Dunántúli Napló, 1978. november (35. évfolyam, 302-330. szám)

1978-11-23 / 323. szám

1978. november 23., csütörtök DuuQntult napló 3 Pályaválasztási klubok |eghökkentő, egyben nagyon is elgon­dolkoztató tényeket tárt fel egy tavalyi felmérés, amelyet a Baranya megyei Pályaválasztási Tanács­adó Intézet végzett egy pécsi általános iskola nyolcadik osztályában. Először azt kérdezték a ta­nulóktól, hogy hányféle foglalkozást, szakmát, pá­lyát ismernek? A felsoro­lásban húsz-huszonötnél egyik sem jutott tovább. Amikor (3edig arra is vá­laszt kellett adni, hogy melyik szakma milyen mun­kával jár, milyen ismere­teket követel — kiderült, hogy alig négy-ötről volt kielégítő ismeretük az ál­talános iskolát végzőknek. Az tehát egyértelműen kiderült, hogy a sekélyes ismeret miatt nem is lehet átgondolt, helyes pályavá­lasztást várni. Csak Bara­nya megyében több mint 200-féle szakmában talál­hatják meg helyüket a fia­talok. De ezek ismerete nélkül tudatos pályavá­lasztásról, vagy pályairá­nyításról aligha lehet be­szélni. A felismerést tett követ­te, és bebizonyosodott — már egyéves tapasztalat alapján —, hogy lehet, sőt kell a rendszeres, pontos informálás. A módszer is bevált az úgynevezett pá­lyaválasztási klubok szer­vezésével. A József Attila, Ságvári művelődési házak, és a Pécsi Úttörőház adott otthont ezeknek a klubok­nak. A Pályaválasztási Ta­nácsadó Intézet vállalta a szervezést és a tematika kidolgozását. Abból indul’tak ki, hogy amikor választás elé ke­rül a fiatal, már rendsze­rint késő a töprengés. Ezért az ötödik osztálytól kezdve, egészen a nyolca­dikig, kidolgozták a kü­lönféle szakmák megis­mertetésének sorrendjét, módszereit. Ezt szorosan összekapcsolták az adott évfolyamnak megfelelő tananyaggal, tehát pél­dául az ötödikesek, akik az élővilág tantárgyat hallgatják, tájékoztatást kapnak a mezőgazdaság, az állattenyésztés alapvető ismereteiről. Vagy például a nagyobbak, akik már fizikát is tanulnak, a vil­lanyszereléssel, a vegy­iparral, a vasas szakmák­kal ismerkedhetnek meg. gg módszer egyszerű. Szakavatott klubve­zető, jól felkészült elő­adók, jól szervezett üzem­látogatások, segédanya­gok (filmek, diaképek, szemléltető eszközök stb.) kellenek hozzá. És kell természetesen sok olyan intézmény, amely vállalja, és e felelősségteljes, de igen hasznos tevékenységnek otthont biztosít. De nem utolsósorban szükség van a pedagógusok együttmű­ködésére is. Mint az inté­zetben elmondták, Pécsett valamennyi iskolát sikerült bevonni ebbe a kísérleti klubéletbe. Ám ez csak minta: nagyon korlátozott számban vehetnek részt a foglalkozásokon a gyere­kek. Az volna jó, ha mi­nél több oktatási, kulturá­lis intézmény, üzem, vál­lalat nyújtana segítséget a klubok szervezésében. A Pólyaválasztási Tanács­adó Intézetben elkészítet­ték a ' klubok egyéves •programját. Még e hó­napban minden iskola pá­lyaválasztási felelősének kijelölt pedagógusát tájé­koztatják a lehetőségek­ről, kiadják a pályaválasz­tási klubok szervezési, ve­zetési útmutatóját. Most már csak élni kell vele. K. Gy. Segédmunkásokból Ifjúsági parlament az építőknél harmadik ifjúsági ** parlamentet rendez­te meg az Ifjúsági törvény életbe lépése óta az el­múlt héten a Baranya me­gyei Állami Építőipari Vál­lalat. A parlamenten részt vett Karvalics László, az MSZMP KB munkatársa, dr. Várvölgyi Sándor, az ÉVM osztályvezetője. A parla­menten 91 küldött képvisel­te a vállalati dolgozói lét­szám csaknem felét kitevő fiatalokat. A vállalat segíti beilleszkedésüket, javítja munkakörülményeiket Vállalások a lakásépítési terv teljesítéséért A két évvel ezelőtti vállalati ifjúsági parlamenten elhangzott legfontosabb gondok feleleve­nítésével kezdte