Dunántúli Napló, 1978. november (35. évfolyam, 302-330. szám)

1978-11-29 / 329. szám

e Dunántúli napló 1978. november 29., szerda «*RVI BROJ GLASA SLAVONIJE STAMPAN «JE NA RAVNOJ GORI 24. L.IPNÜA 1943. GODINE 6LRS SLRVONIJE Jugoszlávia nemzeti ünnepe, november 29., a köztársa­ság napja alkalmából az oldalt összeállította eszéki testvérlapunk, a Glas Sla- vonije szerkesztősége. A köztársaság napja Eszéken A városközpont: Eszék Szlavónia és Baranya jelentős közigazga tási, kereskedelmi és ipari központja Üi objektumok Eszék fe/feszfésf tervei az 1979. évre Építés előtt néhány jelentős létesítmény Néhány jelentős objektum építését kezdik meg Eszék terü­letén a következő évben. Ez lesz az az esztendő, amikor megkezdik néhány közművesitési feladat megoldását a város kommunális ellátottsága területén. A tervek elfogadása előtt még hátra van néhány tárgyalás a kommunális infrastruktúra kérdéséről, a vízszolgáltató objektumok első építési szakaszá­nak költségeiről, a vízelvezetés, valamint a szennyvíztisztítás problémáiról. A köztársaság napjának megünnepléséhez hozzájárulnak az eszékiek is; amint ez ebből az alkalomból szokásos, több jelentős objektumot helyeznek üzembe, s kezdik meg újabbak építését. így például most teszik helyére az Eszék—Klisa regioná­lis repülőtér, valamint a Slavo- nijatekstil új áruházának alap­kövét. Az Élelmiszeripari Kombi­nátban használatba veszik az új, 2400 vagon kapacitású Cro­atia gabonasilót, majd üzem­be helyeznek egy újabb, szárí­tott zöldséget feldolgozó vona­lat a Frrgisnél, és végül meg­kezdik a cepini étolajgyár re­konstrukciójának első fázisát is. Ami a postai telefonforgal­mat illeti, automata központot helyeznek üzembe a Sjenjak lakótelepen 3000 telefonszám­mal, Vukában, Erdutban pedig megnyílik az újjáépített posta­épület. Daljében néhány út épí­tését fejezik be. A művelődésügy területén megkezdi működését a Peda­gógiai Kar újjávarázsolt épüle­te, valamint befejezik a „Rud- jer Bo^kovic" Iskolaközpont fel­építését, ahol középfokú kémiai, egészségügyi és grafikai kép­zést folytatnak. Vladislavciban új általános iskolát nyitnak meg, melyet ,,Milica Krizan”-ról neveztek el, Cepinben pedig új óvodát „Ignjo Batrne-Mali” emlékére. Mindezen események mellett az ünnep előestéjén koszorúkat helyeznek el a fasiszta terror áldozatainak sírján, s ünnepsé­geket tartanak minden munka­helyi közösségben, a tanácso­kon, iskolákban és óvodákban. A központi ünnepi ülést az Eszéki városi Tanács társada­lompolitikai szervezetei szerve­zik. A felsőoktatás Eszéken Szlavónia és Baranya, valamint Eszék sem rendel­kezik elég szakemberrel a gazdasági élet alapját és felépitményrendszerét ille­tőleg. Az Eszéki Egyetem keretében működő felsőok­tatási intézmények kapaci­tása már nem elegendő, hogy a megnövekedett szakemberszükségletet elég gyorsan kielégíthesse. Ez évben az Eszéki Egye­tem különböző szakaira a 40 százaléka iratkozott be azoknak a fiataloknak, akik tavaly végeztek valamelyik középiskolában. Szlavóniá­ban és Baranyában tehát csak csekély hányad nem tanul tovább a középisko­lában érettségizettek kö­zül. Idén 2023 rendes hallga­tó iratkozott be felsőfokú intézményekbe (az Eszéki Egyetemre), ami száz fővel kevesebb, mint amennyit a terület önigazgatási érdek- közösségei előirányoztak. Legtöbben a társadalomtu­dományi szakokra jelent­keztek, összesen 1202 fő, a diákok 59,7 százaléka. A műszaki tudományokra 494 fő, 24,5 százalék, a mező- gazdasági és élelmiszer- ipari szakokra 284 fő, 14,1 százalék és a természettu­dományi karra 35 fő, a diákok 1,7 százaléka je­lentkezett. A régióban ugyanakkor hiányoznak a társadalomtudományokban képzett szakemberek, pél­dául 359 közgazdászra len­ne szükség, és ugyanilyen nagy a hiány jogászokban is. Ebben az esztendőben több lehetőségük van a to­vábbtanulásra az eszéki diákoknak. A Pedagógiai Akadémia Pedagógiai Kar­rá lépett elő. Első Ízben nyilt meg Eszéken az elekt­romos gépészmérnöki szak, és dolgoznak már Borovón