Dunántúli Napló, 1978. október (35. évfolyam, 271-301. szám)

1978-10-07 / 277. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! uncintuli gplo XXXV. évfolyam, 277. szám 1978. október 7., szombat Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Újabb művészeti gyűjteménnyel gazdagodott Pécs Uitz Béla életművét bemutató állandó kiállítás A Uitz Múzeumot dr. Pozsgay Imre nyitotta meg Dr. Tigyi József nyitotta meg az egyetemi napokat Megkezdődtek az orvosegyetemi napok Pozsgay Imre kulturális miniszter mondott megnyitó beszédet Újabb állandó művészeti gyűjteménnyel gazdagodott teg­nap a pécsi Káptalan utca mú­zeumsora: délután 3 órai kez­dettel fölavatták az Uitz Béla életművét bemutató állandó ki­állítást. Az eseményre, amely az idei múzeumi és műemléki hó­nap országosan is kimagasló mozzanata s egyúttal a Bara­nya megyei eseménysorozat megnyitása is volt, több száz pécsi művészetszerető ember el­jött a Káptalan u. 4. alatt hely­reállított szép, emeletes barokk épület udvarába, a megnyitó ünnepség színhelyére. Ott vol­tak számosán Pécs művészeti és kulturális életének jeles szemé­lyiségei, írók, tudósok, művé­szek és jelen voltak a megye és a város vezetői is: dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, a Baranya megyei Pártbizottság első titkára és Lukács János, a megyei párt-vb tagja, Pécs vá­ros Pártbizottságának első tit­kára ; ott volt több közvetlen munkatársuk, továbbá Takács Gyula, a megyei tanács elnök- helyettese, Czente Gyula, Pécs megyei város Tanácsának elnö­ke, valamint a megye és a vá­ros kulturális irányításának több vezetője. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Pécsi Tanárképző Inté­zetének négy hallgatója előadá­sában egy kedves hangulatú és jólesően stílusos mű, Händel D-dúr triószonátájának muzsi­kája vezette be az eseményt, majd Katona János színművész, a Pécsi Nemzeti Színház tagja fölolvasta Kassák Lajos Mester­emberek című költeményét. Az első hazai bemutató A jelenlévőket dr. Hárs Éva művészettörténész, a pécsi Ja­nus Pannonius Múzeum igazga­tója köszöntötte, külön szeretet­tel üdvözölve Uitz Bélát, az 1972-ben elhunyt neves művész fiát, aki erre az alkalomra a Szovjetunióból érkezett Pécsre, valamint az Uitz-család és a Kassák-család jelenlévő tagjait, fölkérte a kulturális kormányzat vezetőjét az új, állandó kiállítás megnyitására. Pozsgay Imre kulturális mi­niszter ünnepi megnyitó beszé­dében megemlékezett arról az eseményről, amikor tíz évvel ez­előtt az emigrációból véglege­sen hazatérő Uitz Béla a város nevezetességeivel ismerkedve itt Pécsett, a Káptalan utcában is megfordult, nem gondolhatta, hogy életművének átfogó be­mutatója e műemlékházak egyi­kében talál majd méltó helyé­re. Ez ugyanis az első hazai Uitz-bemutató, ahol a művész legkorábbi (1910-es) műveitől mindvégig nyomon kísérhetjük alkotópál'yaját. E rendkívül szí­nes, változatos életút jellemző vonásait és szakaszait méltat­ta beszédében a kulturális mi­niszter. Kiemelte: Szocialista grafika — Uitz Béla a magyar szo­cialista avantgarde kirobbanó művészegyéniségévé lett. A Kas­sák Lajos köré csoportosult cn- timilitarista, progresszív írók és művészek körébe tartozott, a Tett, majd ennek betiltása után a Ma című folyóirat alkotói gár­dájába. A