Dunántúli Napló, 1978. november (35. évfolyam, 302-330. szám)

1978-11-15 / 315. szám

1978. november 15., szerda Dunántúlt napló 3 Megsüllyedt konyhák Szeptembertől két pécsi iskola 540 tanulójának, 80 tanárának és technikai dolgozójának nem főz­nek az iskolai konyhán, nem terítenek az iskolai étkezdében. Másutt kell étkezniük. Ez napi több órás időkiesést jelent gye­reknek, felnőttnek egy­aránt. o Az Acsády úti általános iskola konyháján és két kiszolgálóhelyiségén mély árok húzódik végig au­gusztus óta. A 12 éve át­adott iskola konyhaépü­lete 5 éve roskadt meg először. Akkor kijavították. Tavaly ősszel ismét meg­süllyedt az épületrész, 'megrepedeztek a válasz­falak, megroggyant a ké­mény. A statikai szakvé­lemény szerint mozog az épületrész, és a süllye­dés oka: eltörtek a vízve­zetékek, tömörödött a fel­töltés. A városi tanács műve­lődési osztálya felkérte az UNIBER-t a helyreállítási munkák lebonyolítására. A Pécsi Tervező Vállalat fia­taljai ingyen vállalták a kivitelezési munkák terve­zését és a tervezői mű­vezetést, ígéretük szerint november 18-ig átadják a teljes dokumentációt. Az UNIBER időben elkezdett kivitelezőt keresni, de majd egy tucat felkérésre egyértelmű választ kapott: nem vállaljuk. A tizenket­tediknek megkeresett Pé­csi Építő és Tatarozó Vállalat végre igent mon­dott. ígérik: november 14- én felvonulnak, a kivitele­zési tervek birtokában két hónapos munkával helyre­állítják a konyhát. Az is­kola épületén kívül levő csatornákat még a nyár folyamán — soron kívül — helyreállította a Pécsi Vízmű, míg a konyha bel­ső feltárását a Dunántúli Talajjavító és Talajvédel­mi Vállalat Végezte el. Q A Pécsi Komarov Gim­názium és Szakközépisko­la 470 tanulójából 340 menzás. Szeptembertől 400 személyre főztek volna a gimnázium konyháján, ha ... most valamennyien a Ságvári étteremben ebé­delnek. Tizenegy éve adták ót az iskolát, két és fél éve jelentek meg az első re­pedések a konyhaépület válaszfalain és kéményén. Tavaly ősszel elvégeztet­ték a statikai felmérést, melynek idén márciusban kézhez kapott jegyzőkönyve szerint az épület nem élet- veszélyes, csak a külső járda alatt levő talajt kell cserélni és a járdát rend­behozni. A nyáron kicse­réltették a konyhai gáz­tűzhelyet és a bojlert. Ek­kor érte őket hidegzu­hanyként a szakvélemény, a berendezés nem üze­meltethető a kémény mi­att. Intézkedés intézke­dést követett, de hiába, a repedezett falú konyhá­ban nem főzhetnek, míg a belső helyreállítást nem végeztetik el. A Pécsi Építő és Tata­rozó Vállalat ennek hely­reállítását is vállalta, de csak a kiviteli tervek bir­tokában. Azokat most ké­szíti a PTV, ígéretük sze­rint november végére át­adják a kivitelezőnek. * Elgondolkoztató, hogy két aránylag új oktatási intézményünk ilyen gon­dokkal küzd. Murányi László Három és fél esztendő számvetése A munka tervszerűvé vált Beszélgetés a második országos pincekonferencia előtt A „P" területi víznyerőn Ivóvíz Pécsnek Automatikus figyelölünc jelzi a gyengébb hozamot C sütörtökön és pénte­ken másodszor ren­deznek Pécsett országos konferenciát a városi pin­cerendszerekről. Az elsőt három és fél esztendeje — 1975 áprilisában — tartották, alig fél eszten­dővel azután, hogy létre­hozták a Pécs és Eger pincebroplémáinak megol­dását koordináló tárcakö­zi bizottságot, s köztudo­mású lett, hogy a termé­szeti csapással sújtott vá­rosokat a népgazdaság jelentős anyagi támoga­tásban részesíti. Az ^első konferencia idején még az akkori rendkívül ne­héz helyzetből való mielőbbi kilábalás volt a legfontosabb — ez határozta meg a szé­leskörű eszmecsere alaphang­ját. A segítőkészséget jelezte az a sok kutatási, megszün­tetési és mege'rősítési mód­szer, amit az ország minden, részéből összegyűlt szakembe­rek ajánlottak. Ezek közül so­kat hasznosítottak, de sokat el kellett vetni, ami viszont