Dunántúli Napló, 1978. november (35. évfolyam, 302-330. szám)

1978-11-29 / 329. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXV. évfolyam, 329. szám 1978. november 29., szerda Árai 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Szerdán érkezik Budapestre Hafez al-flsszad Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titká­rának és Losonczi Pálnak, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének meghívására szerdán hivatalos, baráti látogatás­ra hazánkba érkezik Hafez al-Asszad, az Arab Újjászületés Szocialista Pártjának főtitkára, a Szíriái Arab Köztársaság elnöke. Középpontban az ember Referátumokkal folytatódott a filozófiai konferencia Az állatvilág megmentése az emberiség feladata A plakátkiállitást dr. Anghi Csaba professzor nyitotta meg Kiállítás nyílt a világ legszebb állatkerti plakátjaiból Fejlődés, béke, leszerelés Fejlődés és béke összefüggé­sét nálunk aligha kell bárkinek is magyarázni. Ékesszóló bizo­nyíték rá mai valóságunk, az az út, amelyet a felszabadulás óta eltelt 33 év — Európa ed­digi történetének leghosszabb békeidöszaka — alatt megtet­tünk. Egyetlen békés esztendő­re sem telne azonban, ha össze­adnánk azokat a napokat, amelyeken e több mint három évtized során, a világon min­denhol hallgattak a fegyverek. És a második világháború utá­ni helyi háborúk szinte kivétel nélkül földünk olyan részein zajlottak és zajlanak, amelyeket összefoglaló néven fejlődő vi­lágnak nevezünk. A fejlődő országok politikai függetlenségének kivívása azonban nem jár együtt auto­matikusan a gazdasági függő­ség megszűnésével. Az önálló állami lét önmagában nem ga­rantálja a fejlődés egyik lé­nyeges előfeltételét, a saját ter­mészeti kincsek feletti közvet­len rendelkezést. Jó példa erre a nemzetközi monopóliumok gazdasági hatalma: a tőkés vi­lágpiacon hat nagy cég ellen­őrzi a búza kereskedelmét, tíz a rézét, s egyetlen cég kezében összpontosul a nikkeltermelés 50 százaléka feletti ellenőrzés. E piac biztosítását, s a füg­getlenné vált országok szoci­alista irányú fejlődésének meg­akadályozását egyaránt szolgál­ja az az imperialista politika, amely kiélezi, szítja a fejlődő világban amúgy is bőséges tör­zsi, nemzetiségi, faji ellentéteket, területi viszályokat. A távozó gyarmatosítók nem egyszer eleve későbbi „neokolonialista vissza­térésükre” gondolva vonták meg a fiatal országok határait, osz­tották fel, csatolták egyik vagy másik államhoz területüket. A kreált ellentéteket meglovagol­va azután egymás ellen fordí­tanak fejlődő országokat, népe­ik valóságos érdekei ellenére. A fejlődő országok közötti fegyve­res konfliktusok — azon túl, hogy emberéletek ezreit köve­telik — súlyos károkat okoznak a többnyire amúgy is szegényes erőforrásokban. A világ egyéves fegyverkezé­si költségeivel meg lehetne szüntetni a számos fejlődő or­szágban mindennaposnak szá­mító éhhalált. A fegyverek te­hát ilyen értelemben akkor is pusztítanak, ha nem használják őket, a raktárakban nyugsza­nak. A szocialista közösség ezért is a fejlődő országok ter­mészetes szövetségese, amikor az enyhülésért, a fegyverkezési hajsza megfékezéséért, a lesze- relésért lép fel. Ez a természe­tes szövetség objektív, lényeg­bevágó érdekazonosságon ala­pul. Jól illusztrálja ezt a közelgő ÍX. magyar ' békekonferencia előkészítő értekezletén elhang­zott főtitkári beszámoló egyik megállapítása is: amennyiben a leszerelés nem mozdul ki a holt­pontról és az USA megkezdi új fegyverrendszerek gyártását, va­lamennyi szocialista országnak növelnie kell honvédelmi kiadá­sait, ami törvényszerűen kihat