Dunántúli Napló, 1978. október (35. évfolyam, 271-301. szám)

1978-10-01 / 271. szám

J DN HÉTVÉGE 10. OKTATÁS-MŰVELŐDÉSPOLITIKA 978. OKTÓBER A mór-már elfeledett középkori várrom a „Schlossbergen" Fotó: Szokolai Nádasdon „egy mandulaalakú hegyen... 99 Sokáig elfeledték, a helyi néphagyomány azonban meg­őrizte a mecseknódasdi közép­kori vár emlékét. A község lakói ma is Schlossbergnek (Kastély­hegynek) vagy Törökvárnak ne­vezik a 6-os út, illetve a me- cseknádasdi halászcsárda fe­lett emelkedő hegyet, és rajta a várromot, melynek régészeti feltárása előrehaladott stádium­ba érkezett. A 14. századból eredő középkori templomot Sándor Mária, a hódoltságkori török várat Gerő Győző régész tárja fel.- Mi adta az ötletet ennek a mármár elfeledett romnak a feltárásához? — kérdeztük meg a két régészt. — Amikor Mecseknádasd Ár­pád-kori templomát kutattam — - emlékezik Sándor Mária, — a helyi plébános, dr. Kopcsányi Miklós kérdezte meg tőlem egy alkalommal, tudom-e, hogy kö­zépkori rom is van a faluban. Ezt a tényt őrizte a helyi nép- hagyomány és megerősítették az okleveles adatok is. A 13. században említik először „cast- rum Nádasd”-ot. Templom áll­hatott itt, lehet, hogy erődtemp­lom, amit a 14. században va­lami okbál megerősítettek. Evlia Cselebi török történet­író adta a kutatóknak a másik szilárd támaszpontot. A nagy tö­rök utazó Svédországtól Per­zsiáig a fél világot bejárta, s rendkívül pontos topográfiai adatokkal szolgál, akár Bécset, Budát, Eszéket vagy éppen Ná- dasdot írja le. Ö említ tehát Nádasdon, „egy mandula ala­kú hegyen" egy régi keresztény templomot, amit a török várrá alakított, őrséggel, várparancs­nokkal látott el. Itt állt Szulej- mán kán dzsámija is. . . Gerő Győző régész, törökkori Új műemléki és tájvédelmi együttes a Mecsek kapujában emlékeink kutatója veszi ót a szót: — Nádasd egészen korán, 1543-ban kerül török kézre. A hódítók a harcokban elpusztult templomot lebontják, várrá épí­tik át, a sekrestyében lesz a várparancsnok háza, a szentély­ben a dzsámi. Két pincét is ás­nak majd négy méter mélyre a középkori szintek alá. Ezeknek a pincéknek a feltárásakor ke­rültek elő kora Árpád-kori épü­letmaradványok, melyeknek pontos korát majd a további kutatás hivatott eldönteni. — A nádasdiak Törökvárként is emlegetik ezt a helyet. Mi volt a török erődítmény jelen­tősége? — A vár fekvésének katonai jelentősége van, hiszen délkelet felől, a hegyen húzódott a Bu­da—Mohács—Dárda—Eszék főút. Ősidőktől hadiút, a török csa­patoknak is hadiútja. (A régi országút nyomvonalán.) Az ilyen utak mentén az egész tö­' rök birodalomban limes-szerűen húzódtak a kisebb-nagyobb erő­dítmények. Ilyen volt Nádasdé is. — És a török kiűzése után? — 1686-ig, Buda felszabadu­lásáig tartja magát a török vár. Közben leégett, így két török­kori réteg különül el benne. A visszafoglaló csapatok felége­tik, attól fogva nincs lakója az erődítménynek. A török alatt balkáni szláv népek költöznek a településre, amit ekkor Rác- Nádasdnak hívnak és városként emlegetnek, a 18. század elején jelennek meg a német lakosok. A