Dunántúli Napló, 1978. október (35. évfolyam, 271-301. szám)
1978-10-11 / 281. szám
2 Dunántúlt napló 1978. október 11., szerda Krónikaírók tanácskozása Segítenek a levéjtár[ szak- emberek Mint egy roppant fénykép, úgy őrzi az elmúlt hét év krónikaírása településeink életét. Az óriási anyag a Baranya megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága 1970 őszén — a krónikaírásról hozott — határozatának köszönheti létét. A határozat értelmében 1972. január 1-től kezdődött meg megyénkben, az azóta tanácsi feladatnak számító krónikaírás. Az eddigi tapasztalatokról most első ízben rendezett — ezúttal a pécsi járás krónikaírói részére — értekezletet a Baranya megyei Levéltár és a Baranya megyei Tanács Pécsi Járási Hivatala. A járási hivatal második emeleti tanácstermében tegnap délelőtt egybegyűlt krónikaírókat dr. Király Lajos igazgatási osztályvezető köszöntötte, majd első napirendi pontként Erdődi Gyula levéltáros értékelte az 1977. évi krónikákat. A Baranya megyei Levéltár 1971 óta kísérj figyelemmel és támogatja a krónikaírást. Az ez idő alatt szerzett tapasztalatokról dr. Szita László, a levéltár igazgatója számolt be. Elmondta. hogy a kezdetek óta a krónikaírás terén igen szép eredmények születtek. Ezzel párhuzamosan megnőttek a feladatok. emelkedtek a minőségi követelmények. Ezeknek csak a levéltárral való kapcsolatok Yneg- erősítése révén lehet eleget tenni. A levéltár ennek érdekében úgynevezett iárási referensi hálózatot alakított ki. azaz 1978. február 1. óta minden járásnak egy-egy levéltári referens áll a rendelkezésére. A referensek a krónikaíróknak szívesen adnak bármiféle elméleti, módszertani és avokorlati seqítsénet. A következő években a levéltár a krónikaírói munka színvonalának emelése érdekében bővíti tiszteletdíj-keretét és a Baranyai Krónikaírás című időszaki kiadványában nagyobb teret szentel a rendszeres értékelésnek. Ugyanakkor a megnövekvő terjedelmű periodika számos olyan pályázatot is hirdet, amely módot nvúit a krónikaírói tevé- kenvséa kiszélesítésére és speciális feladatok megoldására. Ezután dr. Kófiás Mihály vb- titkár, Pécsvárad és társközségei, Nádor Rudolfné tanár Hosszúheténv. Vidákovics Éva népművelő Birián. Cséolő József vb-titkár pedia Belvárdgvu- la krónikaírásának tapasztalatairól és problematikáiéról szóló beszámolóia tapasztalatszerzést szolaáló kötetlen beszélgetés és végül Sándor László levéltáros. ,,A községi krónikák forrásértéke a iövő kutatói számára" című'előadása szerepelt a tanácskozás napirendjén. B. K. Mindannyiónk érdeke Társadalmi i tulajdon j védelmi ' kiállítás ; a FEK-ben Folytatódott az MTA Dunántúli Tudományos Intézetének nemzetközi konferenciája A város és környezete kézfogása Leegyszerűsítve a meghatározást: a város és a környezete közti gazdasági egységet értjük agglomeráció alatt; az agglomerációk kialakulásánál a termelőerők fokozódó koncentrációja játssza a meghatározó szerepet. Pécsre vonatkoztatva mindezt: helyi társadalmi életünk szervezőinek látniuk kell a város és a környezete kölcsönhatásait, egymásrautaltságát — a kialakult erővonalakat — s a jövő megálmodásakor e tényezőt nem szabad figyelmen kívül hagyniuk. Az agglomeráA kiállítást Orbán István vezérőrnagy nyitotta meg A társadalmi tulajdonban okozott kár — a felderített esetek alapján — az elmúlt évben meghaladta a 170 millió forintot. A közvagyon fokozott védelmének érdekében tegnap Pécsett, a Fegyveres Erők Klubjában „Mindannyiónk érdeke" címmel nyílt meg a