Dunántúli Napló, 1978. november (35. évfolyam, 302-330. szám)
1978-11-25 / 325. szám
1978. november 25., szombat Dunántúlt napló 3 Átadás előtt a pécsi műszaki erdészet szociális létesítménye A Mecseki Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság pécsi műszaki erdészetének dolgozói évtizedek óta mostoha körülmények között végezték munkájukat. A saját vállalati fejlesztésnek köszönhetően viszont hamarosan korszerű szociális létesítménnyel gazdagodnak és a közeli napokban megkezdődik egy könnyűszerkezetes csarnok építése is. A beruházás mintegy tizennyolcmillió forintba kerül. A Megyeri úti központ utcafrontján húzott háromszintes szociális épületen az utolsó simításokat végzik. A műszaki átadás-átvételi eljárás ugyan még hátra van, ennek ellenére az alagsorban és a földszinten kialakított több mint 350 négyzetméter alapterületű központi raktárt már berendezték. A közel száz munkásnak kényelmes öltözési és fürdési lehetőségeket biztosító blokkban szinte csak a takarítás, a csapok felszerelése van vissza. Az első emelet északi szárnyában kapott helyet a melegítőkonyha, valamint az étterem, a déli oldalon pedig az irodahelyiségek és a vendégszobák találhatók. Az építészeti jellegű munkákat az erdőgazdaság brigádja végezte, a villanyszerelést a Pécsi ÉpíRekonstrukció két ütemben A napokban kezdődik az új műhely építése tőipari Szövetkezet, a víz és fűtésrendszert pedig a pécsi Építő és Tatarozó Vállalat alakította ki, a terveket az AGROBER készítette. Az épület költsége megközelíti az ötmillió forintot. A beruházás megvalósítását az elmúlt év derekán kezdték és annak mielőbbi átadásához nagy segítséget nyújtottak az erdőgazdaság szocialista brigádjai is. A fizikai dolgozók végezték el a régi épületek bontását, az új szociális létesítmény alapjainak kiásását, a törmelék elszállítását társadalmi munkában. A bővítés második ütemének részeként épülő két könnyűszerkezetes csarnok előkészítő munkálatai is előrehaladott állapotban vannak, beöntötték a vastravérzeket tartó betonalapokat és az első műhelycsarnok tartószerkezetei is megérkeztek. A váz fölállítását a Baranya megyei Magas- és Mélyépítő Vállalat végzi majd el, a munkálatok várhatóan a jövő hét közepén kezdődnek. A második Sikeres volt az országos árkonferencia A szekcióülések vitáinak összefoglalásával, ajánlások elfogadásával tegnap a pécsi Petőfi moziban befejeződött a II. országos árkonferencia, melyet a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság megyei szervezete rendezett. A konferencia két napján a hatszáz vállalati szakember meghallgatta az Országos Anyag- és Árhivatal vezető munkatársainak — az 1980-ban esedékes általános árrendezésre való felkészülés jegyében tartott — előadásait, majd a négy különböző szekcióban kifejtette véleményét az előadások során felvázolt elképzelésekről. A tegnapi záró ülésen a szekcióvezetők beszámolói és ajánlásai után dr. Rácz László, az Országos Anyag- és Árhivatal főosztályvezetője mondott összefoglalót. Rendkívül időszerűnek és sikeresnek ítélte meg a konferenciát, melyen a résztvevők alaposan belemélyedtek a szakmai kérdésekbe. Sok-sok észrevétel, javaslat hangzott el, s még jó időben, hiszen az árrendezés előkészületi munkái most folynak, a javaslatok hasznosíthatók. Ami az 1980-ban esedékes árrendezést illeti, jegyezte meg dr. Rácz László, arról van szó, nagyobb nyomóst akarunk gyakorolni magunkra, gazdaságunkra, hogy jobban, okosabban dolgozzunk. A szekcióüléseken egyébként sok hozzászóló aggodalmának adott kifejezést, nagyon megcsappannak a vállalati nyereségek. A válasz erre: nem kell félniük a vállalatoknak, az új árrendszer és ármechanizmus