Dunántúli Napló, 1978. november (35. évfolyam, 302-330. szám)
1978-11-25 / 325. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXV. évfolyam, 325. szám 1978. november 25., szombat Ara: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Megemlékezés a KMP megalakulásának 60. évfordulójáról flz MSZMP Baranya megyei Bizottságának ünnepi ülése Tegnap Pécsett, a Megyei Pártbizottság Oktatási Igazgatóságának nagytermében, a KMP megalakulása 60. évfordulója alkalmából kibővített ülést tartott az MSZMP Baranya megyei Bizottsága. A pártbizottság tagjait, a meghívott vendégeket Boci József, a Megyei Pártbizottság titkára köszöntötte. Az ünnepi ülést megnyitó beszédében méltatta a hat évtizeddel ezelőtti történelmi események, a KMP megalakulásának jelentőségét. Utalt arra, hogy ezekről az eseményekről, pártunk hatvan esztendős harcáról emlékezik meg az ünnepi ülés, melyen részt vettek a párt- bizottság tagjain kívül a munkásmozgalom megyénkben élő veteránjai, a párton kívüli küzdőtársak, a fiatalok képviselői, az állami, társadalmi, gazdasági életünk vezető személyiségei. Ünnepi megemlékező beszédet dr. Nagy József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Megyei Pártbizottság első titkára mondott. Dr. Nagy József beszéde Tisztelt ünnepi ülés! Kedves Elvtársak! A mai ünnepi pórtbizottsági ülésünk célja az, hogy megemlékezzünk a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 60. évfordulójáról, arról a pártról, amelynek hat évtizedes tevékenysége népünk történelmének szerves része. A Kommunisták Magyarországi Pártja örököse és magasabb szinten folytatója a magyarországi forradalmi törekvéseknek, nemzetünk legjobb hagyományainak. ,nyok alakultak ki. Az októberi forradalom polgári demokratikus vívmányai sorra megsemmisültek; A demokratikus szervek tevékenysége megbénult, a gyárakban megalakult munkás- tanácsok tevékenységét katonai rendeletekkel megszüntették. A magyar polgári közigazgatás fokozatos felszámolásával a nyílt katonai kormányzás, a munkásosztály ellen is erősödő erőszak jellemezte a politikai viszonyokat. Mind erőteljesebben jelentkezett az új szerb államhoz való csatolás veszélye, másrészről pedig a nacionalizmus. A némaságra ítélt munkás^ sajtó csak 1918. október végén, novemberben vethette fel a forradalom kérdését anélkül, hogy legalitását kockáztatta volna. Az egykori források tanulmányozása arra utal, hogy 1918 novemberében és decemberében mind több olyan megnyilatkozás jelent meg a meg(Folytatás a 2. oldalon) Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Módosította és kiegészítette a szerzői jogról szóló, 1969. évi III. törvényt, figyelemmel a szerzői jogi törvény hatálybalépése óta szerzett egyévtizedes tapasztalatokra és a módosított Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseire. Á törvény- erejű rendelet 1979. január 1-én lép hatályba. Törvényerejű rendeletet fogadott el az Elnöki Tanács az ipari minták oltalmáról. Az átfogó, korszerű szabályozás — amely összhangban van az iparjogvédelem más törvényszintű szabályaival és a nemzetközi együttműködésből fakadó kötelezettségeinkkel — 1979. március 1-én lép hatályba. Törvényerejű rendeletet alkotott a takarékszövetkezetekről. A szövetkezeti formában működő pénzintézetek működésének előmozdítása érdekében a jogszabály — a szövetkezetekről szóló törvény keretei között — megállapítja a takarékszövetkezetek alakulására, szervezetére, működésére, továbbá a tagok jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályokat. A törvényerejű rendelet 1979. január 1-én lép hatályba, végrehajtásáról és az átmeneti rendelkezések megállapításáról - a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben — a pénzügyminiszter gondoskodik. Az Elnöki Tanács döntése értelmében a Győri Tanítóképző Főiskola felveszi a kiváló pedagógus, Apáczai Csere János nevét és a jövőben Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola néven folytatja működését. Az Elnöki Tanács bírákat választott meg és mentett fel, végül egyéb, folyamatban lévő ügyeket tárgyalt. A Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakulása 1918. november 24-én a magyarországi munkásmozgalom fejlődésének törvényszerű velejárója volt, s egyben szervesen kapcsolódott a nemzetközi munkásmozgalom forradalmi szárnyához, a kialakuló kommunista vilógmozgalomhoz. A Kommunisták Magyarországi Pártja rövid idő alatt megnyerte programja számára a munkások, parasztok széles tömegeit és társadalmi haladásért, a nemzet sorsáért cselekedni akaró értelmiségieket. Ezáltal lehetővé vált a munkáshatalom kivívása fegyveres osztályharc nélkül. Baranya megyében ez időben az ismert körülmények miatt másként alakult a helyzet. 