Dunántúli Napló, 1978. november (35. évfolyam, 302-330. szám)

1978-11-03 / 304. szám

s ma Műszaki Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Közlekedési mérleg T íz esztendővel ezelőtt hagyta jóvá az országgyűlés a köz­lekedéspolitikai irányelve­ket. Világos volt a cél: elő­segíteni, hogy az évek során a közlekedés, minden területen, eredményesen járuljon hozzá a népgazdaság és a társadalom fejlődéséhez. A feladatok meg­határozása azt kívánta segíteni, hogy a közlekedési ágazatban helyes arányok alakuljanak ki. Az országgyűlés legutóbbi ülése országos méretekben te­kintette át az irányelvek meg­valósulásának helyzetét, mérle­get készítve arról, hogy mit ér­tünk el, illetve milyen feladatok állnak előttünk. Sok olyan cél­kitűzés valósult meg, mely egy évtizeddel ezelőtt talán túl bá­tornak tűnt. Elegendő csak utal­ni a vasúti közlekedés nagy re­konstrukciós programjára, vagy a közutak fejlesztésére, mely a hálózat bővítését, korszerűsíté­sét kívánta elősegíteni. Az elhatározások teljesülését az országos adatok igazolják. A korszerűsödő háromezer kilomé­teres vasúti főhálózaton össz­pontosul az utasforgalom és az áruszállítás nagy része. A közúti közlekedés gyorsított fejleszté­sének eredményeként kialakul­tak a korszerű közlekedésnek olyan keretei, melyek megfelel­nek népgazdaságunk fejlettsé­gi színvonalának, követelmé­nyeinek. Az országos úthálózat jelenleg eléri a harmincezer kilométert, ezen bonyolódik le az összforgalomnak több mint fele. A parlamenti vitában világo­san megfogalmazódott, hogy az eredmények, a fejlődés ellenére változatlanul jelentkeznek a közlekedés terén is olyan fe­szültségek, melyek csökkentése nélkül a további előrehaladás nem biztosítható. Elegendő ha csak a szállítás és rakodás terv­szerűbb, összehangoltabb el­végzésének fontosságára, a közlekedésben dolgozók szak­képzésének biztosítására, szo­ciálpolitikai igényeik kielégíté­sére, a tartalékok jobb kihasz­nálásának lehetőségeire, a szervezés biztositotta hatékony­ság növelésének szükségessé­gére utalunk, melyek mind fel­vetődtek az országgyűlés vitá­jában. Nem is olyan régen megyénk­ben is áttekintették a közleke­déspolitikai irányelvek érvénye­sülésének tapasztalatait, a to­vábbi tennivalókat. A közleke­dési ágazat megyei távlati cél­kitűzéseit és feladatait 1967- ben hagyta jóvá a párt megyei végrehajtó bizottsága, azt kö­vetően két ízben is napirendre tűzték a megvalósulás helyzetét. A legutóbbi értékelés arra mu­tatott rá, hogy megyénkben is a közlekedési ágazatban jelen­tős előrehaladás történt, de nem kevés még a megoldandó feladat. Mindezek igazolására ele­gendő ha csak a sokakat érin­tő és érdeklő közúti közlekedés megyei helyzetét nézzük meg közelebbről. Az elmúlt öt-hat esztendőben Baranya megyé­ben jelentősen fejlődött az út­hálózat, állapota az országos hálózatnak megfelelő. Sajátos­sága: a főútvonalak aránya alacsonyabb, az úthálózat sű­rűsége az átlagosnál nagyobb, a szállítás szempontjából az alsóbbrendű utak forgalma je­lentős. A jelzett időben a me­gyében az állami úthálózat tíz, a tanácsi utak hossza hetven százalékkal növekedett. A két­száz lakosnál nagyobb telepü­léseket bekötő utak építési programja befejeződött, 1966 és 1975 között 363 millió forint értékben 48 községi bekötő út épült 149 kilométer hosszúság­ban. Megkezdődött az útháló­zat fejlesztésének további részét képező összekötőút program megvalósítása. A tanácsok az elmúlt években évi átlagban ki- lencvenmillió forintot fordítot­tak utak korszerűsítésére és fel­újítására. Mindezek ellenére azt kell megállapítani, hogy a forgalom fejlődését nem lehetett az út­fejlesztéssel követni. Az utak szélesítése és megerősítése, a települések átkelési szakaszai­nak korszerűsítése bár sokat fejlődött, mégsem tekinthető