nem fogja korlátozni nyereségüket, feltéve, ha termékeikben ténylegesen magas használati érték testesül meg, ha termékeik jól megállják a helyüket a nemzetközi piacokon. (—mz—) Felavatták Paks munkás- művelődési központját A városiasodó Pakson, ahol hazánk első atomerőműve készül, pénteken ünnepélyesen felavatták a 80 millió forint költséggel létesült munkásművelődési központot. A Dunára tekintő új lakótelep központjába tervezett három szintes, nagyon szép épületet dr. Boros Sándor kulturális miniszterhelyettes adta át rendeltetésének. A munkásművelődési központ külső megjelenésével, igényes belső kiképzésével jelképe annak a hatalmas változásnak, amit a népgazdaság legnagyobb beruházása hozott az egykori halászfalu életében. A háromezerhatszáz négyzetméter alapterületű művelődési központra hármas feladat vár: az erőművet építők ezreinek művelődési és szórakozási lehetőséget biztosítani, közművelődési feladatok ellátása és járási módszertani tevékenység. Ehhez minden fontosabb és célszerű kulturális tevékenység helyet kapott. Otthonhoz jutott az ifjúsági klub, a fiatal műszakiak és a szocialista brigádvezetők klubja, a kismama klub, s itt működik a „Barátság" klub is, amelybe az ipari óriáson dolgozó magyar, szovjet, lengyel szakemberek tömörülnek. Szakköri szobák, négyezer kötettel induló könyvtár, olvasóterem várja az érdeklődőket. Az épület legszebb része a négyszáznegyven személyes, lépcsőzetesen kialakított nézőtér. Minden pontjáról kifogástalan a rálátás a száz négyzetméteres színpadra, amely filmvetítésre, legigényesebb színházi előadásokra, hangverseny rendezésére egyaránt alkalmas. Délután három órakor a színházteremben nagygyűlésen emlékeztek meg a KMP megalakulásának 60. évfordulójáról. Este színházi előadás várta a közönséget a munkásművelődési központban. A népszínház művészei Molnár Ferenc: Liliom című vígjátékát adták elő. üzemrész megépítése csak azt követően kezdődhet el, ha az első elkészül. Ezt követően lebontják az elavult, földszintes műhelyt, amelynek helyén áll majd föl a következő könnyű- szerkezetes épület. A beruházás szerves részeként korszerűsítik a műszaki erdészet, szerszámállományát, hidraulikus darukat és egyéb kisgépeket vásárolnak, amelyek tovább könnyítik a fizikai munkát. A telep korszerűsítésének teljes befejezése még legalább két esztendőt vesz igénybe. S. Gy. Megemlékezés, koszorúzás dr. Veress Endre sírjánál Pécsi földben nyugvó tudós, dr. Veress Endre sírjánál tisztelegtek tegnap délelőtt Pécs város és Baranya megye kulturális életének képviselői, dr. Veress Endre családjának tagjai és tisztelői. A pécsi köztemetőben a 25 évvel ezelőtt elhunyt történész sírjánál megjelent Antal Gyula, az MSZMP Pécs városi Bizottságának osztályvezetője, valamint a Baranya megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztályának, a Népművelési Tanácsadónak, valamint a Baranya megyei Könyvtárnak és a Levéltárnak a vezetői és munkatársai. Eljött dr. Veress Endre sírjához a szülővárás, Békés Tanácsának és népfrontbizottságának három tagú küldöttsége is. — Dr. Veress Endre életműve a Duna-völgyi népek egymásrautaltságát és egyetértésének fontosságát reprezentálja - mondta ünnepi megemlékezésében Branstötter György, a Baranya megyei Tanács művelődésügyi osztályvezetője. - Munkáival a népek testvéri együttélését dokumentálta. A népek egymás mellett élhetésének humanista gondolata fényükét számos munkáján, s ezt nem szűnt meg hirdetni sem Romániában, sem Magyarországon. A megemlékezés után a megyei intézmények valamint Békés város képviselői elhelyezték koszorúikat a neves történész sírjánál, majd dr. Veress Endre életművének költői