legkorábbi német sírkövek 1720 körüliek. A rácoknak nyo­ma vész, beolvadnak vagy el­vándorolnak, a német ajkú la­kosság körében azonban tovább él a vár emléke, hiszen a he­gyet Schlossbergnek hívják a mai napig. — Hogyan merült mégis fe­ledésbe? — A pár kilométerrel arrébb fekvő Rékavárral, Steinberggel keverték össze, arra adaptál­ták a Schlossberg adatait. Pe­dig az kilométerekre fekszik a katonai útvonaltól, a topográ­fiai adatok és az ásatások is a nádasdi vár hitelességét erő­sítik meg. — Nagy szerencse — veti köz­be Sándor Mária —, hogy a ba­rokk korban nem építették át a romokat, melyek tehát a 17. századi, török utáni állapotot őrizték meg napjainkig. Pedig a 18. században, amikor Klimo püspök nyaralót épített Nádas­don, a hegy része volt a vadas­kertnek, a Tiergartennek. A várhoz hozzá sem nyúltak, nem kellett ugyanis a kor divatja szerint műromot építeni, hiszen ott volt a hegytetőn a festői vár-, illetve templomrom. — Van egy másik érdekes vonatkozása is a Nádasdon le­vő középkori romnak. Itt szüle­tett-e Skóciai Szent Margit, Ist­ván király unokája? — Ha találnánk 11. századi épületet, előbbre juthatnánk e kérdés megoldásában. Nádas- dot ugyanis Terra Britannorum- nak emlegetik egy 13. századi határjárásban, s innen ered a feltevés, hogy Skóciai Szent Margit itt születhetett. Az okle­vélrészletet olvassák ugyanak­kor Terra Bisenorumnak (bese­nyők földjének) is. A legenda azonban ezektől az adatoktól függetlenül él hazánkban és Skóciában, ahová ez az Árpád- házi hercegnő férjhez ment, és ahová ő vitte be a kontinentá­lis, európai kultúrát az angol expanzió ellenében, s akire igen büszkék a skótok. * Három korszak figyelemre méltó építménye, históriai érde­kesség tehát a mecseknódasdi Schlossbergen levő rom, ami magas szintű kultúra folyama­tos jelenlétét tanúsítja ezen a vidéken. A helyi tanács érzi is, hogy ez az objektum és kör­nyéke igen jelentős Mecsekná­dasd táji, műemléki együttesé­ben. Anyagi és erkölcsi támo­gatással sietett a Baranya me­gyei Tanács is a várrom meg­védésére. Az Országos Műemlé­ki Felügyelőség már tervezteti a rekonstrukcióját, az Országos Természetvédelmi Hivatal pedig ez év januárjában védetté nyil­vánította a Schlossberget. A romok feltárása és restau­rálása után táj- és természet- védelmi területként várja majd a hatos út felett húzódó hegy az autón és gyalogosan érke­ző turistákat. Újabb műemléki és természetvédelmi rezervá­tummal gazdagodik tehát Bara­nya és éppen a Mecsek kapu­jában. Gállos Orsolya Hogyan javíthatók a beszédzavarok? Elhanyagolásuk életreszóló károkat okozhat Az általános iskola sikeres el­végzése szempontjából nem mindegy, milyen beszédkészség­gel kerül iskolába a gyerek. Előfordul, hogy csak az iskola­előkészítő foglalkozáson, még rosszabb esetben az első osz­tályban derülnek ki súlyos be­szédhibák. Szíjártó Tiborc logo­pédustól megkérdeztük, milyen nehézségeket, problémákat je­lentenek a beszédzavarok, s ho­gyan lehet ezeket megszüntetni? — A hibás beszéd, legyen az bármilyen hang hiánya vagy torz ejtése, dadogás, hadarás, orrhangzós