beszámolóját Rikker Mihály, a vállalat igaz­gatóhelyettese. Annak idején számos fiatal foglalkozott fel­szólalásában a szociális létesít­mények, a szerződéses autóbu­szok állapotával, a bérezési aránytalanságokkal, a KISZ ér­dekképviseleti tevékenységét érintő kérdésekkel, a fiatalok beilleszkedésével, a dolgozók gyermekeinek óvodai, bölcsődei elhelyezésével, a lakáshelyzet­tel, a vállalati sportlétesítmé­nyekkel. Elmondta, hogy az el­múlt két év alatt nem rendező­dött valamennyi probléma, de az előrelépés jelentős. Kommunista műszakok A kommunista műszakok be­vételének nagy részét gyermek- intézmények fejlesztésére fordí­tották. A szocialista brigádok több óvodát, bölcsődét patro­nálnak. E kettős tevékenység eredményeként a vállalati dol­gozók gyermekei többségének elhelyezése megoldódott. A rossz állapotú autóbuszok nagy részét panorámásra cse­rélték. Az üzemi demokrácia fó­rumai rendszeres lehetőséget adnak a véleménynyilvánításra, a döntésekben való részvételre. A lakásjuttatás viszont változat­lanul gond. Az elmúlt időben a vállalat rendelkezésére álló la­kások hatvan százalékát adták a fiataloknak, de ez számsze- rint huszonegy lakást jelent. A vállalathoz kerülő fiatalok­kal sokoldalú a törődés. Jöven­dő szakmunkásaikkal már az iskolaévek alatt foglalkoznak. Tanulmányi eredményük és munkájuk figyelembevételével jutalmat is adnak. A már dol­gozó, szakképzetlen fiatalokat arra ösztönzik, hogy szerez­zenek szakmunkás-bizonyítványt. Az elmúlt években 618-an vet­tek részt szakmunkás képesítést adó vállalati tanfolyamokon. Közöttük 189 harminc éven aluli. i Számítanak azokra a fiata­lokra, akik munkájukkal, tehet­ségükkel igazolták vezetői kész­ségüket. Az elmúlt évek során különösen a középszintű veze­tők sorai gyarapodtak fiatalok­kal. Az igazgatóhelyettes szólt a következő években a vállalatra váró feladatokról, tájékoztatta a parlament résztvevőit az 1979-80-ro szóló ifjúságpoliti­kai intézkedési tervről. Ez a terv tartalmazza a fiatalok szakmai, politikai képzésének szervezé­sét, támogatását, beilleszkedé­sük segítését, a munkakörülmé­nyek további javítását, a mun- kaverseny-mozgalom szervezé­sét, a lakásgondok megoldásá­val összefüggő teendőket. Az Ifjúsági törvény cimű szí­nes hangosfilm levetítését kö­vetően huszonketten kértek szót. Sokan - többek között Mátrai Károly, az 508-as számú Szak­munkásképző Intézet igazgató­ja, Győr Zoltán a szerelőüzem, Bagodics József, a lakatosüzem, Baranyai Tibor, a vasbeton fő­üzem dolgozója - a beiskolá­zási gondokról, o pályakezdők segítéséről szóltak. Reinhardt Béla, a vasbeton főüzem kül­dötte beszámolt az itt dolgo­zók összetartásáról, a fiatal és az idősebb szakmunkások jó kapcsolatáról. Lőrincz Istvánné, a panelüzem nevében sürgette a szociális létesítmények gyor­sabb ütemű építését, illetve ja­vasolta, hogy a továbbképzé­seket az üzem területén tart­sák a jövőben, mivel sok a be­járó. Orovicza György az ener­getikai villamosüzem fiataljai­nak nevében felajánlotta, hogy társadalmi munkát vállalva se­gítik a vállalati feladatok meg­valósulását. Szegedi József, a vállalat KISZ Bizottságának titkára tájé­koztatta a parlament résztve­vőit, hogy a gazdasági vezetés által készített beszámolót, il­letve az 1979—80-ra szóló ifjú­ságpolitikai intézkedési ter­vet jónak, konkrétnak találták. Az előzetes véleményezésen fel­merült módosítási javaslataikat a gazdasági vezetés elfogadta. A munkahelyi, üzemi^parlamen- tekről elmondta, hogy többsé­gében aktívak voltak a fiatalok, de akadtak olyan parlamentek is, melyeket rosszul készítettek elő. Ezeket a passzivitás jelle­mezte. _ Erősíteni a munkafegyelmet Bogos Jeromos, a lakásépí­tési főüzem dolgozója