megfogalmazásaként felhangzottak József Attila: A Dunánál című versének sorai ifj. Kőmíves Sándor színművész tolmácsolásában. Az ünnepség dr. Veress Endre fiának a család nevében mondott köszönőszavaival ért véget. G. O. Jubileumi kiállítás a FBK-tHen 1111 25évesa Zsolnav Képzőművészeti Kör A sokaság félkaréjban helyezkedik el a modell, a tárgy, a csendélet körül. A rajzba- kokon ülők és a rajztáblákra szögezett papír négyszemközti csendjét csak halk neszek: a ceruza és a kréta hersegése töri meg. Aztán — egy jó óra múlva — ismét sokasággá, közösséggé válva értékelik, kinek hogy sikerült a feladat megoldása. Rendszerint ilyen kép fogadja az embert, ha csütörtökön, vagy pénteken este ellátogat a Zsolnay Képzőművészeti Kör foglalkozásaira a Zsolnay Művelődési Házba. A kör megalakításának gondolatát Martyn Ferenc és Gebauer Ernő festőművészek vetették fel 1953-ban, tehát éppen 25 évvel ezelőtt. Azóta folyamatos itt a munka, azóta beszélhetünk arról, hogy ebben a szakkörben a szép sze- retetére nevelik, látni tanítják és a művelődésben segítik az embereket. Haraszti Pál festőművésztől, a kör vezetőjétől tudom, hogy az érdeklődés a tagok részéről — a csoport fennállása óta — sohasem csökkent, a szakkör tevékenységével, működtetésével kapcsolatos igény ma erősebb mint valaha. A Zsolnay Képzőművészeti Körnek jelenleg 37 tagja van. Egy részük középiskolás, de van köztük fodrász, szakmunkás, művészeti gimnazista, művezető, főmérnök, nyugdíjas aknamélyítő bányász, dekoratőr, rajztanár, főiskolai hallgató. Olyan témákkal foglalkoznak, amelyeknek otthoni feldolgozására nincs mód. Elsősorban a modell utáni rajz és festés lehetőségeit nyújtják A szép szeretetére nevel, látni tanít, segít a művelődésben a tagoknak, akik ugyanakkor a mozaikban, a kerámiában és mintázásban is elmélyedhetnek. A kerámiát a gyárban égetik ki. A terveket, vázlatokat, rajzokat, festményeket kollektív műhelymunka keretében értékelik. Ehhez a műhelymunkához hozzátartozik, hogy havonta egy-egy filmvetítéssel kísért esztétikai előadást is meghallgatnak — TIT-előadók közreműködésével. Ezek az előadások többnyire a festészetről, szobrászatról, építészetről szólnak, felölelik csaknem az egész vizuális kultúrát. Haraszti Pál elsősorban korrigál, útmutatásokat ad a tagoknak: mit olvasson, kinek a művészeté vei, munkásságával foglalkozzon az illető. Alapvető céljuk természetesen nem az, hogy művészeket neveljenek, mégis meg kell emlékezni arról, hogy számos — ma már művészként számon tartott tagjuk volt az idők során. Az egyik ilyen jellegű legfrissebb örömhírük: Jozipovits Györgyöt, a kör tagját fölvették az Iparművészeti Főiskolára. A fő célt, a szakkörben folyó munka leghangsúlyosabb feladatát a közművelődés képezi. Azt szeretnék elérni és megvalósítani, hogy a foglalkozását tekintve meglehetősen heterogén összetételű kör minden egyes tagja találja meg azt az érintkezési pontot, amelyben a képzőművészeti kultúrához kötődhet, azt a kaput, amelyen természetesen elsősorban mint befogadó, maga is beléphet a művészetek világába. Mindennek keretét az alkotómunka képezi, amelynek eredményeiről az építők napján évente megrendezendő kiállításaikon számolnak be. Ennek megfelelően az alkotó munka elemeinek a tagokkal történő megismertetését és az említett közművelődési törekvések érvényesítését tekintik a legfontosabbnak. Fenntartó szervükkel, a Zsolnay gyárral a legszorosabb a kapcsolatuk. Munkafeltételeik további javítása érdekében szeretnék a mintázás, a kerámia és a sokszorosító grafika művelésének lehetőségeit is megteremteni. Talán sikerül. A helyzet ígéretes . .. A Magyar Képzőművészek Szövetsége dél-dunántúli