Dunántúli Napló, 1978. október (35. évfolyam, 271-301. szám)
1978-10-01 / 271. szám
1978. OKTÓBER I. TÁRSADALOMPOLITIKA DN HÉTVÉGE 5. Nagydobsza község egyik részlete A nagydobszai tizenegyek... Falucsokor Szigetvár mögött A faluról, a mai faluról sokféle definíciót hallunk. Hol a modern gépek jelennek meg szemünk előtt, hol a sárdagasztó képzelet húz lábunkra gumicsizmát. Új, csupaüveg- falú kultúrházban zenegép és majorépületből átalakított, omlófalú-kisablakú-olajospadlós-hideg teremben önti el fényét egy öreg televízió. A városiasodó, az egyhelyben topogó ... E kettő együtt jelenti ma a falut vagy inkább a falucsokrot. Szigetvár és Barcs gyűrűjében a nagydobszai „kerület” 11 községe nőtt falucsokorrá, alig egy esztendeje. Közös gondokkal, közös örömökkel. Úgy kezdődik a nagydobszai régi anyakönyv, amit a kaposvári alispán írt aló, hogy Gócs János földműves bejelentette: jelen anyakönyvi sorszámon bejegyzett fiúgyermeke János utónevet kapott. Kelt 1899. február hó 2-án... Elég néhányszor átlapoznia ezt a nagykönyvet annak, aki a falu múltjával szeretne ismerkedni. Szegény vidék volt ez — gyakorta szerepel a szülő foglalkozásának rovatában a „cseléd” megjelölés — s a nyomor mutatója: az első tucat születési bejegyzés közül kilencnél ott áll, a gyermeket 1—2 éven belül el is temették . . . Sánta Lászlóval, a községi közös tanács elnökével csak néhány szót váltottam, sietett a ceglédpusztai bekötő út műszaki bejárására. Bekötő út? A-pusztán lakók számára igen, mert végre az idei őszön—télen megtehetik, hogy gumicsizma helyett félcipőben is kijöhetnek a világba... Az utat a tsz építette saját beruházásból, inkább az állatok, a termény szállítására. — Tizenegy község lakóit hivatott összefogni tanácsunk — mondja az elnök Sánta László —, tavaly alakult ki véglegesen az igazgatási terület. Nagydobsza vezet a maga 800 lakosával. Kisdobszán 370-en laknak, Mernyén 540- en, Tótszentgyörgyön 380-an, Nemeskén 440-en, Kistamásiban 180-an, Pettenden 250- en, Molványban 340-en természetesen a három 'kültele- püléssei — Ceglédpusztóval, Molványhíddal és Görösgal- pusztával együtt. Egyértelműen mezőgazdasági terület ez, ipart csak az ingázók látnak néhányon, akik Szigetvárra meg Pécsre járnak hajnaltájt. A lakosság 16 százaléka cigány, többségük Nagydobszán és Pettenden él. — Rendesek, munkaszeretők. Bármelyik házba bemehetnénk, modern bútorok, rádió, magnetofon, tv fogadna. Némelyiknek már autója is van .. . A nagy községcsokor, mesz- szenyúló karjaival 100 négyzetkilométeres területet olvaszt össze. A jövőt a nagydobszai tanácson tervezik, álmodják. Az elnöki szoba falán oklevél: „Nagydobsza a községek között folyó tisztasági' mozgalomban elnyerte a legtisztább község címet." Dátum: 1970... Ma csak belülről szépek a porták. Néhány éve az útszéli fasort csatornázás miatt kivágták, a virágágyásokat átmetszették. A vízre szükség volt. Az úton kátyú kátyú hátán: ha két autó szembetalálkozik, az egyiknek meg kell állnia. . . Jó néhány esztendő beletelik, mire ismét megjelennek a rózsabokrok, az egynyári virágok. „Többet fejlődött ez a vidék az elmúlt öt évben, mint az azt megelőző ötven esztendőben" — mondta egyszer a kisdobszai református pap, s elsősorban az emberek életének fordulására gondolt. Túri László adóügyi csoportvezető mindezt konkrét adatokkal, tényekkel támasztja alá, elő- rebocsátva: a legnehezebben adózó vidéknek számított ez a vidék. — Ma, itt a járásban a legjobb az adófizetési morál — mondja, s hozzáteszi: — Évente egymillió forint érkezik. A tanácsi költségvetés évi 4 millió. Mind a tizenegy településre kell osztani belőle, ami felettébb nehezen megy. Szakos Sándor, tanácstitkárt kérdezem: — Mennyi plusz kellene ahhoz, hogy a legfontosabbak meglegyenek? Sorra veszi az elintéznivalókat. A víz, az lenne a legfontosabb. Gázos, fertőzött, csecsemők, gyerekek nem is ihatnák . . . Főleg a társközségekben. Kellene út is, szinte mindenhova. Ravatalozó, kul- túrhóz . . . ~ — Ügy 150 millió —mondja végül. — Ez majdhogynem negyven évi pénzünk. Kétszer is elmaradott ez a vidék. Mernyén például a főutcán, eső után gyalog sem lehet végigmenni. — Rettentő rossz a közlekedés — magyarázza a vb-tit- kár. — Mi is nehezen jutunk ki a területre, s beutazni?... Jellemző, hogy a negyvennyolc tanácstagunk még egyszerre nem volt együtt. A tanácsülésre jó ha kétharmaduk eljön. Egy hatósági bizonyítvány egy nap. — Halódik vagy fejlődik-e a