISZ megszervezte sorait, amihez jelentős támogatást nyújtott a pórtalapszervezet. — A pártalapszervezetnek ez- irányú segítése a gyár pártéletére is hatással volt — folytatja a párttitkár. — Pártszervezetünk létszámban a kezdetinek a többszörösére nőtt. A növekedés ütemére csak egy jellemző adat: 1975-től 1978-ig 23 párttaggal gyarapodtunk, ebből 22 a munkás. Nagy figyelmet fordítottak a párttaggá nevelés munkájára. Utánpótlás, elsősorban — a gyár jellegének megfelelően — a fiatalok, a nők közül történt. Az 1975-től 1978-iq felvett 23 párttagból 22 KISZ-ajánlással került az élcsapatba. — Kiket vesznek számításba a pártépítő munkában? — A legkitűnőbb ajánlólevél a jól végzett munka. Véleményünk, hogy a pártba jelentkező, munkáját becsületesen ellátó dolgozó legyen, akinek emberi magatartása is foltnélküli. Pártszervezetünknek természetesen van pártépítési elgondolása, amelyet a taggyűlésen is megbeszélünk. A pártcsoportok tagjai közvetlen munkaközeiben dolgoznak a számításba jöhető jelöltekkel, segítik politikai, szakmai fejlődésüket. Mivel többségük a fiatal korosztályból kerül ki, a qyár KlSZ-bizott- sága is segíti a pártépítést. Nem vagyunk nagy gyár, itt mindenki mindenkit ismer, ez könnyíti ez irányú tevékenységünket. Ebben a gyárban is az a szabályszerű, ha a párt soréiba jelentkező kitölti a jelentkezési lapot, majd megkapja a tudnivalókat tartalmazó kis füzetet. — Figyelemmel vagyunk a jelentkező közösségi munkájára, társadalmi tevékenységére is - folytatja a párttitká/. — Véleményünk: a jelölt előbb végezzen különböző közösségi munkát, ne a párt legyen az első szervezet, ahol bizonyít. Fejlődjön, edződjön a közösségi munkában, a közösségi szellemben és így kerüljön a pártba. Ma már nagyobbak a követelmények, ehhez kell nekünk is igazítani pártépítő munkánkat. A fiatal párttagok többségét a fiatalok körében végzett poBehúzni az érdül a városba Nagy teljesítményű központi derítő épül Idén először egy hónapot szenteltek a város vezetői arra, hogy Komló lakóinak figyelmét a környezetükre irányítsák, kollektív munkára serkentsék őket a városuk szépítésében, s emberi magatartásukkal bizonyítsák: fontosnak tartják környezetük védelmét, a kockaházak és gyárkémények között élő városlakók tehetnek és mindent el is követnek a környezetszennyezések ellen és a zöldövezetek megóvásáért. Az egy hónapos rendezvénysorozat sikerét —melyen számos kiállítás, előadás, filmvetítés szerepelt - mi sem bizonyítja jobban, mint hogy ezeken a programokon több mint kétezren vettek részt. A városszépítő szombatokon pedig több százan ültették a parkokban a facsemetéket, s tevékenykedtek a lomtalanítási akciókban. Komlón már hagyománnyá vált, hogy ősszel a város dolgozói egy-egy szombaton fátültetnek a város parkjaiban. A szocialista brigádok vállalásai litikai munkával bízza meg a pártalapszervezet. A gyári KISZ-szervezetben tíz fiatal párttag dolgozik pártmegbiza- tásként.- A fiatalok szakmai-politikai munkájában eredményezett-e ez előrehaladást? — Igen. Eredményesebb lett a KISZ-alapszervezetek munkája, a fiatalok tevékenysége, önként, társadalmi munkában vállalták például: segítik a kiszállításra kész áruk elkészítését a negyedévek végén. A KISZ-szervezet az úttörők munkájának segítésére ifivezetőket küld. A fiatalok segítik az Egy üzem, egy iskola mozgalmat is. Amikor az általános iskola hetedik osztályának úttörői eljönnek gyárlátogatásra, ők patronálják őket, ismertetik a gyerekekkel üzemünk munkáját. Természetesen nem titkolt célunk, hogy a gyerekek szeressék meg a gyárunkban folyó munkát és majd hozzánk jelentkezzenek munkára ... Kell a munkáskéz ebben a gyárban is. A hatszáz dolgozóból mintegy 180-an vannak gyesen. Mintegy négyszáz főnek kellene a szalagoknál dolgozni — alig háromszázan vannak . ..