Dunántúli Napló, 1978. november (35. évfolyam, 302-330. szám)

1978-11-22 / 322. szám

1978. november 22., szerda DunQntult napló 3 Tovább fejlődött a turizmus hazánk és Jugoszlávia között Sok meg a lehetőség minőkét oldalon Újvidéken találkoztak az el­múlt napokban az idegenfor­galom képviselői, itt ülésezett a jugoszlóv-magyar idegenfor­galmi vegyesbizottság is. A hi­vatalos és a kétoldalú utazási irodai tárgyalásokon megvonták az elmúlt év közös mérlegét és értékelték a mostani év ki­lenc hónapjának kölcsönös ide­genforgalmi eredményeit. Együttműködési megállapodás 1977-ben 1,7 millió jugoszláv kereste fel országunkat, mint­egy 185 millió forintos költés­sel. Ez év kilenc hónapjában az idelátogató vendégek száma el­érte a 2,5 milliót. Az időköz­ben megszűnt kötelező bevál­tás miatt az itt elköltött pénz mérése nehezebb lett, mivel a vendégek pénzköltése sok csa­tornássá vált, a hivatalosan mért összeg 60 millió Ft körül van. Magyarországról az elmúlt évben 787 000-en keresték fel a jugoszláv turistahelyeket és kö­zel ötszázmillió forintot költöt­tek. Ez év kilenc hónapjában 760 ezren üdültek Jugoszláviá­ban és 330 millió forintot köl­töttek. A költési összegek nagy különbsége abból adódik, hogy a magyarok tartózkodási ideje magasabb, 4,2 millió éjszakát töltöttek kint, míg vendégeink 1,4 milliót ez év kilenc hónap­jában. A Vajdaságot meglátogató vendégek között a magyar tu­rista a legtöbb, így elmondha­tó, hogy a két ország együtt­működésében jelentős helyet kapott a Vajdaság. Ennek el­lenére az idegenforgalmi lehe­tőségek kihasználatlanok. A turizmus szolgálatába állí­tanak 1980-ig 30 új szállodát, motelt 3800 férőhellyel. Foga­dóépületeiket a főutak mellé telepítik, szelektált, jó progra­mokat biztosítanak és növelik a propagandát. A találkozón aláírták az 1979. évi együttműködési megállapo­dást, amely a két ország kö­zötti idegenforgalom további fejlesztését szolgáló javaslato­kat és intézkedéseket rögzít. Megállapítja, hogy a jövő­beni emelkedés a magyar ide­genforgalmi kínálattól és a ju­goszláv kereslettől függ. A fo­gadókapacitás hiánya komoly csökkentő tényező. A jugosz­láviai turisták gyors elhatáro- zásúak, számtalan esetben hét közepén jelentik be szombat- vasárnapi csoportjaikat, ilyen­kor valójában nehéz helyzetbe kerülnek a magyar utazási iro­dák és az igényt nem tudják kielégíteni. Az idegenforgalmi propagan. da mindkét részről hiányos, bár a jugoszlávok sokkal több és igényes kivitelű szóróanyaggal rendelkeznek, mint mi. Tudott, hogy a keresletet az előre meg­küldött propagandaanyagok igényessége, tartalmi mondani­valója dönti el. Az egymás kí­nálatának megismerése vetette fel a szakemberek cseréjének igényét, különös gonddal a gyógyturizmus szervezett kiala­kítására. Egyaránt közös gond mindkét ország turistaköltésének méré­se, minden alkalommal a ma­gyar és jugoszláv mért adatok Korszerű városnegyed Újvidéken között komoly eltérések vannak. Ezt a kérdést és a közben je­lentkező gondok gyors megol­dását helyesen szolgálná az évenként egyszer ülésező ve­gyesbizottság munkáját segí­tő és végrehajtó, szakemberi találkozás a megoldandó fel­adatok arányában. Többször visszatérően is szó esett a kötelező beváltás meg­szüntetésének helyességéről. Az elismerő nyilatkozatok mellett szívesen vennék a jugoszláv cé­gek az egyéb idegenforgalmi formalitások enyhülését is. A szövetségek különösen a szer­vezett