Dunántúli Napló, 1978. október (35. évfolyam, 271-301. szám)

1978-10-08 / 278. szám

1978. OKTÓBER 8. GAZDASÁGPOLITIKA DN HÉTVÉGE 5. FÜRIUiER SHOIAI BOBOLIUniU Maximális nyereséget! Szántás nélküli talajmüivelés ŰJ munkauállalök a baktériumok és enzimek A debreceni Pneugron műtrágyaszóró Lézersugárral vezérelt NSZK drénező, forradalmian új konstrukciójú amerikai kom­bájn, az 500 lóerős Rába leg­első és egyetlen példánya, ami a technikában most vi­lágszínvonal — látványosság­ban ezt hozta az idei farmer- show Bábolnán. Valójában azonban egy korszaknyitó gon­dolatsor megvalósulását de­monstrálta a magyar mezőgaz­daságban: maximális nyeresé­get termelni minden területen! Másodszor nyitotta meg ka­puit a héten a 190 éves gaz­daság, honv szervezett formá­ban megmutassa tevékenysé­gét a mezőgazdasági szakem­bereknek, és átfogó kí-et ad­jon arról, hogyan állítható céljaink szolgálatába mindaz, amit a világ mezőgazdasága tud technikában, kémiában és biológiában. Mélymüvelés — Egész gazdálkodásunkat az érdemi értékrendnek ■ kell alárendelni — mondotta a sajtótájékoztatón dr. Burgert Róbert vezérigazgató. — Ran­got adni a költség— hozam- aránynak, legalább olyan ran­got, mint amilyen él a ter­mésátlagokat illetően. Mert túl drágán termelünk, túl sok költséget használunk lel, nagy a túlmüvelés. Altalajlazítók és nehéztár­csák nyitották meg a gépsort a többszáz hektáros bemutató területen. — Bábolnán most újjászületik a bölcs baranyai mezőgazdász, Manninger Adoll gondolata: a szántás nélküli taiajmüvelés, de már párhu­zamosan a feltételek megte­remtésével. A vibrációs altalajlazitót Debrecenben gyártják. Ez há­rom késsel 80 cm mélyen ha­sítja a talajt két méter szé­lességben, s rezgésével köz­ben lazítja is. A Murray cég merevkéses gépet hozott Ame­rikából és 90 cm mélyen dol­gozik. Az altalajlazítókat nehéztár­csák követik. Mr. Dwight Ha­le, az amerikai Miller cég tárcsáját mutatta be. S ami­kor most tárcsáról szólunk, fel kell adnunk a régi fogalma­kat. A Miller-tárcsa levele 81 cm-es átmérőjű, 30 cm mély­ségig 427 cm szélességben műveli meg a talajt. Teljesít­ménye 40 százalékkal na­gyobb mint a szántásé. Előd­jével Bábolnán egy kísérleti táblán megvalósították már a szántás nélküli kukoricatermo lést az idén. A Rába IH-licenc alapján gyártott tárcsája valamivel ki­sebb. „Csak" 66 cm a tárcsa­levél átmérője, 620 cm cr munkaszélesség és 20 cm o mélység, öt-hat hektár az óránkénti teljesítmény. A mélyművelés sem új gon­dolat. — Az ötvenes években naponta írtunk róla. Akkor megbukott. Ekével képzelték el, forgatva. Ma forgatás nél­kül történik. A gondolat élet­revalóságát újból igazolta a tudomány. Dr. Stelanovits Pál akadémikus kedden beszámolt intézetének az IKR megbízá­sából végzett több éves kuta­tásairól. A konklúzió: ha há­rom évenként fellazítják az al­talajt és műtrágyát juttatnak a mélybe, akkor a növény a 30—35 cm közötti különben erősen összetömődött rétegbe is bejuttatja gyökereit, ott vi­zet, levegőt és tápanyaqot talál és a nagy szárazságban is egészségesen fejlődik. Óriásgépek Megbukott a gondolat az ötvenes években azért is, mert nem voltak meg a megfelelő erőgépek sem. A Miller-tár- csát egy 350 lóerős Steiger, a Murray altalajlazitót az 500 lóerős Rába húzta. Bábolnán az idén 150 ló­erőnél kezdődött a traktor. A Rába teljes gépsorát