sem­mit sem von le az akkori se- gíteniakarás értékéből. A má­sodik konferencia teljesen más alaphelyzetben ül össze: Óvá­rosok már elhárították a leg­súlyosabb károkat, a veszély- helyzet megszűnt, a korábban mindennapos útleszakadások- ról, pinceomlásokról márhosz- szú ideje nem hallunk, a mun­ka megfontoltan tervszerűvé vált, ami roppant nagy ered­mény még akkor is, ha időn­ként kisebb-nagyobb döcce- nők vannak. A holnap összeülő konfe­rencia tehát már eredmények­ről adhat számot és azok tük­rében vizsgálhatja a további feladatokat. A konferencia előtt beszélgettünk Lovas At­tila városi közlekedési főmér­nökkel és Schreiner Jánossal, a Pécs-baranyai Beruházási Vállalat mélyépítési osztály- vezetőjével. — Az első konferenciát köz­vetlenül a tárcaközi bizottság megalakulása után szervezték. Miért és mit vártak tőle? Lovas Attila: — Fontos volt, hogy város- politikai szempontból feldob­ja a témát, s hogy egyálta­lán napirenden legyen a té­ma, a pincékkel foglalkozók pedig lássák, hogy végre fon­tos lett az ügy és lássunk hozzá műszaki és egyéb vo­natkozásban a megoldáshoz. Hiszen akkor már a pénz is látszott. — Schreiner János: — A problémák már előtte is ismertek voltak, d szűkös anyagi lehetőségekből azon­ban inkább csak a próbálko­zásokra • futotta. A konferen­ciától vártuk — most máraz állami támogatás ismeretében — a gyakorlati megoldásra vonatkozó útmutatást. — Hogyan hasznosultak a konlerencián elhangzottak? Schreiner János: — Beindult Pécs építés- földtani térképezése, megtör­tént a pincékkel összefüggő kérdések jogi szabályozása, eredményes tervpályázat zaj­lott le pincetömedékelési és megerősítési eljárásokra ... — Miben jutottunk előbbre és miben nem? Lovas Attila: — Igen sokat vártunk az ajánlott kutatási módszerek­től, hiszen az ún. roncsolás- mentes pince- és üregkutatás rendkívül fontos a probléma végleges megoldása végett. Kiderült, hogy az ismert geofizi­kai módszerekkel semmire sem megyünk. Most az infra­vörös geotermikus mérésektől várunk eredményt. Ha ez csak húsz százalékos lesz, akkor is érdemes a módszert alkal­mazni. A történeti beépített­ség, a telekviszonyok pincére utaló adatai utáni levéltári kutatás csekély eredménnyel járt eddig, de amit hozott, az máshonnan nem derülhetett volna ki. A geodéziai felmé­rések igen értékes alaptérké­pet adnak a munkák tervezé­séhez. Szinte átütő sikernek könyvelhetjük el azt, ami a megszüntetések és megerősíté­sek terén történt. A korábbi drága, munkaigényes, a kör­nyezet károsításával fenyegető módszerek helyett új, termelé­keny módszereket alkalmazunk, amelyekhez megfelelő géplán­cok állnak rendelkezésre. A megerősítésre kerülő pincék­nél minden esetben építészeti tervezés is van, hogy hasz­nosításra alkalmasan készül­jenek el. Sajnálatos azonban, hogy az újrahasznosításban még mindig nem jutottunk előbbre, s többségében in­kább a hasznosítás előkészü­letei folynak. A közműveket il­letően eljutottunk odáig, hogy a komplex rekonstrukció gon­dolatát mindenki elfogadta és annak érdekében tevékenyke­dik. Van ehhez tervező, aki ha lassan is, de szállítja a ter­veket és van kivitelezőnk is, aki ha lassan, nehezen dol­gozik is, a körülmények' mi­att, de jól csinálja a dolgát. Schreiner János: — Az első konferencia ve­tette fel a komplexicitás gon­dolatát, azaz hogy a pince­problémákat csak a közművek­kel és az utakkal együtt le­het megoldani. Ma már en­nek jegyében folynak a mun­kák és egyre inkább ez az elv érvényesül. Egyre több fi­gyelmet tudunk fordítani a pinceproblémákat kiváltó okok­ra is. A konferencia hívta fel először a figyelmet arra, hogy az akkoriban alkalmazott tö­medékelési módszerek meg­változtatják a talajvíz áram­lási viszonyait, a talaj ter­helési viszonyait. A ma tö­megesen alkalmazott módsze­rek pl. a habarcstömedéke­lés, nem járnak ilyen veszé­lyekkel. — Voltak-e