utaztatás érdekében sa­ját propaganda ' füzeteikbe építsék be egymás kínálatait, árait. Különösen az autós és motoros szövetségeknek kell előbbre lépniök az együttmű­ködésben, hiszen, mindkét or­szágban megnőtt magánkocsi­parknak nagy lehetőségeket kí­nálnak. A Vasúti közlekedést, mint a turizmus egyik viszonylag olcsó lehetőségét sem szabad figyel, men kívül hagyni, és sokat kel­lene tenni az utasszállítás tö­kéletesítésének és kényelmessé tételének érdekében, elsősorban az idegenforgalmi szezon ide­jén. Határ menti együttműködés A négynapos tanácskozás jó előkészítése volt az elkövetke­zendő esztendőnek. Az orszá­gos várható eredmények mel­lett, külön hangsúlyt kapott a határ menti együttműködés is. Ezt a törekvést az IBUSZ, úgy kívánja szolgálni, hogy növel­te a határ menti megyei irodák együttműködési lehetőségét, Belgrádban nyitott irodájával elősegíti a hazai kínálatok meg­ismertetését. Különösen jól szol­gálja ezt a törekvést a rövide­sen megjelenő szerb-horvát nyelvű propaganda füzet, amely a határ menti megyék lehetősé­geivel, kínálataival lép a kö­zönség elé. Dr. Takács József IBUSZ-igazgató Kereskedelmi szakemberek megyei tanácskozása Tovább javítják a lakosság ellátását Üj üzletek, áruházak Baranya megye kereskedel­mi ellátását 715 áfész-bolt, üzlet, áruház segíti. Az egy­ségek döntő többsége hagyo­mányos kiszolgálású, alig né­Pécsi stúdió­vendégek Laoszban A fiatalember vörös orral szi- pákolt.- Bocsánat - mondta egy hatalmas tüsszentés után — de a 30 fokos hőkülönbséget nem könnyű, áthidalni. A laoszi 30 fokos télből nem egész egy nap alatt értünk az amszterda­mi 0 fok hidegbe, s itthon sem jobb a helyzet. Cser Valér, a pécsi Mecha­nikai Laboratórium műszerésze az itt készülő stúdiómagnók „behangolója" néhány napja érkezett haza Laoszból, ahol a laoszi rádió részére szállított két stúdiómagnót és három ke­verőpultot helyezett üzembe egy budapesti kollégájával. Laosz a hátsó-indiai félszi­geten, Kína, Thaiföld, Kambod­zsa és Vietnam közé ékelődve húzódik ÉNY—DK-i irányban mintegy 1000 kilométer hosszan a monszun éghajlati övezetben. Területe csaknem háromszor ak­kora, mint hazánké, lakóinak száma mindössze 2 220 000. Laosz csak nemrég független, erőteljes fejlődésnek indult or­szág. — Hogyan jött létre a laoszi utazás? Egyperces interjú Gépbeszerzö úton Hollandiában A KOMPLEX Külkereskedel­mi Vállalat képviselőivel Hol­landiában járt Kincses Ti­bor, a pécsi Baromfifeldol­gozó és Forgalmazó Közös Vállalat igazgatója.- Utazásuk célja? — A holland Stork cégnél, jártunk, melytől automata zsigerelő vonalat vásároltunk. A cég már sok gépet szállí­tott a magyar baromfiipar­nak, tegyem hozzá, ilyen au­tomata viszont még sehol sem működik az országban, a miénk lesz az első. A pe­csenyekacsa és csirke zsige- relésére egyaránt alkalmas vonalat, s hozzá egy kopasz­tógépet a jövő év áprilisáig szeretnénk beállítani, tehát még a pecsenyekacsa szezon beindulása előtt. Ezzel a ter­melést névleges kapacitásunk fölé is emelhetjük, annyira megnő a termelékenység: csirkéből a jelenlegi órán­kénti 3000 helyett 5000, ka­csából 2000 helyett óránként 3000 darabot tisztíthatunk meg, a mostaninál jobb Mi­nőségben. Ehhez természete­sen kellő mennyiségű élő ba­romfival rendelkezünk. — Mibe kerül a zsigerelő? — Az egész vonal 6 millió forintba. Beállításával viszont 40 dolgozó munkáját takarít­hatjuk meg, őket más mun­katerületre irányíthatjuk ót.