Dunántúli Napló, 1978. november (35. évfolyam, 302-330. szám)
1978-11-13 / 313. szám
Csecsemők nagyobb biztonságban Minőségi gyermekgondozás A Balaton déli partján Növekszik a kempinghelyek száma Az idei nyár tapasztalatai azt mutatják, hogy növelni kell a Balaton déli partján a kempinghelyek számát. A kém- pinghólózat fejlesztésének előkészületi munkálatai már megkezdődtek. Az 1979-es főszezonban a nyaralók rendelkezésére fog állni a Siófok és Balatonvilágos közti M-7-es kemping, Siófok—Balatonsza- badin az Aranypart, Zamárdi- ban az Autós-2, Balatonsze- mesen az Öreghegy és Ba- latonberényben a Kócsag kemping. Az új létesítmények 5000 hellyel enyhítik majd a zsúfoltságot. A gyapjas pille és a Dráva menti szlavón tölgyesek Veszélyben az értékes faanyag Egy természeti csapással, akár egy sáskajárással is felér a gyapjas pille pusztítása, utánuk mintha leégett volna az erdő. Kiszáradnak a fák, miután lombkoronájukat leették a kártevők. A Dráva menti úgynevezett szlavón kocsányos tölgyesekben az ötvenes évek közepe óta ciklikusan visszatérnek g pillék: 5—10 évenként óriási mértékben túlszaporodnak, egy-egy erdőrészben 50—70 hektárt is letarolnak. A legutóbbi pusztí,flz ökrök száján veres nyál csorog...* Erőltetett menet Az MTV pécsi körzeti stúdiója emlékfilmet forgat mártír költőnkről Wiedermann Károly ellenőrzi a kamerát tást is még alig heverte ki a sellyei erdészet, ahol növekszenek a károk, így például Teklafalu, Potony, Dencsháza, Endrőc, Marócsa, Kákics, Bog- dása, Gilvánfa, Bürüs, Sumony és Várad határában. A nehéz, nedves talajban, mivel nem párologtat a fa, megfullad, megfő, az élős- di gombák megsokasödnak, elkezdődik o kofhadás, a szúrágás. Kivétel nélkül, öreg A csecsemők, mint a legtörékenyebb korcsoportba tartozók rendkívül erősen, gyorsan reagálnak a környezet változására. Hazánk szocio- kulturális változásait is jól tükrözi a csecsemőhalálozás alakulása. E témakörről tartott előadást a közelmúltban — a Magyar Nőorvosok Társasága Pécsett tartott nagygyűlésén — dr. űry Imre, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetője, akivel az előadás után beszélgettünk. — Vannak-* ávh*x, évakh« kStha- 16 állomások, melyek akár fordulópontnak is nevelhetők a csecsemi- halóloiás alakulásában! — A legnagyobb változást a felszabadulás hozta. A háború előtt minden 1000 csecsemő közül 130 meghalt. Az alapvető társadalmi változás az egészségügyi gondozásnak is tágabb teret adott - lényegesen kevesebb csecsemő halt meg. Az ötvenes években kiépítettük a gyermekkórházi, majd a 60-as években a körzeti gyermekorvosi hálózatot, s az eredmény: csökkent azoknak a gyermekeknek a száma, akik nem közvetlenül a szülés után, hanem idősebb korban haltak meg. — A csecsemőhalálozási mutatók a 60-as évektől megmerevedtek. A stagnálás hosszú ideig tartott, csak az utóbbi években indult el egy pozitív változás. Mi ennek a magyarázata? — A csecsemőhalálozás magas aránya elsősorban a szülés utáni hat napon belüli halálozás magas százalékából adódik. Azok a csecsemők, akik élve születnek, de egy héten belül meghalnak, többnyire koraszülöttek. Mivel a csecsemő- halálozás nagyon szoros összefüggésben van a koraszüléssel,, az a feladatunk, hogy minél több koraszülöttet megmentsünk. Ehhez pedig jó szakellátásra, illetve megelőző és gondozási módszerekre volt és van szükség. A népesedéspolitikai határozat többek között a minőségi gyermekgondozásra, a jobb újszülöttellátásra irányította a figyelmet. így sikerült csökkenteni az elmúlt években a csecsemőhalálozást. — Milyen változásokat hoztak a népesedéspolitikai határozatban «16* irt komplex tennivalók? — A népesedéspolitikai célkitűzésekre, így a különböző egészségügyi, illetve gyermekintézmények létesítésére, műszerekre jelentős központi, illetve helyi anyagi támogatást kaptunk. Ezeknek az összegeknek a gyümölcsei - kórházak, műszerek - most kezdik éreztetni hatásukat. Az eddigi javulás tehát elsősorban a szülészeti intézmények dolgozói munkájának. a társadalmi, tudati változásoknak. az orvostudomány eredményeinek, az egészségügyi szolgálat szervezettségének köszönhető. — Mit mutatnak jelenleg az országos, illetve a dél-dunántúli adatok! — Három év alatt egy százalékot csökkent a koraszülési arány. Az elmúlt év végén 10,6 százalékos volt a mutató. Baranyában 10,7, Tolnában 9,5, Somogybán 10,6 százalékos volt a koraszülési gyakoriság. A csecsemőhalálozás gyorsabb ütemben csökkent, mint a koraszülés. Tavaly 26 ezrelékes volt az országos átlag. (1972-ben 33,2 volt a mutató.) Baranyában az elmúlt évben 33,2, Tolnában 34,9, Somogybán 29,7 ezrelékes volt a csecsemőhalálozási gyakoriság. Az 1978-as év első felének adatai szerint főként Baranyában és Tolnában további javulással számolhatunk, hiszen a baranyai arány 25,5, a tolnai pedig 25,4 ezrelékes. — Mik azok a fő tennivalók, melyekkel tovább csökkenthető a koraszülés, illetve a csecsemőhalálozás gyakorisága?- Tovább kell javítoni a terhesgondozás minőségét. Erre jó a baranyai példa: a mozgó szakorvosi szolgálatra épülő centrális terhesgondozás. Ezzel együtt törekedni kell a még jobb szülészeti ellátásra, illetve a különböző betegségek elleni erősebb küzdelemre. Török Éva Az ónos, lassú víz néha meg-megáll, Sirályok emelnek röptűk ivével kupolát fölé. A parton füstcsik, éles kövek időtlen, hideg közönye. „Az ökrök száján véres nyál csorog ..." — mondja szinte mormolva Dávid Kiss Ferenc, A mohácsi Duna-part töltésének víz felőli oldalán vagyunk. Előttünk a Temaforg kocka alakú üzemcsarnok-épülete. A kamera jár, a film pereg. — Ennek az akkor még üres üzemcsarnoknak a hideg betonpadlóján aludtak Radnóti- ék 1944. október 24-én, amikor „Az ökrök száján véres nyál csorog . .." kezdetű harmadik Razglednica bekerült a híres Avala 5 elnevezésű füzetbe, amelyet a költő Zagu- licán vásárolt — hallom Füzes János szerkesztő-riportertől, az Erőltetett menet forgatókönyvírójától. A füzetet később, az exhumáláskor találták meg a költő zsebében. Az Erőltetett menet című verset Borban írta 1944. szeptember 15-én. Az Abdában bekövetkezett halálának feltételezett időpontja november 9. A film Radnóti életének utolsó öt és fél hónapját dolgozza fel, és végigkíséri a halálmenet stációit. Az egyórás színes film első harmadátJu- goszláviában forgatták, az elmúlt hét végén pedig megkezdték az itthoni felvételek elkészítését. A film rendezője Wiedbrmann Károly, operatőre Háda Sándor, gyártásvezetője Kerényi István, szereplői: Dávid Kiss Ferenc, a Pécsi Nemzeti Színház művésze és Huszár László színművész. A bori tábortól az abdai tömegsírig vezető utat most ők járják végig a költő szellemét idéző kamerájukkal. Ahol állunk, véres helyszín maga is. A hideg üzemcsarnokban hajnalonta fölvert foglyokat ide hajtották mosakodni a Duna mellé. Napközben vagont rakattak velük a vasútállomáson. Októberben érkezett meg a menet Mohácsra és körülbelül két hétig tartózkodtak itt. Néhány itteni epizód: A mostani Ságvári Endre utca elején agyonlőtték a menet egyik tagját és bedobták a Dunába. Ugyanebben az utcában főzték az „ételüket" is. Kálmány Jánost, mint kommunistát annak idején errefelé bújtatták, ő figyelte meg egy elfüggönyözött ablak mögül, hogyan dobóitok