- Egyénileg is kérik felvételüket a pártba? — Pártépítési munkákban ez irányú gondunk nincs. Számosán várják felvételüket. Pártunk folyamatosan erősödik a legjobbakkal. Garay Ferenc lCörinyeaeetiiéclelem Komlón A komlói arborétum között pedig állandó feladat a parkok védelme. A szénelőkészítő üzem brigádjai mór három éve kötöttek szerződést a városi tanáccsal a város fáinak gon- dozásá ra. Az elmúlt tíz év alatt jelentős eredményeket értek el a város ipari létesítményei okozta légszennyeződések csökkentésében. Az erőmű kéményében elhelyezett elektrofilterrel 98 százalékos hatásfokot értek el, gyakorlatilag nem jut pernye a levegőbe. Az ipari övezetben lévő hat vállalat saját távfűtési rendszert épített ki, megszüntetve a széntüzeléses kazánckat, kályhákat. Az új AFIT-szerviz rítják, fával ültetik be és később sportlétesítmények épülnek itt. Jelenleg a legfőbb levegő- szennyezők a város szívében közlekedő tolató- és vontató széntüzeléses mozdonyok, de „kitiltásuk" csak a dunántúli díselesítési programban történhet meg. Másik szennyező a KPM aszfaltkeverő üzeme, melyet annak idején gazdaságossági meggondolásból építettek a kőbánya közelébe. Any- nyira szennyezte a környék levegőjét, hogy az itt lévő lakóházakat szanálni kellett. Távlati programban a kitelepítése is szerepel. Rendkívül szennyezett a váAlapozzák a komlói piramistiázat Komló új látványossága lesz a Kossuth Lajos utcában épülő tízszintes ház, melynek érdekessége, hogy az ötödik szint után piramis alakba csúcsosodik. A budapesti Közműépítő Vállalat szakemberei most végzik a cölöpalapozást, s a hónap végéig döngetik majd az erős betongerendákat a földbe a gépek, ekkorra készülnek el az alapozással. A cölöpözést még a nyáron mintegy másfél millió forint értékű földmunka előzte meg, s- kezdetével megvárták a Kossuth Lajos utca felújítását is, melynek során az utat új nyomvonalra terelték. A generálkivitelező, a Sásdi Építőipari Szövetkezet szakemberei a vasanyag feldolgozásán munkálkodnak, ezután készül el a vasbeton gerendarács, ezt követi a felmenő szerkezet. Az épületet újszerű technológiával építik. A 22-es budapesti Állami Építőipari Vállalat dolgozói födémemelős technológiával a szinteket daruval emelik fel, s teszik egymásra, ezzel a nagyfokú előregyártást teszik lehetővé. Az épületben, melyet a Baranya megyei Tanácsi Tervező Vállalat tervezett, kilencvenkét OTP-öröklakás lesz, a földszinten új gyógyszertárat és egy mezőgazdasági mintaboltot rendeznek majd be. Az átadásra a tervek szerint 1980 decemberében kerül sor. G. M. tervezésekor gondoltak a környezetvédelemre, s korszerű olaj- tüzeléses kazánnal szerelték fel az üzemet. 1980-ra pedig a kilencezer lakásból 3000 lesz távfűtéses. Hosszú ideig sok gondot okoztak a város körüli meddőhányók. Elsősorban a Kossuth-aknai szennyezte égéstermékével a várost. Megkezdték a rekultiválást, de teljes helyreállítása még hosszú időt vesz igénybe. A mecsekfaluit is korszerű vegyianyag-termőföld kombinációjával kezelik. A dávid- földit szintén termőtalajjal boroson három és fél kilométer hosszan végigfutó Kaszánya- patak, melynek lefedésére annak idején ötvenhárommillió forintot költöttek. A patak vize növeli a központi derítő túlterheltségét, mely már alig képes ellátni feladatát. A VI. ötéves tervben egy nagy teljesítményű központi derítő építését tervezik, s ekkor folytatják az elektro- filterek beállítását az erőműben, hogy az új kazánok beépítésével a pernye és korom ne lepje el a várost. ■■ z építési és fejlesztési tervek kidolgozásakor a város vezetői számolnak a környezetvédelmi tényezőkkel, még akkor is, ha a költségesebb, nehezebb megoldásokat