Dunántúli Napló, 1978. november (35. évfolyam, 302-330. szám)
1978-11-22 / 322. szám
e 1978. november 22., szerda Dunántúli napló _________________________________ Z alay Buda kertmérnök November 24-én koszorúzás a pécsi temetőben A mohácsi csata emlékművének bejárati kapuja Emlékezés dr. Veress Endre történészre H uszonöt évvel ezelőtt, 1953. november 24-én Pécsett, Rét utca 39. szám alatti lakásán örökre lehunyta szemét dr. Veress Endre, az európai hírű történész, a Duna menti népek egymásrautaltságának és együttműködésének lelkes szószólója, a Báthori-kérdés kiváló ismerője. Száztíz évvel ezelőtt, 1868. február 15-én Békésen született. Apja, aki földmérnök és Kossuth Lajos hadnagya, az emigráció történetét megörökítő író volt, akkor halt meg, amikor Endre fia még csak 17 éves volt. A család egy ideig Bukarestben lakott, majd Kolozsvárra költözött. Veress Endre ott érettségizett és ott végezte a Tudományegyetemet is földrajz-történelem szakon. Két évig hallgatója volt a bécsi egyetemnek is, majd a dévai főreáliskolában volt tanár 7 éven keresztül. 1905-ben Kolozsvárra helyezték, ahol az egyetemi levéltárnak a vezetője volt. Tíz év után családjával együtt Budapestre költözött. Itt a minisztériumban dolgozott, s a külügyminisztéri- umbarT sűrűn teljesített futár- szolgálatot. Tudományos munkássága érdekében korán kérte nyugdíjaztatását. A minisztérium szolgálatában segítette a Duna menti népek békés egymás mellett élésének előkészítését, sőt 1919-ben, Já- szi Oszkár szellemében röpirc- tot is készített az erdélyi nemzetiségek közeledése ügyében. „Jó viszonyban kell élni Erdélyben magyaroknak, románoknak, szászoknak, mert néprajzi elhelyezkedésük nem olyan, hogy egymástól különválva fejlődhetnének ... mert ha egymással viszálykodnak, akkor egyformán tönkremennek valamennyien" - írta dr. Veress Endre. Magáévá tette a román Gheorghe Bariliu történész ama felismerését, hogy: „Már 900 éve nem lehet a románok történetét megírni Magyarország történetének segítsége nélkül és viszont." Csatáry Dániel, a budapesti Történeti Intézet munkatársa 1958-ban megjelent: „Román- magyar kapcsolatok” című művében dr. Veress Endrét így jellemezte: „A román és magyar nép egymásrautaltságának tudatosítása érdekében sokat tett Bartók Béla és a történész Veress is. A közös múlt tudatosítása érdekében Veress az I. Ferdinánd király alapítvány kiadásában jelentette meg: „Dokumentumok Erdély, Moldva és Havaselve történetéből" című hatalmas okmánygyűjteményét. Ö indította meg „Az erdélyi és magyarországi történelem forrásai" című, 50 kötetre tervezett sorozatát. A Báthoriak egyik legkiválóbb szakértője volt. Pécsett jelent meg 1948- ban: „Báthori István levelezése" című 3 vaskos kötetének befejező része. Ö írta a: „Báthori István Habsburg-ellenes politikája” c. tanulmányt. Nevéhez fűződik az: „Olasz egyetemeken járt magyarországi tanu'ók anyakönyve és iratai" (1221 — 1864) c. mű is, amelyben az Árpód-,hózi korabeli olasz egyetemeken járt magyar hallgatók számát az eddigi 2 helyett 200- ban jelölte meg. F őleq dunántúli adalékokat, a Dráva-völgyi harcokról szóló értékes és érdekes anyagot tárt fel: „A tizenötéves török-magyar háború" (1593—1608) című kiadatlan okmánytárában, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia őriz. Ő adta ki 1931—1935 között: „A Román-Magyar Köny- vészet" c. munkát (I—ML), amely az 1934, évi Budai' Krónikától 1870-ig magában foglal minden olyan román vagy magyar szerzőtől származó művet, amely alkalmas volt a kölcsönhatás igazolására. A Pécsett 1948-ban megjelent: „Báthori István levélváltása az erdélyi kormánnyal" c. műve mellett még több ezer oldalnyi kézirata maradt kiadatlan. Szellemi hagyatékát, közel 70 év tudományos levelezését: „Arcélek Erdély viharos múltjából” címmel fia: Veress Endre pécsi énekművész és tanár, valamint felesége, Abali- geti Zita rendezte és dolgozta fel, s juttatta el a Magyar Tudományos Akadémiához. Ebben 15 kiváló erdélyi férfi életét, vdgy egy-egy sorsdöntő eseményt filmszerű villanásokban örökítette meg az 1530—1701 közötti években. Bámulatos az a hangyaszorgalom, amellyel dr. Veress Endre a történelmi adalékokat gyűjtötte. Aggkori elgyengüléséig, 85 éves koráig Leningród- tól