szakmai tudás, a mű­vészi hagyománytisztelet élete végéig párosult benne a saját korához szóló forrongó lelkese­déssel, emberi, alkotói tenni- akarással. így válhatott Uitz Béla a proletárnézőpontú ma­gyar aktivisták legpregnánsabb képzőművész egyéniségévé. A valóság empirikus-naturaliszti- kus leképzése nem elégítette ki. Ember- és társadalomformáló gondolatoktól mélyen átitatott valóságlátása egyrészt az ér­zelmektől fűtött kifejezőerő fo­kozására, másrészt a világban és a művészetben új konstruktív képépítésre ösztönözte. így jó­részt lemondva a hagyományos festői olajvászon megoldások­ról, a gondolat szárnyalását gyorsabban követő és közvetítő grafika, a fehér lap kínálta mű­vészi lehetőségek vonzották vég­leg magukhoz — mondotta Pozs­gay Imre miniszter. Ezután meg­emlékezett a művész aktív és el­kötelezett munkásságáról 1919- ben (híres toborzóplakátja is az új gyűjtemény részel); emigrá­ciója viharos útjairól, moszkvai munkásságáról a húszas évek elején, amikor élénken reagált a fiptal szovjet avantgárdra. Itt Baranya megyében az őszi ütemterv szerint 61 546 hektáron búzát, 74-be rozsot, 3 143-ba őszi árpát, 1969 hektáron takarmánykeveréket, 931 hektáron pedig repcét vetnek. A képen: földbe kerül az őszi árpa vetőmagja a szigetvári határban Az egyetemi napok keretében nyílt meg a központi épület elő­csarnokában Zombory Éva gra­fikusművész kiállítása. Délután évfolyamtalálkozókat rendeztek és ülést tartott az egyetem ba­ráti köre. Este felavatták a gó­lyákat, ma pedig tudományos ülésekkel, szakszervezeti és rek­tori fogadással folytatódik, il­letve zárul a program. H. J. alkotta a magyar szocialista grafika első nagy nemzetközi eredményét, a kiállításon is ki­emelt helyen szereplő General Ludd sorozatot. Szólt tehetségé­nek sokoldalú gazdagságáról, párizsi, moszkvai tevékenységé­ről, olyan alkotásairól, amelyek nélkül a 20. századi progresz- szív magyar képzőművészet sze­gényebb lenne. A Pécsett végleg otthonra ta­lált művész kortársa, forradalmi harcostársa volt olyan történel­mi alakoknak, mint Károlyi Mi­hály, Kun Béla, Landler Jenő, Lukács György, Ady Endre, Ba­bits Mihály, Móricz Zsigmond, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Medgyessy Ferenc, és sokan mások. Beköltözése a helyreállított múzeumépületbe szocialista kul­túránkban a régmúlt, a köze­lebbi és a jelen értékeinek együttlétét is jelképezi. A mi­niszter elismerően szólt a hely­reállítók szép es gondos mun­kájáról, majd a legnagyobb di­cséret hangján méltatta Pécs és Baranya vezetőinek, a város és a megye lakóinak áldozatválla­lását, amelynek révén ezzel a szép múzeummal megajándé­kozták az országot. E szavakkal nyitotta meg az Uitz Múzeumot, amely tegnaptól számos termé­vel és egy gazdag szocialista művészi életmű alkotásaival vár­ja a tárlatlátogatókat. W. E. A Progressz-4 és a Szaljut-6 Pénteken hajnalban, moszkvai idő szerint négy órakor összekapcsolódott a Progressz 4. teherűrhajó a Szaljut—6 űrállomással. A Progressz valamivel több mint kétnapos úttal érkezett el céljához. A Bajkonurból indított teher­űrhajó előbb „előkészü­leti” pályán keringett, majd négy kisebb pálya- módosítással közelítette meg a Szaljutot. Az össze­kapcsolás automatikus ve­zényléssel történt. Alekszej Jeliszejev, a