Dunántúli Napló, 1978. október (35. évfolyam, 271-301. szám)
1978-10-07 / 277. szám
1978. október 7., szombat Dunántúli napló 3 Ma: szoboravatás Vigh Tamás alkotása az Milz Múzeum udvarán Szerda délelőtt ismét nyár volt Pécsett. Egy teher- és egy darusautó állt az Uitz Múzeum udvarán. A munkások nagy feszítővasakkal igazították helyükre a súlyos kőlapokat. A mázsás bronz szobortest még ott feküdt a kavicsos úton. Az emberi alak hatalmas göcsör- tös mutatóujja xj kavics közé fúródott. Körülötte száraz gesztenyefalevelek futkostak, mint ijedt skorpiók. A mester csendes instrukciókat adott a munkásoknak, másfél óra múltán minden elrendeződött. Üj, meghökkentően nagyerejű szabadtéri műalkotással gazdagodott Pécs: felállították Vigh Tamás, Munkácsy- és Kossuth-díjas, érdemes művész Régészet című szobrát. Ilyenkor a művészet szerelmeseiben olyasféle érzések hullámzónak, mint amikor a hivő úgymond: „kegyelmi állapotba” kerül. Nem csoda, hogy nem akarja megtörni a csöndet, megzavarni a halk szavak, a szerszámok finom neszezésének szertartásos áhítatát. Azért én mégiscsak érdeklődtem, puhatolóztam. Bizonyos ismeretek híján semmiféle ünnep sem lehet teljes. Vigh Tamástól megtudtam, hogy a szobornak ez már a második változata. Az elsőt elvetette. A művet eredetileg Pécsváradon, a Dombay-tónál akarták felállítani, de ezt alig indokolta valami. Pécs viszont egészen más. A régészetéről messze földön híres város, mint környezet újabb gondolatokat ébresztett a mesterben. Ezek fogalmazódtak meg a most felállított műben: az emberi alak széttolja a hatalmas, nehéz kőlapokat, hogy feltáruljon, napvilágra kerüljön az, ami alatta van. A kőlapok tardosi vörös márványból készültek. Ez az anyag sohasem veszít a színéből, nem válik vak- fehérré. Vigh Tamás igen nagy jelentőséget tulajdonít a régészetnek, a régész munkájának. Mint mondta, a régész munkájában a társadalom egy bizonyos fajta, igen értékes magatartása ölt testet. A figura ezt a feszítő erejű érdeklődést, magatartást testesíti meg. A régészet nagy jelentőségére az a tény is elegendő bizonyíték, hogy ez a tudomány többek között a marxizmus kialakulására is hatással volt. Jelentősége ma sem csökkent és a későbbiekben is megmarad, hiszen a régészet a társadalom önmagáról alkotott fogalmának kialakításában fontos szerepet játszó tényező.. Hogy miért készítette el ezt a szobrot? Azért, mert — mint egyéb szobrai esetében — ezúttal is maradéktalanul képes volt azonosítani magát a téma fölvetette kérdésekkel. Ami érdeklődési körét illeti, az meglehetősen tág, mint a mai emberé általában. Nehéz lenne olyan témát találni, amihez Vigh Tamásnak ne lenne köze. Végül megkérdeztem, örömet okozott-e a mesternek ez a munka? Azt mondta, eleinte nem. Amikor viszont rátalált a mostani megoldásra, nagy örömöt érzett. * Vigh Tamás Kossuth-díjas szobrászművész Régészet című alkotásának avatóünnepsége ma, szombaton délelőtt 11 árakor a Káptalan u. 4. sz. alatti Uitz Múzeum udvarán. B. K. Megváltozik a rádió műsorstruktúrája ?