Dunántúli Napló, 1978. november (35. évfolyam, 302-330. szám)

1978-11-28 / 328. szám

1978. november 28., kedd DunQntuli napló 3 Nagyobb figyelmet érdemelne a legutóbbi években csaknem hárommillió dollár bevételt jelentett hazánknak a galambex­port. De Olaszország, az NSZK, Svájc és Kuvait pi­aca is szinte korlátlan mennyiséget átvenne, ke­resettsége vetekszik a li­bamájéval. A galambki- nálat azonban nem tart lépést a piac igényeivel. Az előállítás háztáji és kisegítő gazdaságokra kor­látozódik. Az exportlehetőség indította el az F 1-es akciót 1976-ban. melynek eredményeképpen évenként megközelítőleg 180 tonnával több árugalamb fel­vásárlását tervezték. Amikor 1962-ben húsga­lambból eladták külföldön az első kilókat — összesen 260 kilogrammot — még a szak­emberek sem gondolták, mi­lyen kelendő exportcikket in­dítottak útnak. Tíz évvel ké­sőbb a külpiacon értékesített vágottgaiamb mennyisége el­érte a 670 tonnát és emellett még 205 000 élőgalambért is kaptunk devizát. Az F l-es akció Három éve húsgalambok tartására széles körű propagan­dát indított a Galambtenyész­tők Szövetsége. Hatásosnak bi­zonyult a „rábeszélés"; 1976- ban 36 százalékkal növelhet­ték a vágottgaiamb exportot. A jelentkező gondokat azon­ban nem lehetett nem tudo­másul venni, a táp- és ket­rechiányt, a döcögő felvásár­lást. Ezen hiányosságok meg­szüntetését tűzte célul az öt évre szóló F 1-es akció. 1976- ban a TERIMPEX Külkereske­delmi Vállalat, a Baromfifel­dolgozó Vállalatok Trösztje, a Magyar Galambtenyésztők Szö­vetsége és a Budapesti Kis­állattenyésztők Általános Be­szerző és Értékesítő Szövetke­zete, a BUKISZ, együttműkö­dési megállapodást kötött, s ezzel országos haszonkereszte- zési program indult, de csak a szövetség által engedélye­zett keresztezés! kombinációk­ra. A törzstenyésztők négy-öt hónapos ivarérett F 1-es szü­lőpárokat adnak át. Ha a törzstenyésztő egy esztendő alatt 25 öregpár utón 125 pár ivarérett szülőt tud leadni továbbtenyésztésre, póronként ötszáz forintot kap. A termelő háromszáz forintot fizet pá­ronként, ebből kettőszáz ál­lami támogatós. A fizetés csak névleges, hiszen két év alatt galambhússal kell kiegyenlí­teni a számlát, szülőpáronként hat kilogramm húst kell visz- szatéríteni. Az egész galambügy múlt év szeptemberében a baromfiipa­ri vállalatokhoz és rajtuk ke­resztül szerződés révén az áfészekhez került. Baranyá­ban Mohácson, Villányban, Pécsett vannak törzstenyésztők — összesen tíz. Míg tavaly nem tudtak miden igényt ki­elégíteni, addig idén kényte­lenek tudomásul venni, hogy vagy „nyakukon marad" az ál­lat, vagy vágógalambként ér­tékesük a szövetkezeten keresz­tül. Az áfész széttárja a kar­ját, betelt a felvevőpiac, vagy­is megcsappant a termelők érdeklődése. 1978. szeptember 12-ig 1400 szülőpár került ki a baranyai kisgazdaságokba. A megyei baromfifeldolgozó Galambexport ■ Miért csappant meg a termelők érdeklődése? ■ Igénylik a szakmai tanácsot ■ Jól értékesíthető áru külföldön vállalat a Mohácsi ÁFÉSZ-szel 20, a pécsváradival 30, a pé­csivel 22,5. a komlóival 3,6, míg a Sásdi AFÉSZ-szel nyolc mázsa galambhús átvételére kötött szerződést. Ezzel szem­ben október 31-ig mindössze 26,35 mázsát vásároltak fel. (A galambokat nem a pécsi­ek dolgozzák fel. Kiskunhala­son és Zalaegerszegen készí­tik elő szállításra az állato­kat, míg élőként Bátáról in­dítják útnak.) Ellentmondások A számok érzékeltetik, némi visszaesés tapasztalható a ter­melésben. Több oka van en­nek. Ezideig nem sikerült tu­lajdonképpen megnyugtató tápellátást biztostíani. Elha­gyott, kihasználatlan épületek felhasználhatók termelésre, de