beszéd, az új kör­nyezetben feltűnést kelt. Ezzel elkezdődik a beszédhibás gye­rek kudarcainak sorozata. Tár­sai utánozzák, csúfolják, s ezért nem tud beilleszkecjni a közös­ségbe. A tanító tudatosítja, hogy a gyermek hibásan beszél, nem szabad csúfolni. A gyermek megbélyegezettnek érzi magát. Gondolatait lefoglalják a be­szédhibájával és következmé­nyeivel járó problémák, nem tud figyelni az iskolai munkára. Visszahúzódó vagy agresszív lesz. Olvasási és írási nehézsé­gek is jelentkeznek, különösen azoknál a gyerekeknél, akiknek több hangjuk hibás, a dadogók- nál, hadaróknál. A hibás be­széddel nincsenek arányban ká­ros következményei. — Hogyan ismerhetik föl a szülők gyermekük beszédzava­rát, hiszen bizonyos korig ke­vés kisgyermek ejti tisztán a hangokat? — A szülők ügyeljenek gyer­mekük beszédének tisztaságára. Ne beszéljenek soha pöszén a kisgyermekkel, és ne engedjék ezt meg másnak se. Ha a gyer­mek négy éves kora után sem tud valamilyen hangot kimon­dani, furcsán kidugott vagy ol­dalra csavart nyelvvel ejt han­got, vigyék logopédushoz. A beszédhiba eredményesen ja­vítható, vagy súlyossága csök­kenthető, de elhanyagolása esetén a következmények életre­szóló károkat okozhatnak. Meg­bontják a személyiség harmó­niáját. — Milyen életkorban lehet eredményesen javítani a be­szédhibákat? — Az óvodáskorúaknái érünk el a leggyorsabban eredményt. Mire a gyermek iskolába kerül, rendbe lehet hozni a beszédét. Az idejében megtanult és be­gyakorolt hangot nem felejti el a gyermek. Rosszabb a helyzet, ha a beszédhibás elérte a nyolc-tíz évet Ennyi idő alatt a hibásan ejtett hang teljesen megrögződik. A helyes hang megtanulásához ugyanis új idegpályák munkába állítása szükséges, ezért ebben a kor­ban több évi keserves munkát vesz igénybe. Viszont az óvodás­korú néhány hónap alatt játé­kosan megtanulja az új han­got. — Ijesztő a szülők számára, ha gyermekük dadogni kezd. Három-négy éves korban a mór mondatokban beszélő gyermek­kel gyakran előfordul — mint o járni tanulásnál a csetlés-botr lás — hogy akadozik, ismételget, felbomlik a beszéd folytonossá­ga. Ez nem igazi dadogás. Az elakadás nem tudatos, nem kí­séri beszédfélelem. De igazi da­dogássá válhat. Ezért nem sza­bad figyelmeztetni, utánozni, javítani. Nem szabad tudatosí­tani benne, hogy ő dadog, hogy a beszédével baj van. Ne beszéltessék sokat, segítsék o szavak kimondásában. Ne pro- dukáltassák verssel, mondóká­val. Nyuaodt, türelmes környe­zetet kell biztosítani a gyermek­nek, s forduljanak logopédus­hoz, aki tanácsot ad. — Mi okozhat beszédhibát? — Ha a gyermekben tudato­sodott a dadogás, beszédféle­lem alakul ki, görcsök keletkez­nek, amik még nehezebbé te­szik a beszédet. Az igazi dado­gósok keletkezhetnek három­négy, hat-hét éves korban, és. a pubertás korban. Ezek azok az időpontok, amik rejtik azo­kat a megrázkódtatásokat, me­lyek a dadogás kiváltó okai le­hetnek. öröklött hajlam is lehet ok olyan érzékenységre, ami bi­zonyos környezeti hatásokra da­dogással reagál. Balkezes gyér meküket ne szoktassák minden­áron a jobb kéz használatára, mert ez