Dunántúli Napló, 1978. október (35. évfolyam, 271-301. szám)

1978-10-10 / 280. szám

Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja szebényiek menettánca (Szokolai felvételei) Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XXXV. évfolyam, 280. szám 1978. október 10., kedd Ára: 80 fillér Brezsnyev­Berlinguer megbeszélés Moszkvában Baráti, elvtársi légkörű megbeszélést tartott hétfőn a moszkvai Kremlben Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtit­kára, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének elnöke Enrico Berlinguerrel, az Olasz Kommunista Párt főtit­kárával. A találkozón megvi7 tatták a legutóbbi megbeszé­lésük óta eltelt egy év leg­fontosabb eseményeit. Részt vett a megbeszélésen Mihail Szuszlov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja és Borisz Ponomarjov, az SZKP KB PB póttagja, a Központi Bizottság titkárai. Leonyid Brezsnyev ismertette Enrico Berlinguerrel, hogyan valósulnak meg az SZKP XXV. kongresszusának határozatai, tájékoztatást adott az SZKP nemzetközi tevékenységéről, a Szovjetuniónak az enyhülés megszilárdításáért, a fegyver­kezési verseny megszünteté­séért vívott harcáról. Enrico Berlinguer tájékozta­tást adott arról a tevékenység­ről, amelyet az Olasz Kom­munista Párt folytat az ország problémáinak megoldásáért, arról a harcról, amelyet az olasz kommunisták folytatnak a dolgozó néptömegek létfon­tosságú jogainak biztosítá­sáért, az ország demokratikus fejlődéséért. Ismertette azt is, milyen erőfeszítéseket tesznek az olasz kommunisták a béke megszilárdítása érdekében. Megelégedéssel állapították meg, hogy az SZKP és az Olasz KP között sikeresen fej­lődnek az elvtársi kapcsolatok s hangsúlyozták, hogy elő kí­vánják segíteni a kapcsolatok további elmélyülését. Előkészület az arab csúcsértekezletre Szíria és a Palesztinái Fel- szabadítási Szervezet is kész részt venni azon az arab csúcsértekezleten, amelyet az iraki kormány javaslatára Bag­dadba, november elsejére hív­nának össze. A találkozón — amelyre a hivatalos iraki hírügynökség szerint már tizenhat arab ál­lam jelezte részvételi szándé­kát — megvitatnák azokat a politikai, gazdasági és végül katonai jellegű intézkedéseket, amelyekkel Egyiptomot le le­hetne téríteni az amerikai ih­letésű Camp David-i megálla­podásokban megfogalmazódott különútról, illetve amelyek megvédenék az Izraellel szem­ben frontot., alkotó arab álla­mok érdekeit az egyiptomi— izraeli alku következményeitől. Kairó vasárnap ugyancsak jelezte, hogy kész részt venni egy arab csúcsértekezleten, de csak akkor, ha azt az Arab Liga jelenlegi székhelyén, az egyiptomi fővárosban tartják. A iniroclaiiifí értekezlet felhívása a világ haladó értelmiségéhez Tegyenek meg mindent a béke, az enyhülés, a leszerelés ügyének érdekében Wroclawban vasárnap befe­jeződött az a nemzetközi érte­kezlet, amelyen 78 ország hala­dó értelmiségének képviselői vettek részt. A Béke-világtanács a békemozgalom megindulásá­ban döntő szerepet játszott 1948-as wroclawi értelmiségi világtalálkozó 30. évfordulója alkalmából hívta össze a ta­nácskozást, amelynek résztvevői 3 napon át elsősorban azzal a témával foglalkoztak, hogyan vehetnék ki részüket az értelmi­ségiek az eddiginél is nagyobb mértékben az emberiség leg­égetőbb problémáinak megol­dásából. A wroclawi értekezlet részt­vevői felhívást intéztek az egész világ haladó értelmiségeihez, hogy tegyenek meg mindent a béke, az enyhülés és a leszere­lés ügyének érdekében. A felhívás állást foglal c fegyverkezési hajsza folytatása, a neokolonializmus és a faji megkülönböztetés ellen, és hangsúlyozza, hogy a béke megőrzése minden korábbinál jobban a világ haladó erőinek aktív fellépésétől függ és szo­rosan összekapcsolódik a nem­zeti felszabadításért és a tár­sadalmi igazságosságért folyó harccal, a szabadsággal és a demokráciával, a kölcsönös bi­zalommal és az együttműködés­sel. A dokumentum rámutat en­nek a harcnak mélyen huma­nista vonására, hiszen az egész emberiségnek létérdeke az eny­hülés továbbfejlesztésé, a nem­zetközi biztonság rendszerének kiépítése, a fegyverkezési haj­sza megfékezése és az olyan feladatok, mint az új világgaz­dasági rend megoldása. A kon­ferencia résztvevői’ felhívásuk­ban kifejezésre juttatják meg­győződésüket, hogy a világ, ér­telmiségeinek túlnyomó többsé­ge egyetért ezekkel a célokkal. A tanácskozás folyamán több plenáris ülést tartottak, ame­lyeken a felhívásban foglaltok- mellett olyan kérdésekkel is (Folytatás az 5. oldalon) Leányvásár Pécsváradon Nemzetközi konferencia Pécsett a népességtömörülésről Ezreket vonzott az elmúlt hét végén megrendezett pécsvára- di leányvásár. A Lukács-napi