Belügyminisztérium rendezte kiállítás, amely több mint ötven tabló fényképeivel szemléltetően mutatja a társadalmi tulajdonban okozott károkat, a telefonrongálásokat, vasúti kártevéseket. Fotók villantják fel többek között a szállítmányok ellenőrzését, az üzemrendészet és a polgári fegyveres őrség munkáját és még számos területet. A kiállítást Orbán István vezérőrnagy, a Baranya megyei Rendőr-főkapitányság vezetője nyitotta meg. Utalt ah ra, hogy az MSZMP XI. kongresszusa a belügyi szervek elé is fontos feladatokat tűzött ki. Az MSZMP KB titkársága 1976-ban értékelte a népgazdaságot károsító bűncselekmények megelőzésének, felderítésének és üldözésének tapasztalatait és hosszabb távra meghatározta a népgazdaság ellfeni bűnözés visszaszorításának és felszámolásának feladatait. Mindezek képezik munkánk alapját. Beszédét így folytatta: Az illetékes állami, társadalmi és gazdasági szervekkel közös erőfeszítéseink alapján elmondhatjuk, hogy szocializmust építő társadalmunkban törvényes rend uralkodik, fejlődik népgazdaságunk, erősödik dolgozó népünk felelősség- tudata és egyre erőteljesebben jut kifejezésre szocialista tulajdonosi szemlélete. A népgazdaság elleni és a társadalmi tulajdont károsító bűnözés tendenciája mind országosan, mind megyénkben csökkenő irányzatú. Az elkövetett jogsértések aránya az összbűnö- zésen belül alacsony s csupán néhány, elsősorban a fosztogató jellegű bűncselekményi kategóriákban beszélhetünk jelentősebb előfordulásról. A továbbiakban utalt arra, hogy a Mindannyiónk érdeke című kiállítás Budapest után először Pécsett kerül bemutatásra. A kiállítás célja, hogy bemutassuk a nagy nyilvánosság számára a gazdasági bűnözés helyzetét, szerepét, körvonalazzuk megjelenési formáit, módszereit és érzékeltessük az ilyen jellegű bűncselekményekkel népgazdaságunk fejlődésében okozott jelentős anyagi és erkölcsi károk mértékét. Szeretnénk a kiállítás anyagának bemutatásával elősegíteni, hogy fokozódjon a gazdasági jellegű bűncselekmények elkövetőivel szembeni társadalmi felelősségérzet, a bűnözést elítélő szemlélet. Szólt arról, hogy a népgazdaság és a társadalmi tulajdon védelme nem csupán és kizárólagosan bűnüldözési, igazságszolgáltatási feladatot, hanem széles körű összefogáson alapuló, mindannyiónk érdekeit szolgáló társadalmi méretű, következetes tevékenységet jelent. Kifejezett törekvésünk, hoay bővítsük kapcsolatainkat, és a társadalmi tulajdon védelmét az állami, gazdasági, társadalmi szervekkel eavütt kívánjuk biztosítani. Beszédének befejezéseként hangsúlyozta: a megnyilvánuló segítőkészségre építve erősítsük társadalmi bázisunkat, hogy ezáltal is elősegítsük a szocialista társadalmi követelményeknek megfelelő tudat fejlődését, a szocialista köz- gondolkodás tökéletesítését, közös erőfeszítéseink, tennivalóink színvonalának emelését. A megnyitón részt vettek: dr. Kása Ferenc, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Szentirányi József, a Pécs városi Pártbizottság titkára, Szili József, az SZMT titkára, dr. Hazafi József, a megyei tanács vb-titkára — üzemek, vállalatok, intézmények^vezetői, képviselői. A kiállítás október 30-ig — vasárnap kivételével — megtekinthető 10 órától 18 óráig, szombaton 10 órától 14 óráig. G. F. így kfixleke<iunk mi Este nyolc óra után a Széchenyi tér kihalt már, jármű is alig akad Sok a „félszemű ff gépjármű Hétfő délután 3 óra. Közlekedési őrjáratunk stábja rajtra kész. A kocsiparancsnok kiadja az indulási utasítást: irány Pécsvárad. Nem a 6-os