Dunántúli Napló, 1978. november (35. évfolyam, 302-330. szám)
1978-11-15 / 315. szám
1978. november 15., szerda Dunántúlt napló 3 Megsüllyedt konyhák Szeptembertől két pécsi iskola 540 tanulójának, 80 tanárának és technikai dolgozójának nem főznek az iskolai konyhán, nem terítenek az iskolai étkezdében. Másutt kell étkezniük. Ez napi több órás időkiesést jelent gyereknek, felnőttnek egyaránt. o Az Acsády úti általános iskola konyháján és két kiszolgálóhelyiségén mély árok húzódik végig augusztus óta. A 12 éve átadott iskola konyhaépülete 5 éve roskadt meg először. Akkor kijavították. Tavaly ősszel ismét megsüllyedt az épületrész, 'megrepedeztek a válaszfalak, megroggyant a kémény. A statikai szakvélemény szerint mozog az épületrész, és a süllyedés oka: eltörtek a vízvezetékek, tömörödött a feltöltés. A városi tanács művelődési osztálya felkérte az UNIBER-t a helyreállítási munkák lebonyolítására. A Pécsi Tervező Vállalat fiataljai ingyen vállalták a kivitelezési munkák tervezését és a tervezői művezetést, ígéretük szerint november 18-ig átadják a teljes dokumentációt. Az UNIBER időben elkezdett kivitelezőt keresni, de majd egy tucat felkérésre egyértelmű választ kapott: nem vállaljuk. A tizenkettediknek megkeresett Pécsi Építő és Tatarozó Vállalat végre igent mondott. ígérik: november 14- én felvonulnak, a kivitelezési tervek birtokában két hónapos munkával helyreállítják a konyhát. Az iskola épületén kívül levő csatornákat még a nyár folyamán — soron kívül — helyreállította a Pécsi Vízmű, míg a konyha belső feltárását a Dunántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat Végezte el. Q A Pécsi Komarov Gimnázium és Szakközépiskola 470 tanulójából 340 menzás. Szeptembertől 400 személyre főztek volna a gimnázium konyháján, ha ... most valamennyien a Ságvári étteremben ebédelnek. Tizenegy éve adták ót az iskolát, két és fél éve jelentek meg az első repedések a konyhaépület válaszfalain és kéményén. Tavaly ősszel elvégeztették a statikai felmérést, melynek idén márciusban kézhez kapott jegyzőkönyve szerint az épület nem élet- veszélyes, csak a külső járda alatt levő talajt kell cserélni és a járdát rendbehozni. A nyáron kicseréltették a konyhai gáztűzhelyet és a bojlert. Ekkor érte őket hidegzuhanyként a szakvélemény, a berendezés nem üzemeltethető a kémény miatt. Intézkedés intézkedést követett, de hiába, a repedezett falú konyhában nem főzhetnek, míg a belső helyreállítást nem végeztetik el. A Pécsi Építő és Tatarozó Vállalat ennek helyreállítását is vállalta, de csak a kiviteli tervek birtokában. Azokat most készíti a PTV, ígéretük szerint november végére átadják a kivitelezőnek. * Elgondolkoztató, hogy két aránylag új oktatási intézményünk ilyen gondokkal küzd. Murányi László Három és fél esztendő számvetése A munka tervszerűvé vált Beszélgetés a második országos pincekonferencia előtt A „P" területi víznyerőn Ivóvíz Pécsnek Automatikus figyelölünc jelzi a gyengébb hozamot C sütörtökön és pénteken másodszor rendeznek Pécsett országos konferenciát a városi pincerendszerekről. Az elsőt három és fél esztendeje — 1975 áprilisában — tartották, alig fél esztendővel azután, hogy létrehozták a Pécs és Eger pincebroplémáinak megoldását koordináló tárcaközi bizottságot, s köztudomású lett, hogy a természeti csapással sújtott városokat a népgazdaság jelentős anyagi támogatásban részesíti. Az ^első konferencia idején még az akkori rendkívül nehéz helyzetből való mielőbbi kilábalás volt a legfontosabb — ez határozta meg a széleskörű eszmecsere alaphangját. A segítőkészséget jelezte az a sok kutatási, megszüntetési és mege'rősítési módszer, amit az ország minden, részéből összegyűlt szakemberek ajánlottak. Ezek közül sokat hasznosítottak, de sokat el kellett vetni, ami