ki­elégítőnek. Ez jelöli meg a leg­fontosabb megyei feladatokat a közúti közlekedésben. T ovábbra is jelentős fejlesz­tési, korszerűsítési munkák megvalósítására, szervezési feladatok ellátására kell számítani. Ezek tudják csak biztosítani megyénk úthálózatá­nak további fejlesztését a vá­rosok és települések általános rendezési és fejlesztési tervei­vel összhangban. Ennek egyik feltétele, hogy az átgondolt koncepció mellett megterem­tődjenek a forgalom fejlődése ütemét követő anyagi ráfordí­tások lehetőségei is. Az országgyűlés és a megyei mérlegkészítés tapasztalatai ar­ra irányítják a figyelmet, hogy a közlekedéspolitikai irányelvek további megvalósulása, a kívá­natos fejlesztés és előrehala­dás biztosítása azt követeli meg minden területen, hogy a szem­léletben és cselekvésben érvé­nyesüljön a közlekedés ügyének összefüggő rendszerként törté­nő kezelése, népgazdasági je­lentőségének tudatosulása. Ez segíthet át bennünket a gon­dokon és nehézségeken, melyek részleteiről és mindennapi meg­nyilvánulásairól tanácskozáso­kon, vitákon, a tömegtájékozta­tás legkülönbözőbb fórumain oly sokszor hallani. Mitzki Ervin A Ivov-kertvárosi lakótelepen az oktatási-nevelési központ óvoda-bölcsőde épülettömb szer­kezetét állitják össze a BÉV dolgozói Szokolai felv. Ülést tartott a Minisztertanács Lázár György tájékoztatója moszkvai tárgyalásairól Korszerű szociális létesítmény a DDGAZ-nál A háromszintes épületben üzemorvosi rendelő, melegítő- konyha, 200 személyes étterem Szorgalmason dolgoztak még tegnap délelőtt a kivitelezők a Dél-dunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat pécsi. Lég- szeszgyár utcai szolgáltatási üzemegységének új szociális épületében. Pedig a műszaki át­adásra már ma sor kerül... Égetően szükség volt a most elkészült szociális létesítményre. A szolgáltatási üzemegység 400 dolgozója eddig egy fabarakk­ban ebédelhetett, mely ezen túl a kultúrterem szerepét is be­töltötte. ~ Gyakran előfordult, hogy egy-egy társadalmi ren­dezvényen sok dolgozónak csak az udvaron jutott hely, mert egy. szerűen nem fértek be annyi­an, mint ahányon szerettek vol­na. Mielőtt az új épületbe el­mentünk, megnéztük a fizikai dolgozók öltözőjét, fürdőjét. El­szomorító volt a látvány. A fémszekrények olyan közel áll- npk egymáshoz, hogy itt vet­kőzni bizony csak nagyon ne­hezen lehet. A fürdő is már rég kinőtte magát, emellett elavult, és korszerűtlen is. Az új szociális épület alapo­zását 1976 augusztusában kezd­ték el. A vázszerkezetet IMS technológiával a Baranya me­gyei Építőipari Vállalat készí­tette, míg a többi munkát a Pécsi Építőipari Szövetkezet vál­lalta. A feszítettvázas, három- szintes épület földszintjén egy minden igényt kielégítő üzem­orvosi rendelő, melegítőkonyha és 200 személyes étterem ka­pott helyet. Érdemes megemlí­teni, hogy az orvosi rendelő ed­dig nagyon rossz körülmények között egy irodahelyiségben volt. Az első emeleten alakítottak ki egy gázipari oktatótermet, ahol elsősorban a rendszeres biztonságtechnikai képzést tart­ják majd. A korszerű oktatást keskenyfilmdia. és írásvetítő segíti. Ennek a szintnek a má­sik felén 150 személyes fürdőt, mosdót és öltözőt létesítettek. Az öltöző alapterülete megha­ladja a 170 négyzetmétert. A második emeleten kapott he­lyet az öt gázkazán, melyek kö­zül három a fűtést és meleg­víz-ellátást biztosítja, kettő pe­dig tartalék, valamint a négy 2,5 köbméteres melegviz-tároló. A másik részen az első eme­letivel megegyező nagyságú öl­tözőt, fürdőt és mosdót alakí­tottak ki. Az épület a SZÖVTERV tervei alapján ké­szült el, a beruházás költsége 13,2 millió forint. A műszaki átadásnak egyet­len nagy szépséghibája lesz: a szellőzőberendezéseket a FÜTÖBER csak fél év múlva tud­ja leszállítani, így ezek üzembe helyezésére csak akkor