Dunántúli Napló, 1978. november (35. évfolyam, 302-330. szám)
1978-11-21 / 321. szám
e Dunántúli napló 1978. november 21., kedd fények? Pislákoló Jelentés az Izzó kertvárosi beruházásáról Módosították a terveket, két csarnokot nem építenek meg Kevesebb a munkaerő, mint ahogy annak idején képzelték A Tungsram annak idején nagy elhatározásokkal települt le Pécsett, fényei a város déli iparnegyedében hamarosan felragyogtak. Az egykori veteményeskertek helyén nagy- hirtelen felmagasodott a forgácsolók hatalmas üzemcsarnoka, gyorsan végeztek a beruházás első ütemével. Következett a beruházás még többet ígérő második üteme. Újabb épületek emelkedtek ki a földből, felemelő látványt nyújtva. Utóbb azonban mintha pislákolni kezdtek volna a tények, legalábbis olyan hírek terjedtek el, az Egyesült izzó leállította a beruházást. Mi a helyzet valójában? Erről kértünk tájékoztatást Cakó Jánostól, a Sopiana Vákuumtechnikai Gépgyár igazgatójától és Torma László létesítményi főmérnöktől, a beruházás gazdájától. Előre jön a határidő Szó sincs arról, hogy az Izzó, úgymond, leoltotta volna a lámpát. A helyzet az, hogy a Sopiana Vákuumtechnikai Gépgyár létszáma egyáltalán nem úgy futott fel, ahogyan azt eredetileg, a beruházás megkezdése előtt elképzelték és remélték. Ennek árnyékában, vagyis kényszerűségből döntött úgy az Egyesült Izzó vezérkara, hogy a beruházás második üteméből el kell hagyni egy újabb forgácsoló csarnok és a segédüzemi csarnok építését, ami forintban azt jelenti, hogy a beruházásra előirányzott több mint télmilliárd forintnyi összegből levettek 80—90 millió forintot. Felelőtlenség lett volna ugyanis olyan termelőkapacitásokat létrehozni, melyhez nincs munkaerő. A tervek módosításáról van tehát szó, aminek persze senki sem örül, ámde a körülmények kényszerítő ereje élőit meg kellett hajolni. Ami pedig a határidőket illeti, a beruházás második ütemével az cedeti terveknek megfelelően a jövő év végére kellett volna elkészülniük. A tervek módosítása után ez a határidő előre jön, a beruházással a jövő év nyarán végeznek. Cakó János igazgató ezzel kapcsolatban megjegyezte, a beruházás első szakaszában a gyors és kifogástalan munkát végző Baranya megyei Tanácsi Magas, és Mélyépítő Vállalat hozzáállásával és munkatempójával most elégedetlenek, miután az említett két csarnok megépítésével a vállalatnak nincs gondja, gyorsabban is elkészülhetne a többivel. Mi hová? Lássuk ezek után, mi mikor épül meg, hová kerülnek c te-vekből törölt csarnokokba szánt gépek és műhelyek? Nem építenek meg tehát egy csaknem 3500 négyzetméter alapterületű forgácsoló csarnokot, ahol a nagy szerszámgépek dolgoztak volna. Ezek a gépek mégsem maradnak fedél nélkül! Elkészült ugyanis a gyártelep legnagyobb objektuma, a komplex szerelő és forgácsoló csarnok, amely már csaknem teljes egészében be is népesült, miutqn a Szalai András úti régi gyárból — két brigád kivételével, ők a jövő év elején követik társaikat — a lakatosüzem is átköltözött a kertvárosi új gyárba. Nos, eredetileg úgy tervezték, hogy a komplex csarnok kétharmadát a szerelők birtokolják, s csak kisebbik részét a forgácsolók. Az új helyzetben felefele arányban osztoznak, a komplex csarnokba állítják be tehát azokat a nagy szerszámgépeket is. Nem éppen a legszerencsésebb megoldás, mert mi van akkor, ha nagy helyigényű gépeket, vagy egyszerre sok gépet kell szerein!. Nem