- A baromfifeldolgozó az idén már jelentős tételeket szállított a külföldi vevőknek, figyelme egyre inkább a tő­kés piacok leié fordul. Milye­nek a kilátások?- Ilyen hírekkel csak ké­sőbb szolgálhatok. Röviden csak talán annyit, az idén már mi szállítjuk a bécsiek asztalára a karácsonyi puly­kát. t (- mz -) — Kormányközi megállapodás előzte meg a stúdióberendezé­sek szállítását. Mivel a Hír­adástechnikai Gyár pécsi egy­sége készíti a stúdiómagnókat, — melyek állíthatom, a Philips- cég gyártmányaival felveszik a versenyt — természetesen az itt dolgozó műszaki szakemberek közül kellett valakinek a hely­színen üzembe helyezni, az eset. leges hibát kijavítani, pótalkat, részeket szállítani. Most rám esett a választás. A laoszi rádiónak eddig csak nagyon régi, elavult angol és francia berendezései voltak, most ezeket cserélték le a mi berendezéseinkkel. Nagyarányú rádióhálózat-fejlesztést tervez­nek. Szeretnénk, ha mór a jövő évtől az ország minden pont­ján jó minőségű lenne a vétel. — Úgy hallottam laoszi tar­tózkodásának ideje kitolódott. — Igen, eredetileg nyolcna­pos munkát terveztünk. Azon­ban addig, amíg a laoszi kol­légák tökéletesen el nem sajá­tították a stúdióberendezések kezelését, az esetleges kisebb hibák kijavítását, nem jöhettünk haza. Sajnos, egy kis hibát is okoztak. Az áru jóval előbb megérkezett mint mi. Kicsoma­golták és használni próbálták. Kellő szakértelem híján azon­ban elrontották, és így először javítani kellett. Mikor megta­nultak bánni vele, jólesett látni az örömüket az első önálló adás után. — Milyenek a laosziak? — Kedvesek, vidámak, köny- nyen barátkozó emberek, csak egyvalamiben zárkózottak. A majd egy hónap alatt egy meg­hívást sem kaptunk otthonuk­ba, -még azoktól sem, akikkel pedig egyébként igen szoros barátságot kötöttünk. így nem ismerhettük meg családjukat, sem életmódjukat. A vacsora­meghívások éttermekbe vagy bárokba szóltak. Mi az Egymil. lió Elefánt nevű luxus szállodá­ban laktunk. Ételeink íze kis-, sé különös, erősen fűszeres, de hamar meg lehet szokni. Ettem a híres 100 napos tojásból is. Ezt pont 100 napig a földbe­Cseri László felvétele ásva tartják, ezután tálalják ínyenc falatként. Hogy milyen? Hát... egyet megettem. Nem haltam bele. — Legkülönösebb élményei? — Nekem európainak ott minden különös és érdekes volt. Az első, igazi keleti élményt Bangkok jelentette. Ott száll­tunk le először, s volt annyi időnk, hogy megismerhettük Bangkok csodálatos templo­mait, a bazárt, ahol szinte me­nekülni kellett a ránkakaszkodó, portékájukat hadarva, kiabálva kínáló árusoktól. Jaj annak, aki nem érti az alkudozás művé­szetét, tízszeresen becsapják. S mindezek tetejébe még ki is ne­vetik a lóvátett idegent. Az em. berek nagy része vizen él, piaca is a vizen van. Árus, vásárló egyaránt, csónakokon közleke­dik. Laoszban csodálatos volt az esős évszakot búcsúztató ün­nep. Több száz, hatalmas, leg­alább 50 férőhelyes csónak gyűlt össze a Mekong folyón, hogy versenyben összemérjék erejü­ket. Ilyenkor az ország minden részéről a fővárosba seregle­nek. Lenyűgözően szép látvány volt a Nam-Ngum völgyzárógát, a mögötte keletkezett tórend­szer, s a gátnál lévő vízierőmű. A japán és NSZK segítséggel épült erőmű egész Laoszt el­látja energiával, és jelentős mennyiséget átad Thaiföldnek is. — Külföldön maguk nemcsak műszerészek, szakemberek, ha­nem ezen keresztül az egész magyar