bele a kondérba az állati belsőségeket... A belekben benne volt a bélsár. Wiedermann Károly rendező azt mondja: mindezt mellőzik a filmből. Nem céljuk a sokkolás. Háda Sándor operatőrrel igyekeztek olyan helyszíneket keresni és találni, amelyek dokumentumhelyszínek, hangulatukban, megjelenésükben egyeznek a filmben elhangzó versekkel, emlékezésekkel. Ugyanakkor nem törekednek úgymond: teljes do- kumentalitásra. Arra viszont igen, hogy a film a maga nemében egy — Radnótihoz méltó — tiszteletadás legyen, amelyben mindenekelőtt nagy mártír költőnk lelkülete, gondolatvilága kel életre a ma emberének intellektusát, érzékenységét szólítva meg. Ily- módon a legnehezebb dolga talán Dávid Kiss Ferencnek lesz, aki természetesen nem a költőt, hanem a verseket jeleníti meg. A film teljes hitelességét mindemellett olyan személyiségek közreműködése is garantálja, mint amilyen például Tolnai Gábor akadémikus, egyetemi tanár, ismert Radnó- ti-kutató, a költő egykori iskolatársa, aki maga is végigjárta már az Erőltetett menet útvonalát. A forgatókönyvíró kezdettől fogva konzultációs kapcsolatot tart vele. Hasonló segítséget jelent Kiss Béla tanár és helytörténész munkája, valamint a még élő helybéli szemtanúk, mint például Ruff Ferenc és Lajdi Antalné. ők állnak most az első hazai forgatási nap délelőtt- jének a végén a kamera elé, hogy tanúságot tegyenek qz 1944. októberében Mohácson történtekről. A csapó az optikához hajol. Felvétel indul... és fiatal állomány is tönkremegy. A szlavón tölgyet már régen is jegyezték a világpiacon mint értékes szerszám- és bútorfát, kitűnő gerenda- és fűrészanyagot, míg napjainkban előfordul, hogy rönk- és tűzifaként is nehezen kél el épp a gyapjas pille-járásokat követően. Nem egyszer kénytelenek a tar- és kényszervágást alkalmazni. Újabban épp a gazdasági nehézségek miatt nagy erővel kutatnak e témában a szakemberek, hiszen hazánk legnagyobb, csaknem 15 ezer hektáros szlavón kocsányos tölgyesének a megmentéséről van szó. Ez a terület négyszer ekkora volt 1780-ban a II- József által szervezett katonai térképészeti felmérések idején. A régi magyar neve egyébknt a fának * mocsártölgy, ami valóban jól bírja a drávai vizes öntéstalajt, de nem a .túlzott nedvességet. A fő probléma feltehetően épp az lehet, hogy az eredeti talajszerkezet teljesen megváltozott az emberi beavatkozás révén. Egyre több irtásföldet hasítottak ki, az itt áthaladó patakokat megzabolázták, medrüket megmélyítették, csatornákat húztak mélyen, hirtelen vezették el a felesleges talaj- és belvizeket. A vízelvezetők aztán eltö- mődtek, betemetődtek, hanyagul gondozták őket. A talaj vízháztartásának az egyensúlya felborult, hol túlságosan kiszáradt a terület, hol valósággal elmocsarasodott, és ezek a körülmények nagymértékben kedveznek a gyapjas pille túlszaporodásának. Ilyen viszonyok között — most még nem tudni, miért a pille természetes ellenségének, a für- készdarazsaknak a száma viszont alaposan megcsappant: biológiai egyensúlyuk felbomlott. De ludas lehet ugyanúgy a szélsőséges időjárás is, a szarvas, mely a fiatal csemeték vezérhajtásait rágcsálja. Egy bonyolult kárláncolat alakult ki, és megfejtése még várat magára. Természetesen a Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság szakemberei eddig sem nézték tétlenül a mindinkább erősödő pusztulást: a légi és a földi permetezés legkülönbözőbb formáival igyekeztek elejét venni az egyre kiszámíthatatlanabbá váló pillemegjelenésnek. A mély, nagyon nedves völgyekbe kőrist gyertyánt, bükköt, égert és nyárt is ültettek, segítségükkel o lombozat vízpárologtató erejét