Dunántúli Napló, 1978. november (35. évfolyam, 302-330. szám)

1978-11-13 / 313. szám

Figyelemelterelési „hadművelet” a fogászati klinikán Foghúzás — zenére Észre sem veszi A „fehér hang” A pécsi kísérlet E l kéne menni, el kéne menni, el kéne menni... Mon­dom csak magamban, ismételgetem, tudva, hogy a fogamról pattog a zománc, s mégse rtiegyek, nem, nem, fogorvost csak akkor lássak, amikor a hátam közepét. Aztán egyszer csak ott ülök a hátradönthetö székben, recseg a foginyem, de az orvost mégse látom,( mert a bedagadt ar­comba nyilalló iszonyatos fájdalom vitt el, s ettől a fájdalom­tól semmit sem látok ... „Munkáskezekre vár itt minden..." Botladozó tömbfel újítás Erre mondja azt a fogor­vos: ön már későn érkezett — s a szétesőben levő bal alsó hatost könnyedén kiemeli. Dr. Új János klinikai do­cens szerint a fogorvossal va­ló első találkozás egy életre kiható élmény marad: ettől függ, hogy mennyire félünk majd a fúrógép monoton zú­gásától. Ezt az első — és ta­lán az elsőt követő többi — élményt kéne kellemessé ten­ni. Hogyan? — Közel tizenöt éve jelent meg először az irodalomban — mondja a pécsi fogászati klinika docense — az első próbálkozás leírása. A lényeg: a figyelmet kell elterelni, le­kötni valamilyen módon. Mindezt egy példával il­lusztrálja. Sokszor megesik egy közúti balesetnél is, hogy a hirtelen fellépő stresszálla- pot miatt, a kocsiban- ülők észre sem veszik esetleges sé­rüléseiket, de előfordult szinte már mindenkivel, a munká­ba merülve, hogy észre sem vette, amint az ujját megvág­ta, megsértette. . . A fogorvosnál a figyelemel­terelés egyik nr\pdja — a ze­nehallgatás. A pécsi klinika néhány fogorvosi széke mel­lett ott a fülhallgató és a magnetofon — egyelőre kí­sérleti jelleggel —, s a pá­ciens tetszésétől függetlenüt komolyzene vagy beat jöhet figyelemelterelőnek. Ha gyer­mek ül a székbe, Andersen legszebb meséit kapcsolhatja a fogorvos, s míg felkészül a fogazat átvizsgálására, mára mesebeli királyfi éppen ahét- fejű sárkány hatodik fejének rugaszkodik, s a kölyök észre sem veszi, hogy kint a foga... — A negyvenes évek végén, az ötvenes évek elején —em­lékszik vissza dr. Új János — az MNDSZ szervezésében jár­tuk a falvakat. A körülbelül háromhetes körúton közel öt­ezer fogat távolítottam el. Jól emlékszem, Dunaszekcsőn jár­tunk, a gyerekeket sorba állí­tottuk a mozgó fogorvosi ren­delő előtt, s lélegeztettük őket. Jó mélyen, jó erősen. (Erre a később jövő érzéstelenítés mi­att volt szükség.) Még vagy húszán hátra voltak, amikor elfogyott _ az érzéstelenítő. Nem szóltunk, csináltuk to­vább ... A gyerekek meg lé­legeztek, s potyogtak a rossz tejfogak. Egyik gyerek sem mondta, hogy fájt, egyik sem sírt. így lehet helyi érzéstelenítés nélkül, a gyerekek pszichéjére apellálva fogat húzni, fájda­lommentesen. S állítólag az irodalomban is erről számol­nak be a „figyelemelterelési módszer" követői, miszerint, a páciensek egyharmadánál megtakarítható a fájdalom- csillapító. A magnó és a fülhallgató jó módszernek tűnik. Tudni kell persze azt is, hogy a fog­orvos a zene vagy a mese­hallgatást egy láb-pedál se­gítségével megszüntetheti, s a fejtámlához felszerelt —vagy másutt levő — mikrofonon át utasításokat adhat a székben ülőnek. Tátsa nagyobbra a száját, lélegezzen, öblítsen, vagy éppen — ne nevessen annyira, mert az már zava­ró.. . Dr. Új János egy másik