Dunántúli Napló, 1978. október (35. évfolyam, 271-301. szám)

1978-10-11 / 281. szám

2 Dunántúlt napló 1978. október 11., szerda Krónikaírók tanácskozása Segítenek a levéjtár[ szak- emberek Mint egy roppant fénykép, úgy őrzi az elmúlt hét év króni­kaírása településeink életét. Az óriási anyag a Baranya megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága 1970 őszén — a krónikaírásról hozott — határozatának köszön­heti létét. A határozat értelmé­ben 1972. január 1-től kezdődött meg megyénkben, az azóta ta­nácsi feladatnak számító króni­kaírás. Az eddigi tapasztalatokról most első ízben rendezett — ez­úttal a pécsi járás krónikaírói részére — értekezletet a Baranya megyei Levéltár és a Baranya megyei Tanács Pécsi Járási Hi­vatala. A járási hivatal második emeleti tanácstermében tegnap délelőtt egybegyűlt krónikaíró­kat dr. Király Lajos igazgatási osztályvezető köszöntötte, majd első napirendi pontként Erdődi Gyula levéltáros értékelte az 1977. évi krónikákat. A Baranya megyei Levéltár 1971 óta kísérj figyelemmel és támogatja a krónikaírást. Az ez idő alatt szerzett tapasztalatok­ról dr. Szita László, a levéltár igazgatója számolt be. Elmond­ta. hogy a kezdetek óta a kró­nikaírás terén igen szép ered­mények születtek. Ezzel párhu­zamosan megnőttek a felada­tok. emelkedtek a minőségi kö­vetelmények. Ezeknek csak a le­véltárral való kapcsolatok Yneg- erősítése révén lehet eleget ten­ni. A levéltár ennek érdekében úgynevezett iárási referensi há­lózatot alakított ki. azaz 1978. február 1. óta minden járásnak egy-egy levéltári referens áll a rendelkezésére. A referensek a krónikaíróknak szívesen adnak bármiféle elméleti, módszertani és avokorlati seqítsénet. A kö­vetkező években a levéltár a krónikaírói munka színvonalá­nak emelése érdekében bővíti tiszteletdíj-keretét és a Bara­nyai Krónikaírás című időszaki kiadványában nagyobb teret szentel a rendszeres értékelés­nek. Ugyanakkor a megnövek­vő terjedelmű periodika számos olyan pályázatot is hirdet, amely módot nvúit a krónikaírói tevé- kenvséa kiszélesítésére és spe­ciális feladatok megoldására. Ezután dr. Kófiás Mihály vb- titkár, Pécsvárad és társközsé­gei, Nádor Rudolfné tanár Hosszúheténv. Vidákovics Éva népművelő Birián. Cséolő Jó­zsef vb-titkár pedia Belvárdgvu- la krónikaírásának tapasztala­tairól és problematikáiéról szóló beszámolóia tapasztalatszer­zést szolaáló kötetlen beszélge­tés és végül Sándor László le­véltáros. ,,A községi krónikák forrásértéke a iövő kutatói szá­mára" című'előadása szerepelt a tanácskozás napirendjén. B. K. Mindannyiónk érdeke Társadalmi i tulajdon j védelmi ' kiállítás ; a FEK-ben Folytatódott az MTA Dunántúli Tudományos Intézetének nemzetközi konferenciája A város és környezete kézfogása Leegyszerűsítve a meghatáro­zást: a város és a környezete közti gazdasági egységet ért­jük agglomeráció alatt; az agglomerációk kialakulásánál a termelőerők fokozódó kon­centrációja játssza a meghatá­rozó szerepet. Pécsre vonatkoz­tatva mindezt: helyi társadalmi életünk szervezőinek látniuk kell a város és a környezete köl­csönhatásait, egymásrautaltsá­gát — a kialakult erővonalakat — s a jövő megálmodásakor e tényezőt nem szabad figyelmen kívül hagyniuk. Az agglomerá­A kiállítást Orbán István vezérőrnagy nyitotta meg A társadalmi tulajdonban okozott kár — a felderített esetek alapján — az elmúlt évben meghaladta a 170 mil­lió forintot. A közvagyon foko­zott védelmének érdekében tegnap Pécsett, a Fegyveres Erők Klubjában „Mindannyiónk érdeke" címmel nyílt meg a Belügyminisztérium