Dunántúli Napló, 1978. november (35. évfolyam, 302-330. szám)

1978-11-21 / 321. szám

1978. november 21., kedd Dunántúlt napló 13 Ismerjük meg a Jogszabályokat! Az albérletről... (I.) A Magyar Népköztársaság polgári törvénykönyvének a bérletre vonatkozó rendelke­zései között szerepel az al­bérleti jogviszony általános szabályozása. Eszerint ingat­lant vagy lakást — ha jog­szabály másképp nem rendel­kezik — a bérbeadó enge­délye nélkül albérletbe lehet adni. Más dolgot a bérbeadó engedélye nélkül a bérlő al­bérletbe nem adhat. A mindennapos használat­ban leggyakoribb a lakás al­bérletbe adása, ezért e cikk keretében csak lakás albérlet­be adásával foglalkozom. A lakás albérletbe adása (a továbbiakban: albérlet) — amely a bérlő részére jövede­lemkiegészítést (gyakran indo­kolatlanul magas többletjöve­delmet!), az albérlő részére pedig lakás lehetőséget bizto- biztosít — még hosszú időn át szükséqes intézmény. Első­sorban a fejlődő városok és a naqyvárosok sajátossága, diá­kok és fiatal házasok, elvált, gyermeküket egyedül nevelő szülők és magukra maradt öregek gyakran egyetlen la­kásmegoldási formája. Az albérlet jogszabályi meghatározása és a közhasz­nálat vagy köznyelv albérlet fogalma között eltérés van. A törvényi meghatározás szerint az albérleti jogviszonyt a bér­lő és az albérlő szerződése hozza létre, míg a köznyelv a tulajdonos által bérbeadott la­kás' vonatkozásában is az „albérlet" kifejezést használ­ja. Nos, lényeges eltérés tu­lajdonképpen alig van a két meghatározás között, hiszen a vonatkozó jogszabály az al- albérleti jogviszony szabályo­zását követően kimondja, hogy az albérletre vonatkozó sza­bályokat megfelelően alkal­mazni kell akkor is, ha — többek között — a tulajdo­nos vagy haszonélvező az ál­tala használt lakás egy ré­szét adja bérbe. Ezt a meg­oldást — jogvita esetén — a bíróság ítélkezési gyakorlatá­ban többször alkalmazza. A bírói döntés természetesen az eset összes körülményeit mér­legelve, figyelembe véve ha­tároz a lakás minősítését (bér­let vagy albérlet) illetően. Az albérletre vonatkozó sza­bályokat a Magyar Népköz- társaság Polgári Törvényköny­ve és a lakásügyi jogszabá­lyok — így különösen az 1/1971. (II. £h) Korm sz. ren­delet, az ennek végrehajtása tárgyában megjelent 1/1971. (II. 8.) ÉVM sz. rendelet, va­lamint az albérleti díjakról is szóló 3/1971. (II. 8.) Koi^n sz. rendelet és az ennek vég­rehajtására kiadott 3/1971. (II. 8.) ÉVM sz. rendelet — tar­talmazzák. Az albérleti jogviszony létrejötte Az albérleti jogviszonyt a bérlő és albérlő szerződése hozza létre. Bár a jogszabá­lyok ezt feltételként, illetve ér­vényességi kellékként — né­hány kivétettél eltekintve — nem írják elő, de az esetle­ges későbbi jogviták megelő­zése céljából célszerű a szer­ződést írásba foglalni. A bérlő lakása egy részét adhatja lakás céljára albér­letbe. Az egész lakás vagy a lakószobák számának több mint 50%-a csak arra az idő­re adható albérletbe, amíg a bérlő — igazolhatóan — az alábbi okoból van távol a lakásból: — gyógykezelésben részesül, — katonai szolgálatot telje­sít, — lakóhelyén kívül dolgo­zik, és ott nincs állandó la­kása, — lakóhelyén kívül végzi ta­nulmányait, — üdül vagy családi, illet­ve egészségügyi körülményei azt indokolttá teszik, — szabadságvesztés bünte­tését tölti (bizonyos korlá­tokkal van lehetőség a la­kás kiadására). Albérleti jogviszony csak ak­kor létesíthető, ha a lakás­ban lakó személyek mindegyi­kére legalább 6 négyzetméter lakószoba terület jut. Az albérleti szerződés hatá­rozott vagy határozatlan időre, illetve valamely feltétel bekö­vetkeztéig (pl. a bérbeadó leányának házasságkötéséig: amíg az albérlő lakást nem kap stb.) szólhat. A jogsza­bály lehetőséget ad