vonultat­ta fel. A Rába-Steigert min­denki ismeri, 1600 dolgozik már az országban 245 lóerős, azaz ennyi volt, ma 275. Az IHC 147 és 157 lóerős gépek­kel jelentkezett, a Steiger Panther 350 lóerős és a leg­újabb Rába 500. Az óriásgépeké a holnap munkagépekben is, erőgépek­ben is. Minél kevesebb em­ber, de szakmunkás, minél naqyobb termelékenység mir nél kevesebb költséggel. A Debreceni Mezőgép meg­vásárolta a Weiste-licencet és ennek alapján gyártja pneu­matikus műtrágyaszóróját. A Pneugran 3,5 köbméteres tar­tályából légáram viszi a szem- csézett műtrágyát az ütköző­lapos szórófejekre és egyenle­tesen szétteríti a földön. 25 fokozatban állítható be 30-tól 160 kg-ig hektáronként. Az elv új, a gép tökéletes, a munka precíz. De a franciák máris rálicitáltak, a Pneugran mellett ott áll a Nődet Gou- gis cég gépe, 5 köbméteres a tartálya, 12—20 m széles­ségben szórja a műtrágyát s hektáronként 65 és 2400 kg között változó mennyiségben. S a gépek nemcsak lóerő­ben versenyeznek. A Rába az ATUKI szabadal­mát építette be, a turbófel- töltős Rába-MAN-t és a tel­jesítmény 10 százalékkal nőtt. Megvan már a Panther mo­torjában is. Az IHC a vezető­fülke műszerezettségén, a ke­zelőkarok elhelyezésén változ­Az Axial Flow kombájn tatott. Légjavítót épített be és téli üzemeltetéskor elektro­mos hálózatról fűti fel a mo­tort. A Panther sebességváltó­ja 20 fokozatos, hidraulikus a kormányzás és túlterhelésre ki­kapcsol, fény- és hangjelzést od. Na és az új Rába? Az új Rába erőforrása két 245 lóerős turbófeltöltős Rába- MAN Diesel-motor. A traktor két félből áll, ezeket középen egy vízszintesen és függőlege­sen elforduló csukló kapcsolja össze. Mindkét motorra hidro- mechanikus, automatikus mű­ködésű sebességváltómű-egy- séget szereltek. A kormányzás hidraulikus. A vezetőfülke hő- és zajszigetelt, fűtő- és hűtő- berendezéssel, és megvan itt is már a légjavító, mint a Panthernól. Mi lehetne a Rába követke­ző egysége? — Egy 350—450 lóerős traktor. Az IKR szerint a szántás, mélylazítás, nehéz­tárcsázás gépei ilyen erőgé­pet követelnek. Egy menetben Ma az a szokás, hogy négy- szer-ötször is rámegyünk a táblára. Ezt pénzzel győzni nem lehet. Bábolnán nem lát­tam talajművelést szólóban. Az altalajlazítókon, a tárcsá­kon vagy a traktorokon tar­tályok. És a fúvókák minden késnél, tárcsalevélnél folyékony műtrágyát, vagy talajkondício- náló anyagot juttatnak a ta­lajba. Talajkondicionálószerek. — Új munkavállalók jelentkeztek a mezőgazdaságban: a bak­tériumok és enzimek. Bábol­nán a 6500 hektár kukorica 80 százalékát, a kontrolltáb- lák kivételével az egész kuko­ricaterület — az IKR gazda­ságaiban 20 000 hektárt — már Agromax-szal, illetve az amerikai Cyto-Zime-mel kezel­ték. Ezek biokatalizátorok, a szervesanyag bomlásában ját­szanak szerepet, a talajszer­kezetet javítják, tápanyag­szolgáltató képességét növelik. övék a jövő. Viszonylag kevés költséggel nagy hatással le­hetnek, ha jól gazdálkodunk velük. Mi gépcsodákban gyö­nyörködtünk a farmer-show-n, de egyre inkább igaz az, hogy a mezőgazdaságban az a meghatározó, annak lesz rangja, ami nem látszik: a baktériumok és enzimek. Az Axial Flow A bemutató slágere az ame­rikai IH vadonatúj kombájnja. Kilenc ilyen van Európában, egy az NSZK-ban, nyolc Bá­bolnán. Az idén 45,6 mázsa volt Ba­ranya búzaátlaga. Az újvidéki