kell választaniuk. Emellett Komló egy erdőrendezési tervvel is rendelkezik, melynek során beültetik azokat a dombokat és völgyeket, melyek építkezésre nem alkalmasak. Ezek az erdők nemcsak szépítik a lakótelepek környékét, levegőjüket is tisztítják. A komlóiak célja: behozni az erdőt a városba. Gáldonyi M. Az ifjúsági parlamentek feladatai A hét évvel ezelőtt elfogadott 1971. évi IV. törvény, az Ifjúsági Törvény végrehajtásáról szóló 1043/1971. (X. 2.) számú kormány- határozat kimondja: ,,Az ifjúság közéleti tevékenységének fokozása, valamint a fiatalok tájékoztatása érdekében a munkahelyeken, a nevelési és oktatási intézményekben — a KISZ és az illetékes szakszervezet (szövetkezeti szerv segítségével legalább kétévenként „ifjúsági parlamentet" kell tartani. Az ott elhangzott javaslatokat értékelni, lehetőség szerint megvalósítani, és azokról a felügyeleti szervet tájékoztatni kell.** A tanulófiatalok parlamentjeit már korábban is rendszeresen megszervezték. Az Ifjúsági Törvény, illetve a fent említett kormányhatározat alapján a munkahelyi ifjúsági parlamentek összehívására először 1974-btn került sor. Akkor a közel tízezer munkahelyi és intézményi parlamenten mintegy 1 millió fiatal vett részt. Két évvel később 1 millió 300 ezer fiatal — a 15— 30 évesek 65—70%-a — volt ott, és közülük több mint 200 ezer fő szólalt fel, mondta el észrevételeit, javaslatait az Ifjúsági Törvény végrehajtásával kapcsolatban. Az eddigi intézkedések A fiatalok által felvetett gondok, panaszok egy részét a munkahelyen, az iskolában orvosolták, más részére a felsőbb szervek találtak megoldást, vagy adtak magyarázatot, ha az adott körülmények között el kellett halasztani azt. Számos kérdésben olyan fontos állami ifjúsági bizottsági, minisztériu- ,mi, vagy más főhatósági döntés született az elmúlt négy évben, amelyek létrejöttéhez az 1974. és 1976. évi ifjúsági pariamen-, tek vitái, javaslatai is hozzájárultak. Határozatot, rendeletet hoztak többek között a munka melletti továbbtanulással járó munkajogi kedvezmények bővítéséről ; a tanulók közéleti-állampolgári nevelésének és családi életre való felkészítésének elősegítéséről; az ifjúságpolitikai ismeretek oktatásának bevezetéséről a vezetőképzésben és továbbképzésben; az építőtáborok működésével kapcsolatos állami feladatokról; a fiatalok családalapításához nyújtandó kedvezményekről; az egyetemista házaspárok társadalombiztosítási szolgáltatásainak bővítéséről; a munkásszálláson élő fiatalok életkörülményeinek, szociális és kulturális helyzetének javításáról; az ifjúság testnevelésének és tömegsportjának fejlesztéséről és sok más, a fiatalok tömegeit érintő kérdésről. Az 1978. évi munkahelyi—intézményi ifjúsági parlamenteket október 15-től december 15-ig rendezik meg. Feladata e fórumoknak: szolgálják a fiatalok közéleti tevékenységének kibontakoztatását, a szocialista demokrácia fejlesztését a kötelességek és a jogok együttes hangsúlyozásával, a fiatalok eszmei—politikai nevelését és mozgósítását. A parlamentek tartalma — mint a későbbiekben látni fogjuk — ez évtől néhány új jogkörrel bővült. A parlamentek megrendezése — az illetékes KISZ- és szakszervezeti, valamint szövetkezeti érdekképviseleti szervek bevonása mellett — az állami-gazdasági szervek feladata. A parlamenti beszámoló a munkahely, a tanintézet vezetésének értékelése az Ifjúsági Törvény helyi végrehajtásáról, amelyhez kapcsolódik az Ifjúsági Törvény végrehajtásának 1979—1980. évi helyi feladatait megjelölő intézkedési terv tervezete, vagyis az állami-gazdasági vezetés programja a további feladatokra. Ezért a beszámolót a munkahely, tanintézet első számú állami-gazdasági vezetőjének (igazgató, elnök, dékán stb.), illetve