is a technológiai kar be­indításán. Nagy esélyük van a felvételre azoknak, akik a Zágrábi Egyetem ki­helyezett építészeti karára jelentkeznek Slavonski Brodban. Az eszéki felsőoktatási karokon sok olyan hallgató találhattó, aki munka mel­lett tanul tovább, és sokan folytatnak diploma utáni képzést is. Várhatóan a következő év­ben kezdik meg az új autóbusz­pályaudvar rég várt építését is. A beruházások közös költségei Eszék társadalom- és gazda­ságpolitikai fejlesztési elő. irányzatai szerint 1979. évben 16 százalékkal fognak növe­kedni. Gazdasági -téren 2982 millió dínáros beruházásokat terveznek, ebből 37 százalékot a társult munkaszervezet vállal. Az elektromosipar legnagyobb beruházásai: Az ipar területén összesen 1754 millió dinárt ru­háznak be, ebből a legtöbb az elektromosenergia-ipar terüle­tén — 313 millió dinár összeg­ben. Az olyan társult munka alapszervezetek, mint az Eszéki Vasöntöde és Gépgyár 247 mil­lió dinárt költ majd beruházá­sokra, a Mobilija Ivó Marinko- vic 145 milliót. A Saponija Ve­gyikombinát 113 dináros beru­házást tervezett a folyékony mo­sószerek, a kozmetikai cikkeket gyártó gépek, a nyersanyag és a csomagolórészieg rekonstruk­ciójára, illetve áttelepítésére. Az Opeka munkaszervezet 105 millió dinárt ruház be a következő évben a sarvasi tég­lagyár felépítésénél. A termelési kapacitás kiszélesítése és a kor­szerűsítés céljából a következő esztendőben beruházásokat ter­vez az Osijek Cukorgyár, az Analit, a Croatia, a 2itoslavo- nija, a Slavonija, a Sloboda, a cepini Étolajgyár és már társult munkaszervezetek. A mezőgazdaság területén 1979-re 237 millió dinár beru­házást terveznek, melyből 205 millió dinárt a Ratarstvo munka- szervezet és az Osijek Cukor­gyár fog felhasználni. Az építőiparban 1979-ben alacsonyabbak lesznek a beru­házási öszegek, mint ebben az évben — 134 millió dinárt tesz­nek majd ki. A közlekedésre vi­szont nagyobb összeg esik, mint 1978-ban — 266 millió dinár. Je­lentősebb beruházást végez ezen a területen a Tranzit és a Panonija. Várhatóan a követke­ző évben kezdődik el a városi közlekedés hathatós megoldá­sa is. A kereskedelem összesen 332 millió dináros beruházást tervez, melyből 95,9 százalék gazdasági jellegű beruházást tesz majd ki. A vendéglátóipar­ra jutó 87 millió dinár nagy ré­széből a Cepinska úton épülő motel és az \új „Fehér hajó” költségeit fedezik. A fenti számok azt mutatják, hogy a következő évben is elég élénk lesz az eszéki tanács te­rületén a beruházási kedv. Hogy a gazdasági fejlődés meggyor­suljon, még néhány előfeltételt kell biztosítani: a magasszintű szakmai, technikai feltételeket és az újszerű, elevenen lüktető, ipari termelést. Ezeknek az új fejlesztési irányzatoknak a meg­valósítása már a következő esz­tendőben megkezdődhet. Az eszéki Városi Könyvtár jelentős szerepet tölt be nemcsak az eszékiek, hanem az Eszéki Egye­tem életében is. FIGYELEMRE MÉLTÓ EREDMÉNYEK Eszék egészségügye az elmúlt tizenegy hónapban M inden esztendőben a köz­társaság napja alkalmá­val az Eszék területén található munkaszerve­zetek összegezik az elmúlt ti­zenegy hónapban elért ered­ményeket. Ezek szerint az eszé­ki közegészségügy figyelemre­méltó eredményeket könyvel­het el az időközben felmerült nehézségek ellenére is. Hát­ráltató tényezőt elsősorban az anyagi erők hiánya jelentett a város középtávú fejlesztési terveinek értelmében tervezett egészségügyi objektumok épí­tésénél. Az egészségügy pénz­ügyi nehézségeivel foglalkoz­tak a város társadalompoli­tikai szervezetei, majd meg­született a határozat, misze­rint egy százalékkal növelték a társadalombiztosítás mér­tékét. Ezzel elegendő összeg áll rendelkezésre (egyelőre) a tervezett egészségügyi objek­tumok felépítéséhez és ezzel a gyorsabb, jobb minőségű egészségügyi ellátáshoz. A nehézségek ellenére, me­lyekkel Eszék egészségügye szembetalálta magát, jelehtős eredményeket lehet elkönyvel­ni. Tíz év után folytatják a munkálatokat az új nőgyó­gyászati osztályon, és megnyílt