növelték. Valószínűleg szükség lesz egy állandó figyelőszolgálatra, hogy a gyapjas pille feltűnését azonnal észleljék, de törekednek az ésszerű vízgazdálkodásra is, hogy a talajvízszintet kellően szabályozni tudják, sőt a csatornák vízkészletét is meghatározhassák. Ugyanis a kiszáradt, de a nagyon nedves talaj is árt a faállománynak. Az Erdészeti Tudományos Intézet várhatóan már idén, de legkésőbb jövőre komplex vizsgálatot kezd a Dróva- menti tölgyesekben, hogy a kárláncolat okait felderítsék, és az újabb, tíz évre szóló erdőgazdasági üzemtervek elkészítéséhez szaktanácsot nyújtsanak ezen gondok, károk végleges kiiktatására. Micsoda cirkusz! A Vidám Színpad az idei évadban műsorára tűzte- a „Micsoda cirkusz” című politikai kabaréját. Rendezte: Horváth Tivadar. A képen: Kabos László, Verebély Iván. Halak, sirályok, lámpások szaknyugat felől borzolja a szél az éjszaka elcsendesedett vizet. Megdobálják az apró hullámok a hápogó kacsákat, a vakítóan fehér bögyükkel a felkelő Nap felé forduló sirályokat. Az éjszaka átitatta hidegével a földet. — Locsog a víz — mondja Péter, a balatoni fogasok ismerője —, be kell menni o kikötőbe kisholért... Elhagyottak már o horgászstégek. Csend van a vízen, az evezőcsapások közeledtére unottan tipegnek arrébb a dankasirályok. Másfél kilométer a kikötő. Négyöt merítés után tele a kisha- las kanna. — Na, sikerült? , — Rengeteg van bent. De az evezés .. Nyolc órakor már régen sötét van. Botok, lámpák, meleg ruhák, s ki tudja, még mi minden kerül a csónakba. Bent, a messze mélyben, Beszédes csendben Őszi fogasok a párolgó éjszaka halványan áttetsző függönye mögött a mozdulatlan csónakok, a fogas-várókkal. Akik már koradélután kieveztek a vízre, s alkonyat utón sárgán pislognak lámpáik sápadt fényei. Gubbasztanak a beszédes csendben, egymástól több száz méter távolságra, egyedül a reménnyel, a nehezen megszerzett csalihalaikkal, hogy azután a horgászbot jelzőjének mozdulása láttán félhangosan megszólaljanak: — Na! Indulj már el, te! A nappalé a nyugalom az őszi Balatonon. Éjszaka, amikor a sötétség, a gyenge fényű lámpák behatárolják az elérhető világot, megtelnek zajjal a percek. Egyre-másra érkeznek a mezők felől a vadlúdcsapatok. Hangjuk mór messziről hallatszik, s ha leszállnak a vízre, szétszaladó hangzavarral beszélik meg egymás között a nap eseményeit Jönnek a vadrécék is, gyors szárnycsapásaik nyomán szinte visít a levegő. A Boglár fölé magasodó hegy élesen, tisztán veri vissza rekedt sápogásukat, s szegény vadrécék szóba elegyednek saját visszhangjukkal. — Hallod? — Megállunk az evezéssel. — Arra rabolna^ a fogasok . . . Fél óra múlva a vízben vannak a felcsalizott horgok, villognak a fehér jelzők a lámpák fénykörében. Tíz perc után jön az első kapás. A csodálatos fogas-kapásokI Szökken a jelző, megáll, kicsit visszaesik, remeg egy ideig, azután határozottan húzni kezd a hal. — Zamek! — vezényel Péter, s a suttyanó bot vége karikára görbül. Jól eszik a fogas, nem nyammog. A Mus- tad-horog mélyen akadt, eltelik pár perc, amíg kiszabadítjuk. Félórás szünetekkel jönnek a fogasok, és már az ötödiknél tartunk - jó négy kilós —, amikor messziről, aliq hallhatóan sóhajtó zúgást hallunk. — Csomagoljunk, jön a szél! — Most? - Péter nyújtózkodik', karja kétszer akkora lesz, mint máskor. Eteti a halat, de az csak nem akar „rendesen viselkedni". Le is akad. Mire berámolunk, erősen hullámzik a víz. Jól fél óra evezés a partig, ott már tarajok villannak, az arcunkba vág a permet. Hideg a szél, hideg a víz. Ha az öt fogas nem lenne a szákban ... Mészáros Bebesi Károly — Csuti J. —