a mun­kafegyelem erősítésének lehe­tőségeiről szólt. Újvári József a szerelő főüzemből elmondta, hogy a jövőben is mozgósítják a vállalati, illetve a város több munkahelyi, iskolai KlSZ-szerve- zetét a lakásépítési terv teljesí­tése érdekében. Heinemann Fe­renc a tmk-ból a szociális kö­rülmények javítását kérte. Medvetzky Antal, a vállalat pártbizottságának titkára és Berki József, a szakszervezeti bizottság titkára hangsúlyozta, hogy az ifjúságpolitika a köl­csönösségen alapuló csapat­munka, a jogok és kötelességek harmóniája. A felszólalók kérdéseire, ja­vaslataira Rikker Mihály vála­szolt. A küldöttek elfogadták a gazdasági vezetés beszámoló­ját és az ifjúságpolitikai célok­ra fordítható összeg felhaszná­Kevés vagy sok? Előadás az újítási díjról A Magyar Iparjogvédelmi Egyesület pécsi csoportja szer­vezésében, tegnap délután az MTESZ székházában Fers Antal, szabadalmi ügyvivő, a pécsi csoport vezetője tartott elő­adást az újítási díj megállapí­tásának gyakorlati problémái­ról. Részletesen elemezte az ér­vényben levő rendeletet, emel­lett kitért a mindennapi gon­dokra is. Baranya vállalatainak ipar- jogvédelmi szakemberei a vita során számos problémát vetet­tek föl, többek között az újítá­sok elbírálásának ügyintézésé­vel, az eszmei díjazás, valamint a kalkulálható megtakarítás alapján fizethető újítási díj mértékét és igen élesen merült föl az egyszemélyi elbíráló fe­lelőssége, a kockázatvállalás kérdése. lásának tervezetét. Egyetértettek az 1979—80-ra szóló ifjúságpo­litikai intézkedési terv célkitű­zéseivel. Törölt Éva Összehangolt megelőző munka Az alkoholizmus ellen Szocialista brigádok vállalása is lehetne A bűncselekményeket elköve­tők közül 1977-ben Baranyában 795 volt ittas az elkövetés idő­pontjában. (Ez a bűncselekmé­nyek 27,3 százaléka.) Közülük 30 fiatalkorú, 217-en nem töltöt­ték be a huszonötödik életévü­ket. Botrányos részegség miatt 514, ittas vezetés miatt 328, ga­rázdaságért 345 személy ellen folyt eljárás. Nem árt hozzátenni, hogy a Detoxikáló Állomáson ebben az évben eddig 816 „beteget" ápoltak, tavaly ez a szám az ezeregyszázat is meghaladta. Az alkoholista gondozóban idén Nem kizárólag férfimunka Az órásmesternő Türelem, pontosság, biztos kéz Alig 'kezdtünk beszélgetni, a telefonhoz kérik:-— Tanfolyamra járok — mondja pár perccel később Halasi Tiborné, a Pécsi Szol­gáltatóipari Vállalat órásmes­tere. — Több kollégámmal együtt az elektromos órák működését, javítását tanuljuk. Ma délután is előadásunk lesz. Halasi Tiborné a nyolc ál­talános elvégzése után került jelenlegi vállalatához. Órás­mester mellett dolgozott. Ad­minisztrálnia kellett a javítás­ra hozott órákat. Később meg­tanulta a szakmát. Órásként dolgozott éveken át, de tíz évvel ezelőtt letette a mester- vizsgát. Ö volt az első női órás Baranyában, aki mester­képesítést szerzett. Halasiné egy férfikollégájá­val együtt vállalja az órákja- vítását a Szolgáltatóipari Vál­lalat Ybl Miklós utcai női di­vatszalonjában. Egyik héten ő a vállaló és akkor délelőtt 9 órától délután fél hatig dol­gozik. A következő héten csak a rossz órák javításával kell foglalkoznia. Ilyenkor reggel héttől fél négyig tart a mun­kaideje. Aznap, amikor találkoztunk, már megjavított két ébresztő­órát, egy Zarja női karórát, s egy negyedik óra javításához is hozzákezdett. Az apró al­katrészek mellett ott sorakoz­nak a legfontosabb munka­eszközök: a nagyító, a csipesz, a fogó és a csavarhúzó. Nem­rég egy óra pontosító berende­zést is vásárolt a vállalata. E berendezés segítségével pilla­natok alatt meg lehet állapí­tani, hogy egy óra késik, siet vagy pontos. Az órák javításához a szak­tudó? mellett türelemre, pon­tosságra, biztos