Dunántúli Napló, 1978. november (35. évfolyam, 302-330. szám)
1978-11-05 / 306. szám
Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXV. évfolyam, 306. szám 1978. november 5., vasárnap Ára: 80 fillér né, az iskola igazgatója. Meleg szavakkal emlékezett meg mindazokról, akik az új iskola építésében részt vettek, elsősorban a 26. sz. Építőipari Vállalat dolgozóiról. Beszédében a nevelő iskola elvét hangsúlyozta. Ennek a feladatnak a teljesítésében a nevelőknek és a gyerekeknek egyaránt nagy segítséget nyújt a maga új lehetőségeivel, a Ju- risics úti új iskolaépület. Az ünnepség a tanulók műsorával zárult. W. E. Közös érdekeltség, együvé tartozás A Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének V. kongresszusa Budapesten megkezdődött a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének kongresszusa. A képen a tanácskozás elnökségének tagjai közül néhányon Munkatársunk telefonjelen- tése A közös cél, a közös érdekeltség, az egymásrautaltság az aranyfedezete annak, hogy a szocialista Magyarországon a más anyanyelvűek nem az elkülönítettség, hanem az együvé tartozás alapélményével formálják, formálhatják sorsukat. — Benke Valériának, a Politikai Bizottság tagjának szavai adták az alaphangját a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége tegnap megnyílt kongresszusának. Magyarország 220 ezres német nemzetiségi lakosságának 304 képviselője tegnap Budapesten, a Pest megyei Pártbizottság Oktatási Igazgatóságán kezdte meg kétnapos tanácskozását dr. Krauth Jánosnak, a szövetség elnökének megnyitójával. A kongresszus elnökségében helyet foglalt Benke Valéria, a Politikai Bizottság tagja, dr. Tóth Dezső kulturális és dr. Garamvölgyi Károly oktatási miniszterhelyettes. A Baranya megyei Pártbizottság képviseletében megjelent Rajnai József, a megyei pártbizottság osztály, vezetője. A kongresszus rendkívül eredményes öt évről adott számot, különösen az anyanyelvi oktatás és a nemzetiségi kultúra ápolása és fejlesztése területén. A beszámoló úgy értékelte, hogy az 1973—78-as időszak minőségileg új, fejlettebb szakasza volt egész nemzetiségi politikánknak. Réger Antal, a szövetség főtitkárának szóbeli kiegészítése után a vitában hét baranyai küldött kért szót. Hartmayer Konrád (Hásságy) üdvözölte a TIT kezdeményezését, hogy programjába felvette a nemzetiségek történetének ismertetését is. Sziebert Ferenc, (Görcsönydoboka) elmondta, hogy új szakasz kezdődött a magyarországi német nemzetiség életében. A felszabadulás óta 19 fiatal végezte el az egyetemet az ő falujából. Riptinger Engelbert (Újpetre) a több- nyelvűség népgazdasági jelentőségéről szólt. Azt mondta, itt nagy jelentősége lehet a nemzetiségi nyelvoktatásnak, amit jobban ki kellene használni. A nemzetiségi származású értelmiség aktivizálását követeli a megyei nemzetiségi program megvalósítása. Schut János, a Neue Zeitung pécsi tudósítója o szövetség kiadványainak átgondoltabb terjesztését sürgette és az irodalmi szekció élénkülő tevékenységéről adott számot. Dr. Szende Béla, a Pécsi Tanárképző Főiskola német tanszékének vezetője szerint már nem a meglévő kereteket kell bővíteni az oktatásban és a közművelődésben, hanem azokat tartalmilag gazdagítani. Javasolta a nemzetiség-kutató tevékenységek kiszélesítését. Heinek János (Borjád) az olvasási kedv fellendüléséről számolt be, Vente Mónika, a Janus Pannonius Gimnázium tanulóinak üdvözletét tolmácsolta. A délutáni ülésen kért szót Benke Valéria, a Politikai