épül meg a segédüzemi csarnok. Itt kapott volna helyet a szerszámüzemi tmk, a hőkezelő, a festőüzem és a galvanizáló. Mi lesz velük? A hőkezelő műhelynek a már elkészült szolgáltatási épületben szorítanak helyet. Kialakításával még ebben az évben elkészülnek. Találtak helyet a festőműhelynek is, pontosabban, hozzátoldanak a már meglevő raktárépülethez, s itt lesz a műhely. Az építkezésekkel a jövő év nyarán végeznek. Ez sem tökéletes megoldás, mondják, de nem volt mit tenni. Végezetül vessünk pillantást a kertvárosi gyártelep előterére — innen nem látszanak a gondok. A Móra Ferenc utcáról nézve tekintélyes, megjelenésében valóban szép és korszerű gépgyár képe rajzolódik ki. A meglevők mellett itt két új épület magasodott fel, a hatszintes irodaház és az ezeradagos konyha és étterem. Ezen dolgoznak most a tanácsi építők. Az egymáshoz folyosóval kapcsolódó irodaház és étterem a jövő év nyarára készül el. Továbbfejleszthető Ez a helyzet az Izzó kertvárosi beruházásán. Van második ütem, csakhát időközben visszavonulót kellett fújni. Ha nincs munkaerő, minek akkorát lépni. A két csarnok várhat. Mindemellett a gyár szükség szerint továbbfejleszthető, az utak, közművek megvannak, tervrajzokon létezik a beruházás harmadik üteme is. A kérdés viszont: lesz-e munkaerő? Még inkább: lesz-e bér, olyan bér, ami mindenki másnál vonzóbbá teszi a Tungsramot? S jönnek-e végre csőstül a megrendelések a pécsi gyárba? Nem a beruházás, sokkal inkább ezek miatt fő most a fejük a Sopiana vezetőinek. Miklósvári Zoltán A közelmúltban átadott gyártócsarnok u uegí hajra? Az üzemeknél, vállalatoknál már számolgatják, hogyan is zárják 1978-at, s közben nem egy helyen megfeszített tempót diktálnak azért, hogy teljesüljenek az V. ötéves terv harmadik esztendejére vállalt kötelezettségek. Összeállításunkban három baranyai cég munkájáról adunk számot. A pécsi Kesztyű és Bőrdíszmű Szövetkezet nehezebb körülmények között kezdte az idei esztendőt. Az árfolyamcsökkenések, valamint az állami visszatérítés mérséklődése következtében az év elején hárommillió forint nyereségcsökkenéssel számoltak: a megtett intézkedéseknek köszönhetően viszont kedvező eredményeket értek el az év első háromnegyedévében. Jelentősen növelték a saját anyagú tőkés exportot, ami egyben azt is jelenti, hogy csökkent a tőkés bérmunka aránya. A harmadik negyedév végéig kilencvenötmillió forintos árbevételt értek el, amely tizenhatmillióval több a bázisidőszakhoz viszonyítva. A tőkés országokba irányuló kivitelük 5,3 millió forinttal nőtt és meghaladja az 51 milliós értéket. Jelentősen növelték a bőrdíszműtermelést is, több mint 52 százalékkal. Tervezett nyereségüket eddig mintegy négymillió forinttal szárnyalták^, túl, s ebben jelentős szerepet játszott az a tény, hogy az utóbbi időben mind jobban előtérbe kerülnek a munkaigényes kesztyű- és bőrdíszműáruk. Mivel a kesztyű szezonális termék, év közben jelentős készletek halmozódtak föl raktáraikban, az értékesítés szeptembertől indult meg erőteljesebben. Októbertől szükségessé vált a túlórák felhasználósa, főként a varrodákban és a befejező műveleteknél: eddig négy szabad szombaton dolgoztak a szövetfelújítása, a tanácsi intézmények építészeti karbantartása, ezen túl pedig új munkák végzése. A legnagyobb hangsúlyt a felújításokra fektetik: ebben utcában pedig a szakipari munkákat végzik. Mindkét létesítményt