viszont semmit sem von le az akkori se- gíteniakarás értékéből. A második konferencia teljesen más alaphelyzetben ül össze: Óvárosok már elhárították a legsúlyosabb károkat, a veszély- helyzet megszűnt, a korábban mindennapos útleszakadások- ról, pinceomlásokról márhosz- szú ideje nem hallunk, a munka megfontoltan tervszerűvé vált, ami roppant nagy eredmény még akkor is, ha időnként kisebb-nagyobb döcce- nők vannak. A holnap összeülő konferencia tehát már eredményekről adhat számot és azok tükrében vizsgálhatja a további feladatokat. A konferencia előtt beszélgettünk Lovas Attila városi közlekedési főmérnökkel és Schreiner Jánossal, a Pécs-baranyai Beruházási Vállalat mélyépítési osztály- vezetőjével. — Az első konferenciát közvetlenül a tárcaközi bizottság megalakulása után szervezték. Miért és mit vártak tőle? Lovas Attila: — Fontos volt, hogy város- politikai szempontból feldobja a témát, s hogy egyáltalán napirenden legyen a téma, a pincékkel foglalkozók pedig lássák, hogy végre fontos lett az ügy és lássunk hozzá műszaki és egyéb vonatkozásban a megoldáshoz. Hiszen akkor már a pénz is látszott. — Schreiner János: — A problémák már előtte is ismertek voltak, d szűkös anyagi lehetőségekből azonban inkább csak a próbálkozásokra • futotta. A konferenciától vártuk — most máraz állami támogatás ismeretében — a gyakorlati megoldásra vonatkozó útmutatást. — Hogyan hasznosultak a konlerencián elhangzottak? Schreiner János: — Beindult Pécs építés- földtani térképezése, megtörtént a pincékkel összefüggő kérdések jogi szabályozása, eredményes tervpályázat zajlott le pincetömedékelési és megerősítési eljárásokra ... — Miben jutottunk előbbre és miben nem? Lovas Attila: — Igen sokat vártunk az ajánlott kutatási módszerektől, hiszen az ún. roncsolás- mentes pince- és üregkutatás rendkívül fontos a probléma végleges megoldása végett. Kiderült, hogy az ismert geofizikai módszerekkel semmire sem megyünk. Most az infravörös geotermikus mérésektől várunk eredményt. Ha ez csak húsz százalékos lesz, akkor is érdemes a módszert alkalmazni. A történeti beépítettség, a telekviszonyok pincére utaló adatai utáni levéltári kutatás csekély eredménnyel járt eddig, de amit hozott, az máshonnan nem derülhetett volna ki. A geodéziai felmérések igen értékes alaptérképet adnak a munkák tervezéséhez. Szinte átütő sikernek könyvelhetjük el azt, ami a megszüntetések és megerősítések terén történt. A korábbi drága, munkaigényes, a környezet károsításával fenyegető módszerek helyett új, termelékeny módszereket alkalmazunk, amelyekhez megfelelő gépláncok állnak rendelkezésre. A megerősítésre kerülő pincéknél minden esetben építészeti tervezés is van, hogy hasznosításra alkalmasan készüljenek el. Sajnálatos azonban, hogy az újrahasznosításban még mindig nem jutottunk előbbre, s többségében inkább a hasznosítás előkészületei folynak. A közműveket illetően eljutottunk odáig, hogy a komplex rekonstrukció gondolatát mindenki elfogadta és annak érdekében tevékenykedik. Van ehhez tervező, aki ha lassan is, de szállítja a terveket és van kivitelezőnk is, aki ha lassan, nehezen dolgozik is, a körülmények' miatt, de jól csinálja a dolgát. Schreiner János: — Az első konferencia vetette fel a komplexicitás gondolatát, azaz hogy a pinceproblémákat csak a közművekkel és az utakkal együtt lehet megoldani. Ma már ennek jegyében folynak a munkák és egyre inkább ez az elv érvényesül. Egyre több figyelmet tudunk fordítani a pinceproblémákat kiváltó okokra is. A konferencia hívta fel először a figyelmet arra, hogy az akkoriban alkalmazott tömedékelési módszerek megváltoztatják a talajvíz áramlási viszonyait, a talaj terhelési viszonyait. A ma tömegesen alkalmazott módszerek pl. a habarcstömedékelés, nem járnak ilyen veszélyekkel. — Voltak-e tévutak? Schreiner János: — Sokan hittek a másutt eredményesen alkalmazható geofizikai kutató módszerek sikerében. A gyakorlatban azonban egyiket sem lehetett sikerre vinni. Jónak, gépesít- hetőnek, tömegesen alkal- mazhatónak ígérkezett a gáz- pernyebetonos tömedékelés. A korábban építkezéseknél előszeretettel alkalmazott bauxitbeton és salakbeton gyors elöregedése azonban óvatosságra intett, s mivel nem tudjuk, hogy ez az anyag hosz- szabb távon hogyan viselkedik ezen az alkalmazási területen, az ÉVM elrendetle az alkalmazás engedélyezési eljárást. A vizsgálatok eléggé hosszadalmasak, ezért előfordulhat, hogy a módszer alkalmazási területe erősen leszűkül, mire az engedély megszületik. — Mit várhatunk a holnap kezdődő második pincekon- lerenciától? Lovas Attila: — Az eddigi tevékenység összegezését, s hogy a továbbhaladás irányát meghatározza a hétköznapok színvonalas munkáját illetően. Schreiner János: — Annak értékelését, hogy az előző konferencián ajánlott eljárások, elgondolások hogyan váltak be, hogyan befolyásolták a gyakorlati munkát. A megerősítést és tömedékelést illetően új módszerekre nem számíthatunk, hiszen a tavaly lezajlott terv- pályázat nagyon sok újdonságot hozott felszínre, s ezek némelyike még mindig kipróbálásra vár. Nagyon kíváncsiak vagyunk azonban arra, hogy kapunk-e új ajánlást roncsolásmentes kutatási módszerekre. Nekünk ez változatlanul nagyon fontos. Hársfai István A pellérdi vízmű gépháza Szerencsés nyarunk volt: a pécsi csapokból mindig folyt a víz. Nem tudjuk, hányán és mit tettek ezért. Például... a pellérdi, vagy ahogy Dömötör József telepvezető kijavít, a „P” területi vízműtelepen huszonhaton dolgoznak. — Legtöbb üzemzavart a meghibásodott búvárszivattyú vagy automatika, a beszakadó homokszűrő, a villámcsapás okozza. Egy-egy villám több kutat is megbéníthat. Most már automatikus figyelőlánc jelzi a leállást, a gyengébb hozamot, és azonnal tudjuk, melyikhez indítsuk a szerelőt. Együtt megyünk ellenőrző körútra mezei utakon, zsombé- kos, erdős-bokros, elhagyott vidékeken. Jobbról, balról drótkerítés mögött kis épületek. Amelyik már nem ad vizet, meghagyták figyelőkútnak. Pontosan mutatja, mennyi a vízkészlet 10—40 méter közötti mélységben, mennyit süllyedt, esetleg csapadékosabb idő után mennyit emelkedik a víz- szint. A P-49-es kútnál Réti Ödön lakatos irányításával az öttagú szerelő-karbantartó brigád autós-daru segítségével az udvaron heverő, tönkrement vízszállító csövek helyére újat szerel. A cső alján, 35 méteres mélységben a kút lelke, az olasz búvárszivattyú, a felső csőtagot rögzítik az alatta levőre, leengedik, rögzítik a kútfejet, a vízszállító csövet összekötik a külső csőhálózattal, a kábelokat bekötik az elosztódobozba. A védőautomatikát délután köti be a műszerészcsoport. A kútnak nyolc éve még -1300, most csak 460 liter a percenkénti hozama. A P—3-as és 42-es kút szivattyúcseréje vár még a brigádra. Gyalog, kerékpárral, néha terepjáró gépkocsival indulnak ellenőrizni, karbantartani, javítani a Kertváros, Keszü, Pellérd, cserkúti vasútállomás és a Kovócstelep közötti területen. A telephely gépházában két nagy és három kis villanymotor a hozzájuk csatlakozó szivaty- tyúkkal. Az igényeknek megfelelően egy, esetleg kettő zúg közülük egyszerre, a többi biztonsági tartalék. A keleti, nyugati és északnyugati kutak vize a tározóból ezek nélkül nem áramolhatna a városba. Az egyik kis SEVER elromlott, Ro- posa István vezetőgépész leszereli a talapzatáról, hogy javítóba vihessék az egy tonnás villanymotort. Az automatiko- műszerész csoport vezetője, Fo- bon Imre egy félvezetős kút vezérlőautomatika műszeres bemérését végzi. Ez az egyik újításuk. A búvárszivattyú próbateremben Piskó Zoltán a javítás és a műszeres bemérések után négy órán keresztül üzemszerű körülmények között dolgoztatja a keze alól kikerülő búvárszivattyúkat. A diszpécserhelyiségben Rc- posa István mutatja az eseménynaplót. Hajnali egy órakor a tározóban 4100 köbméteF víz volt és 6,8 atmoszféra nyomáson 500 köbméter/óra meny- nyiségel adtak. Délelőtt 11 órósi adatok: tartalék 4200, kiadvo 910 köbméter — reggel héttőt folyamatosan — ha kell 1500-at is adhatnak. Az üzemelő kutak összhozama 800 köbméter óránként. A vezérlőtáblán a hármas kút műszermutatója kilendül és beáll a normál ütemet jelző szintre. — Gyorsak voltak, már dolgozik is a_ hármas. Ma 18— 20 000 köbméter vizet kap tőlünk a város, a legtöbb 23 000 köbméter volt — mondja Dömötör József telepvezető. Murányi László Kulturáltabb, színvonalasabb vendéglátás Berek falatozó Lvov-Kertvárosban Magasabb osztályba láp a Százéves Bezárták a szigeti várni italboltot A Ivov-kertvárosi új ABC- áruház és a Diana téri piac együttesen, végzetes csapást mért a mohácsi Dunavölgye tsz által működtetett zöldséges boltra. Fenntartása egyre kevésbé volt kifizetődő, s végül — közel két hónapja — be is kellett zárni. A városrész bevásárló központjában levő üzletházat a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat vette át, hogy ott a Makári Falatozóval egyező profilú falatozót nyisson, amit az ott levő utca után Berek névre keresztelnek. A 190 négyzetméter alap- területű épület arra alkalmatlan, hogy ott a városrész eddig megoldatlan köz- étkeztetését rendezzék, a falatozóval azonban — bizonyos fogyasztói igények ki- -elégítése révén — némileg enyhíthetik a gondot. Elsősorban grill-jellegű húsételeket, gastrofol- és hideg- konyhai készítményeket árusítanak majd a falatozóban, ahol vasár- és ünnepnapokon tejet és kenyeret is vásárolhatnak majd a kertvárosiak. Nyáron ernyőkkel ellátott kiülő teraszt állítanak fel. Az új falatozót a vállalat szakemberei tervezik — befejező konyhát, mosogatóhelyiséget és raktárt, valamint wc-csoportot kell kialakítani — és a kivitelezés is saját vállalkozásban történik. A Berek Falatozó nyitását az év végére tervezik. Néhány napja bezárták a Kórház téren a Százéves italboltot, amely teljes felújítás utón másodosztályú borozóként — régi, a szó jobbik értelmében vett kocsmaként nyílik meg november végén. A felújítás során az épület műemléki jellegével összhangban levő belső berendezést kap a helyiség, ahol még kármentő is lesz. A megújuló Százévesben — amely a magasabb osztályba > sorolás révén jellegében is megváltozik — Pécs és környéke jellegzetes borait kínálják majd, ételnemű gyanánt pedig füstölt árukat — sonkát, kolbászt, stifoldert, disznósajtot stb. —fogyaszthatnak a vendégek. Október 31-én bezárták a hivatalosan Szigeti vám italboltnak nevezett, ám a népnyelv által egész másként titulált egységet, amely az itteni közlekedési csomópont rendezésének útjában állt. Az italbolt korábban bejelentett megszüntetése kapcsán a városban elterjedt a híre, hogy a Vendéglátó Vállalat átveszi a közeli gyógyszertárt, s ott alakít ki új italboltot. Nos, a vállalatnál közölték: ilyesmiről nincs szó. Olyannyira nincs, hogy az Olimpia III. osztályú egységének átalakításával olyan vendéglátó helyet alakítanak ki,” amely kulturáltabb színvonalon veszi át a megszűnő italbolt szolgáltatásait. Egyik érdekes újdonság: az Olimpiának ez a részlege sörtankot kapott, amelyből állandóan friss szalonsört csapolnak. És még egy italbolt-hír: tervezi a Vendéglátó Vállalat, hogy a jövő év végére az Alkotmány utcai Pajtás italboltot megszünteti, s a helyén olyan cukrászdát alakítanak ki, amely friss kelttészták állandó és széles választékával hoz .új színt a pécsi cukrászdák sorába. Ugyanitt a nyári hónapokban helyben főzött fagylaltot árusítanak majd. H. I.