Bizottság tagja. Beszédében a következőket mondotta: — Köszöntőm Önöket, az önök közvetítésével országunk egész német lakosságának átadom a pórt Központi Bizottságának üdvözletét, a további eredményes munkára szóló biztatásokat — ezt azzal a meggyőződéssel teszem, hogy az eddig elért eredmények szilárd alapján még teljesebben valósíthatjuk meg a párt lenini elvekből táplálkozó nemzetiségi politikáját. Úgy vélem, a nemzetiségi ki- teljesedés nem különíthető el attól a társadalomtól, amelyben él, létezik. Ellenkezőleg. Pártunk nemzetiségi politikájának legnagyobb eredménye, hogy a nemzetiségek gazdasági, politikai felemelkedése, egyenjogúságuk tényleges biztosítása szervesen épült abba a folyamatba, amit az ország lendületes társadalmi-gazdasági fejlődése, a szocialista demokrácia teljesebbé válása lett lehetővé. Nem udvariasságból, hanem őszinte meggyőződéssel állítom, hogy ebben a sikeres folyamatban nagy szerepe volt és van a Magyarországon élő német nemzetiségnek is. Tagjai megőrizték és szocializmust épitő társadalmunkba nagy tehetséggel átplántálták azt a magas színvonalú munkakultúrát, precizitást és szorgalmat, amely mindig is jellemző volt a német parasztra, kézművesre, munkásra. Erre a magas színvonalú örökségre ma még nagyobb szükség van, mint bármikor, hiszen a pontos, jól szervezett, szakszerű és színvonalas munka ma előrehaladásunk kulcskérdése. A szocialista átalakulás teremtett olyan körülményeket hazánkban, hogy elmosódhattak a gazdasági, nyelvi, vallási, társadalmi alapon létrejött és rögződött választóvonalak ember és ember között. Tudjuk persze, hogy nem egy- csapásra történt ez; hogy a nemzetiségi előítéletek nem szűntek meg automatikusan a szocialista forradalom megkezdésével. Azt sem titkoltuk soha, hogy 1945 után nem sikerült rögtön és minden tekintetben érvényesíteni a lenini nemzetiségi politika elveit. Az azonban egyértelműen és jól áttekinthető, hogy amint előrehaladt szocialista forradalmunk — és itt elsősorban az utóbbi 22 esztendőre gondolok — úgy vált és válik egyre inkább az ember elsőrendű értékmérőjévé munkája, tehetsége, szorgalma, alkotókészsége, közéleti felelőssége. A szocialista termelési-társadalmi viszonyok hozták meg azt, hogy az embereket a nemzeti hovatartozás se választhassa el egymástól. A kisparaszti gazdaságról a sokezer holdas szövetkezetekre való áttérés (Folytatás az 5. oldalon.) Elutazott az NSZEP pártmunkásküldöttsége Szombaton elutazott Budapestről a Német Szocialista Egységpárt pártmunkásküldöttsége, amely a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására Horst Wambutt-tal, a KB alapanyagipari osztályának vezetőjével az éléh, október 30. és november 4-e között látogatást tett hazánkban. A delegációt, amely a gazdasági építés és a párt- munka tapasztalatait tanulmányozta a vegyipar területén, fogadta Borbély Sándor, a Központi Bizottság titkára. ENSZközgyűlés Az ENSZ-közgyűlés 33. ülésszaka, illetve a testület dekolonizációs bizottsága határozatok elfogadásával folytatta munkáját. A közgyűlés a gazdasági és szociális bizottság javaslatára egyhangúan elfogadott határozatban döntött az ifjúsági év megtartásáról. A közgyűlés határozatokat fogadott el az atomenergia békés felhasználásáról is. Iskolaátadás Pécsett, a Jurisics utcában „Régi iskolánk emlékét őrizve, hagyományait ápolva, boldogan vettük birtokunkba új. modern iskolánkat" ... Mottónak is tekinthető ez a gondolat; a Jurisics Miklós úti ált. iskola