kézre is szük­ség van. Fizikai erőfeszítésre viszont nincs. — Igaz, hogy sokat kell egyhelyben ülni — mondja —, de ha valahol irodában dol­goznék, akkor is ez lenne a helyzet. Az viszont nem biztos, hogy más foglalkozás esetén is annyit keresnék, mint az órásmesterséggel. Teljesít­ménytől függően havi négy­ezer—négyezernyolcszáz forint között „ van a fizetésem. A mozgáshiányt pedig ellensúlyo­zom. Ilyenkor inkább sétálunk, de nyáron az abaligeti hétvé­gi házunk kertjében dolgozom. Az esti szabad időnkben néha moziba megyünk. Színházba gyakran járunk —, bérletünk van. Amikor néha fáradtabb vagyok, a férjem meghívja a családot egy vacsorára, hogy ne kelljen főznöm. A főzés az egyetlen, ami otthon egyedül az én feladatom. Minden más munkában segít a férjem. T. É. 100 új beteget vettek fel, A je­lenleg nyilvántartott alkoholis­ták száma 2388, ebből 264 kény­szerelvonó kezelésre kötelezett. Bizonyára ennyi is elég annak indoklására, milyen fontos tár­sadalompolitikai feladat az al­koholizmus visszaszorítása. Mert a számok, felmérések még csak töredékét sem mutatják a csa­ládok felbomlását, a táppén­zes napok számának növekedé­sét, az emberi kapcsolatok megromlását, a gyengébb mun­kavégzést okozó túlzott alkohol- fogyasztás teljes bűnlajstromá­nak. Az 1962-ben megjelent kor­mányrendelet az alkoholizmus elleni küzdelem érdekében tár­sadalmi bizottságok létrehozá­sát írta elő. A munka összehan­golásával a Vöröskereszt külön­böző szintű szervezeteit bízták meg. A Magyar Vörpskereszt Baranya megyei vezetősége a legkülönbözőbb területeket von­ta be e sokrétű tennivalót igénylő munkába. A különféle szervek nemcsak segítséget nyújtanak, hanem évente leg­alább egyszer be is számolnak tevékenységükről az Alkoholiz­mus Elleni Küzdelem Megyei Társadalmi Bizottsága előtt. Így az egészségügyi intézmé­nyek, a vendéglátás és a keres­kedelem, a rendőrség és az igazságügyi szervek, a szakszer­vezet és a Hazafias Népfront, a hírközlő szervek segítségével közös összefogással igyekeznek sikereket elérni. A megelőzés céljából sok­száz előadást tartottak az ifjú­ság körében, munkahelyeken, munkásszállásokon,, nagyszerű kezdeményezés volt a Baranya megyei Mentálhygiéniai Inté­zeté, amely a gyógyult alkoho­listák klubjának megszervezé­sével, működtetésével igen nagy szolgálatot tett e nemes ügynek. Természetesen nemcsak köz­ponti, megyei szinten, hanem a járásokban és városokban is megélénkült az alkohol elleni mozgalom. Különösen Komlón, a szigetvári város és járás, va­lamint a sásdi járás területén tapasztalható jól szervezett, igen aktív munka. A szigetvá­ri társadalmi bizottság mun­kája középpontjába állította a munkahelyi alkoholfogyasztás helyzetének vizsgálatát, elemzé­sét. Legutóbb a MEZŐGÉP Vál­lalat helyi üzemében, kihelye­zett ülésen számoltatták be a vezetőséget az ezirányú tevé­kenységről. Ott hangzott el az a kezdeményezés, hogy a szo­cialista brigádok jövő évi vál­lalásaikba már belefoglalják az alkoholizmus elleni küzdelem­nek — egy adott közösségen be­lül megvalósítható tennivalóit. Sőt vállalják az elvonókúráról visszatértek utógondozását is. Valóban nagyszerű kezdemé­nyezés, hasznos volna, ha má­sutt, a megyében minél több brigád követné a szigetvári ti­zenhat kollektíva példáját. Hasonló gondolatokat fogal­mazott meg a megyei Vöröske­reszt legutóbbi vezetőségi ülé­se, kiegészítve még néhány ja­vaslattal, többek között azzal, hogy az utcai italozást nálunk is minősítsék szabálysértésnek — mint ahogy erre már akad példa az országban — továbbá hogy a társadalmi bizottságok­nak ne csak javaslattevő sze­repük legyen, hanem kapjanak jogilag is rendezett hatáskört. Kurucz Gy.

Next

/
Thumbnails
Contents