rendezte kiállítás, amely több mint öt­ven tabló fényképeivel szem­léltetően mutatja a társadal­mi tulajdonban okozott káro­kat, a telefonrongálásokat, vasúti kártevéseket. Fotók vil­lantják fel többek között a szállítmányok ellenőrzését, az üzemrendészet és a polgári fegyveres őrség munkáját és még számos területet. A kiállítást Orbán István vezérőrnagy, a Baranya me­gyei Rendőr-főkapitányság ve­zetője nyitotta meg. Utalt ah ra, hogy az MSZMP XI. kong­resszusa a belügyi szervek elé is fontos feladatokat tűzött ki. Az MSZMP KB titkársága 1976-ban értékelte a népgaz­daságot károsító bűncselekmé­nyek megelőzésének, felderíté­sének és üldözésének tapasz­talatait és hosszabb távra meghatározta a népgazdaság ellfeni bűnözés visszaszorításá­nak és felszámolásának fel­adatait. Mindezek képezik munkánk alapját. Beszédét így folytatta: Az illetékes állami, társadalmi és gazdasági szervekkel közös erőfeszítéseink alapján el­mondhatjuk, hogy szocializ­must építő társadalmunkban törvényes rend uralkodik, fej­lődik népgazdaságunk, erősö­dik dolgozó népünk felelősség- tudata és egyre erőteljesebben jut kifejezésre szocialista tu­lajdonosi szemlélete. A nép­gazdaság elleni és a társadal­mi tulajdont károsító bűnözés tendenciája mind országosan, mind megyénkben csökkenő irányzatú. Az elkövetett jog­sértések aránya az összbűnö- zésen belül alacsony s csu­pán néhány, elsősorban a fosztogató jellegű bűncselek­ményi kategóriákban beszél­hetünk jelentősebb előfordu­lásról. A továbbiakban utalt arra, hogy a Mindannyiónk érdeke című kiállítás Budapest után először Pécsett kerül bemuta­tásra. A kiállítás célja, hogy bemutassuk a nagy nyilvános­ság számára a gazdasági bű­nözés helyzetét, szerepét, kör­vonalazzuk megjelenési for­máit, módszereit és érzékel­tessük az ilyen jellegű bűncse­lekményekkel népgazdaságunk fejlődésében okozott jelentős anyagi és erkölcsi károk mér­tékét. Szeretnénk a kiállítás anyagának bemutatásával elő­segíteni, hogy fokozódjon a gazdasági jellegű bűncselek­mények elkövetőivel szembeni társadalmi felelősségérzet, a bűnözést elítélő szemlélet. Szólt arról, hogy a népgaz­daság és a társadalmi tulaj­don védelme nem csupán és kizárólagosan bűnüldözési, igazságszolgáltatási feladatot, hanem széles körű összefogá­son alapuló, mindannyiónk ér­dekeit szolgáló társadalmi mé­retű, következetes tevékenysé­get jelent. Kifejezett törekvé­sünk, hoay bővítsük kapcsola­tainkat, és a társadalmi tulaj­don védelmét az állami, gaz­dasági, társadalmi szervekkel eavütt kívánjuk biztosítani. Beszédének befejezéseként hangsúlyozta: a megnyilvánuló segítőkészségre építve erősít­sük társadalmi bázisunkat, hogy ezáltal is elősegítsük a szocialista társadalmi követel­ményeknek megfelelő tudat fejlődését, a szocialista köz- gondolkodás tökéletesítését, közös erőfeszítéseink, tenni­valóink színvonalának emelé­sét. A megnyitón részt vettek: dr. Kása Ferenc, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Szentirányi József, a Pécs vá­rosi Pártbizottság titkára, Szili József, az SZMT titkára, dr. Hazafi József, a megyei tanács vb-titkára — üzemek, vállala­tok, intézmények^vezetői, kép­viselői. A kiállítás október 30-ig — vasárnap kivételével — meg­tekinthető 10 órától 18 óráig, szombaton 10 órától 14 óráig. G. F. így kfixleke<iunk mi Este nyolc óra után a Széchenyi tér kihalt már, jármű is alig akad Sok a „félszemű ff gépjármű Hétfő délután 3 óra. Közle­kedési őrjáratunk stábja rajtra kész. A kocsiparancsnok kiadja az indulási utasítást: irány Pécsvárad. Nem a 6-os úton közelítjük