hagyományokat ápoló mulatság szombaton, Zengővárkonyban kezdődött; a hagyományőrző falusi népegyüttesek felvonuló-, sóval. Két kiállítás is nyílt a leány­vásár első napján. A zengő- várkonyi bemutatón a helyi népviselettel, a pécsváradin pe­dig baranyai hímzésekkel is­merkedhetnek a látogatók. Vasárnap reggel zenés csa- logatóval kezdődött a pécsvá- radi mulatság. Három szabad­téri színpadon és a művelődési házban folyt a nonstop prog­ram; a vendégek felüdülésként pedig a vásári színes kaval- kádban gyönyörködhettek. Nogy sikert arattak a menet- tánc-verseny résztvevői, a leány­vásáron bonyolították le ugyan­is a Duna menti népek folklór­fesztiváljának selejtezőjét. A délutáni gálaműsor után az öttagú zsűri (elnöke Olsvay Imre, a Magyar Tudományos Akadémia főmunkatársa) ered­ményt hirdetett a szereplő együttesek — köztük az orszá­gos minősítésre jelentkezett ha­gyományőrző falusi együttesek — előadott produkciói alapján. Az 5000 forintos nagydíjat Bogyiszló együttese kapta meg. A legszebb egyéni táncért Ka­szás János, a hosszúhetényi né­pi együttes vezetője; a legjobb zene teljesítményért László Lász­ló (Izmény, Tolna megye); a ha­gyományok átadásáért Földes János, a madocsai (Tolna me­gye) együttes vezetője kapott díjat. Az országos minősítésben Hosszúhetény és Izmény együt­tesei megőrizték a korábban megszerzett arany fokozatot; Bogyiszló és Pécsvárad együt­tesének táncát ezüst, Csatár, Decs és Drágfél produkcióját bronz fokozattal minősítette a bizottság. A kétnapos mulatság az es­ti órákban a hagyományos leányvásári bállal zárult. V \ Az agglomeraciokutatas módszertani kérdései Eszmecsere, vita, közös gondolkodás Az 5000 forintos nagydíjat a bogyiszlói együttes kapta Az agglomeráció szó nehe­zen fordítható magyarra, mert többszörösen összetett fogal­mat takar. A népesség moz­gásáról, tömörüléséről, a nagy­városok és környezetüknek kapcsolatáról beszél az, aki agglomerációs kérdésekkel foglalkozik. E téma, az agglo­meráció-kutatás módszertani kérdései foglalkoztatják annak a nemzetközi konferenciának részvevőit három napon át, melyet az MTA Dunántúli Tu­dományos Intézete és a Pécsi Akadémiai Bizottság hívott életre Pécs város tanácsának támogatásával. A konferenciát tegnap dél­előtt a POTE elméleti tömbjé­nek 3-as számú előadótermé­ben Czente Gyula, Pécs város Tanácsának elnöke nyitotta meg, köszöntve a megjelente­ket, köztük dr. Nagy Józsefet, az MSZMP KB tagját, az MSZMP Baranya megyei Bi­zottságának első titkárát és Lukács Jánost, a megyei párt­végrehajtóbizottság tagját, az MSZMP Pécs városi Bizottsá­gának első titkárát. A nemzetközi konferencia nyitóelőadását dr. Bíró Fe­renc, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese tartotta. Utalt megnyitójában arra, hogy o szocialista társadalmi viszo­nyok fejlesztése és tökéletesí­tése szerves kapcsolatban áll a termelőerők területi elhe­lyezkedésével, a gazdaság te­rületi szervezésével. A terme­lés társadalmi hatékonysága, valamint az egyes területen — városokban-községekben — élők életviszonyai nagymérten- ben függnek a népgazdasági fejlesztés helyes területi ará­nyaitól. Ebből a szükségszerű összefüggésből fakad, hogy hazánkban az 1970-es évek elején párt- és kormányhatá­rozat foglalkozott a területfej­lesztés politikai irányelveivel, meghatározva a területi fejlő­dés körvonalait. Hatásukra újabb lendületet nyertek a ku­tatások, melyek jelentőségét jelenleg több tényező hatá­rozza meg. "Hazánkban a társadalmi és gazdasági fejlődés követelmé­nyeként a termelés intenzív és szelektív fejlesztésének érvé­nyesítése során mind gyak­rabban vetődnek fel a terü­leti struktúra hatékonyabbá té­telével; a településszerkezet racionalizálásával; az egyes országrészek gazdasági fejlesz­tésével; az életszínvonal és az életkörülmények indokolatlan területi különbségeinek mér­séklésével kapcsolatos megol­dásra váró feladatok. Nyilván­való, hogy a területfejlesztést megalapozó kutatómunka fő feladata az ezekhez kapcso­lódó kérdések tudományos feltárása, feldolgozása és a gyakorlatban is megvalósítha­tó javaslatok megfogalmazáso, segítségnyújtás az irányító szervek számára. Dr. Bihari Ottó akadémikus, az MTA Dunántúli Tudomá­nyos Intézetének igazgatója a konferenciát indító előadásá­ban az intézet 1973-ban meg­kezdett agglomerációkutatási munkájáról számolt be vázla­tosan, felvillantva e tevékeny­séget, majd megjelölte a kon­ferencia célját. A rendezők le­hetőséget és időt kívánnak biztosítani az agglomeráció­val foglalkozó, különböző tu­dományterületeken dolgozó szakemberek eszmecseréjéhez, vitájához és közös gondolko-. dósához. K. F. A leányvásár bazársorán

Next

/
Thumbnails
Contents