szép, új tornatermének bordásfalán kifüggesztve olvastuk tegnap délelőtt egy rögtönzött kis fotókiállítás keretében, amely az új iskola felépítését örökítette meg kinagyított fotókon, a területkijelöléstől a birtokbavételig. (Az iskola egyik volt tanulója, Szokolai Zsolt készítette). Mint annak idején hírül adtuk, a pécsi Jurisics Miklós úton volt Székely Bertalan úti ált. iskola 360 tanulója és 27 nevelője szép, új, modern nyolctermes - szaktantermes - iskolában kezdhette meg a tanévet. Ez egyébként Pécs város 15. új általános iskolája, mely a felszabadulás után épült fel. Az iskola ünnepélyes átadását tegnap délelőtt tartották meg, a tanulói ifjúság, a nevelőtestület, a szülők és a meghívott párt- és állami szervek képviselőinek jelenlétében. Csorba Tivadar, Pécs megyei Város Tanácsa művelődésügyi osztályvezetője rövid köszöntőjében emlékeztetett arra, hogy ha ma bármit felavatunk, az 1917 nagy fordulójához kötődik. Ez a szép és korszerű iskola, ahol a színek dominálnak, s amely modern környezetébe is ragyogóan beilleszkedik, jelenleg a város talán legszebb iskolája, teljes és tökéletes fölszereltségével együtt. Ezt a gondolatot folytatta ünnepi beszédében Varga GézáDr. Medve László miniszterhelyettes adta át az új létesítményt A héten immár a második egészségügyi létesítmény átadására került sor Baranyában. A hét elején a megyei gyermekkórház új pavilonjának, tegnap délelőtt pedig a Mohácsi Kórház 125 ágyas belgyógyászati és gyermek- gyógyászati pavilonjának átadására került sor. S örömmel írhatjuk le: ez alkalommal is kiváló munkát végeztek az építők, határidő előtt, és hibátlan munkát végezve távoztak a tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat dolgozói Mohácsról. A lift-schab technológiával készült, hóromszintes, modern, minden igényeket kielégítő kórházi szárny belépésével 450 ágyas lett a mohácsi intézmény, összességében pedig 40 ággyal gyarapodtak. A jövő héten fokozatosan megkezdődik majd a honfoglalás — az átköltözés —, s megkezdődhet majd a régi, félévszázadot megélt szárny rekonstrukciója is. Dr. Csete Béla, a kórház igazgató főorvosa meleg szavakkal köszöntötte az ünnepség résztvevőit — az átadáson megjelent Takács Gyula, a Baranya megyei Tanács elnökhelyettese, Halasi Lajosné országgyűlési képviselő és dr. Tigyi József, a POTE rektora — s megköszönte az építők remek munkáját, amely nyomán november 7-re hozták az eredeti, december 31-re szóló átadási határidőt. Dr. Medve László egészségügyi miniszterhelyettes, a tárca nevében adta át a kórházat, utalva az elmúlt évek egészségügyi fejlesztéseire. Mint mondotta, az ötödik ötéves tervidőszak kórházi ágyfejlesztése jól halad, az időarányos részét teljesítettük. A hátralevő időszakban még hazánkban mintegy 5000 ágyférőhellyel bővülnek egészségügyi intézményeink, s ezzel célkitűzéseink valóra válnak. Jó munkát kívánt az új létesítmény dolgozóinak, majd kitüntetéseket adott át. Horváth Sándor építésvezető a kiváló munkáért járó kitüntetést, Tepes Géza építésztervező, Várhegyi Antal művezető és Schmidt Ferenc asztalos szakmunkás az egészségügyi miniszter dicsérő oklevelét vehette át. Ezt követően dr. Kóbor József megyei főorvosi dicséretben részesítette dr. Csete Béla kórházigazgató főorvost és Földes József igazgató- helyettest, majd az ünneplők megtekintették az új — háromszintes — kórházi pavilont. K. F. Új kórházi szárny avatása Mohácson Csorba Tivadar adta át az új iskolát 23 milliós beruházás ;: mmm