rádiós-módszert is mutatott, melynek lényege: egy táska­rádió, amelyre felszerelték a „fehér hang" képző berende­zést. A rádión a páciens azt az állomást keresi ki, amelyi­ket akarja. A „fehér hang" azonban minden állomáson, a háttérben bejön. Jelen eset­ben a fúrógép hangját utá­nozó zörej. .. S így észre sem veszi, amikor az igazi fúró­gép bekapcsol, s a fúrógép bekapcsolást követő egyik stressz-kiváltó mozzanat, nincs többé . .. — Fogorvosaink a világ kü­lönböző pontjain, különböző módszerekkel kísérleteznek — magyarázza dr. Új János. - Van, ahol bizonyos negatív emóciókat, borzadást kiváltó képeket mutatnak, filmet ját­szanak. . . Ezekhez képest egy fogtömés? Ugye, semmiség? A pécsi próbálkozás — a zenehallgatás, a meseprogram — a horrorfilmnél mondjuk, felüdítőbb. Mindenesetre a cél azonos: ne kelljen nyolc embernek lefognia a kapálózó gyereket, ne kelljen felfeszí­teni a száját. Mert ez utóbbi egy életre „csúnya bácsivá" teheti a fogorvost. S a felnőttek is bátrabban viselhetik el ezeket a kemény csatákat. Lelki szemeimmel már lá­tom én is, hogy ott ülök a székben, hallgatom a Beatles együttes „I feel fine” — azaz „Jól érzem magam” — című számát, és már nem a bal alsó hatosra gondolok . . . A z elefánt jobboldala fe­lőli falrész szép göm­bölyűén kihasasodik, láttán mindig elfog az aggodalom, mi lenne, ha az egész fal kidűlne egyszer? Ez­előtt is mindig, most is meg­nyugtattak, hogy ilyesmire nem kerülhet sor. így legyen! Hosszú előkészítés után ez év tavaszán 'kezdtek a pécsi elefántos-tömb felújításához. A tömb északi oldalát hónapo­kig magas palánk zárta el a kíváncsi ' tekintetek elől. Ekkor bontották el az udvar fölösle­ges- belsőségeit, a palánk mö­gött folyt bontási törmelék ra­kodása. A kerítést néhány he­te lebontották, az utcácská­ban ismét lehet járművel köz­lekedni. Csak ennyi történt volna? Magát az ‘ elefántos házat hónapok óta az aknamélyítők tartják megszállva. Pincékkel is foglalkoznak, de leginkább olyan munkát végeznek, ami­vel az épület jövőjét biztosít­ják. A több mint másfél év­százados épület felszín feletti része sem valami biztató: a műemléki kutatás azt is ki­derítette, hogy a falakba mindenféle törmeléket bele­dolgoztak, de ép anyagot alig. A felszín alatt még cu- darabb volt a helyzet: mint sok más hasonló korú pécsi háznak, ennek is alig van alapja. Az északi oldalon vé­gig, s a keleti oldal feléig rendes alapot kellett lehatol­va az ún. termett talajig. A déli oldalon cementtejes in­jektálással talajszilárdítást vé­geztek. így állították biztos lábra az elefántos házat, amelynek helyreállítása ha­marosan megkezdődhet. Első lépésben a kihasasodó fala­kat fogják meg vasbeton pil­lérekkel. A ház egykor '— ahogy Piacsek József megépí­tette — vigadó volt. Most is­mét teljes egészében a ven­déglátás céljait szolgálja majd. A földszinten gyorsbisztró jel­legű étterem és kávézó, az emeleten pedig hagyományos kiszolgálási rendszerű étterem kap helyet. A szomszédos — Széchenyi tér 8-as számú — ház telje­sen kihalt, lakói már rég ki­költöztek. Néma csend honol a falak között, munkáskezekre vár itt minden. Ebben az ud­varban kap helyet a térszín alá süllyesztett hőközpont, s tulajdonképpen már épülnie kellene. Az akadály? A kapu­bejárattal szemben a Jókai tér 2-es számú ház szabaddá vált tűzfala mered a magas­ba, s középtájon akkora re­pedés fut végig rajta, hogy