odafigyelést és szaktudást igé­nyelnek a galambok. Az áfész szaktanácsadói azonban ese­tenként nem ismerik jobban az állatot, mint maguk az újon­nan belépő kisgazdák. Az ál­lategészségügyben kissé peri­férikus területnek számít a ga­lamb. Sokan kockázatosnak tartják egyszerre 25 szülőpár beállítását, kevesebbre viszont a program szerint pillanatnyi­lag nincs lehetőség. Továbbá vannak, akik borúlátóak az F 1-es hibrid „életképességé­ben". így, bár kitűnő export­cikk a vágottgaiamb, s nem sokkal marad el tőle az élő­galamb sem, a kivitel erő­teljes felfuttatásával még nem lehet számolni. Kezdeményező mohácsiak A mohácsi és a környéken élő galambtermelők és törzs­tenyésztők kezdeményező lé­pésre szánták el magukat, hogy segítsék az F 1-es akció sikerét. Elsőként a megyében szakcsoportot alakítottak má­jusban, az áfész közgyűlése elé azonban csak november­ben kerül a javaslat. Végre sikerült megállapodniuk a he­lyi keverőüzemmel, hogy spe­ciális galambtápot készítse­nek. Ezzel valószínűleg meg­oldódott a legégetőbb gond a környéken. Szeretnék azt is elérni, hogy ha a termelő mindössze öt szülőpárt kíván fogadni, annyit is átvehessen, ötletként hangzott el, a szak­csoport esetleg további támo­gatást adna a termelőknek, háromszáz forint helyett két­százötvenért kaphatnák meg a szülőpárokat. Szaktanácsadást pedig maguk a törzstenyésztők is biztosítanak. A szakcsoport tiszteletdíjas állatorvost kíván bevonni a munkába. Jövedelmezőség A termelők érdekeltsége ed­dig sem volt vitatható. Az ál­lattenyésztés más területéhez hasonlóan a galamb felvásár­lási ára is magas, megközelíti a száz forintot. S miután elfo­gadhatónak látszik a tenyész­állat óra is, jövedelmezőnek mutatkozik a húsgalamb ter­melés. Am; az állami érdekeltsé­get illeti: egy tonna vágott galambért csaknem háromszor annyit fizetnek a nyugati ve­vők, mint ugyanilyen meny­nyiségű vágott csibéért. De az élőnyúlért is kevesebbet ad­nak. Éppen ezért jó lenne felül­vizsgálni az F 1-es akciót. Erre példa lehet a mohácsiak tapasztalata is. A szükséges­nek látszó módosítások beve­zetésével sikeresebb lehetne ai ötéves program. Horváth Teréz Gyógynövény­begyííjtés Szedik a gyógynövény­gyökereket a Dél-Dunántú- lon, a mostani száraz, őszi időjárás különösen kedvez a gyűjtőknek. Még a nyá­ron, vagy tavasszal megje­lölték a lelőhelyeket, álta­lában a nedves, mélyen fekvő réteken és most ásó­val fejtik ki az agyon- keményedett földből a gyö­kereket. így az örvényt, ami rendkívül illatos, a ko­romfekete nadálytövet, ami széttörve vakító fehér. Szi­getvár és Pécs határában a kankalint, a siklósi határ­ban pedig a bojtorjánt ásózzák. Nagyon sokan az acsalapú után vadásznak. Az örvénygyökérből főzött tea használ az asztma el­len, a feketenadálytő szin­tén légzési zavarokat szün­tet meg, míg a kankalin fő­zete nyugtató hatású. Háziasszonyokból - ipari munkások Alkatrészgyár Vajszlón Jó munkaalkalom a fiataloknak Megváltozik a község arculata A valamikori gépállomás, majd gépjavító attól kezdve, hogy a Ganz Művek megvásá­rolta, nagy átalakulásokon ment keresztül. A csarnokok négy fala maradt csak meg, egyéb­ként mindent átalakítottak raj­ta. Most egy szépen rendezett, parkkal körülvett, modern tmk- műhellyel, s a szükséges szo­ciális létesítményekkel, üzemi étkezővel, kékcsempés, 150 fé­Egyedülálló nemzetközi konferencia Pécsi közgazdász­hallgatók sikere Pozsonyban A számítástechnikával ismerkednek az első éves közgazdászhallga­tók Fődij, két rektori di|, vállalati kiilöndij Tavaly még csak nézelődtek, az idén már díjakkal tértek ha­za a pozsonyi nemzetközi