Rómáig, Európa levéltáraiból nagy mennyiségű okmánygyűjteményt hozott fel és számtalan történelmi tanulmányt írt. Szülővárosában, Békésen emléktáblát helyeztek el azon o házon, ahol született, s ugyanott utcát is neveztek el rólo. Huszonöt évvel ezelőtt, 1953. november 24-én dr. Veress Endre örökre lehunyta szemét. A városi tanács Palkovics Lajos szobrásszal emléktáblát készíttetett és az utolsó pécsi lakása, a Rét utca 39. számú ház: falán helyezték el. Nevét viseli Pécs város egyik utcája is Újmecsekalján. Dr. Veress Endre neves történész halálnak huszonötödik évfordulója alkalmából november 24-én Pécsett délelőtt 10 órakor a pécsi központi temetőben, sírjánál koszorúzási ünnepséget rendeznek. Békésen, pedig dr. Veress Endre születésének 110., egyben halálának huszonötödik évfordulója alkalmából megkoszorúzzák szülőházán lévő emléktábláját. A városi tanács tanácstermében megemlékezést tartanak, amelyen Vámos László tanácselnökhelyettes mond megnyitó beszédet. Békés városa dr. Veress Endre szülőházát meg akarja vásárolni azzal a céllal, hogy abban állandó jellegű múzeumot létesítsen. Ebben dr. Veress Endre megjelent könyveit és a Pécsett az ő használatában volt bútorait helyezik majd el. H alálának huszonötödik évfordulója alkalmából Árvay Árpád, a Bukarestben élő magyar író dr. Veress Endre életrajzót és kivonatosan bibliográfiáját írta meg. Pécsett pedig a kiadott és kiadatlan műveiről szóló bibliográfiát a jövő év tavaszán jelentetik meg a Mecsek-alján. élő fia: Veress Endre énekművész és tanár, valamint felesége: Abaligeti Zita feldolgozása alapján. Pusztai József (Tóm László felvétele) A pécsi ősz talán a Tettyén a legszebb. Ki is jönnek ide sokan, hogy megszemléljék a természet nagy metamorfózisát Bizonyára sok minden eszébe jut az erre sétálóknak, arra azonban valószínűleg kevesen gondolnak, hogy ez a park is valakinek az alkotása. Jó másfél évtizeddel ezelőtt magam is itt dolgoztam: tucatnyi ipari tanulóval villamosítottuk az alsó- és a felső Tettye sétányait. Itt találkoztam először és ismerkedtem meg az akkor még pályakezdő Zalay Buda kertmérnökkel, aki élete első nagy fájába vágván a fejszéjét, éppen e környék átformálásán, a mostani park kialakításán munkálkodott brigádjával. Azóta számos szép művét megcsodálhattam, nemegyszer találkoztunk köztéri szoboravató ünnepségeken vagy a villányi szabadtéri szobormúzeumban. Ezek a találkozások a munkájával kapcsolatosak voltak. Az egyik legkedvesebb területe ugyanis a környezetrendezés, a parképítés, a műalkotások, műemlékek és az azokat övező zöldterületek esztétikus, emberi arányú és harmóniájú kimunkálása.- Hogyan lett kertmérnök? — Eredetileg nem erre a pályára készültem. Egy iskolai szemléltető eszközöket készítő budapesti vállalatnál dolgozEmlékpark Mohácson ranyai parkját. Most Orfű 103 milliós költségű rendezésének generálkivitelezőiként és résztervezőiként erre a nagy, két fázisból álló munkára készülünk. Elvégeztük néhány baranyai település községrendezési munkálatait is. Ez az alapközműhálózat, az utak, járdák, zöldterületek kialakításából áll. Ilyen feladatokat oldottunk meg Udvaron, Szederkényben, Dráva- szabolcson, Szalántán. Jelenlegi fontos munkánk például az uránvárosi piac kiépítése. — Emellett úgy tudom, kiállítások rendezésével és kivitelezésével is foglalkoznak. — Igen. Mi csináljuk például a pécsi ipari vásárokat, mi készítettük el a zágrábi nemzetközi virágkiállítás magyar bemutatóját és sorolhatnám még hosszasan az ilyen munkáinkat. — Mi az, ami ezeket a leiadatokat szakmai szempontból a leginkább jellemzi? — Ezek alapvetően közterületrendezési munkák. Az a hitvallásom, hogy a közterületeken a problémákat gyorsan kell megoldani. Ez pedig gyors tervezést, gyors szakhatósági egyeztetést, jóváhagyást és gyors kivitelezést tesz szükségessé. Szeretem az igényeset, a rossztól, igénytelentől undorodom. — Az ön munkájában egy egész sereg tényező eleve adott. Miben mozoghat mégis szabadon? — Rengeteg területen. Az első ilyen a burkolat. Igen sokat számít egy — a felületet megbontó osztás, raszter. Fontos az is, hogy a műtárgyak, padok, támfalak, lépcsők a lehető legkorszerűbbek, esztétikus megjelenésűek legyenek. Sajnos az urbanizáció, a