arra, hogy az albérleti jogviszony­ban több albérlő is részt ve­gyen úgy, hogy az általuk kö­zösen és kizárólagosan hasz­nált helyiséget együtt bérlik és használják (albérlőtársak). A bérlő az albérletbeadott helyiségre újabb albérleti (al­bérlőtársi) jogviszonyt csak az albérlő hozzájárulásával léte­síthet. Az albérleti szerződés érvé­nyességét a jogalkotó —a ta­nácsi bérlakás kivételével — további feltételekhez köti Nevezetesen: a) átmeneti lakás, vállalati bérlakás, illet­ve szolgálati lakás esetében a lakással rendelkező szerv (vál­lalat, intézmény stb.), b) nem állami lakás (ál­lampolgárok, illetve nem álla­mi szervek, pl.: szövetkezetek, azok társulásai, társadalmi szervek stb. tulajdonában álló lakások) esetében pedig a bérbeadó (tulajdonos, szövet­kezet stb.) hozzájárulása szük­séges az albérleti jogviszony létrejöttéhez. Az albérlő jogai és kötelességei Az albérlő az általa bérelt helyiséget vagy helyiségeket kizárólagosan, a lakás más helyiségeit (pl. konyhát, für­dőszobát stb.). pedig az al­bérleti szerződésben meghatá­rozott mértékben és módon használhatja. Az albérlő ál- ta kizárólagosan használt he­lyiség tisztántartására — ha a felek másként nem állapod­tak meg — az albérlő köte­lessége. Az albérlő a bérlőtől kö­vetelheti az általa kizárólago­san, továbbá más személyek­kel közösen használt helyisé­gek rendeltetésszerű használ­hatóságának biztosítását. Az albérletbe adás bútor és ágynemű használattal vagy anélkül történhet. Tehát van lehetőség üres lakószobának albérletbe történő kiadására is. Az albérlő a helyiségeket és lakásberendezéseket, to­vábbá a bútorokat és az ágy­neműt csak rendeltetésszerű­en, gondosan, a szocialista együttélés követelményeinek megfelelő módon használhat- ja. Sok vitát előzhet meg a kö­vetkező rendelkezés ismerete: Az albérlő az általa kizáróla­gosan használt helyiségbe más személyt — az albérleti szer­ződés megkötése után szüle­tett gyermeke (gyermekei) ki­vételével —* csak a bérlő hozzájárulásával fogadhat be. Az albérlő a lakás haszná­latáért albérleti díjat tartozik fizetni. Ennek mértékében, a fizetés módjában és esedé­kességében (pl. minden hónap 5-én egy összegben vagy min­den hónap 5-én és 25-én két egyenlő részletben stb.) a fe­lek a következő keretek kö­zött állapodhatnak meg: Albérleti díjként: a) az albérlő által kizáró­lagosan, továbbá a más sze­mélyekkel közösen használt helyiség vagy helyiségek és azok lakásberendezéseinek használatáért járó díj (a to­vábbiakban együtt: alapdíj), b) bútor és ágynemű hasz­nálatáért járó díj, c) az albérlő részére nyúj­tott szolgáltatások (pl. fűtés, áramfogyasztás, étkezés stb.) tényleges költségei számíthatók fel. Albérleti díjként természet­beni szolgáltatást csak akkor lehet érvényesen kikötni, ha a szerződést írásban kötötték meg, és abban meghatározták a természetbeni szolgáltatás pénzbeli ellenértékét is. A ha­vi alapdíj legfeljebb a kizá­rólagosan használt helyiségre jutó lakbérhányad háromszo­rosa lehet. A lakbér megálla­pításának módját, részletes szabályait egyébként, a már hivatkozott 3/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet, valamint az ennek végrehajtására kiadott 3/1971. (II. 8.) ÉVM sz. ren­delet tartalmazza. Itt a részle­tes szabályozás ismertetésére, annak terjedelmessége és bo­nyolultsága miatt nincs le­hetőség. Ha a helyiséget albérlőtár­sak használják, az alapdíj őket egyenlő arányban meg­osztva terheli. Abban az eset­ben, ha a helyiséget a bérlő vagy a vele együtt lakó más személy az albérlővel közösen használja, az alapdíj megái-' lapításánál a bérlőt, illetve az említett személyt is albérlő­társként kell számításba ven­ni. A bútor és az ágynemű használatáért személyenként és havonta legfeljebb 