a tervezett határidő előtt vehetik használatba a bérlők. A harmadik negyedév végéig 79 millió forint értékű munkát végeztek a város különböző helyein. A terv teljesítéséhez a negyedik negyedévben 36 millió forint érték létrehozása szükséges, ám az említett létszámhiány miatt bizonyos elmaradás várható. * A szakipari munkákat végzik a Sörház és Kossuth Lajos utca sarki épület felújításánál az esztendőben több mint negyvenmillió forint értékben végeznek ilyen jellegű munkát a Frankel Leó úton, a Petőfi utcában - utóbbi befejeződött -, Síkesztyű kollekció a Pécsi Kesztyű- és Bőrkonfekció Szövetkezet termékei közül kezet munkásai, amit aztán karácsony és újév között visszakapnak. A szocialista országokba irányuló exportot teljesítették, a tőkés piacra mintegy nyolcvan- ezer pár kesztyűt szállítanak még kilenc megrendelő részére. Elmaradásuk a síkesztyűknél van — az elnök szerint mintegy tíznapos késésben vannak — nyugatnémet és osztrák cégek várják a nyolcezres szállítmányt. * a 39-es dandár úton. A Sörház utcai sarokház, valamint a KiI- lián úti óvoda felújítására különös hangsúlyt fektettek. Utóbbinál december elsejével befejezik a munkálatokat, a Sörház A Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságban évek óta nem volt arra példa, hogy november közepén fennakadások legyenek a folyamatos munkában. A szárazság miatt jelentős elmaradásuk van az erdősítési munkákban. Az ősz folyamán közel tízmillió facsemetét kellene kiemelni de a kőkemény talaj nehezíti a munkavégzést. Terveik szerint ez év őszén négyszáz hektáron végeztek volna erdősítést: eddig el sem kezdhették az említettek miatt, és ha megérkezik az esős, havas idő, félő, hogy a telepítést csak a tavasszal végezhetik el. A tervezett fakitermelést várhatóan e hónap végéig teljesítik. A tűzifa-értékesítés terén van némi elmaradásuk — a Dél-dunántúli TUZÉP-nek még 800 tonnát kell leszállítaniuk — amit rövid időn belül teljesítenek. A szállítást tekintve viszont kedvező az időjárás: az utóbbi hetekben húszezer köbméter faanyagot hordtak ki az erdei utak mellé. Export-kötelezettségeiket teljesítik, a fűrészáru, a bútorlécek és parketta- friz-gyártás terén sem volt fennakadás. A vállalatnál folyó beruházások szinte kivétel nélkül e hónap végére elkészülnek. Idén hatvanmillió forintot fordítottak erre a célra. November végére elkészül a pécsi műszaki erdészet szociális létesítménye, a bükkösd—nagymátéi tíz kilométer hosszúságú erdőgazdasági feltáró út, a mecsekjánosi vasúti rakodó korszerűsítése. S. GY. Építőipari sajátosság, hogy az új létesítmények átadása leginkább az év végén valósulnak meg. Ez alól a Pécsi Építő- és Tatarozó Vállalat sem kivétel. Ám a vállalat főkönyvelője megjegyezte, hogy ők ilyen értelemben kivételnek is tekinthetők. Erre az esztendőre 115 milliós termelési érték létrehozását tervezték, amit viszont előreláthatóan nem teljesítenek. Száztizenkétmillió forint értékű termeléssel számolnak és az elmaradás okaként elsősorban a létszámhiányt jelölik meg. A három negyedév átlagában harmincöt fővel kevesebb fizikai állományú dolgozóval oldották meg feladataikat, ami a számítások szerint legalább hétmillió forint termelési értékkel kevesebbet jelent. A négyszázhuszonöt munkást foglalkoztató vállalat fő profilja a lakóházak A Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság hosszúhetényi telepének parkettaüzeme