a tenyér kényelmesen beleférne. Nem mernek hozzákezdeni a hőközpont mélyépítési mun­káihoz, mert félő,, hogy a megbolygatott egyensúlyé ta­lajon megcsúszik az egész épület. Előbb ezt is alá kell falazni, de az alapozási terv még nem készült el. Amint kézben lesz a terv, az akna­mélyítők azonnal — ha kell, már ezen a héten — hozzá­fognak a munkához. Ezek a tömbrekonstrukció kezdetének nehézségei. Ha ezeken túlvergődnek, a kivi­telező Pécsi Építő és Tatarozó Vállalat teljes gőzzel nekiáll- hat a munkának. A program némileg módosult. Az válto­zatlan, hogy a Széchenyi tér 8-ban lesz a művészetek há­za, s az is, hogy a Jókai tér 2-ben a Tünde a mellette le­vő Eleganciával együtt eme­letes áruházzá bővül. Válto­zott viszont egy korábbi el­képzelés, miszerint a Széche­nyi tér 7-es számú házba köl­tözött volna a Baranya me­gyei Idegenforgalmi Hivatal. A hivatal nem ide költözik, a hivatal várhatóan a Megyei Tanács épületében jut ké­nyelmes helyhez. Ez tette le­hetővé, hogy a korábban ter­vezettnél tágasabb ruházati áruház kerüljön a belváros szívébe. Hársfai István tiétföi □ Kozma Ferenc A MARGIT-HiD GYALOGOS ALULJÁRÓJA. Megnyitották a Jászai Mari téri, a margitszigeti és a Frankel Leó úti gyalogos-aluljáró­kat. A praktikus kialakítású föld alatti átjárókban hírlapokat, ap­róbb cikkeket árusító üzleteket és telefonfülkéket helyeztek el. A teljesen felújított szigeti bejárónál a villamosok ismét megállnak. A képen: A híd pesti gyalogos-aluljárója. Kétszázmillió forintos beruházás Kanizsán Elkészült határidőre Ma még ritkán örülhetünk olyan beruházás­nak, amely határidőre elkészül és költségei nem haladják meg a tervezettet. A NOSZF 61. év­fordulója alkalmából azonban ilyet adtak át Nagykanizsán a Dunántúli Kőolajipari Gépgyár­ban. Az ünnepségen a város, a gyár, s a kivite­lező vállalatok képviselői, Hans Karotzzal, az NDK magyarországi nagykövetségének kereske­delmi tanácsosával együtt tekintették meg a DKG szerszámgyártását forradalmasító rekonst­rukciót. Az 1974 decemberében aláírt szocialista együttműködési szerződés résztvevői, köztük az ÉVM Pécsi Tervező Vállalat, határidőre befejez­ték a 200 milliós fejlesztést. A nagy teljesítmé­nyű NDK gyártmányú számjegyvezérlésű eszter­gák, az automata csiszológép, a francia gáz- cementáló berendezés, valamint a közel 150 egyéb gép és berendezés elsősorban a görgős- fúró és armatúragyártást érintette. Folyamatos üzembe állításuk a gyár termelésére nagy hatás­sal volt: 1975-höz képest az idén 30 százalékkal, 1980-ban 50 százalékkal többet termelnek. Ezen belül a köolajbányászati szerszámok és arma­túrák gyártása már ebben az évben 80 száza­lékkal növekedett, a tervciklus végére pedig 120 százalékos felfutás az előreirányzat. A világszínvonalon termelő gépeknél a mű­szakszám már jelenleg is meghaladja a kettőt, de a cél a három műszak. Segítségükkel a gömbcsapgyártást jövőre megkétszerezik, 1980- ra pedig megháromszorozzák. A gömbcsapgyár­tás rekonstrukciójára azonban újabb 90 millió forintot költ a DKG, hogy a hazai igények mel­lett a szocialista és a tőkés országokba is ex­portálhassanak. Mint azt az ünnepségen Kállai Sándor igazgató elmondta az elsődleges cél azonban továbbra is a hazai olajipar ellátása importpótló olajipari szerszámokkal, alkatré­szekkel, berendezésekkel. Gy. A. Világszínvonalon jobbat, többet

Next

/
Thumbnails
Contents