az életszínvonalra is. A béke­mozgalomnak éppen ezért meg kell értetnie mindenkivel, hogy a leszerelésért folyó nemzetközi küzdelem egyben nemzeti ügy, Magyarország fejlődésének, bé­kéjének és biztonságának felté­tele. A marxista filozófia ember- koncepciója és a szaktudomá­nyok mai eredményei címmel hétfőn délután a Pécsi Or­vostudományi Egyetemen meg­kezdődött háromnapos tudo­mányos konferencia tegnap reggel kilenc órai kezdettel dr. lóri János elnökletével folytatta munkáját. Az előadások iránti óriási érdeklődésre jellemző, hogy az első emeleti előadóterem ülő­helyeinek száma kevésnek bi­zonyult, így egyes esetekben pótszékekre volt szükség. A délelőtti átfogó referátu­mok sorát dr. Nemeskéri Já­nos kandidátus, egyetemi ta­tár Az ember és a társada­lom biológiája — humánbio­lógiai kutatások eredményei című előadása nyitotta meg. Ezt követően dr. Csányi Vil­mos, a tudományok doktora, egyetemi tanár A kulturális evolúció biológiai alapjai cím­mel eddig nem ismert, újnak Rakodási „premier” a Paksi Atomerőmű kikötöjébeo Rakodási premier volt ked­den a Paksi Atomerőmű nagyberendezéseinek fogadá­sára létesült kikötőben. Szov­jetunióból, a harkovi turbina­gyárból útnak indított uszályt fogadták elsőként, amely az 1-es turbinaház alsó részének négy, egyenként ötven tonna súlyú darabjával érkezett cél­hoz a Dunán. A nagy terje­delmű 9 méter hosszú, 4 mé­ter magas és 3 méter széles berendezéseket sem köz­úton, sem vasúton nem lehe­tett szállítani. Ilyen és még nagyobb berendezések érkez­nek a folyón, ezért épült 130 millió forint költséggel a Dunából kiágazó hidegvíz­csatorna partján az ország legnagyobb teheremelő képes­ségű kikötője. A több emelet magas, kettős beton darupá­lya félszáz méter hosszú és benyúlik a víz fölé, hogy a hajók jól aláállhassanok. Az egyszerre 320 tonna emelésé­re alkalmas híddaru könnyű­szerrel emeli partra a külde­ményt. Később ugyancsak ide várják a reaktorakna, a gőz- fejlesztők stb. 150—200 tonna súlyú berendezéseit. Hné számító elméletét fejtette ki. A délelőtti program dr. Czei- zel Endre, a tudományok dok­tora, laboratórium vezető A humángenetika modern em­berkoncepciója című referátu­mával ért véget. Délután a korreferátumok megtartására került sor. Dr. Farkas Endre: A személyiség helye az etikában, dr. Petri- kás Árpád: Marxista ember­kép — szocialista személyiség­program és nevelés, dr. Ozs- váth Károly: A pszichiáter, betege és a közösség, dr. Szi­lárd János és dr. Temesváry Beáta: A psychiátriai beteg­ségfogalom a marxista ember- felfogás tükrében, dr. Vigh József: Emberkép és a bünte­tő felelősségre vonás, dr. Har- sányi László pedig A krimi- nálantropológia múltja és je­lene címmel tartotta meg kor- referátumát. Ezután vita következett. Es­te 20 órai kezdettel a rende­zőszervek állófogadást rendez­tek a konferencia résztvevői számára a Pécsi Akadémiai Bizottság székházában. A ma délelőtti program fél kilenckor dr. Gáspár László: „Mindenoldalúság” — inter­pretációk című korreferátu­mával kezdődik. Utána to­vábbi három korreferátumra kerül sor, amit vita kövét. Délután pedig dr. Vereczkei Lajos kandidátus, egyetemi do­cens foglalja össze a konfe­rencián elhangzottakat. Az olasz pártmunkások látogatása a megyei párt- bizottságon A Baranyában tartózkodó olasz pártmunkások Armelino Milaninak, az Olasz Kommunis­ta Párt Központi Bizottsága tagjának, az OKP KB Szerve­zési Bizottsága helyettes veze­tőjének vezetésével tegnap lá­togatást tettek a megyei párt- bizottságon. A delegációt fo­gadta dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, a