Dunántúli Napló, 1978. november (35. évfolyam, 302-330. szám)
1978-11-20 / 320. szám
A magyar munkásosztály marxista—leninista pártjának létrejötte máig ható fordulópontot jelentett Az MSZMP KB ünnepi ülésén Kádár János, a KB első titkára beszél Hz MSZMP Központi Bizottságának ünnepi ülése A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 60. évfordulója alkalmából vasárnap ünnepi ülést tartott A jubileumi megemlékezésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek a Központi Ellenőrző Bizottság és a KISZ KB intéző bizottságának tagjai, az MSZMP KB osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a SZOT elnöke és titkárai, a Minisztertanács tagjai és a központi sajtó vezetői. Jelen voltak a meghívott vendégek között a párt régi harcosai, a párton kívüli harcostársak, a fiatal kommunisták képviselői is. A Himnusz elhangzása után rövid ünnepi műsor következett, majd Németh Károly, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára nyitotta meg az ülést. Ezután Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára mondott ünnepi beszédet. Pártunk politikája élvezi a legszélesebb tömegek támogatását Tisztelt Központi Bizottság! Kedves elvtársak, elvtársnők! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának mai kibővített ülésén a magyar forradalmi munkásmozgalom és népünk történetének kiemelkedő fontosságú eseményéről, o Kommunisták Magyarországi Pártjának 60 évvel ezelőtti megalakulásáról emlékezünk meg. Ebből az alkalomból szólnunk kell pártunk történelmi útjáról, a harc néhány fő tapasztalatáról, végül jelenlegi helyzetünkről, feladatainkról. A kommunista párt létrejöttének feltételei 1918 őszén a magyar munkásmozgalom, a magyar társadalom és a nemzetközi helyzet fejlődésében történelmileg egyaránt érettek voltak, ezért a párt megalakítása a körülményekből logikusan következett, törvényszerű és a kor parancsa volt. A magyar munkásosztály harca a kizsákmányolás ellen létével egyidős. Már az 1848-49- es polgári forradalom és szabadságharc időszakában voltak munkásmegmozdulások. A hatvanas évek végén megalakult az első szocialista munkásszervezet, az Általános Munkásegylet, majd 1878-ban Frankel Leónak, a párizsi kommün egyik kiemelkedő vezetőjének, Marx közvetlen munkatársának kezdeményezésére létrejött az első magyarországi munkáspárt. A II. Internacionálé megalakulása után, 1890-ben, a párt felvette a Magyarországi Szociáldemokrata Párt nevet. A múlt század végén, s századunk elején a Szociáldemokrata Párt jelentős mértékben hozzájárult a magyar munkásság osztállyá szervezéséhez és öntudatra ébresztéséhez. A XX. század eleji Magyar- ország súlyos társadalmi ellentmondásoktól volt terhes. A nagybirtokosok, a nagytőkések és a bankárok uralma a dolgozó tömegek kizsákmányoltsága és jogfosztottsága, az ország függő helyzete Ausztriától, a nemzetiségi kérdés megoldatlansága radikális változtatásokat követelt. A társadalmi feszültségeket a végsőkig kiélezte a monarchia részvétele és veresége az 1. világháborúban. A háború végén, 1918-ban hazánkban klasszikus forradalmi helyzet alakult ki, az uralkodó osztályok már nem voltak képesek a régi módon kormányozni, az elnyomott osztályok pedig már nem voltak hajlandók tovább a régi módon élni. A forradalmi helyzet létrejötte Magyarországon egybeesett a világszerte kibontakozó forradalmi fellendüléssel. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom utat mutatott a kizsákmányolt osztályok, az elnyomott népek, a háború poklából szabadulni akaró emberek számára. Október példája különösen nagy hatással volt Magyarországon, ahol a társadalmi ellentmondások — a forradalom előtti Oroszországéhoz hasonlóan — végsőkig kiéleződtek. 