100,— Ft számítható fel, míg ágynemű nélküli bútorhasznólatért csak 75,— forint követelhető. Az ágyneműhasználat díja ter­mészetesen a mosás költségeit is magában foglalja. Az al­bérleti szerződésnek a fenti­ekben meghatározott mértékű albérleti díjat meghaladó ré­sze semmis. ' Érdekességként említem, hogy idegenforgalmi szerv ré­szére — fizetővendéglátás cél­jára — albérletbe adott he­lyiség albérleti díját a felek szabadon állapítják meg, az­az a fentiekben felsorolt kö­töttségek erre a jogviszonyra nem vonatkoznak. (Folytatjuk) Dr. Szlovák Tibor Pécs m. város Tanács V. B. I. kér. Hivatal igazgatási oszt. vezetője Az ORION Gyár, valamint a jászsági Vas- és Fémipari Szövetke­zet közös beruházásában faipari üzem épült Jászfényszarun. A kétszázötven dolgozót foglalkoztató üzemben évente csaknem ötvenezer hangszóródoboz és százötvenezer televizió-káva készül Gumi Helyett spray Nincs téli köpeny a személykocsikhoz Hogy mit csinálnak majd a téli hónapokban az autósok, amikor a keményre taposott havon, az útra fagyott jégen csúszkálnak a kocsik, nem tu­dom. Éspedig azért nem, mert a pécsi körkép szerint szinte semmi remény sincsen arra, hogy a megyeszékhely boltjai­ban téli köpenyt vásárolhassa­nak. Márpedig — hallottam a véleményt Rébék Nagy Gyulá­tól, az Autóker fiókvezetőjétől — „a téli autózáshoz a megfe­lelő gumi elengedhetetlen kö­vetelmény ...” De menjünk sorjában. Az ország egyik legnagyobb for­galmú, ilyen jellegű boltjában, a pécsi Hal téri gumiboltban kissé enerváltan nyilatkozott a boltvezető, Füredi István. Mint jó kereskedőt, lehangolja, hogy a kereslet egy faktorát nem tudja kielégíteni. — Azt kell mondjam, hogy ebben az évben — egészen ok- tóberiq — jó volt a gumiköpe­nyekből az ellátás. Nem vonat­kozik azonban az a téli gumik­ra. A szezonban eddig semeny- nyit sem kaptunk, bár ennek megvan a gazdasági magya­rázata. A napokban érkezett 200 darab jugoszláv TIGAR rá­diói. Ezt a mennyiséget azon­ban méq cseppnek sem minő­síthetem a tengerben. Többet pedig valószínűleg nem ka­punk. A tenger — Füredi István szó­használatában — a kereslet. A gumiboltban ugyanis egy hét alatt el lehetne adni 2 ezer téli köpenyt, ám ha a bolt vonzáskörzetét és az erre az évre még várható igényeket vesszük figyelembe, akkor 4-5 ezer darabra lenne szükség. Hogy mit lehet csinálni, ha nincsen téli gumi? Egy-két ti­zeddel csökkenteni lehet a nyomást a tömlőkben. Nagyobb felületen tapad a laposabb gumi, így kisebb a csúszás ve­szélye. Említhetjük még a csehszlovák gyártmányú spray-t is, amelyikkel a kerekeket le­fújva, 3—400 kilométerre érde­sebbé lehet tenni azok felüle­tét. Az Autókernél valamivel ró- zsásabb a helyzet. Van téli köpeny a Trabantokhoz és a Skoda S—100-hoz: a BARUM radiál. Ugyancsak van a rak­táron néhány darab a VW-ek- hez. A Skodákhoz még van Goodyear, alig pár darab. Nincsen tehát a Ladákhoz, a Wartburgokhoz, hogy csak a legnépszerűbb kocsikat említ­sük. Az Autókernél nyilvántar­tást vezetnek az igénylőkről. Ha érkezik a téli gumikból, értesítik a vásárlókat. Ha nem, akkor „azt kell tenni, mint amikor nem kapható elosztó pipa" — mondja a fiókvezető. Vagyis: hagyjuk a kocsit a ga­rázsban, M. A. STOP A Baranya megyei Rendőrfö- kapitányság közlekedési osztá­lyának tájékoztatása szerint 12 személyi sérüléssel járó közleke­dési baleset történt az elmúlt hé­ten megyénkben. Ebből egy halá­los, hat súlyos, öt pedig könnyű kimenetelű volt. * Az erős forgalom miatt az utóbbi néhány évben kedve­zőtlenül megváltozott az út* testek felületének fényvissza­verő képessége. Ez fokozott veszéllyel jár, ezért most a mün­cheni Siemens cég előállított egy új lámpatipust, melynek bel­sejében egy elfordítható tükör­rész önműködően alkalmazkodik az úttest fényvisszaveréséhez és ennek megfelelően irányítja a fénysugarakat. Ezenkívül 10-15 százalékkal megnöveli a lámpa fénykihasználását is a hagyomá­nyos világítótestekhez képest. ¥ Pécs­baranyai utakon Azon szekrénykék egyike, amelyet a svájci országutak mentén állito- nak fel a forgalomellenőrző és -fényképező berendezések befogadására. Nem minden szekrénykét látnak el készülékkel, hanem naponta változtatják a rendelkezésre álló műszerek elhelyezését, igy az autósok mindig bizony­talanságban vannak, tehát jobban is „tisztelik" e berendezéseket. Automatikus radarellenőrzés A baranyqi utakon 1978. no­vember 21. és 28-a közti idő­szakban az alábbi útszakaszo­kon végeznek forgalomkorláto­zással járó útkorszerűsítést, fel­újítást. A 6-os számú budapest— pécs—barcsi főközlekedési úton Mecseknádasd térségében a szakadékhíd előtt és után 300 -300 méter hosszban elbontják az út bal oldali mellvédfalát, emiatt a szélső forgalmi sávot szakaszosan lezárják. A 67-es számú szigetvár—kaposvór— balatonlellei főközlekedési úton a Boldogasszonyfát elkerülő új út építése miatt hídkorszerűsí- tést végeznek, ezért a forga­lom terelőuton, sebesség korlá­tozással bonyolódik. Az 58-as számú pécs—Har­kány—drávaszabolcsi főközle­kedési úton Szalánta és Turony között a burkolatmegerősítő aszfaltszőnyeg-építést követően pályaszélesítési és padkaren­dezési munkák készülnek, emi­att sebességkorlátozás van ér­vényben. A 66-os számú pécs—kopos- vári főközlekedési úton Oroszló községben, a godisai elágazás­nál lévő csomópontban folyta­tódik a hídépítési munka, ezért a forgalmat terelőúton, sebes­ségkorlátozással biztosítják. A hird-szászvári összekötő úton, Zobák-puszta után az út 11 -f-407 km szelvényében híd­építés kezdődik, melynek idő­tartama alatt a forgalom se­bességkorlátozással, terelőúton zajlik. A pécs—újpetre—siklósi ösz- szekötő úton Kozármisleny és Újpetre között az aszfaltsző­nyeg hengerlését követően pá­lyaszélesítési és padkarendezési munkák készülnek. Emiatt a sebességkorlátozás továbbra is érvényben marad. Az előírt sebesség betartá­sának ellenőrzésére minden or­szágban egyre nagyobb gondot fordítanak. Részben azért, mert a gyorshajtás az egyik legfőbb balesetforrás, másrészt bizo­nyos sebesség határon — 90— 100 km/óra — felül nagyon megemelkedik az üzemanyag­fogyasztás, ami ellen szól az energiatakarékossági célkitű­zéseknek. Közismert tény, hogy a köz­lekedésrendészet sikerrel hasz­nálja a radart a járművek se­bességének pontos meghatáro­zásához. A készülékek a Dopp­ler-effektus alapján működnek. Antennájuk jól irányított, ál­landó frekvenciájú mikrohul­lámú sugárnyalábokat bocsát ki. Ha ez a sugárnyaláb valamilyen mozgó tárgyat — például gép­járművet — ér, egy része arról visszaverődik, de a mozgási sebesség arányában a vissza­verődött hullám frekvenciája megváltozik, és a frekvencia­eltérés alapján a készülék elektromos úton sebességet ér­zékel, illetve jelez ki. Kezdetben a gyorshajtók le­leplezését akként végezték, hogy a radarsugaras berende­zés mellett elhaladó, a meg­engedett sebességet túllépő jármű rendszámát rádiótelefo­non tudatták a néhány kilomé­terrel távolabb elhelyezkedő rendőrrel, aki aztán kirótta a büntetést. E módszernek az a gyengéje, hogy a bizonyító erejű sebességi értéket egy műszerről olvassák le és ké­sőbb már nem áll rendelkezés­re. Erre való tekintettel dol­gozták ki a Traffipax-rendszerű forgalomellenőrző és fényképe­ző berendezést, amely olyan felvételt készít a gyorshajtó kocsiról, amelyen a szabály- sértés pontos ideje, a haladási sebesség műszerről leolvasható szómértéke is szerepel, s ter­mészetesen a jármű forgalmi rendszáma is jól leolvasható.

Next

/
Thumbnails
Contents