| Tájékoztató, szórakoztató adások a Petőfin I] A harmadik adón jelentkezik az Iskolarádió | Nő a könnyűzenei adásidő Október 16-tól jelentősen módosul a rádió műsorstruktúrája: a Kossuth-adó néhány állandó programját a Petőfi, illetve a harmadik adó veszi át. A Kossuthon hangzanak majd el a reprezentatívabb, a Petőfin tájékoztató, szórakoztató műsorok. Az oktató jellegű ösz- szeállítások nagy része — köztük az Iskolarádió — a harmadik adón jelentkezik, amely egyébként ezentúl egésznapos programot ad. Ezentúl több lehetőség kínálkozik arra, hogy egyes népszerű adásokat megismételjenek. A műsorszerkesztés az eddiginél jobban tekintetbe veszi a televízió fő műsoridejét: az eddig 20 óra után elhangzott nagyobb horderejű állandó programokat előbbre hozzák. Több adásidőt biztosítanak az egyik legfontosabb művelődéspolitikai műsornak, a Gondolatnak, s a Kossuth-adóra kerül az Egy rádiós naplója. A Kossuthon kívül a Petőfin is jelentkezik a rövid idő alatt népszerűvé vált Útközben; a Lóttuk-hallottuk az esti negyed 10-es kezdés helyett 17—18 óra között hangzik majd el. Újszerű összeállítással is készül a rádió módosításokra: kéthetenként hétfőn este politikai revün vehetnek részt a hallgatók. Tovább szélesedik a rádió ismeretterjesztő tevékenysége: havonta egyszer — főként a Kossuth-adó — 60 perces műsor keretében ismerteti a tudományok legújabb eredményeit, a felfedezéseket, a legfrissebb híreket. Változik az ifjúsági és a gyermekműsorok struktúrája is: a meglévők mellett két „gyermek- sávot" alakítanak ki: délelőtt 10 óra körül és délután 15 óra tájban érdeklődési körüknek megfelelő összeállításokat hallhatnak a legifjabbak. Újfajta zenei programok is készülnek a fiatalok számára. Nő a könnyűzenei adásidő: a 25 perc 6eat megduplázódik, s megismétlik a Tip-top parádét és a Csak fiataloknak programját. Gyökeresen szakít a rádió az eddigi gyakorlattal, amikor a továbbiakban a déli krónika után komolyzenét sugároz a Kossuth-adón. A világirodalom nagyjait mutatja be a Világirodalmi deka- meron című sorozat. Csehszlovák kamaraegyüttes hangversenye Pécsett A Csehszlovák Kulturális és Tájékoztató Központ valamint a Hazafias Népfront közös rendezésű koncertjére Pécsett, a Doktor Sándor Művelődési Házban került sor szerdán este. Többször tapasztaltuk már, hogy a Tájékoztatási Központ milyen nagy súlyt helyez fiatal csehszlovák művészek külföldi megismertetésére és propagálására. Ezúttal a helyes szándék hatástalan maradt, mert szervezési elégtelenségből igen gyér számú közönségnek játszottak a prágai fiatalok. Az egy éve alakult kamaraegyüttes érdekes összeállítású: zongora és hárfa mellé két kürt társul. Hangszereiket virtuózán kezelik, noha valamennyien még konzervatóriumi, illetve zeneakadémiai növendékek. Műsoruk gerincét a bécsi klasszicizmus nagyjai mellett érdemtelenül eltörpülő, mégis igen fontos és ritkán hallható művek alkották. Ha na Müllerová hárfajáté- ka kiemelkedően szép volt. Bravúrosan győzte a stílusból adódóan pianisztikusan kezelt hárfa okozta technikai nehézségeket és ezen túlmenően gyönyörűen rajzolt karakterei, világos formai építkezése igaz muzikalitásról tanúskodott. Tomas Visek játéka a zongora állapotának teljes elégtelensége miatt megítélhetetlen. Csak annyi volt sejthető, hogy előadásában a virtuozitást helyezi előtérbe. A csehszlovák fúvós-kultúra igen magas színvonalát reprezentálta a testvérpár, To- más és Jaroslav Secky kürtjátéka. Bár mi itthon testesebben zengő, nagyobb kürthanghoz vagyunk hozzászokva, mégis tetszett a könnyed, hajlékony hang, különösen a virtuóz részekben. Kircsi László FILM JEGYZET Az első (sikertelen) merénylet utáni pillanatok. A trónörökös-párra dobott bomba automobiljuk mögött robbant fel, képünk az egyik utána haladó kocsit ábrázolja, középütt