meg a nagyközséget, hanem kerülővel, Bogád, Ro- monya, Pereked és Szilágy érintésével. A forgalom gyér, alig találkozunk járművel. Szép csendesen gurulva érünk Pécs- váradra. Végigjárjuk a főutcát, minden a legnagyobb rendben, intézkedni való sem akad. Átkelünk a 6-oson, Erzsébet felé vesszük útunkat. Lassan sö­tétedik, sorra felgyúlnak a sze­mélygépkocsik. teherautók lám­pái. Az erzsébeti faluvégen újra ellenőrzés. Az irányjelzők, fék­lámpák előírásszerűén égnek, a tompítottalT annál kevésbé, sok a „félszemű”, felemás vilá­gítással közlekedő autó. Ho! a bal lámpa, hol a jobb halovó- nyabb a másiknál. Kifogástalan M Átadták a nagyharsányi műemléki templomot A múzeumi és műemléki hó­nap rangos baranyai eseménye­ként tegnap délután ünnepélye­sen átadták a helyreállított nagyharsányi református temp­lomot. A 2,9 millió forintos költ­ségű, két évig tartó munkát az Országos Műemléki Felügyelő­ség szakemberei végezték el. Az átadási ünnepség, ame­lyen részt vett Takács Gyula, a Baranya megyei Tanács elnök- helyettese, Men dele Ferenc, az OMF igazgatóhelyettese és Sarkadiné dr. Hárs Éva, a Ja­nus Pannonius Múzeum igazga­tója a Mecsek Fúvósötös — Bach, Lajta László és Milko Ke­lemen műveit megszólaltató — muzsikájával vette kezdetét. Ezután Mendele Ferenc mon­dott megnyitó beszédet és mu­tatta be a tájegység újabb ki­emelkedő jelentőségű műemlé­ki objektumát képező templo­mot. Elmondta, hogy a nagyharsá­nyi református templom helyre- állításának szükségessége egy évtizeddel ezelőtt fogalmazó­dott meg. A feltárás megkezdé­sekor derült ki a nem várt meg­lepetés, hogy a barokk hajó tel­jes magasságában egy román kori hajót takar. Ekkor került elő a déli oldal három résabla­ka és egy román kori kapu. A régészeti feltárás eredménye­ként sikerült tisztázni a XIII. sz-i szentély helyét is. Számos to­vábbi érdekesség mellett egye­dülálló a szentélyboltozat nagy értékű, többrétegű freskója, amelynek első rétege a 16. szá­zad második feléből, a második két rétege pedig a 17. század­ból való. B. K. világítás alig akad. Itt már a tehergépkocsik menetleveleit is vizsgálják a rendőrök. Hát azok­ról jobb nem is szólni: a hiá­nyos, nagyvonalú vezetés, a ki­lométeróra állásával ellentétes számok önmagukért beszélnek. Rendőrhatósági feljegyzés kerül valamennyi, hibásan adminiszt­rált útiokmányra. Kérdés, meny­nyire veszik komolyan ezeket a sorokat az üzemeltetők. Régi ta­pasztalat ugyanis: néhány vál­lalat, üzem szemet huny a pár kilométeres kitérő, az esetleges feketefuvar felett. Hat óra elmúlt, Máriakémén- den stoppol a kék-fehér Lada. Zsebbe kerül a szonda, a meg­érzés ittas vezetőt sejtet. Egy­más után gurulnak a kivilágí- tatlan kerékpárok. Lámpa mind­egyiken van, ám nem kapcsol­ják be. Magyarázat? Az van, még ha oly egyszerű is, mint azé az idős bácsikáé, aki sze­rint „erre a pár méterre, amíg hazaérek, nem érdemes égetni". Pedig mennyire érdemes! Életet menthet meg! Egyszercsak lovaskocsi tűnik elő a sötétből. Jóformán csak a hajtó világos színű ingéről vesz- szük észre. Mert világítása nincs. A bakon ülőnél semmifé­le irat. Hazaküld azokért vala­kit. Idővel a személyi igazol­ványt hozzák, a hajtási enge­délyt azonban nem. „Azt a tsz nem adott. Nem tudtam, hogy kérni kell” — magyarázkodik a hajtó. Előkerül a szonda. A fú­jásra nincs szükség, a fuvaros nem tart rá igényt. Inkább Be­vallja a nemrégiben ivott két deci bort. Nyilatkozat, aláírás, a szekeret más vezeti haza. A szabálysértési feljelentés termé­szetesen nem marad el. öreg este van már, indulunk vissza