a mentőállomás. Ez utóbbi mór működésének kezdetén bizonyí­totta, milyen nagy szükség van rá. A mentőszolgálat jellegénél fogva magába foglalja vala­mennyi súlyos, akut állapot feletti orvosi szolgálatot. A klasszikus orvosi beavatkozási módozatok mellett jelentős a mentőszolgálat, az elsőse­gélynyújtás módszere is. A mentőállomáson folyó munka jellemzője, hogy a diagnózis és a terápia megállapítására, lefolytatására korlátozott idő áll rendelkezésre. A diagnózis nemegyszer életveszélyt álla­píthat meg, ezért a terápiát az életfunkciók fenntartása ér­dekében kell irányítani akár a baleset helyszínén, vagy a kórház felé vezető úton, a mozgó járműben. Alapvető feladata a mentőorvosnak az ilyen veszélyes folyamat meg­állítása. A helyszínen vagy a mozgó mentőautóban lefolyta­tott intenzív terápia és a be­teg ellátása magasan kvalifi­kált szakembert követel, meg­felelő felszerelést és közleke­dési eszközt, valamint megfele­lő helyet a gyors orvosi be­avatkozáshoz. A július 4-től szeptember 15-ig terjedő időszakban idén 6821 alkalommal kérték a mentőállomás segítségét. Ez a szám is jelzi, hogy az eszéki mentőállomás bebizonyította létének szükségességét. A munkafolyamat és a munka- szervezés összehangolásával ért el kielégítő eredményeket, noha tevékenysége még min­dig nincs teljesen kihasznál­va, és minőségileg is javul­hatna. Az Eszéki Közkórház egyes osztályainak tájékoztatása sze­rint jól érzékelhető a mentő­állomás tevékenysége és mun­kája olyan értelemben is, hogy tehermentesíti az egyes osztályok járóbeteg-rendelése­it, ugyanakkor biztosítja a be­tegek megfelelő szintű kórház­ba szállítását. A mentőállomás tevékeny­ségével, meglevő szakembe­reivel mintegy 160 000 lakost lát el Eszéken, jelen van va­lamennyi közlekedési, gazda­sági és ipari balesetnél. A meglevő felszereltséggel egy­szerre 75 sérült ellátását tud­ják biztosítani a szerencsét­lenség helyszínén, de a kocsi­park kibővítésével jelentősen javulni fog az ilyen esetek­ben mozgósítható járművek aránya és felszereltsége. Az állomás ambulanciáján elsőse­gélyben részesítik az oda be­térő segélykérőket is, de álta­lános orvosi segítséggel is rendelkezésükre állnak. Fontos szerepet játszik az állomás szervezetében az ál­landó telefonügyelet is, amely felveszi és kiadja a beérkező hívásokat a mentőszolgálat te­rületi egységeinek. Naponta általában 50—60 hívást vesz­nek fel. Az URH-készülékek bevezetésével is biztosítják a területi egységek és az állo­más közti kapcsolatot (jelen­leg a Papukon levő adóállo­más segítségével). Saját adó­juk ' kialakításával Banovo Brdon Pélmonostor mellett je­lentősen javulni fognak majd a vételi lehetőségek, s ezzel megnövekszik a mentőállomás területi egységeinek aktivitá­sa. Emellett intenzívebbé vá­lik a kapcsolatuk a régió és a köztársaság egyéb területein levő mentőállomásokkal. Ez év októberétől speciálisan fel­szerelt kocsik is találhatók az eszéki mentőállomáson a tö­megszerencsétlenségek és a rendkívüli állapotok esetére. Ilyen módon erős mozgósít­ható egység áll rendelkezés­re a fent említett esetekre. Végül érdemes megjegyez­ni, hogy a mentőállomás a munka szervezése, a munka- körülmények, a felszereltség tekintetében megállja a he­lyét a hasonló vagy ugyan­ilyen típusú jugoszláviai, sőt külföldi állomások mellett is. Nem egy jugoszláviai és kül­földi mentőállomást meg is előz egy-egy területen. Jel­lemző, hogy az intézmény a feladatok végrehajtásának to­vábbi fejlesztését és javítását tűzte ki célul, és működésé­nek tendenciái is errefelé mutatnak. A szervezési és szakmai problémákat a meg­állapodások szerint fogják a továbbiakban megoldani az önigazgatási normatívák alap­ján, együttműködve valameny- nyi társadalompolitikai intéz­ménnyel, az egészségügyi ön- igazgatási érdekközösség szak­mai szolgálatával (amely az állomás felépítésének anyagi feltételeit biztosította), s vé­gezetül a gazdasági és az egészségügyi szervezetekkel. D. Cvitkusic

Next

/
Thumbnails
Contents