a — hali jelentésekből jól ismert — báró Hötzendorfi Konrádot alakító színész. Merénylet Szarajevóban Az I. világháború közvetlen „előjátéka”, a szarajevói merénylet oknyomozó feltárására vállalkozik Veljko Buíajic rendező jugoszláv—csehszlovák koprodukciós filmje, műfajára nézve leginkább a dokumentum-játékfilmek igényével. Középpontjában a trónörökös és neje meggyilkolásának közvetlen előzményei állanak, tehát az a néhány nap, amikor egy titkos szervezet bosnyák fiataljai fölkészültek a merényletre; illetve párhuzamos szálon a trónörökösi pár boszniai látogatását megelőző napok eseményei. Főbb vonalaiban a Burg, a militarista erők, a császár és unokaöccse (Ferenc Ferdinánd) jellemzése mellett az ismert provokatív célzatú hadgyakorlatot követő szarajevói nap bemutatása. Ezek az előzmények a történelemből jórészt ismertek. II. Vilmos német császár 1914. június elején egy csehországi vadászaton találkozott Ferdi- nánddal, hogy a közelgő és régóta várt „nagy leszámolás” előkészületeit megbeszéljék. Itt merült fel és kapott végleges formát a Szerbia provokálását célzó osztrák—magyar hadgyakorlat gondolata is. A film bevezető képsorai hatásosan érzékeltetik a közelgő — ártatlan és kiszolgáltatott emberek millióit elpusztító —öldöklés szimbolikus „előképeit": amikor Ferdinánd következetesen álló vadakra lő .. . (És talál is.) Maga a szóbeli paktum a filmen a két nagyhatalom vezetője, illetve militarista köreinek képviselője között egy vadászkastély parkjának idilli környezetében jön létre. Június második felében Ferenc Ferdinánd trónörökös és felesége valóban elutazik a bosznia-hercegovinai hadgyakorlatokra. Az osztrák—magyar haderő gyakorlatai a szerb közvéleményből óriási felháborodást váltottak ki. Az „Egység vagy Halál" monarchiaellenes szerb földalatti szervezet „Fekete kéz” elnevezésű csoportja megesküdött, hogy megsemmisíti azt az embert, aki elképzeléseivel és politikájával a délszláv népek egyesítését hirdető „nagyszerb” eszme esküdt ellensége, mivel a Monarchia keretén belül kíván egy horvát—szlovén tagállamot létrehozni. Mindez történelmi tények sorb. S az is, hogy a merényletet a titkos szervezet (Belgrádba emigrált) bosnyák fiataljai hajtották végre. A merényletet az 1908-ban annektált Bosznia szabadságáért és önállóságáért folytatott harc első lépésének tekintették — ezt a film is érzékelteti. Summa summá- rum, a hadgyakorlat után a főhercegi pár ünnepélyes fogadtatása 1914. június 28-án délelőtt Bosznia-Hercegovina fővárosában véres tragédiával végződött: Gavrilo Princip egyetemista közvetlen közelről agyonlőtte Ferenc Ferdinándot és feleségét. A film eddig a pillanatig követi nyomon a négy-öt fiatal szervezkedését, a terrorakció előkészítését, végrehajtását. Érezhetően az alkotók dokumentatív hitelességre törekedtek. Bizonyára a személyes motívumok (pl. Gavrilo Princip szerelme) felhasználásában is, egészében véve a nemzeti hősök iránti tisztelet, az emlékmű-állítás eszmeiségével. Ezt célozzák a film végén fölvillantott, azaz kimerevített állóképek is. A merényletben résztvevő fiatalok nevének, kivégzésének, illetve kínhalálának informatív szövegrészeit a közönség — abban a hitben, hogy vége a filmnek — felállva, némán, mozdulatlanul hallgatja végig .. . Bulajic filmje, ha nem is hibátlan, de tisztességes, korrekt alkotás. Szó esik benne történelmi felelősségről; egyéni terrorakciók és forradalom