kon­ferenciáról a pécsi közgazdász- hallgatók, jó hírét költve egye­temüknek, a Pécsi Tudomány- egyetem Közgazdaságtudomá­nyi Karának. A konferenciát, melyen a KGST-országok közgazdasági főiskolásai és egyetemistái sze­repeltek dolgozataikkal, a Po­zsonyi Közgazdasági Főiskola rendezte, immár kilencedik al­kalommal. A pécsiek másod­szor vettek részt, s tavaly azért csak „nézelődtek”, mert itthoni szervezési hiba folytán csak későn értesültek. Most az öt pécsi közgazdász hallgató volt az első, aki benyújtotta dolgo­zatát az orosz nyelvű összefog­lalóval egyetemben. Szereplésüket siker koronáz­ta, fődíjat, két rektori különdí- jat és vállalati különdíjat ér­demeltek ki. Ami, tegyük hoz­zá, az erkölcsin túl anyagi el­ismeréssel is járt, a fődíjasok­nak például 600 korona és ér­tékes kristályváza dukált. Most ismét itthon. Együtt a pozsonyi kiküldöttek, Simon Irén kivételével, akit csak Szek- szárdon érhettünk volna el, hi­szen már dolgozik. Gyarmatiné Buzánszky Éva, Klemm Irén, Beke lenő, Szabó Zoltán és a delegációt vezető tanárok, dr. Szabó Gábor docens, dr. Vörös lózsef tanársegéd, az egyetemi TDK-tanács titkára. S akik nincsenek jelen, de ré­szük volt a sikeres szereplés­ben - a konzulens tanárok, akik a hallgatókat segítették dolgozatuk megírásában: dr. Zinhober Ferenc, dr. Oros- dy Béla és Herman Sándor. Hogy miért ez az öt hallgató? A kiválasztásnál egyik fő szem­pont volt az orosz nyelvtudás, a tízperces előadást ugyanis oroszul kellett elmondani, s áll­ni a zsűri és a hallgatóság kérdéseit. Végül is ennyi volt a keret. Nyilván választhattak volna másokat is, hiszen az idei tudományos diákköri kon­ferencián igen erős volt a me­zőny, sok jó dolgozat született. A pozsonyi konferenciáról. Az egyetlen olyan nemzetközi fórum, ahol versenyre kelhetnek a szocialista országok közgaz­dasági egyetemeinek és főis­koláinak hallgatói. Az idei kon­ferencián, melynek központi té­mája a népgazdasági irányítás hatékonyságának emelése volt, tizenkét szekcióban összesen több mint 150 dolgozat szere­pelt. A magyarok 19 dolgozatot nyújtottak be. A pécsieken kí­vül ott voltak Pozsonyban a budapesti Marx Károly Köz­gazdaságtudományi Egyetem, a Pénzügyi és Számviteli Főis­kola, a Kereskedelmi és Ven­déglátóipari Főiskola hallgatói. A konferencián szereplő dol­gozatokat a pozsonyiak egyéb­ként kiadványba foglalják. Ezek után egyetlen kérdés a díjnyertes dolgozatok szerzői­hez: milyen volt a tízperces, orosz nyelven elmondott elő­adásuk fogadtatása? Klemm Irén negyedéves. A belkereskedelmi szekcióban pályázott. Témája: a korszerű kiskereskedelmi hálózatfejlesz­tés és gyakorlati megvalósulása egy vidéki városban — Szek- szárdon. Rektori különdíj. — Szekszárd vonatkozásában 1980-ra meghatároztam a szük­séges hálózati nagyságokat és ezt összehasonlítottam a ter­vekkel. Kiderült, több forgal­mat terveztek, a szükségesnél kevesebb hálózatfejlesztéssel. Ami az egészben a hallgató­ság részére érdekes lehetett — mondja Klemm Irén —, a mun­ka menete, az, hogy mindezt milyen módszerekkel határoz­tam meg. Gyarmatiné Buzánszky Éva harmadéves. A politikai gazda­ságtan szekcióban a konver­gencia-elmélet kritikájára vál­lalkozott. Rektori különdíj. A nyugati elmélet szerint a két nagy világrendszer egymáshoz közeledik. — Érdeklődést keltett előadá­som, hiszen az elmélet kritiká­járól kevés a nemzetközi iro­dalom. Elsősorban szovjet és NDK-beli közgazdászok foglal­koznak a kérdéssel. Nos, a zsűritagok közül éppen ők tet­tek fel kérdéseket előadásom után. Beke Jenő harmadéves. A statisztika szekcióban szerepelt. Témája: minőségellenőrzés