területi szervezete közművelődési bizottságának Haraszti Pál is tagja. A szövetség új vezetésének fontos törekvése az amatőrmozgalom segítése. A szervezet remélhetőleg a jövőben nagyobb szakmai és erkölcsi támogatást tud majd nyújtani ezeknek az amatőr csoportoknak, így a Zsolnay Képzőművészeti Körnek is, mint korábban. * A Zsolnay Képzőművészeti Kör fennállásának 25. évfordulója alkalmából megrendezett kiállítást Pécsett, a Fegyveres Erők Klubjában tegnap, pénteken délután 5 órakor Mező Zsuzsa, a Zsolnay gyár KISZ- bizottságának titkára nyitotta meg. A tárlat december 8-ig látogatható naponta 10-től 18 óráig. Bebesi Károly T etszesi index Minthogy néha érnek olyan vádak, miszerint a televízió ^műsora nekem nem tetszik, vagy hogy csak azt nézem meg, amiről eleve tudom, hogy nem fog tetszeni és letolhatom, vagy hogy nem az tetszik, ami a normális embereknek általában —, e heti hasábomat ezen vádak cáfolatára kívánom fordítani. A vádakat nem részletezném, mert azok némelyike névtelen levelek formájában érkezik, s _ igaz ugyan, hogy újabban a névtelen levelekkel is foglalkozni kell, de úgy érzem, ez a sajtóra még nem vonatkozik, különösen, ha a levél hangneme nem tűri meg a nyomdafestéket, vagyis gyakorlatilag használhatatlan. (Mert ugye vagy pontosan idézi az ember, vagy sehogy ...) Mármost az egyik névtelen levélnek egy kitételét mégis idézném, annak érzékeltetésére, hogy milyen élénk észjárás és mély logika jellemzi olykor e leveleket: „ugye nem meri kiírni a nevét az újságba, mikor a marhaságait írja, de én tudom ki rejtőzik a monogram alatt”. Elöljáróban tehát szeretném leszögezni: nekem sok minden tetszik azért a televízióban, de mindenről mindig nem lehet írni, s hogy például a Csak ülök és mesélek ... még mindig tetszik nekem, azt többek között azért sem jelzem minden egyes alkalommal, mert már olyan vád is ért, hogy „kritikátlan híve” vagyok e műsor szerkesztőjének. Az pedig, hogy nekem nem az tetszik, ami a normális embereknek általában, megint- csak nem igaz. Ezt onnan tudom, hogy Szecskő Tamás időről időre ismertetni szokta a műsorok adatait: mennyien nézték hogy fogadták az emberek. Ezt a dolgot úgy -hívják, hogy tetszési index. S hogy-hogy nem, az én egyéni tetszési indexem többnyire egybeesik a többségével. Ebből minimum két dolog következik, ha föltételezzük, hogy azért a „normális" emberek vannak többségben: 1. én is szegről- végről közéjük tartozom, 2. o tévénézők mégsem olyan elvetemült ízlésűek, mint azt egyesek — urambocsá, olykor a műsorszerkesztőket is beleértve — gondolják. Még olyat is hallottam, hogy volt eset, amikor az első műsorban krimi ment, mégis sokan nézték a másodikon a „komolyabb" műsort. Na lám ... Konkrétabbra fordítva a szót: kedden, szerdán és csütörtökön, hogy csak ezt a három napot emeljem ki az elmúlt hétből, minden napra esett egy olyan műsor, amely az én tetszési indexem szerint egészen jó volt. Kedden az Érdi Sándor szerkesztette Nézőpont ismét egy nagyon fontos és izgalmas probléma elemzését vállalta, ezúttal a zeneoktatásunk helyzetéről mondott el talán kissé szent- ségtörőnek tűnő, de nagyon igaz és elgondolkodtató dolgokat. Szerdán Mihályfi Ernőről, az újságíróról és közéleti emberről készített posztumusz portréfilmet láthattuk, kortársak, barátok, tanítványok vallomásaival. A csütörtöki főműsor A zárka volt, s bár azt nem mondhatom, hogy maradéktalanul tetszett mint műalkotás, egészében mégis érdekes, az adott korszakot új szemszögből megvilágító, tanulságos műsor volt. Ugyanezen a napog a második csatornán a lengyel sorozat darabja ment — ebben a műfajban nem is rossz, realista krimi. Egyelőre ennyit. H. E.