összefüggéseiről a korabeli történelmi valóság talaján és atmoszférájában. Érzékelteti a szerb kémelhárítás naív ábrándját (az állami politika szintjén) miszerint a háború elkerülhető. A Központi Hatalmak vezetői viszont alig várják az okot, az alkalmat, ami a Szerbia elleni támadást kirobbanthatná, következésül az akciót minden erővel le kell állítani... Nem szól viszont a film arról a nagyon fontos történelmi igazságról, hogy ez a háború akkor is kitört volna, ha netán Princip revolvere csütörtököt mond. A fortyogó háborús erők okot akkor is találtak volna, ha mást nem a provokáció eszközével. A film színészvezetésben, színészi játékban kimagasló értékeket is felmutat, elsősorban Maximilian Schell (Sarac, terrorista vezető); Florinda Bolkan (Zsófia főhercegnő), Christopher Plummer (Ferdinánd), Irfan Mensur (Princip) alakítása révén. Nem osztom a Népszabadság kritikusának nézetét, aki egy lengyel kollégáját idézve zárja sorait: „Amilyen alapos munka (ti. a film), annyira érdektelen." Ez a film nem érdektelen, csak éppen mi másképp csináltuk volna meg és nem biztos, hogy jobban. (Lásd: „Dóra jelenti” . ..) Ez a film jól ismert történelmi tényeket dokumentál ugyan, sokszor az evidenciákat „belekalkulálva" mégis, ami itt a szemünk előtt lepereg, a mozilátogatók többsége számára — végre — nagyon is érdekes és hasznos történelmi ismeretanyag lehet. És ez sem utolsó szempont. W. E. Táncház Az elmúlt év nagysikerű sorozatának folytatásaképpen ismét lesz délszláv táncház Pécsett. A helyszíne ezúttal a KPVDSZ Művelődési Ház (József u. 15.). A házigazda a Baranya Táncegyüttes, Vidáko- vics Antal vezetésével. A tavalyi résztvevők számára már bizonyára ismerősek lesznek a lassú makedón, dajcsevo ho- ro, tanac-rancse, uzsicsko kóló, jorgos, kukunjescse, bácskai nagykóló, vranjanka, drmes, momacsko kóló, csa- csak kóló táncok. De az új vendégeknek sem kell pihenniük, mert ezeket a táncokat ismétlésképpen újra megtanítják. Ezenkívül szerepel még a programban néhány egzotikus makedón, görög és bolgár „újdonság” is. A kólók közti szünetekben ezúttal is lesz daltanulás, filmvetítés vagy néprajzi előadás. A muzsikát a Baranya Táncegyüttes zenekara szolgáltatja. Szeretettel várnak minden táncolni vágyó fiatalt első alkalommal október 7-én szombaton 18 órakor a KPVDSZ Művelődési Házban. Magyar filmek az NDK-ban Film a filmről — az NDK Televíziójának megbízásából készülő magyar játékfilmekről forgatott riportot hazánkban a DEFA Dokumentumfilm Stúdió stábja. Ott voltak kameráikkal a Kovács András rendezte Októberi vasárnap, valamint Kézdi Kovács Zsolt új filmje, „A kedves szomszéd” felvételénél. Interjút készítettek Cserhalmi Györggyel, az NDK-ban decemberben bemutatásra kerülő „Egy erkölcsös éjszaka” egyik főszereplőjével, s felkeresték Fábri Zoltánt is. Az érdeklődés oka: legújabb filmjét, a Magyarokat 1979 tavaszán az NDK filmszínházaiban is vetíteni fogják. Szintén 1979 tavaszán tűzik műsorra a „Kihajolni veszélyes” című alkotást; a rendező Zsombolyai Jánost ás .a női főszereplő Kiss Marit ugyancsak „kifaggatták" az NDK filmesei. 1979 tavaszán egyébként magyar filmhét lesz az NDK-ban, amelynek során hat újabb magyar filmalkotás kerül a mozik vásznára. Az már biztos, hogy „utazik” a „Magyarok”, a „Kihajolni veszélyes”, a „hlyolcvan huszár”, valamint az „Olyan, mint otthon” című film, a többit most válogatják. A Hárfa Prága