is okozhat dadogást, aminek a gyógyítására kevés remény van. Súlyos fertőző be­tegség, túl szigorú családi kör­nyezet is okozhat dadogást, ezek kezelése kedvező kimene­telű. — Vannak speciális kezelést igénylő elváltozások is. Előfor­dul a lenőtt nyelvhegy, ami miatt nem tud a gyermek né­hány hangot kiejteni. Ilyen eset­ben műtétre van szükség, ami a foghúzásnál is kisebb, de o nehéz munka ezután következik. Az addig nem használt nyelv- emelő izmokat megerősíteni és új hangokat megtanulni. Szíjártó Tiborc logopédus a szigetvári I. számú Általános Is­kola gyógypedagógiai tagoza­tának tanára, évente 70—80 gye­rekkel végez beszédjavító fog­lalkozásokat jó eredménnyel o város óvodáiban és művelődé­si központjában. Hegedűs Magdolna Diákházasságok Az elmúlt évtizedekben, de még a hetvenes évek elején sem voltak túlságosan gya­koriak a diókhózasságok. Lett légyen bár igen erős az érzelem, az „igen” ki­mondásával többnyire vár­tak a diplomaosztásig. So­kan bizonyíthatják, hogy az alsóbb évfolyamosok kezén meglátott jegygyűrű egye­nesen feltűnést keltett. Az idők ezen a téren is változ­tak: divatba jött a tanul­mányi idő alatt kötött há­zasság. Elsősorban azok a fiatalok igyekeznek „bebiz­tosítani magukat", akiket választott hivatásuk kisvá­rosba vagy falura hív. Bármennyire igyekeznek is leplezni, a házasodási hul­lám az elnőiesedett pályák­ra aspiráló diáklányok kö­rében csapott a legmaga­sabbra. Néhány évvel ez­előtt tréfás cikk jelent meg a pécsi egyetemi lapban. Egy főiskolás lány írta, aki kolléganőinek, az évek mú lásával erősen módosuló férfi-rangsorát szándékozott kifigurázni: a „dr.” keresés­től a „markos traktorosle­gény" megtalálásáig. A kol­léganők válasza dühödt til­takozás volt. Csak a humor­érzék hiányára vallana ez a reakció? Nem valószínű. Hiszen a téma nem is any- nyira humoros. A huszon­éves fiataloknak arról a jo­gáról van szó, hogy szaba­don megválasszák partnerü­ket, házastársi — vagy „hor- ribile dictu!” — élettársi vi­szonyban éljenek valakivel. Jogosnak tűnhet a kér­dés: ki akadályozza meg őket ebben? Nos, leggyak­rabban a körülmények. (A körülmények, amelyek mö­gött nem ritkán személyeket találunk.) Teljesen természe­tesnek vesszük, hogy a to­vább nem tanuló fiatalok a szakmunkásképző, vagy a szakközépiskola után hama­rosan megházasodnak. Dol­goznak, anyagi, és — úgy­mond — erkölcsi alapjuk, valamint a lehetőségük is megvan rá. A diákokkal más a helyzet. „A legfőbb gon­dod a tanulás legyen!” — hallja még 23 éves korában is. Akik egyetemre jelentkez­tek, a diplomaszerzés örö­me mellett jelentős —anya­gi és más — hátrányt vál­laltak: albérletezést vagy kollégiumi életet, a szűkös ösztöndíj beosztását. Az el­ső években ugyan a diók számára ez maga a Para­dicsom, de a végzés felé közeledve — 23—24 éves korában — lennének már más igényei is. Intimebb, tartósabb, társas kapcsola­tokra vágyik, de erre gyak­ran nincs meg a lehetősé­ge. Nyolc—tíz évvel ezelőtt alig-alig akadt olyan egye­temi vezető, kollégiumi igaz­gató, aki hivatali szemüve­gén át jó szemmel nézte volna a különneműek