növénynemesítők azonban már a „vagonos” búzákat kínálják — száz mázsát hoznak hektá­ronként. És Amerikában 200 körül tartanak a kukoricánál is. Ezt a termést a legkor­szerűbb kombájnok, a Claas és a Fortschritt is nehezen győzi. Növelni kell a kombájnok kapacitását, de ennek határt szab, hogy a menetiránnyal keresztben fekvő dobot nem lehet tovább szélesíteni —az NDK kombájné már így is 800 mm —, mert a gép nem vehetne részt az országúti közlekedésben. S erre két év­vel ezelőtt zseniális ötlete tá­madt egy amerikai mérnök­nek: helyezzék el hosszirány­ban, és a dob hosszúsága tetszés szerinti lehet. Milyen tehát az Axial Flow? A motort a tartály mögött he­lyezték el — így kisebb a zaj. A hidrosztatikus meghaj­tás optimális sebességválasz­tást tesz lehetővé. A vágószé­lesség 5,7—7,3 méter. A ter­mény a dob hosszában halad, hosszabb a cséplés útja, ezért tökéletesebb, és elmaradhat a szalmarázó. Két napja műkö­dött Bábolnán, s az IKR mér­nöke azt állította: az ameri­kaiak szerint korlátlan az át­bocsátóképessége, ő 25 kg sec-et mért, és ez több mint kétszerese a Claas Domina- torénak. Kabinja luxuskivitelű, hűthető, fűthető, s a műkö­dés elektrohidraulikuson gomb­nyomással történik. Bábolnán önmagukért be­szélnek a gépek. Egymás mel­lett minden cég kombájnja és ezrek előtt folyik a vizsga. A farmer-show rangját ta­lán mi sem bizonyítja jobban, mint hogy este volt alkalmam a Claas cég tulajdonosával beszélni. Szükségesnek érezte, hogy az idén személyesen jöjjön el a bemutatóra. Elis­meri az amerikai gép újszerű­ségét, de szó sincs róla, hogy feladná a versenyt. Amit a Claas hozott, az önmagában ugyancsak tökéletes. Bemutat­ták a dombvidéki kombájnt — ezzel a nyáron Baranyában már találkoztunk. Most a Do- minátor 105-öst automatikus kormányművel szerelték fel. A traktoros rávezeti a kukorica­sorra, aztán már csak a gép­re figyel, a kombájn végig­megy a táblán, S ha valami rendellenesség történik, egy mozdulat a kormánykeréken, az automatika azonnal kikap­csol. Bemutatták az összkerék- meghajtású kombájnt. Ezeken hidromotor hajtja a kormány­kerekeket és bármikor ki-, il­letve bekapcsolható. A mé­lyebb talajokon is üzembizto­sán mozog. Éjszaka Győr fe­lé mentem, Banánál útszélre tessékelt a rendőrautó — tré­leren megjött a Claas Domi- nátor 106-os Mind klasszis Úgy tűnik, frontáttörés tör­tént a szálasbetakarításban is. Az IKR kialakította zöldtakar- mány-programját és ebben helyet kapott a kukoricaszár- silózás is. S amiben minden mezőgazdasági szakember csak óvatosan mert reménykedni, rendszergép lett a Hesston. A farmer show-ra járva- szecskázóval érkezett a Hess­ton, a Claas, a John Deere és a Fortschritt. A Hesston szecskáz és zúz, teljesen ho­mogén minőséget ad, adapte­re lengőkéses. A késeket rá­épített villanyköszörű élesíti. A Claas Jaguár 330 cm szélesen dolgozik, automatikus a kor­mányzása, 25 km sebességgel is haladhat és a szecskahossz 4 és 48 mm között állítható. A John Deerenél speciális ki­képzésű gumihenger emeli meg a kukoricaszárat, a szeny- nyezettség minimális, az adap­ter a növényi részek 80 szá­zalékát begyűjti. Negyvennégy vállalat, hazai és külföldi vonult fel Bábol­nán. És csak gépekből 56 fé­lét mutattak be. Mindegyik klasszist jelent a maga ne­mében, mindegyiken van vala­mi, ami egyedi, és amiben különb a szomszédjánál. A