úton közelítjük meg a nagyközséget, hanem kerülővel, Bogád, Ro- monya, Pereked és Szilágy érintésével. A forgalom gyér, alig találkozunk járművel. Szép csendesen gurulva érünk Pécs- váradra. Végigjárjuk a főutcát, minden a legnagyobb rendben, intézkedni való sem akad. Átkelünk a 6-oson, Erzsébet felé vesszük útunkat. Lassan sötétedik, sorra felgyúlnak a személygépkocsik. teherautók lámpái. Az erzsébeti faluvégen újra ellenőrzés. Az irányjelzők, féklámpák előírásszerűén égnek, a tompítottalT annál kevésbé, sok a „félszemű”, felemás világítással közlekedő autó. Ho! a bal lámpa, hol a jobb halovó- nyabb a másiknál. Kifogástalan M Átadták a nagyharsányi műemléki templomot A múzeumi és műemléki hónap rangos baranyai eseményeként tegnap délután ünnepélyesen átadták a helyreállított nagyharsányi református templomot. A 2,9 millió forintos költségű, két évig tartó munkát az Országos Műemléki Felügyelőség szakemberei végezték el. Az átadási ünnepség, amelyen részt vett Takács Gyula, a Baranya megyei Tanács elnök- helyettese, Men dele Ferenc, az OMF igazgatóhelyettese és Sarkadiné dr. Hárs Éva, a Janus Pannonius Múzeum igazgatója a Mecsek Fúvósötös — Bach, Lajta László és Milko Kelemen műveit megszólaltató — muzsikájával vette kezdetét. Ezután Mendele Ferenc mondott megnyitó beszédet és mutatta be a tájegység újabb kiemelkedő jelentőségű műemléki objektumát képező templomot. Elmondta, hogy a nagyharsányi református templom helyre- állításának szükségessége egy évtizeddel ezelőtt fogalmazódott meg. A feltárás megkezdésekor derült ki a nem várt meglepetés, hogy a barokk hajó teljes magasságában egy román kori hajót takar. Ekkor került elő a déli oldal három résablaka és egy román kori kapu. A régészeti feltárás eredményeként sikerült tisztázni a XIII. sz-i szentély helyét is. Számos további érdekesség mellett egyedülálló a szentélyboltozat nagy értékű, többrétegű freskója, amelynek első rétege a 16. század második feléből, a második két rétege pedig a 17. századból való. B. K. világítás alig akad. Itt már a tehergépkocsik menetleveleit is vizsgálják a rendőrök. Hát azokról jobb nem is szólni: a hiányos, nagyvonalú vezetés, a kilométeróra állásával ellentétes számok önmagukért beszélnek. Rendőrhatósági feljegyzés kerül valamennyi, hibásan adminisztrált útiokmányra. Kérdés, menynyire veszik komolyan ezeket a sorokat az üzemeltetők. Régi tapasztalat ugyanis: néhány vállalat, üzem szemet huny a pár kilométeres kitérő, az esetleges feketefuvar felett. Hat óra elmúlt, Máriakémén- den stoppol a kék-fehér Lada. Zsebbe kerül a szonda, a megérzés ittas vezetőt sejtet. Egymás után gurulnak a kivilágí- tatlan kerékpárok. Lámpa mindegyiken van, ám nem kapcsolják be. Magyarázat? Az van, még ha oly egyszerű is, mint azé az idős bácsikáé, aki szerint „erre a pár méterre, amíg hazaérek, nem érdemes égetni". Pedig mennyire érdemes! Életet menthet meg! Egyszercsak lovaskocsi tűnik elő a sötétből. Jóformán csak a hajtó világos színű ingéről vesz- szük észre. Mert világítása nincs. A bakon ülőnél semmiféle irat. Hazaküld azokért valakit. Idővel a személyi igazolványt hozzák, a hajtási engedélyt azonban nem. „Azt a tsz nem adott. Nem tudtam, hogy kérni kell” — magyarázkodik a hajtó. Előkerül a szonda. A fújásra nincs szükség, a fuvaros nem tart rá igényt. Inkább Bevallja a nemrégiben ivott két deci bort. Nyilatkozat, aláírás, a szekeret más vezeti haza. A szabálysértési feljelentés természetesen nem marad el. öreg este van