1918. november 14-én létrejött a demarkációs határvonal és ennek következtében 1918. november1919. március között a Baranya, Bács, Dél-Somogy megszállt területein az országos fejlődéstől eltérő politikai viszoA napokban készül el a pécsi műszaki erdészet korszerű szociális létesítménye. Tudósítás, a 3. oldalon Kádár János látogatása hazánk moszkvai nagykövetségén A Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének ülésén részt vett magyar küldöttség pénteken délelőtt látogatást tett a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövetségén és találkozott a magyar kolónia képviselőivel. A küldöttséget dr. Szűrös Mátyás nagykövet köszöntötte. Kádár János, az MSZMP KB első titkára, a delegáció vezetője tolmácsolta a küldöttség üdvözletét a Szovjetunióban dolgozó magyaroknak és baráti beszélgetést folytatott a találkozó résztvevőivel. Avatóünnepség Dr. Doktor Sándor szobrát Lukács János avatta Dr. Doktor Sándor szobra Pécsett Felavatták Vilt Tibor szobrászművész alkotását „Ki szenvedni tudott, mert hűséggel vállalt valamit, / küzdő példájával immár mindeneket tanít; / nem veszhet el a veszni induló világ, / mindig van Messzenéző, aki messzire lát." — Pákolitz István e versével kezdődött tegnap Pécsett, a Nagy Jenő utcában dr. Doktor Sándor szobrának avatóünnepsége. A megemlékező beszédet Lukács János, az MSZMP Pécs városi Bizottságának első titkára 'tartotta. A Mecsek Kórus szereplése után Doktor Sándor leánya és unokája helyezte el a vörös rózsacsokrot a szobornál, melyet Vilt Tibor Munkácsy- díjas szobrászművész alkotott. Az OTP Szigeti úti fiókjának Doktor Sándor szocialista brigádja is megkoszorúzta a szobrot. Doktor Sándor forradalmár volt, tudós, orvos, szervező. Életútja szorosan kapcsolódik Pécshez, a városhoz, melynek jövőjéért dolgozott. Áldozatot vállalt Pécsért és az egész kommunista mozgalomért. Ezért is avatták föl szobrát a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának hatvanadik évfordulóján. — Szobrát olyan városrészben állítottuk föl, amely jól mutatja életünk átalakulását, városunk gazdagodását, szépülését. Ezen a környéken már csak néhány nyoma áll a régi, elavult városnak. Az öreg épületek helyén szép lakóházak, modern üzletek, korszerű gyermekintézmények állnak, jólétben élő, jövőben bízó, szocializmust építő emberek laknak — mondotta Lukács János. Tízgyermekes beregrákosi földműves fiaként született Doktor Sándor 1864-ben. A tehetséges gyermeket szatmári nagybátyja támogatta, iskoláztatta. Később saját maga fedezte tanulmányai költségét instruktori, szolgadiáki feladatok vállalásával. Az orvosi egyetem elvégzése után Berlinben, Londonban, Párizsban is végzett tanulmányokat, kutatásokat. Orvosi munkája közben ismerkedett meg a különböző országok társadalmi rendjével. Pécsen 1901- ben neveztek ki a Bábaképző Intézet igazgatójává, ő alapította meg a Szabadgondolkodók Pécsi Társaságát. Az első világháborút mélyen elítélte és az 1918-as demokratikus forradalom győzelme után a pécsi dolgozók őt választották meg a Nemzeti Tanács elnökévé. Egy évvel később csatlakozott a KMP-hez. A szerb megszállás idején ő irányította Pécsen a szociális és egészségügyet. A fehérterror elől Jugoszláviába emigrált, ahol két évtizeden át dolgozott az illegális Jugoszláv Kommunista Párt vajdasági szervezetében. Hetvennyolc éves korában, a második világháború idején került a Vajdaságot lerohanó magyar fasisz. ták kezébe. A pécsi bíróság tíz évi börtönbüntetésre ítélte és fogháza ajtaját csak a felszabadító szovjet hadsereg nyitotta ki. Ezután Csepelre ment és 1945 februárjában belépett a kommunista pártba. Még ugyanabban az évben közlekedési baleset áldozata lett a börtönben meggyötört, csaknem teljesen megvakult Doktor Sándor. Emlékét Pécsen ezután már nemcsak művelődési központ és utca, hanem az új szobor is őrzi. B. A.