verseny nyílt, a gépek itt ma­radnak, és a vizsga folytató­dik. Szerdán délután Soltész Ist­ván gépipari miniszter is meg­tekintette a bemutatót teljes vezérkarával. Reméljük, a ma­gyar gépipar még erőtelje­sebben fog beleszólni a ver­senybe, és erősödik a győri gondolat, hogy a mezőgazda- sági gépgyártás a magyar gépgyártás kiemelt ágazata lehet. Gépcsodákról szóltunk. Száz­ezrekbe, milliókba kerülnek, s csak az merje megvenni, aki meg is tudja termelni az árát. Mert tudomásul kell végre venni, hogy nálunk 50 mázsa kukoricát termelni sem szé­gyen. Csak hát 30 mázsás költséggel! És ott a Dutra is megteszi Cykló-vetőgéppel. A legkorszerűbben Végigmegyünk az országon, s a szántókon mindenütt Bá­bolnát hirdeti a felirat. Itt Bá­bolnán pedig piros felkiáltó­jelként magára vonja a tekin­tetet egy kanadai. A nyáron készült el, kísérleti példány. A Westelake szárító éppen for­dítottja a bábolnainak — a szárítás párhuzamos áramlás­sal történik. Teljesítménye 12 tonna, óra 15 százalékos ned­vességtartalommal. És 20 szá­zalékos az energiamegtakarí­tás. A mikronizáló Angliából jött. 3,3 millióba került az előtisztítóval együtt. Számára a kukoricát 21 szá­zalékos nedvességtartalommal tárolják fólia alatt. A levegőt széndioxiddal kiszorítják, a gombákat formalinnal elpusz­títják, és a termény akár márciusig eltartható. — És ez önmagában 40 százalékkal csökkenti a szárítókapacitás­igényt. A kukorica aztán a mikro- nizálóban infrasugaras kezelést kap. Három percig tart, míg átfut a tíz méteres gépen. A rezgés hatására a sejtnedv gőzzé alakul és szétrobbantja a sejtfalat — létrejön a „pat­togatott” kukorica. Ezt pely- hesítik és stabilizálják. Az üzem bejáratánál négy jutazsák áll. Másfél éve került oda különböző pelyhekkel — semmiben sem különbözik a tegnap készülttől. A kérdés az, mire jó ez? A porózus termék különböző oldatok <— protein, nitrogén, foszfor — felvételére képes, tehát dúsítható, job­ban hozzáférhető az enzimek számára, és az állat a tápér­ték nagyobb részét tudja hasz­nosítani. Egy mázsa pehely előállítási költsége 20 forint. A megtakarítás? — Számok­ban nem is mérték. Járjuk Bábolnát. Nehéz a kérdést eldönteni: a mezőgaz­daság iparosodik-e, vagy az ipar hatol be a mezőgazda­ságba. Talán hamis is. De ha az ember a BCR-rel ismerke­dik, úgy érzi, a legkorszerűbb magyar vegyiművek egyikének vendége. A gyógyszergyárakkal közö­sen éoítették, idén mutatják be először. 30 000 tonna pre- mixet készítenek évente. A pre- mix a takarmánytáp 1 száza­lékát alkotja. Tehát 3 millió tonna táp készül a bábolnai premixből, és ez az ország szükségletének 50 százaléka. Az üzem teljesen automati­zált. Elektronikusan vezérelt lyukkártya-rendszere lehetővé teszi, hogy akár ötpercenként új Összetételű premixre állja­nak át. S talán már mondani sem kell, számítógép irányít­ja az anyag- és készletgaz­dálkodást. Egy gondolat Dr. Burgert Róbert vezér- igazgató mondta: — Vizsgázni akarunk a szak­mai közvélemény előtt azért is. mert ezek a vizsgák lelszinre hozzák a kritikai megjegyzé­seket, gondolatokat, ami ne­künk egyféle forrás a további munkánkban. A vizsga lezajlott. Egy gon­dolatot bizonyára a látogatók­ban is felszínre hozott: hová lehet eljutni ott, ahol megvan a gondolat és a kivitelező energia. Báling József A Miller nehéztárcsa

Next

/
Thumbnails
Contents