Baranya megyei Pártbizottság első tit­kára. A szívélyes, elvtársi talál­kozón ott volt Dérfalvi István, m MSZMP KB munkatársa, Bocz József, dr. Jerszi István, a megyei pártbizottsáq titkárai, a végrehajtó bizottság tagjai, Rózsahegyi István, a megyei pártbizottság osztályvezetője. A vendégeknek dr. Jerszi István részletes tájékoztatót mondott a pártnak az állami és társa­dalmi szervekben, a tömegek körében végzett munkájáról. Az olasz pártmunkások dél­után látoqatást tettek a Pécsi Kesztyűgyárban. Ismertetőt hall- gattc meg a gyárben folyó gazdasági tevékenységről, vala­mint a pártmunkáról. Ezt köve­tően a Mecsek-Villányi Bor­kombinát munkájával ismer­kedtek, majd Budapestre utaz­tak. Munkában a hóekék Keddre virradóra a Dunán­túlon ismét munkához láttak a hóekék, a sószórók és a hómarók. Az éjszaka folya­mán ugyanis Vas és Zala megyében általában 15—20 centiméteres hó hullott. Vas megye északi részén pedig a 20—30 centimétert is elérte a hó vastagsága. Kedden, a reggeli órákban Győr, Vas, Veszprém és Zala megye te­rületén a főúthálózatot latya­kos, kásás hó borította, he­lyenként átfúvások keletkez­tek. Zala megyében az alsó­rendű úthálózat egy része csak egy nyomon volt járható. Az ország területén keddre vir­radó éjjel 296 munkagép dol­gozott. Az állatkertbe „mozgósíta­nak" azok a plakátok, melyek­ből tegnap este 6 órakor nyílt kiállítás a Pécsi Ifjúsági Ház galériájában, a Mecseki Kul- túrpark rendezésében. Mint dr. Fülöp István igazgató elmond­ta, idén tavasszal keresték fel levélben a világ 150 nagy ál­latkertjét és kérték, küldjék el legszebb plakátjaikat. így ér­kezett harminc országból, köz­tük a Szovjetunióból, Indiából, az USA-ból és Európának szin­te minden országából, har­mincöt állatkerttől az a színes, érdekes kollekció, seregnyi megkapó állatábrázolás, mely­nek kiállítását tegnap nyitotta meg dr. Anghi Csaba nyu­galmazott főigazgató, a vidé­ki állatkertek szakfelügyelője. A kiállítás jelentőségéről szólva kérésünkre Anghi pro­fesszor elmondotta, hogy igen nagy jelentőségűnek tartja az állatkertek szerepét, küldetését a mai, urbanizált körülmények között élő ember számára: — Az állatkert hidat teremt a modern ember és a természet között. Ezért jelentős ez a kiál­lítás is, amely színes plakátjai­val érdeklődést kelt, felhívja a kérdésre a figyelmet. Tisztában kell lennünk ma azzal, hogy az állatvilág megmentése az em­beriség feladata. Ahhoz pedig, hogy elmélyülten tanulmányoz-- hassuk az állatvilágot, nélkü­lözhetetlenek az állatkertek'. Rendkívül fontosak, ezt talár» nem is kell hangsúlyozni éppen. az olyan állatok viszonylatá­ban, melyek nem találhatók, meg a mi égövünk alatt vagy amelyeket kipusztulás fenyeget Mindezek érdekében - mon­dotta összegezésül dr. Angh'f Csaba — szét kell végre válasz­tani hazánkban is az állatkerti és a mutatványos funkciót, ez: tudniillik nem ugyanaz. Ma­gyarország egyébként eléggé- elhanyagolta állatkertjeit a szomszédos országokhoz, pél­dául Csehszlovákiához, az NDK-hoz viszonyítva. Ugyanak­kor el kell ismerni, hogy ha­zánkban a budapesti mellett legtöbbet a pécsi és a veszp­rémi állatkertben tesznek azért, hogy ezek az intézmények tel­jesítsék a rájuk bízott feladatot A kiállítás december 3-ig! látható naponta 10—18 óráig. G. O. B. K. Az Egyesült Izzó pécsi Sopiana gyára a Móra Fe­renc utcai csarnokában évi 15 darab úgyneve­zett fejelögépet és kise­gítő automatát készít, melynek darabonkénti ér­téke közel másfél millió forint. Ezek a teljes gyár­tógépsor egy-egy darab­ja. — Szokolai felv. — H. I.

Next

/
Thumbnails
Contents