inten­zívebb barátkozását. Hihe­tetlen, mégis tény, hogy ma is van még Magyaror­szágon olyan felsőoktatási kollégium, ahol a házirend szigorúan előírja, mettől meddig tartózkodhatnak kü­lönneműek egymás szobái­ban vagy az „inkriminált" folyosón. A hetvenes évek elején még sok helyen nyíltan ál­lást foglaltak a diákházas­ságok ellen, mondván, hogy „felelőtlenségből”, elhamar­kodottságból köttetnek. En­nek megfelelően kollégiumi támogatást sem kapott egyetlen házaspár sem. (Igaz, nem is nagyon volt miből.) Az akkor még pé­csi tagozatnak nevezett Köz­gazdaságtudományi Karon tört meg a jég: a házas­párok külön szobát kaptak, gyerekeikre a kollégista lá­nyok felváltva vigyáztak. Azóta fölépült az Orvostu­dományi Egyetem új kollé­giuma, s a nyolcadik eme­letet a házaspároknak biz­tosították. Lehetőség van er­re a Pollack Mihály Műsza­ki Főiskola kollégiumában is, hiszen a szobák kétágyasak. Itt jelenleg öt házaspár la­kik. A legtöbb házas, hall­gatót a Tanárképző Főisko­lán tartják nyilván, de itt férj és feleség külön lakik; nehéz is volna más megol­dást elképzelni 4—8—12— 18 ágyas szobákban ... Az intézményi vezetés szigorá­nak enyhülésével, a lehető­ségek javulásával egyenes arányban csökkent a 'szülői ház ellenállása. (Ehhez hoz­zájárult az általános élet- színvonal emelkedése is.) Egyre többen megértették, hogy gyermekük nem szen­vedhet hátrányt amiatt, hogy értelmiségi pályára adta a fejét. Ahogy az már lenni szo­kott, a dolog az ellenkező végletbe csapott át. Megin­dult egy hatalmas házaso­dási hullám, „sikk” lett az évfolyamtársak esküvőre hí- vogatása. A pártában ma­radt diáklányok egyre in­kább szégyelleni kezdték „tehetetlenségüket”, és meg­változott a fiúk magatartá­sa is. Azokban az intéz­ményekben a legerősebb a házasodási pszichózis, ahol túlnyomórészt csak lányok tanulnak. Valamivel egész­ségesebb a szellem ott, ahol a nemek aránya ki­egyenlített. A választott partner foglalkozása is jó­részt ettől az aránytól függ. Magától értetődik, hogy ahol a férfiak és nők száma ará­nyosan oszlik meg, gyakoribb az évfolyamtársak, iskolatár­sak közötti házasság. A Tudo­mányegyetem Közgazdasági Karán 51 házas hallgató van, elsősorban felsőbb év­folyamosok. Többnyire év­folyamtársaikkal házasodtak össze (18 pár). Tizenegy hallgatónak a férje, illewe a felesége értelmiségi állás­ban dolgozik, főiskolás vagy esti tagozatos egyetemista. Ezzel szemben a Tanárkép­ző Főiskolán 37 hallgató­nőnek munkás a férje, és hét egyéb foglalkozású há"- zastársat is találunk. Egyéb­ként a fő tendencia azért itt is érvényesül: 117 hall­gatónak diák vagy értelmi­ségi dolgozó a házastársa. (Adatainkat az elmúlt tan­év alapján közöljük.) A téma élénken foglalkoz­tatja magukat a diákokat is. Gyakran beszélnek a felső- oktatási intézmények közötti „hierarchiát” kifejező pár­választási szokásokról, egyes hallgatói rétegek „arisztok­ratizmusáról”. Mindaddig azonban, ameddig nem ké­szülnek megbízható felméré­sek a pécsi diákházassá­gokról, nem érdemes mé­lyebb fejtegetésekbe bocsát­kozni. Havasi János

Next

/
Thumbnails
Contents