sta­tisztikai próbákkal. Vállalati különdíj. — Egy konzervgyári kísérlet során próbáltam bebizonyítani a matematikai-statisztikai mód­szerek alkalmazhatóságát a minőségellenőrzésben. A ha­gyományos ellenőrzés mellett az áru 60—70 százalékát tud­ták értékesíteni, a módszeres minőségellenőrzéssel viszont az áru 85-90 százaléka értékesít- hetővé vált. A téma elméletileg és gyakorlatilag is új, most az a cél, hogy más területekre is kiterjesszük ezt a minőségellen­őrzést. Szabó Zoltán negyedéves, a Szentlőrinci Állami Gazdaság gyakornoka. Témája: az ipar­szerű burgonyatermesztés öko­nómiai elemzése. Fődíjat ka­pott. Konzulense dr. Szabó Gábor volt. — A téma különlegesnek szá­mított, hiszen a szocialista or­szágokban nincsenek a miénk­hez hasonló termelési rendsze­rek. Jöttek is a kérdések — emlékezik Szabó Zoltán, Miklósvári Zoltán rőhelyes férfi- és női öltözővel, fürdővel rendelkező, igaz kicsi, de modern gyár képét mutatja. A Ganz- Villamos mérőműszerek gyárának vajszlói alkatrészgyár­tó gyáregysége két éve szüle­tett, A gyár vezetője, Márton Ferenc főmérnök az eltelt idő­szakról, az üzem jelenlegi hely­zetéről beszél: — A gyár kétféle technoló­giával rendelkezik. Egyrészt van a hőre keményedő műanyag- alkatrészek gyártása, másrészt az automata forgácsoló rész­leg, mely apró finom kis csapo­kat, csavarokat, alátéteket ké­szít. Az első lépés a bakelitüzem telepítése volt. 1976-ban, októ­berben hozták az első gépeket a gödöllői gyáregységből. Ekkor vettük fel az első dolgozókat, akik meglepően gyorsan, rövid idő alatt tanulták meg a mun­kát, így 1977 elején már bein­dulhatott az üzemszerű terme­lés. A bakelitüzem tehát „sínre került", elkezdhettük a forgács­üzem fogadásának előkészüle­teit. Az előzetesen felvett dolgo­zókkal együtt tettük rendbe, az e célra szánt épületet, bontot­tunk, falaztunk. A forgácsoló­üzemben 35 automata forgácso­ló és hozzátartozó utánmeg- munkálá gép üzemel. A rendkí­vül finom precíziós gépek keze­léséhez mór sokkal nagyobb szakértelem szükséges, mint a bakelitrész gépeihez Ezeken a berendezéseken milliméterekkel mérhető, apró kis csavarok, al­katrészek készülnek, ahol milli- mikronnyi eltérés sem engedhe­tő meg. Épp ezért, az itt dolgo­zók előzetesen hat hetes átkép­zésen vettek részt. El kell mon­dani, hogy az idei év első fe­lében még problémák voltak a szakmai színvonallal, de a gya­korlás, az idő meghozta a várt eredményt, s most a második félévben a termelés már úgy megy, ahogy azt várták tőlünk. Két év alatt, szinte a semmiből értünk el idáig, s, ha ezt néz­zük, az eredmény mindenképp jónak mondható. A kétéves vajszlói gyár nem­csak fiatal, hanem a fiatalok gyára is. Az átlagéletkor 33 év. Az induláskor még 83 volt a dolgozóinak a létszáma, most 296. Ami különösen említésre méltó, hogy ennek majdnem fe­le nő, akik közül sokan eddig a háztartásban voltak, az elcsé­pelt közhellyel élve: a fakana­lat cserélték fel az automata gépekkel. Ez a gyár most még lassan, de egyre gyorsuló ütem­ben változtatja meg a falu szemléletét, életmódját is. S. Zs. Szigorítások A Debreceni Konzervgyár ve­zetése április óta szigorúan tart­ja magát ahhoz az elhatáro­záshoz, hogy csők azokat a je­lentkezőket veszi fel, akik egy év alatt kettőnél többször nem változtattak munkahelyet, illet­ve előző munkahelyükön leg­alább 60 napot dolgoztak. A Debrecenben egyelőre egyedül, álló megszigorításnak a kon­zervgyárban máris pozitív ered­ményei vannak. Az előző év azonos időszakához képest 30 százalékkal csökkent az iga­zolatlan hiányzások, s mintegy 4000-rel a táppénzes napok szá-

Next

/
Thumbnails
Contents