1918. október 31-én győzött az őszirózsás forradalom. Megdőlt a Habsburg monarchia csaknem négy évszázados uralma, Magyarország független, demokratikus állam lett. A nép ügyével rokonszenvező, kimagasló politikus, Károlyi Mihály lett a miniszterelnök, majd a köztársaság elnöke. Az 1918-as októberi polgári demokratikus forradalom Magyarországon kezdettől fogva népi forradalom volt, amelyet valójában a munkás és katona tömegek, az oroszországi példa nyomán megalakult munkás- és katona tanácsok vittek győzelemre. A hatalomra jutott kormány azonban nem tudta megoldani a felhalmozódott problémákat, nem tudott és nem mert ellenállni a győztes imperialista hatalmak diktátumának. Az ország, a nép további sorsa attól függött, van-e olyan társadalmi erő, amely képes a forradalmi vívmányok megvédésére és továbbvitelére. Volt ilyen erő. Hatvan évvel ezelőtt megtörtént a döntő lépés, létrejött az a tudatos, szervezett élcsapat, amely képes volt megfogalmazni és következetesen képviselni a munkásosztály, a nép forradalmi-céljait. 1918 november 24-én Budapesten a baloldali szociáldemokraták, a forradalmi szocialisták, az Oroszországból hazatért forradalmárok megalakították a Kommunisták Magyarországi A tartalomból: Csodát művel o Dinitrol * A „reménykedés adója” * A társadalmi ellenőrök kellemetlen kérdései * Megkapta az e hetit? Meg! * Ázsia, Amerika ritkaszép fenyői Pécsbányán * Az aranynál is értékesebb a Chinoin új terméke * Visszavadítják a rétisasokat * Tatabányai utóhangok Tresch gólja döntött Martinkovics elől megszerzi a labdát Csiszár, a Bakony Vegyész kapusa Komló-Bakony Vegyész 1:0 (0:0) Komló, 500 néző. Vezette: Dorozsmai. Komlói Bányász: Bien — Kelemen, Kovács, Mács, Gyurina — Bányász (Róth, a 76. percben), Hohmann, Tresch, — Iván, Martinkovics, Tóth. Edző: Meggyes Lajos. Bakony Vegyész: Csiszár — Puskás, Stie- ber. Mátyás, Horváth A. — Németh L., Kovács, Labanóv - Jugovics, Horváth J. (Cser- nyánszky a 67. percben), Németh P. (Ézsiás, a 67. percben). Edző: Bartalfi Károly. A komlóiak ragadták magukhoz a játék irányítását, az 5. percben Iván-Tóth adogatás után Tóth lövését Csiszár védte. A 6. percben Kelemen a kapu elé ívelt, de Csiszár megszerezte a labdát. A komlóiak támadásszövése körülményes volt, sok hiba csúszott a játékukba. Közel háromszáz Erzsébet-napi tortát, három és fél ezer krémest és ezerkétszáz képviselőfánkot készítettek a Mecsek Cukrászda cukrászüzemében az ünnepeltek számára. — Szokolai felv. — A vendégek a játék lelassítására törekedtek. A 11. percben a bányászcsapat már a hatodik szögletet rúgta. A komlóiak rohamai állandósultak. A sok húzásból álló komlói támadások azonban mindig adtak elég időt a veszprémieknek a közbelépésre. A vendégek ritkán jutottak át a félpályán. A 31. percben Martinkovics jobb oldalról középre ívelt labdáját húzta le a veszprémiek kapusa. A 42. percben Puskás hazaadását Csiszár merész vetődéssel szerezte meg Martinkovics elől. Szünet után sem változott a játék képe. A komlóiak támadtak, a Bakony Vegyész védekezett. Az 50. percben Tresch fejese adott munkát Csiszárnak. Az 55. percben ismét Tresch fejesét kellett védenie Csiszárnak, aki szögletre tolta a labdát. A 62. percben góllá érett a komlóiak fölénye. Kavarodás után Tresch kapta a labdát, néhány lépést tett vele, és az 5-ösről a hálóba lőtt. (1 :0). A 69. percben Kelemen 22 méteres bomba szabadrúgását a jobb sarokból ütötte ki Csi- szá r. 15 percen keresztül lendületesen játszott a Komlói Bányász. Később csökkent az iram, és a játék színvonala sem emelkedett az átlag fölé. A Komlói Bányász mezőnyfölényét a játékidő első részében nem tudta gólra váltani. Jellemző a komlóiak fölényére, hogy Bien- nek az első félidőben mindösz- sze két hazaadást kellett felszednie. Szünet után sem volt több dolga p komlóiak kapusának, annál többször kellett beavatkoznia a-játékba Csiszárnak, a Bakony Vegyész kapuvédőjének. A Komlói Bányász rászolgált a két pontra, a bányászcsapat még nagyobb különbséggel is győzhetett volna, az eredmény a Bakony Vegyész számára hízelgő. Hegyi István Világ proletárjai, egyesüljetek! héttői Dunántúli napló XXXV. évfolyom, 320. szám 1978. november 20., hétfő Ara: 1,50 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja
