Dunántúli Napló, 1978. november (35. évfolyam, 302-330. szám)

1978-11-14 / 314. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXV. évfolyam, 314. szám 1978. november 14., kedd Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A világ egyharmada érdekében Losonczi Pál és Lázár György fogadta a japán külügyminisztert A külügyminiszterek megvizsgálták a kapcsolatok továbbfejlesztésének lehetőségeit Őszi mélyszántás az újpetrei tsz-ben Vágják a kukoricát Még mindig magas a nedvességtartalom B izonyára nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi köz­vélemény érdeklődését is felkelti az a tanácsko­zás, mely ma kezdődik Bu­dapesten. A Nemzetközi De­mokratikus Nőszövetség a Szakszervezeti Világszövetség közreműködésével nemzetközi szemináriumot rendez ezen a héten fővárosunkban, mely­nek keretében, mintegy ki­lencven külföldi meghívott részvételével, az európai dol­gozó nők helyzetének tükré­ben megvitatják, hogyan ér­vényesülnek alapvető emberi jogaik, egyenrangúságuk a munkában, a képzési lehető­ségekben, a közéletben. Az emberiség haladó köz­véleménye ma már jól tudja, hogy a nők társadalmi hely­zetének javítása, egyenlősé­gük érvényesítése fontos tár­sadalmi feladat. Mi sem iga­zolja ezt jobban, mint az a tény, hogy földünk dolgozói­nak több mint egyharmada nő. Jogosan követelik világ­szerte, hogy mindenütt ismer­jék el társadalmi, politikai, gazdasági jelentőségű tevé­kenységüket, melyet még az is növel, hogy a nők biztosítják a társadalom folyamatosságát, az anyaság vállalásával. 1975-ben hirdette meg az ENSZ a nők évtizedét. A kü­lönböző politikai rendezvé­nyek, nemzetközi akciók ered­ményeként a nők küzdelme világszerte kiszélesedett, tö­megméretűvé vált. Mindenütt síkraszállnak jogaikért, többek között az egyenlő munka, az egyenlő bér biztosításáért, a politikai jogokért, a biztonsá­gos életért, a béke megőrzé­séért. Sokan úgy vélekednek, hogy mivel a szocialista országok­ban, így hazánkban is, a nők helyzete alapvetően más, mint a tőkés országokban, nem in­dokolt helyzetükkel megkü­lönböztetett figyelemmel fog­lalkozni. Amikor 1970-ben pár­tunk Központi Bizottsága ha­tározatba foglalta álláspont­ját a nők politikai, gazdasági és szociális helyzetére vonat­kozóan, - megjelölve a további feladatokat, egyesek azt for­málisnak tartották. A határo­zatban jelölt teendők elvégzése érdekében az emberek élet- szemléletén kellett változtatni, megértetve, hogy a társada­lom jellegében végbement fej­lődés következtében, önmagá­tól még nem szűnnek meg azok az előítéletek, megkülön­böztetések, hátrányos körül­mények, melyekkel napjaink­ban is találkozhatnak társa­dalmunk nőtagjai. A határozat megjelenése óta eltelt nyolc évben sok minden megváltozott, jelentős intézkedések történtek. Ezt igazolja például az a felmé­rés is, melyet a közelmúltban végeztek megyénkben a párt nőpolitikája érvényesülése vizs­gálata során. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy Bara­nyában is jelentősen javulta nők politikai, gazdasági és szociális helyzete, jelentősebb lett a munkában és a köz­életben betöltött szerepük, po­litikai aktivitásuk, javultak a családon belüli viszonyok, reá­lisabb lett az anyagi, erkölcsi elismerésük. Mindezeket an­nak ellenére állapíthatták meg, hogy a változás még nem minden területen azonos mér­tékű, egyes helyeken elmara­dások, másutt újabb ellent­mondások jelentkeznek. Ta­pasztalható ez még a mun­kában, a közéletben betöltött szerepük helytelen megítélésé­ben, a családban vállalt he­lyük meg nem értésében, az anyagi juttatások elbírálásá­nál, az előléptetéseknél. Fi-' gyelmeztetnek ezek a további tennivalókra, a helyes szem­lélet alakításának változatlan fontosságára. Ha a felmérés következté­ben egybegyűlt adatok között tallózunk, sok minden igazol­ja, hogy megyénkben a nő­politikái határozat végrehajtá­sa érdekében jelentős előre­haladás történt, mely a jövőt illetően is biztatónak tekint­hető. Tapasztalhatjuk ezt min­denekelőtt a nők közéleti te­vékenységének szélesedésében. Növekvő számban vesznek részt a pártéletben, a tömeg­szervezetekben és mozgalmak­ban. A párttagok sorában nyolc év alatt közel négy szá­zalékkal nőtt arányszámuk, a politikai vezető testületekben is hasonló ütemben növekedett a részvételük. Tudatos to­vábbképzésük biztosítja, hogy a közéleti tisztségek betölté­sére felkészítsék őket, illetve segítséget kapjanak, hogy azoknak mind jobban megfe­leljenek. Alig akad a megyé­ben olyan munkahely, ahol 1970 óta ne került volna nő vezető munkakörbe. Mind el- ismerőbben vélekednek a gaz­dasági vezetők a nők helytál­lásáról a termelő munkában. A nehézségek ellenére is tel­jesítik az előirányzott terme­lési feladatokat, emelkedik a női újítók, szocialista brigád- tagok, kiváló dolgozók száma, örvendetes, hogy a vállalatok vezetőinek nagyobb része tu­datosan törődik a nők sajá­tos gondjaival, olyan intézke­dések születtek, melyek fi­gyelembe veszik munkakörül­ményeik javítását, az anya­sággal járó gondokat, fej­lesztik a gyermekintézmények hálózatát, törődnek a gyer­mekgondozáson levő nőkkel. Jelentős erőfeszítések történ­nek a nők szakképzettségének növelése érdekében is. a ma kezdődő nemzetközi szeminárium résztvevőinek az eszmecseréken túl al­kalmuk lesz közelebbről megismerkedni a magyar nők életével a különböző üzemlá­togatások, tapasztalatcserék keretében. Amikor eléjük tár­hatjuk az elért eredményeket, megismerhetik erőfeszítésein­ket, találkozhatnak majd a gondokkal, a nehézségekkel is. Ugyanakkor azt tapasztal­hatják majd, hogy éppen a pórt nőpolitikái határozata végrehajtása érdekében tuda­tában vagyunk feladataink­nak, rendszeres a helyzet elemzése, a tennivalók megje­lölése. Azonosulhatnak majd a magyar nők törekvéseivel kül­földi vendégeink, felismerve, hogy a különböző társadalmi rendszerek sajátosságainak megfelelően van mit és lehet tenni annak érdekében, hogy tovább javuljanak az élet-és munkakörülmények, még job­ban kibontakozhassanak a politikai és közéleti lehetősé­gek, nyugodtabbá, gondtala­nabbá válhasson életük. Mitzki Ervin Szonoda Szunao, a hivata­los látogatáson hazánkban trtózkodó japán külügyminisz­ter hétfőn a Hősök terén meg­koszorúzta a Magyar hősök emlékművét. A koszorúzáson részt vett Házi Vencel külügy­miniszter-helyettes, Csehik Fe- rencné, a Fővárosi Tanács el­nökhelyettese és Sipos Károly alezredes, a budapesti helyőr­ség parancsnok-helyettese. Je­len volt Shinichi Sugihara, Ja­pán budapesti nagykövete. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke az Országház­ban fogadta a japán diplomá­cia vezetőjét. A megbeszélé­sen részt vett Púja Frigyes kül­ügyminiszter és Shinichi Sugi­hara. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke a Parlamentben fogadta Szonoda Szunaót. A találkozón részt vett Púja Fri­gyes és Shinichi Sugihara. Hivatalos magyarországi lá­togatását befejezve, Szonoda Szunao hétfőn Budapestről Csehszlovákiába utazott. A ja­pán külügyminisztert o Ferihe­gyi repülőtéren Púja Frigyes és Házi Vencel búcsúztatta. Jelen volt Shinichi- Sugihara és dr. Václav Moravec, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság budapesti nagykövete. Szonoda Szunao, Japán külügyminis'ztere Púja Frigyes­nek, a Magyar Népköztársa­ság külügyminiszterének meg­hívására november 11. és 13. között hivatalos látogatást tett Magyarországon. A japán kül­ügyminisztert fogadta Loson­czi Pál, a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke és Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke. A kül­ügyminiszterek hivatalos tár­gyalásaikon megvizsgálták a kétoldalú kapcsolatok tovább­fejlesztésének lehetőségeit, és megvitatták a kölcsönösen ér­deklődésre számot tartó idő­szerű nemzetközi politikai és gazdasági kérdéseket. Szono- da Szunao Japánba teendő hi­vatalos látogatásra hívta meg Púja Frigyest, aki a meghívást örömmel elfogadta. Tüntetések Portugáliában A portugál fővárosban a hét végén félmillióan tüntet­tek az agrárreform elleni tá­madások fokozódása és a megélhetési költségek állandó emelkedése miatt. A portp- gál demokratikus erők ország­szerte kinyilatkoztatták szen­vedélyes elkötelezettségüket a portugál forradalom eszményei iránt. Az elmúlt napokban dolgo­zók százezrei vettek részt sztrájkokban, tüntetéseken. A tömegek akciói hangsúlyt ad­nak a lakosság legszélesebb rétegei azon követelésének, hogy konszolidálni kell a de­mokratikus vívmányokat. A lakosság körében növek­szik az aggodalom amiatt is, hogy a jobboldali erők egyre agresszívebb módon lépnek fel az alkotmányban foglalt alapelvek ellen. Összekapcsolták az Adria- kőolajvezetéket Hétfőn jelentős állo­máshoz érkezett az Adria kőolajvezeték építése • Csurgó térségében. A két ország beruházó és kivite­lező vállalatai képviselői­nek jelenlétében össze­kapcsolták a vezeték ju­goszláviai és magyaror­szági szakaszát. A Siófoki Gáz- és Olaj- szállító Vállalat beruházá­saként létesülő 189 kilo­méteres magyar szakasz építése tavaly augusztus­ban kezdődött. A jugosz­láv határtól Káva közsé­gin terjedő 85 kilométeres szakaszon a Siófoki Kő- olajvezeték Építő Vállalat és mintegy száz kivitele­ző vállalat végezte a munkát, míg Kárától Száz­halombattáig — 104 kilo­méter hosszúságban - a csehszlovák Plynostav Vállalat munkásai dolgoz­tak. A rendkívül nehéz te­repen 900 ezer köbméter földet mozgattak meg és a vezetéken kívül 183 egyéb műtárgyat építet­tek. A csurgói szivattyú állomáson közvetlenül be­fejezés előtt állnak a munkák. Csurgó és Száz­halombatta között a veze­ték mentén mindenütt a földbe fektették a hírköz­lést biztosító kábeleket. December közepére a magyar szakasz készen áll az olaj fogadására, illetve szállítására. Jugoszláv területen is végeztek a Krk szigetétől Csurgóig terjedő 283 ki­lométeres Adria-kőolajve- zeték építésével. Az őszi mélyszántást nehezí­ti a csapadékhiány miatt meg­keményedett talaj. Az ekeva­sak törnek, csorbulnak, jelentős károkat okozva a gazdaságok­nak. A kukorica betakarítását kés­lelteti az idei hűvös, napfény­szegény időjárás miatt az érés meghosszabbodása, jól lehet Baranya nagyobb részén már levágták, illetve most takarítják be ezt a fontos takarmányt- és iparnövényt. Az újpetrei tsz-ben példá­ul a 250 hektáron lévő hibrid- kukoricából 150 hektárt learat­tak, a takarmánykukorica beta­karítása 1300 hektár területen kész. A szemek nedvességtartal­ma még mindig magas, a teg­nap mért érték 35—38 száza­lék. A szárazság a búzavetés­ben máris kárt okoz, a magok gyengén kelnek. Az őszi mély­szántásnak az előbb említett nehézségek ellenére 50 száza­léka kész. Folyamatosan szállí­tották a szervestrágyát,. 700 hektárnyi területen már elterí­tették. Nagykozáron a szántást 1200 hektáron befejezték és végez­tek 800 hektár föld trágyázásá­val, az 1400 hektáron lévő ku­koricából csak 200 hektárnyi van lábon. A híres nagykozá- ri gyümölcsfeldolgozó üzem munkáját nem befolyásolja az időjárás, a termelés folyamatos. A zamatos málna-, szamóca-, ri- bizkeszörpből naponta 10 ezer üveggel készítenek. A reménypusztai Új Élet Tsz egyik hatalmas kukoricatáblá­ján, a harkányi út mellett, még lábon áll a termés. Ha a Má- lomi út felől nézzük csak a mintegy 700 hektárnyi levágott teriíetet látjuk és rövidesen le­vágásra kerül az egész tábla. Az őszi mélyszántás itt is ne­hézségeket okoz. Most vásá­roltak egy nagy teljesítményű tárcsát, hogy megbirkózzanak a kemény talajjal. Kővágószőlősön a gabonave­tés befejező munkálatait vég­zik. A kukorica-betakarítást is rövidesen befejezik, előzetes becslések szerint 60 mázsa kö­rüli lesz a hektáronkénti ter­mésátlag, ami a kővágószőlősi köves talajon kiemelkedő ered­ményt jelent. A műtrágya kiszó­rását a mélyszántás előtt folya­matosan végzik. S. Zs. Évenként 120 ezer tonna aszfaltot készít az Aszfaltútépítő Vállalat pécsi föépítésvezetősé- gének telepe a pécsi és baranyai útépítésekhez.

Next

/
Thumbnails
Contents