földi irányító központ re­pülésvezetője, az ismert űrhajós személyesen irá­nyította a műveletet a Földről és pontosan tájé­koztatta az űrhajósokat a közelítési manőverről. Ivacsenkov és Kovaljo- nok beszámolója szerint az összekapcsolás utáni el­lenőrzés azt mutatja, hogy a berendezések hi­bátlanul működnek. A te­herűrhajó a Szaljut „hát­só bejáratánál” kötött ki. Dr. Kelemen Györgyöt dfszdoktorrá avatták Évfolyamtalálkozók, tudományos ülések Egy évtizeddel ezelőtt rendez­ték meg először Pécsett az or­vosegyetemi napokat. Az egye­tem régi és mai oktatóinak, hallgatóinak találkozása a tíz év alatt hagyománnyá vált, s az idei rendezvénysorozat sem kül­sőségeiben, sem tartalmában nem maradt el az előzőektől. Közel négyszáz vendége volt már pénteken az első nap ese­ményeinek. Délelőtt tíz órakor nyilvános egyetemi tanácsülést tartottak az aulában; az egy­kori orvostanhallgatókon, pro­fesszorokon kívül megjelent itt az intézmény jelenlegi oktatói kara. számos diák, valamint An­tal Gyula, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője és dr. Dá- nyi Pál megyei tanácselnök­helyettes. Az ünnepi tanácsülésen dr. Tigyi József akadémikus, az egyetem rektora mondott üdvöz­lő beszédet. Megállapította, hogy az orvosegyetemi napok rendezvényein évről évre töb­ben vesznek részt, az utóbbi időben már nemcsak Magyar- országról, hanem külföldről is. Megerősödött az egyetem ba­ráti köre, rendszeresebbé vált a kapcsolat az intézmény és ré­gi hallgatói között. A rektor is­mertette az egyetem oktató, tu­dományos munkáját, az utóbbi öt év eredményeit, s a jövőre vonatkozó elképzeléseket. El­mondta, hogy ma már a Pécsi Orvostudományi Egyetemnek rancjja van a tudományos élet­ben, kutatói itthon is, külföldön is ismertek. A hetvenes évek elején bevezetett oktatási re­form azt a célt szolgálta, hogy az egyetemi képzés lépést tart­son a kor követelményeivel. Délelőtt, az ülés keretében avatták az egyetem díszdokto­rává dr. Kelemen György nyu­galmazott egyetemi tanárt, aki Los Angelesben él, és az 1920- as évek elején nagy érdemeket szerzett az Erzsébet Tudomány- egyetem Pécsre telepítésében. A fasizmus elől emigrálni kény­szerült, majd a Harward Egye­tem Pathológiai Intézetének volt igazgatója. Mint világszerte is­mert fül-orr-gégész nagy segít­séget nyújtott e tudományág hazai művelőinek. Egyetemala­pító, tudományszervező és tu­dományos munkásságáért kap­ta megérdemelt, magas kitün­tetését. Az idén hét Pro Universitate érmet osztottak ki. Arany foko­zatát dr. Donhoffer Szilárd aka­démikus, nyugalmazott egyete­mi tanár, ezüst fokozatát dr. An­tal Ernő, a rektori hivatal veze­tője és dr. Tekeres Miklós, az intenzív osztály vezetője, bror.z fokozatát pedig dr. Horváth Anna adjunktus, Horváth Jó- zsefné műtősnő, valamint Mi- lotta József konyhavezető kapta meg. Wolfgang Hirschfeld, äz erfurti Orvosi Akadémia szak- szervezeti titkára a külföldiek számára adományozható Pro Universitate emlékéremben ré­szesült. Az ünnepi ülésen adták át az ötven éve Pécsett végzett orvosoknak az aranydiplomát — számszerint tizennyolcat —, há­rom dolgozónak pedig oz aranykoszorús törzsgárdajel- vényt. A rektor jutalomban ré­szesítette a kiemelkedő diák­köri pályamunkák készítőit is.

Next

/
Thumbnails
Contents