tévutak? Schreiner János: — Sokan hittek a másutt eredményesen alkalmazható geofizikai kutató módszerek sikerében. A gyakorlatban azonban egyiket sem lehetett sikerre vinni. Jónak, gépesít- hetőnek, tömegesen alkal- mazhatónak ígérkezett a gáz- pernyebetonos tömedékelés. A korábban építkezéseknél elő­szeretettel alkalmazott bauxit­beton és salakbeton gyors el­öregedése azonban óvatos­ságra intett, s mivel nem tud­juk, hogy ez az anyag hosz- szabb távon hogyan viselke­dik ezen az alkalmazási te­rületen, az ÉVM elrendetle az alkalmazás engedélyezési eljá­rást. A vizsgálatok eléggé hosszadalmasak, ezért előfor­dulhat, hogy a módszer al­kalmazási területe erősen le­szűkül, mire az engedély meg­születik. — Mit várhatunk a holnap kezdődő második pincekon- lerenciától? Lovas Attila: — Az eddigi tevékenység összegezését, s hogy a to­vábbhaladás irányát meghatá­rozza a hétköznapok színvona­las munkáját illetően. Schreiner János: — Annak értékelését, hogy az előző konferencián aján­lott eljárások, elgondolások hogyan váltak be, hogyan be­folyásolták a gyakorlati mun­kát. A megerősítést és töme­dékelést illetően új módsze­rekre nem számíthatunk, hi­szen a tavaly lezajlott terv- pályázat nagyon sok újdonsá­got hozott felszínre, s ezek némelyike még mindig kipró­bálásra vár. Nagyon kíván­csiak vagyunk azonban arra, hogy kapunk-e új ajánlást roncsolásmentes kutatási mód­szerekre. Nekünk ez változat­lanul nagyon fontos. Hársfai István A pellérdi vízmű gépháza Szerencsés nyarunk volt: a pécsi csapokból mindig folyt a víz. Nem tudjuk, hányán és mit tettek ezért. Például... a pel­lérdi, vagy ahogy Dömötör Jó­zsef telepvezető kijavít, a „P” területi vízműtelepen huszonha­ton dolgoznak. — Legtöbb üzemzavart a meghibásodott búvárszivattyú vagy automatika, a beszakadó homokszűrő, a villámcsapás okozza. Egy-egy villám több ku­tat is megbéníthat. Most már automatikus figyelőlánc jelzi a leállást, a gyengébb hozamot, és azonnal tudjuk, melyikhez indítsuk a szerelőt. Együtt megyünk ellenőrző körútra mezei utakon, zsombé- kos, erdős-bokros, elhagyott vi­dékeken. Jobbról, balról drót­kerítés mögött kis épületek. Amelyik már nem ad vizet, meghagyták figyelőkútnak. Pon­tosan mutatja, mennyi a víz­készlet 10—40 méter közötti mélységben, mennyit süllyedt, esetleg csapadékosabb idő után mennyit emelkedik a víz- szint. A P-49-es kútnál Réti Ödön lakatos irányításával az öttagú szerelő-karbantartó brigád autós-daru segítségével az ud­varon heverő, tönkrement víz­szállító csövek helyére újat sze­rel. A cső alján, 35 méteres mélységben a kút lelke, az olasz búvárszivattyú, a felső csőtagot rögzítik az alatta levő­re, leengedik, rögzítik a kútfe­jet, a vízszállító csövet összekö­tik a külső csőhálózattal, a ká­belokat bekötik az elosztódo­bozba. A védőautomatikát dél­után köti be a műszerészcso­port. A kútnak nyolc éve még -1300, most csak 460 liter a per­cenkénti hozama. A P—3-as és 42-es kút szivattyúcseréje vár még a brigádra. Gyalog, ke­rékpárral, néha terepjáró gép­kocsival indulnak ellenőrizni, karbantartani, javítani a Kert­város, Keszü, Pellérd, cserkúti vasútállomás és a Kovócstelep közötti területen. A telephely gépházában két nagy és három kis villanymotor a hozzájuk csatlakozó szivaty- tyúkkal. Az igényeknek megfe­lelően egy, esetleg kettő zúg közülük egyszerre, a többi biz­tonsági tartalék. A keleti, nyu­gati és északnyugati kutak vi­ze a tározóból ezek nélkül nem áramolhatna a városba. Az egyik kis SEVER elromlott, Ro- posa István vezetőgépész le­szereli a talapzatáról, hogy ja­vítóba vihessék az egy tonnás villanymotort. Az automatiko- műszerész csoport vezetője, Fo- bon Imre egy félvezetős kút ve­zérlőautomatika műszeres be­mérését végzi. Ez az egyik újí­tásuk. A búvárszivattyú próba­teremben Piskó Zoltán a javítás és a műszeres bemérések