már, indulunk vissza állomáshelyünkre. Pécsre nyolc óra után érünk. A belvárosi forgalom nem számottevő, a Széchenyi tér majdhogynem kihalt. Megérkeztünk. H. L. ció kutatók — ha tetszik - századunk jósnőj, feltárják a települések közti kapcsolatokat, s rendelkezésünkre bocsátják a gazdasági tervezés kulcsait. Az agglomeráció-kutatás módszertani kérdéseivel foglalkozó konferencia tegnapi napján egy híján húsz előadás hangzott el, s egyben a háromnapos konferencia legszerteága- zóbb kérdéseivel foglalkozó, legerősebb munkafázisa volt. Szó esett az agglomerálódási folyamat kritériumairól, a kutatások módszertani elveiről, a résztvevők hallhattak osztrák és bolgár tapasztalatokról is. A konferenciáról tudósító újságíró számára így más lehetőség nem maradt, mint szemezgetni a köz-, érdeklődésre számítható gondolatok között. Dr. Dányi Pál, a Baranya megyei Tanács elnökhelyettese az agglomerációs övezetben lévő települések összehangolt fejlesztésének közgazdasági kérdéseit feszegette, előrebocsát- va: az agglomeráció fogalmának eltérő értelmezéséből sokféle félreértés következhet, ami a kutatási eredmények gyakorlati hasznosítását is kedvezőtlenül befolyásolja. Előadásában szólt arról, hogy véleménye szerint a városkörnyéki községek számának utóbbi 10 évben megfigyelhető növekedése azt jelenti, hoqy javul a községek összehangoltabb fejlesztésének lehetősége. Egyre több község kerül ugyanis abba a helyzetbe, hoqy a településfejlesztés során figyelembe veendő köz- gazdasági összefüggések valójában megközelíthetőkké, feltárhatókká válnak — a szervezeti feltételek kedvező irányú változása következtében. Az Elnöki Tanács lequtóbbi ülésén hozott határozatával növelte a városok és városkörnyéki községek számát, s e döntések eredmé- • nyeként többek között megszűnik a pécsi járás is, 1978. december 31-ével. S ami ezzel kapcsolatban új: ezúttal először Pécs körül is kialakul a városkörnyéki közséqek rendszere. Uqvanis a pécsi járás megszűnésével a járáshoz tartozó községek eqy része az új komlói, a mohácsi, a siklósi és a szigetvári járásokhoz kerülnek, másik része pedig Pécs városkörnyéki községe lesz. (összesen 9 tanács alá tartozó 28 településről van szó, s ez közel 28 ezer embert érint.) Feltette dr. Dányi Pál a kérdést: vajon miért iobb a városkörnyéki községek rendszere, mint az esetleges községek várossal való egyesítése? A válasz: mert a település feilesztésével így mint önálló — bár a várostól nem független — egységgel számolhatunk. Ellenkező esetben előfordulhatna — s erre is akad példa —, hogy uqyanaz a település a városfejlesztési tervekben nem kap kellő figyelmet. Dr. Galabár Tibor, Pécs város Tanácsa végrehajtó bizottságának titkára a városcentrum és a környező községek, települések igazgatási kapcsolatairól szólt, melyeknek minősége és terjedelme a város és a település adottságaitól függően bővülhet-szűkülhet. Indokoltnak látszik azonban megvizsgálni annak a lehetőségét, hogy két vagy több tanács megállapodjon-e abban, hogy bizonyos feladatokat közös szakigazgatási szerv útján lássanak el. Alakítsanak-e közös intézményeket és vállalkozásokat? Avagy, hogy a város és a községek — az ösz- szehangolt fejlesztés érdekében — úgynevezett tájegységi fejlesztési programot dolgozzanak ki. Ugyanakkor — mondotta dr. Galabár Tibor - előfordulhat, hogy az ezredfordulóra a várossá nem szerveződött valamennyi település városkörnyéki községgé válik. A tudományos -konferencia ma a POTE 3-as tantermében folytatódik. K. F.