állomáshelyünkre. Pécsre nyolc óra után érünk. A belvá­rosi forgalom nem számottevő, a Széchenyi tér majdhogynem kihalt. Megérkeztünk. H. L. ció kutatók — ha tetszik - szá­zadunk jósnőj, feltárják a tele­pülések közti kapcsolatokat, s rendelkezésünkre bocsátják a gazdasági tervezés kulcsait. Az agglomeráció-kutatás módszertani kérdéseivel foglal­kozó konferencia tegnapi nap­ján egy híján húsz előadás hangzott el, s egyben a három­napos konferencia legszerteága- zóbb kérdéseivel foglalkozó, legerősebb munkafázisa volt. Szó esett az agglomerálódási folya­mat kritériumairól, a kutatások módszertani elveiről, a résztve­vők hallhattak osztrák és bolgár tapasztalatokról is. A konferen­ciáról tudósító újságíró számá­ra így más lehetőség nem ma­radt, mint szemezgetni a köz-, érdeklődésre számítható gon­dolatok között. Dr. Dányi Pál, a Baranya megyei Tanács elnökhelyettese az agglomerációs övezetben lé­vő települések összehangolt fej­lesztésének közgazdasági kér­déseit feszegette, előrebocsát- va: az agglomeráció fogalmá­nak eltérő értelmezéséből sok­féle félreértés következhet, ami a kutatási eredmények gyakor­lati hasznosítását is kedvezőt­lenül befolyásolja. Előadásában szólt arról, hogy véleménye sze­rint a városkörnyéki községek számának utóbbi 10 évben megfigyelhető növekedése azt jelenti, hoqy javul a községek összehangoltabb fejlesztésének lehetősége. Egyre több község kerül ugyanis abba a helyzet­be, hoqy a településfejlesztés során figyelembe veendő köz- gazdasági összefüggések való­jában megközelíthetőkké, feltár­hatókká válnak — a szervezeti feltételek kedvező irányú vál­tozása következtében. Az Elnöki Tanács lequtóbbi ülésén hozott határozatával növelte a váro­sok és városkörnyéki községek számát, s e döntések eredmé- • nyeként többek között megszű­nik a pécsi járás is, 1978. de­cember 31-ével. S ami ezzel kapcsolatban új: ezúttal elő­ször Pécs körül is kialakul a városkörnyéki közséqek rend­szere. Uqvanis a pécsi járás megszűnésével a járáshoz tarto­zó községek eqy része az új komlói, a mohácsi, a siklósi és a szigetvári járásokhoz kerül­nek, másik része pedig Pécs városkörnyéki községe lesz. (összesen 9 tanács alá tarto­zó 28 településről van szó, s ez közel 28 ezer embert érint.) Fel­tette dr. Dányi Pál a kérdést: vajon miért iobb a városkör­nyéki községek rendszere, mint az esetleges községek várossal való egyesítése? A válasz: mert a település feilesztésével így mint önálló — bár a várostól nem független — egységgel számolhatunk. Ellenkező eset­ben előfordulhatna — s erre is akad példa —, hogy uqyanaz a település a városfejlesztési tervekben nem kap kellő figyel­met. Dr. Galabár Tibor, Pécs vá­ros Tanácsa végrehajtó bizott­ságának titkára a városcent­rum és a környező községek, te­lepülések igazgatási kapcsola­tairól szólt, melyeknek minősége és terjedelme a város és a te­lepülés adottságaitól függően bővülhet-szűkülhet. Indokoltnak látszik azonban megvizsgálni annak a lehetőségét, hogy két vagy több tanács megállapod­jon-e abban, hogy bizonyos fel­adatokat közös szakigazgatási szerv útján lássanak el. Alakít­sanak-e közös intézményeket és vállalkozásokat? Avagy, hogy a város és a községek — az ösz- szehangolt fejlesztés érdekében — úgynevezett tájegységi fej­lesztési programot dolgozzanak ki. Ugyanakkor — mondotta dr. Galabár Tibor - előfordulhat, hogy az ezredfordulóra a vá­rossá nem szerveződött vala­mennyi település városkörnyéki községgé válik. A tudományos -konferencia ma a POTE 3-as tantermében folytatódik. K. F.

Next

/
Thumbnails
Contents