kerül sor. Ez azonban a központi fű­tést nem akadályozza. De saj­nos ezen kívül nagyon sok apró hiba becsúszott a munkába, amiért, nemcsak a kivitelezőt terheli a felelősség. Például né­hány vadonatúj ajtó már most a használat előtt szétesik és nem lehet becsukni. A hiány- pótlási munkáknál lesz mit ten­niük a Pécsi Építőipari Szövet­kezet dolgozóinak : . . R. N. A Kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: a Miniszterta­nács csütörtökön ülést tartott. A Minisztertanács elnöke tá­jékoztatta a kormányt Alek- szej Kosziginneh a Szovjet­unió Minisztertanácsa elnö­kével Moszkvában folytatott megbeszéléseiről. Beszámolt továbbá azokról a tárgyalá­sokról, amelyeket magyaror­szági látogatásuk alkalmával Piotr Jaroszewicz-csel, a Len­gyel Népköztársaság Minisz­tertanácsa elnökével, vala­mint Anker Jörgensennel, a Dán Királyság miniszterelnö­kével folytatott. A kormány a tájékoztatókat jóváhagyólag tudomásul vette. Marjai József, a Miniszter­tanács elnökhelyettese jelen­tést tett a Magyar—Csehszlo­vák Gazdasági és Műszaki- Tudományos Együttműködési Vegyes Bizottság ülésszaká­ról. A kormány elfogadta a jelentést és megbízta a Nem­zetközi Gazdasági Kapcsola­tok Bizottságát, hogy dolgoz­zon ki intézkedési tervet az ülésszakon elfogadott határo­zatok végrehajtására. A nehézipari miniszter je­lentést tett a petrolkémiai központi fejlesztési program, valamint az alumíniumipari központi fejlesztési program végrehajtásának helyzetéről. A Minisztertanács a jelentést jó­váhagyólag tudomásul vette. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette a mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszter jelentését a sütőipar fejlesztésére hozott határoza­tok végrehajtásáról. A pénzügyminiszter és a mun­kaügyi miniszter javaslatára a kormány döntött a vállalati jövedelem- és bérszabályozás rendszerében 1979. január 1- től életbe lépő módosításokról. A Minisztertanács megtár­gyalta és elfogadta az Or­szágos Vízügyi Hivatal elnö­kének előterjesztését az ipari üzemek vízgazdálkodásának szabályozásáról. A belügyminiszter jelentést tett a minisztérium, feladatai­nak ellátását segítő önkéntes társadalmi aktívák munkájá­ról. A kormány a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vet­te, egyben köszönetét és elis­merését fejezte ki mindazok­nak, akik önzetlen társadalmi munkájukkal részt vállalnak a közvagyon, a közbiztonság és az államhatár védelmében. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. 140 nap után Visszatértek az űrhajósok A moszkvai televízió közlése szerint csütörtö­kön 14.05 órakor Földet ért a világrekorder űrket­tős: Vlagyimir Kovaljonok és Alekszandr Ivancsen- kov. A földet érés színhe­lye Dzseskazgan városá­tól 180 kilométerre délke­letre volt. A két űrhajós 140 napot töltött a vi­lágűrben a Szojuz—31 űrhajóval, a Szojuz 29-es és 31-es űrhajóval, illet­ve a Szaljut—6 űrállo­mással. Az SZKP Központi Bi­zottsága, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége és a Minisztertanács köszönetét mond mindazoknak, akik ennek a világraszóló je­lentőségű tudományos sikernek előkészítésében és megvalósításában részt vettek, további sikereket kíván nekik. Kádár János fogadta a francia nagykövetet Kádár János Franciaországba látogat Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csütörtökön fogadta Raymond Bressiert, a Francia Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. A látogatást a nagykövet kérte. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja Valéry Giscard d’Estaing-nek, a Francia Köz­társaság elnökének meghívására a közeljövőben hivatalos lá­togatást tesz Franciaországban. Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXV. évfolyam, 304. szám 1978. november 3., péntek Ára: 80 fillér

Next

/
Thumbnails
Contents