híradástechnikai ipar, és egy kicsit az egész Magyar- ország képviselőivé válnak. — Épp ezért ezt a szakmát nagyon kell érteni. Külföldön nem kérhetünk senkitől taná­csot, segítséget, biztosan tudni kell a tennivalókat. Felelősség­gel tartozunk önmagunknak és a gyárnak, melynek alkalma­zottéiként a szaktudásunkkal a tekintélyt kell megteremteni, növelni. Ezért nagyon örülök, hogy a gyár vezetői megbíznak bennem és alkalmasnak talál­tak erre a feladatra. Sarok Zsuzsanna hány személyes — vagy egy­személyes — bolt, ahol a for­galom alakulásában csodák nem várhatók. A kisközségek, a százlelkes települések lakói igénylik az új árukat, de ra­gaszkodnak a régiekhez is. így egy vegyesbolt állandó árukészletében több száz féle áru szerepel, a gombos­tűtől a turmixgépig. Az V. ötéves terv eddig el­telt időszakában a szövetke­zeti kereskedelem jelentős eredményeket ért el, de még igen sok szervezési, irányítási tennivalóra van szükség, hisz a kellő tartalékokkal való gazdálkodás közel sem éri el a kívánj szintet — állapították meg a kereskedelmi szakem­berek a napokban tartott me­gyei értekezleten, aho| az áfész, a kereskedelemben dol­gozók, a MÉSZÖV és a me­gyei tanács képviselői vettek részt. A szövetkezetek összefogá­sával, állami támogatással és a megye segítségével együtt a Konzum Áruház két évvei ezelőtt nyitotta meg kapuit, melynek 1977. évi forgalma 483 millió forint volt, az idén, előreláthatólag 570—580 mil­lió forint értékű árut árusíta­nak. Az áfészek az elmúlt két évben több boltot, vendéglátó egységet korszerűsítettek, pél­dául: vegyesbolt épült Har­kányban, Hirden, Magyareg- regyen, vas-, edénybolt Sziget­váron, bolt-italbolt Somogy- hatvanban, üzlet Gödrén, ABC-áruház Egyházaskozárban, műszaki bolt Mohácson, ven­déglő Drávafokon, presszó Szentlőrincen. Ezek a felújítások, korszerű­sítések beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. Nőtt az áruválaszték, a vásárlói kedv. Ma már a megye összes for­galmából a szövetkezeti for­galom 31,6 százaléknyi. Növe­kedett a tartós fogyasztási cikkek iránti forgalom és a hosszú stagnálás után némi emelkedés van a ruházati for­galomban is. A hűtőpultok, hű­tőkamrák és szekrények üze­meltetése bizonyítja a folya­matos tej- és tejtermék-ellá­tást. A megyében nincs olyan áfész-bolt, ahol valamilyen hű­tési lehetőséget ne biztosítot­tak volna. Változatlanul kevés hús- és hentesáru jut el a ki­sebb falvakba, ezen az állat­tartó szakcsoportok és a ter­melőszövetkezetek helyi vágás­sal tudnak segíteni, de végle­ges megoldásnak nem tekint­hető. A megyében a 400 szövet­kezeti vendéglátó egységből 245 hagyományos italbolt, ke­vés a melegkonyhás vendéglő, így a közétkeztetés a legtöbb helyen csak terv. Pedig, hogy szükség van rá, azt az isko­lások szülei, maguk a gyere­kek és a helyben dolgozók tudják igazán. Figyelemre méltó munkát végzett e téren a Pécsi ÁFÉSZ. A körzetéhez tartozó vendég­látó egységek többségében ál­landóan árusítanak meleg ételt. Alig tud étkeztetést biz­tosítani a Bólyi ÁFÉSZ, hisz szinte minden vendéglátó egy­ségüket egyidőben tatarozzák. A siklósi, pécsváradi, villányi és a szigetvári általános fo­gyasztási és értékesítő szövet­kezetek kereskedelmi munká­ját a kiegyensúlyozottság jel­lemzi. A szövetkezetek jövő évi ki­emelt feladata a készletgaz­dálkodás javítása, az alapve­tő élelmiszerek állandó bizto­sítása. Eszterhai Katalin

Next

/
Thumbnails
Contents