után négy órán keresztül üzemszerű körülmények között dolgoztatja a keze alól kikerülő búvárszi­vattyúkat. A diszpécserhelyiségben Rc- posa István mutatja az ese­ménynaplót. Hajnali egy óra­kor a tározóban 4100 köbméteF víz volt és 6,8 atmoszféra nyo­máson 500 köbméter/óra meny- nyiségel adtak. Délelőtt 11 órósi adatok: tartalék 4200, kiadvo 910 köbméter — reggel héttőt folyamatosan — ha kell 1500-at is adhatnak. Az üzemelő kutak összhozama 800 köbméter órán­ként. A vezérlőtáblán a hár­mas kút műszermutatója kilen­dül és beáll a normál ütemet jelző szintre. — Gyorsak voltak, már dol­gozik is a_ hármas. Ma 18— 20 000 köbméter vizet kap tő­lünk a város, a legtöbb 23 000 köbméter volt — mondja Dömö­tör József telepvezető. Murányi László Kulturáltabb, színvonalasabb vendéglátás Berek falatozó Lvov-Kertvárosban Magasabb osztályba láp a Százéves Bezárták a szigeti várni italboltot A Ivov-kertvárosi új ABC- áruház és a Diana téri piac együttesen, végzetes csapást mért a mohácsi Dunavölgye tsz által működtetett zöld­séges boltra. Fenntartása egyre kevésbé volt kifizető­dő, s végül — közel két hó­napja — be is kellett zár­ni. A városrész bevásárló központjában levő üzlethá­zat a Baranya megyei Ven­déglátó Vállalat vette át, hogy ott a Makári Falato­zóval egyező profilú fala­tozót nyisson, amit az ott levő utca után Berek névre keresztelnek. A 190 négyzetméter alap- területű épület arra alkal­matlan, hogy ott a város­rész eddig megoldatlan köz- étkeztetését rendezzék, a falatozóval azonban — bi­zonyos fogyasztói igények ki- -elégítése révén — némileg enyhíthetik a gondot. Első­sorban grill-jellegű húséte­leket, gastrofol- és hideg- konyhai készítményeket áru­sítanak majd a falatozóban, ahol vasár- és ünnepnapo­kon tejet és kenyeret is vá­sárolhatnak majd a kertvá­rosiak. Nyáron ernyőkkel el­látott kiülő teraszt állítanak fel. Az új falatozót a vál­lalat szakemberei tervezik — befejező konyhát, moso­gatóhelyiséget és raktárt, valamint wc-csoportot kell kialakítani — és a kivitele­zés is saját vállalkozásban történik. A Berek Falatozó nyitását az év végére ter­vezik. Néhány napja bezárták a Kórház téren a Százéves italboltot, amely teljes fel­újítás utón másodosztályú borozóként — régi, a szó jobbik értelmében vett kocs­maként nyílik meg novem­ber végén. A felújítás so­rán az épület műemléki jel­legével összhangban levő belső berendezést kap a helyiség, ahol még kár­mentő is lesz. A megújuló Százévesben — amely a magasabb osztályba > sorolás révén jellegében is meg­változik — Pécs és környé­ke jellegzetes borait kínál­ják majd, ételnemű gya­nánt pedig füstölt árukat — sonkát, kolbászt, stifoldert, disznósajtot stb. —fogyaszt­hatnak a vendégek. Október 31-én bezárták a hivatalosan Szigeti vám ital­boltnak nevezett, ám a nép­nyelv által egész másként titulált egységet, amely az itteni közlekedési csomó­pont rendezésének útjában állt. Az italbolt korábban bejelentett megszüntetése kapcsán a városban elter­jedt a híre, hogy a Ven­déglátó Vállalat átveszi a közeli gyógyszertárt, s ott alakít ki új italboltot. Nos, a vállalatnál közölték: ilyes­miről nincs szó. Olyannyira nincs, hogy az Olimpia III. osztályú egységének átalakí­tásával olyan vendéglátó helyet alakítanak ki,” amely kulturáltabb színvonalon veszi át a megszűnő italbolt szolgáltatásait. Egyik érde­kes újdonság: az Olimpiá­nak ez a részlege sörtankot kapott, amelyből állandóan friss szalonsört csapolnak. És még egy italbolt-hír: tervezi a Vendéglátó Válla­lat, hogy a jövő év végére az Alkotmány utcai Pajtás italboltot megszünteti, s a helyén olyan cukrászdát ala­kítanak ki, amely friss kelt­tészták állandó és széles vá­lasztékával hoz .új színt a pécsi cukrászdák sorába. Ugyanitt a nyári hónapok­ban helyben főzött fagylal­tot árusítanak majd. H. I.

Next

/
Thumbnails
Contents