gépies, paneles eljárások sok mindent uniformizálnak. Ugyancsak sokat jelent a faanyagok, a kerámia, a megfelelő kőanyagok jelenléte, a támfalak, térburkoFotó: Zalka Éva latok szép, esztétikus kialakítása. ön foglalkozott képzőművészeti alkotások, műemlékek környezetének a tervezésével és kivitelezésével is. Mire kell az ilyen munkáknál a Ügyeimet összpontosítani? — Egészen rövidén: ne a környezet legyen elsődleges, hanem az, amit kiemel. — A zöldterületnek fontos szerepe van a városképben is. Mi az ilyen jellegű pécsi városképi munkálatokról a véleménye? — Itt minden egyes négyzet- méternek még fokozottabban megnövekszik a szerepe, ezért a jó tervezés különösen fontos. Ezek a munkák igen jól indultak a Barbakánnal, a Sétatérrel és remélhetőleg így is folytatódnak. — Mikor lehet elmondani egy kertmérnökről, hogy jól dolgozik? — A területrendező akkor tud jól helytállni, ha az akut feladatokat a korszerűség igényével gyorsán tudja megoldani. A kertmérnök munkáját elsősorban egy — a parkkal szemben támasztott — biológiai igény szabja meg. Ehhez társul a funkcionális igény, ami azt foglalja magába, hogy például milyen átmenő utak, pihenőhelyek, játszótér kapjanak helyet egy adott zöldterületen. Ezekkel egyenrangúak az esztétikai szempontok. A parkoknak fontos szerepük lehet az igényesség, a jó ízlés kialakításában. Lélektani hatásuk is óriási. Egy sivár, rossz funkciómaghatározás nyomán kiépített park negatív lélektani hatású, mert csak ingerli, bosszantja az embereket. Ennek az ellentéte, azaz az ideális park természetesen igen pozitív hatások kiváltója lehet. Ez pedig megéri, hogy az ember a lehető legnagyobb ambícióval, szívósan és kitartóan munkálkodjon feladata végrehajtásán. Bebesi Károly tam. Műcsontvázakat készítettem, orvos szerettem volna lenni. Egyszer aztán megrendelést kaptunk a Kertészeti Főiskolától szemléltető eszközök készítésére. így kerültem kapcsolatba a főiskolával. Felvételiztem, felvettek. Érdeklődésem tanulmányaim során egyre inkább a zöldterület, a kert, a városrendezés felé irányult. A főiskola elvégzése után a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalathoz kerültem gyakornoknak. Az első komolyabb feladatot 1964 márciusában kaptam. Ez volt a Tettye. Máig is szívesen emlékszem erre a szép munkára. Nagyon jót tett nekem az, hogy mint kezdőt, mindjárt a mélyvízbe dobtak.- Jelenleg mivel foglalkozik? — 1971-től a Szentlőrinci Költségvetési özemnél a mélyépítő és parképítő részleg vezetőjeként dolgozom. Munkám zömét közterületrendezési feladatok képezik. Az elmúlt években számos szép munkánk volt, mint például a beremendi jugoszláv temető, és a mohácsi emlékpark kialakítása. Mi készítettük el a villányi szoborpark generálterveit, a Gyimó- thy-villa rekonstrukcióját, a budapesti centenáriumi park baII pályaválasztás módszertana Az ifjúság pályaválasztásának segítése, mint ezt az új általános iskolai tanterv és dokumentumok is bizonyítják, egyre inkább az iskolai nevelő-oktató munka szerves részévé válik. A munka úgyszólván minden területén és fórumán „szót kap” a pálya- választás; az osztályfőnöki óra és a különböző nevelői hatásokat egységes rendszerré formáló osztályfőnök tevékenysége — kiváltképp kulcs- fontosságú ebben a folyamatban. Mindezt figyelembe véve adja közre a Baranya megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet Tibor István nyugalmazott tanítóképző-intézett tanár, pszichológus munkáját, mely a napokban került ki a sajtó alól Pálya- választást segítő eljárások általános iskolai osztályfőnököknek címmel. A legfontosabb általános kérdések tömör összefoglalását követően a pályaválasztást segítő munka fő problémaköreit és célszerű „menetrendjét" ismerteti a szerző, a 3. osztállyal kezdődően az általános iskolai tanulmányok befejezéséig. A kiadvány tartalmi gerincét képezi az önismeretre és pályaismeretre nevelés módszereit részletesen bemutató fejezet. Ennek keretében nem csupán „elvileg" igazítja el a szerző a különböző (pedagógiai, pszichológiai, szociometriái) vizsgálatok, felmérések - vagy sokkal inkább: közös játékok — lebonyolítására vállalkozó pedagógusokat, hanem a különböző segédeszközök elkészítésével kapcsolatos gyakorlati tanácsokkal is szolgál. B. M.