akadályoztatása esetén helyettesének kell megtartania. A parlament állami fórum, tehát a beszámoló megtartását társadalmi szerv vezetője nem vállalhatja. Ugyanakkor elengedhetetlen feltétele a parlamentek sikeres megrendezésének a fiatalok mozgósítását és felkészítését végző KISZ- és szakszervezeti, szövetkezeti szervekkel való együttműködés. Erre közös útmutatójában külön- is felkérte a munkahelyek állami és társadalmi vezetőit a KISZ Baranya megyei Bizottsága, a Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsa és a Baranya megyei Tanács. Az ifjúsági parlamentek feladatai: — értékelik az Ifjúsági Törvény és az annak megvalósítását szolgáló intézkedési tervek időarányos — ezen belül az 1976. évi ifjúsági parlamenteken elhangzott javaslatok — megvalósítását, végrehajtását és - egyetértési jogukat gyakorolva — megvitatják a következő két évre szolgáló intézkedési tervet; — mozgósítják a fiatalokat a megoldásra váró feladatokra, az V. ötéves terv munkahelyi—intézményi célkitűzései időarányos végrehajtásának értékelése alapján; — fórumot teremtenek a KISZ érdekkepviseleti jogosítványainak megismertetésére. Munkohelyi—tanintézeti parlamentet — tekintet nélkül a fiatalok létszámára — minden vállalatnál, szövetkezetnél, oktatási intézményben kell tartani. A rendező szerveknek valamennyi fiatal részvételének lehetőségét biztosítani kell, A parlamenteket mindenütt munkaidőn kívül, illetve szombatvasárnap kell megrendezni. Csak olyan esetben lehet ettől eltekinteni, amikor a parlament megrendezése egyébként lehetetlen volna pl. több műszakban dolgozó üzemek esetében. Azoknak a fiataloknak a távolléte. akik munkaidőben vesznek részt a parlamenteken, a jogszabálv értelmében munkával összefüggő távollétnek tekintendő, fehát a fiatalt erre az időre megilleti a jogszabályok szerint számított átlagkereset. Kétéves munkaprogram A parlamenteken megvitatandó. két évre szóló intézkedési terv a munkahely—tanintézet állami-gazdasági vezetésének az Ifjúsági Törvényből adódó munkaprogramja. Elkészítése állami feladat, a munkahely- tanintézet vezetője egyszemélyi felelőssége mellett adja ki, de hatályba lépéséhez szükséges az illetékes KISZ- és szakszervezeti szerv, illetve az ifjúsági parlament egyetértése is. Fontos, hogy konkrét helyi feladatokat, konkrét felelősöket és határidőket tartalmazzon. Feltétlenül foglalkozzon olyan kérdésekkel, mint a pályakezdő fiatalok beilleszkedésének segítése, a gyesen lévő, illetve a sorkatonai szolgálatot teljesítő fiatalokkal való kapcsolattartás, az Alkotó Ifjúság pályázat helyi feladatai, a szabadidőtöltés feltételei (ifjúsági klub, turizmus, sport), az iskolai demokratizmus, a tanulók közhasznú munkavégzése stb. Az ifjúsági parlament jogköre a következőkre terjed ki: — állást foglal az Ifjúsági Törvény végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadásával és a vállalati-intézményi pénzeszközök ifjúságpolitikai célokra történő felhasználásával kapcsolatban. (L. 312/1974. PM-AIBT és 327/1976. PM-AIBT számú együttes közlemény) — egyetértési jogot gyakorol az Ifjúsági Törvény végrehajtását szolgáló intézkedési terv kiadásával kapcsolatban. — dönt a felsőbb szintű parlamentek küldötteinek megválasztásáról és a továbbítandó javaslatokról. (Az ifjúsági parlamentek ez évben a munkahelyi—tanintézeti szinten befejeződnek.) Bízunk abban, hogy az ifjúsági parlamentek 1978-ban is jól szolgálják az Ifjúsági Törvény munkahelyi—tanintézeti végrehajtásának ellenőrzését, a fiatalok közéleti nevelését, reális érdekeik képviseletét és védelmét csakúgy, mint a társadalom által az ifjúsáqgal szemben támasztott követelmények ismertetését, tudatosítását. Dr. Végh József, a Baranya megyei Tanács V. B. ifjúsági titkára