községcsokor? — Korábban fogytunk, de most mintha megállt volna a folyamat. De egyelőre nagy fejlődésről sem beszélhetünk. Harmincegy ház épült az elmúlt öt évben, szá7hatvan személygépkocsi és 680 motor- kerékpár után adóznak a 11 községben. Dobszán a községi törpe vízmű meghozta a "fürdőszobákat ... Egy tervező elkészítette a dobszai községrendezési tervet. Szép munkát végzett: a temetőt kivitte a falu szélére, a temető helyére pihenőparkot álmodott, s a főutcában végig, gyönyörű házakat, néhány középületet is ... Ma sehol sincs építési tilalom, s a községrendezési programot eltették az iratos-szekrény legalsó fiókjába, jó mélyre. Szanálni a temetőt? Miből ...? Szakos Sándor mondja: — A szigorú, legalábbis a kispénzekkel gazdálkodó tanácsok számára szigorú építési, közegészségügyi előírások, szabványok még a társadalmi munkát is korlátozzák. Csak példaként: a ravatalozót mi is megépítenénk, néhány forintból meglenne a tégla, s akadna rá kőművesünk, emberünk, aki szívesen áldozna egy-egy délutánt. Olyan lenne, ami nekünk éppen megfelel. De így nem mehet, az előírások között az is ott van, hogy vizet kell a ravatalozóba vezetni, s hogy.. . Röviden: százezer forint alatt nem is gondolhatunk rá. A halott marad a háznál. Megengedhetnék azt is, hogy a jó nevű Csingilingi- csárdába a skutellás étel-elvitelt bevezessék. Főleg a községek öregei örülnének ennek. De a KÖJÁL azt sem engedi; nincs külön porciózó. . . — Vagy mi maradtunk el jó néhány évet vagy a KÖJÁL- szabványok ugrották át korunkat ... Annak mindenki egyformán örül, hogy a közigazgatási terület eggyé lett a gazdasági területtel: a Búzakalász Termelőszövetkezet 5600 hektáron gazdálkodik. Eredményei közepesek. — A gazdaság feljövőben van — mondja Kálmán Sándor tsz-elnök. — Szántóterületünk 3600 hektár. Búzát termelünk ezer hektáron — a bólyi rendszerben vagyunk —, kukoricát pedig az IKR gazdaságok sorában, 1310 hektáron. Fő szántóföldi növényeink közé sorolhatjuk még a cukorrépát — 260 hektár vetés- területtel — és a zöldség- termesztést. A zöldségtermesztésről egy jellemző mutató: három éve 2 millió, két éve majdnem 5 millió, tavaly pedig 6,5 millió volt az árbevételük. — A termelőszövetkezet mai arca 1976-ban, az egyesítés után alakult ki. S amit nem is álmodtunk, bekövetkezett: az egyesülés utáni évben 27 százalékkal nőtt a szövetkezet termelése. Emelték a béreket 1976- ban 9 százalékkal, 1977-ben pedig 7 százalékkal. Jó a háztájiban is a termelési kedv: a tsz főleg az állattartókat segíti. Tavaly hízósertésből, hízómarhából és tejből 13 millió forint értékűt vásároltak fel. A tagok száma 723, de sok a nyugdíjas, járadékos. Az „állományi létszám” 376 fő. Ebből 24 az alkalmazott és ami pár éve nem volt: ma 38 cigány van a tagok között. Jönnek még azok is, akik azelőtt az iparban dolgoztak: a konzervgyárban, bőrgyárban. Az elmúlt évben 56-an léptek be a tsz-be, újak és fiatalok. A dolgozók egyharmada 30 éven aluli. Varga József: — Szeretnénk jövőre a sertéstelepet bővíteni, s építünk 112 férőhelyes tehénistállót is. Átalakítjuk a növendékmorha- istállót, megoldjuk a hígtrágyázást... Lesz bőven tennivalónk. A körzeti iskola igazgatója Kolics Pál sorolja az adatokat: Nagydobszáról és községeiből 320 gyerek jár jz iskolába, 29,7 százalékuk cigány. A száztíz óvodásból 22 cigánygyerek. A fejlődés: 1960-ban a felsőtagozatba egyetlen cigány sem jutott, ma az összes felsőtagozatosok 34 százalékát ők adják. Érdekes módon az igazolatlan hiányzások száma csökkent, s évről évre akad egy-egy gyerek, aki a tankötelezettségi koron túl is vállalja az iskolapadot. Az iskola közművelődési centrum is, egy megyei kísérlet bázisa. A pedagógusok nemcsak a gyermekek oktatásáért „felelnek”, hanem a 11 község kulturális életéért is. Hogyan . . . ? — Elég nehéz a dolgunk — mondja Csernyánszky Géza, a közművelődési igazgatóhelyettes. — Az emberek napközben dolgoznak, este odaülnek — ha odaülnek — a *v elé, mindegyiknek megvan a maga gondja-baja. A klubélet esetleg a fiataloké, de nincs mindenütt jól felszerelt szórakozóhely. A magnó, tv nem nagy vonzerő, hiszen minden családban ott van mór... Két napja berendezték az iskolában az új körzeti könyvtárat, s rövidesen kidobolják, hogy lehet beiratkozni. Egyelőre ötezer 'kötet várja az olvasókat, s a hozzáértő fiatal könyvtárvezetőnő néhány év alatt komoly segítséget adhat. — Talán a körzeti összejövetelek is segíthetnék a közösségi élet formálását — mondja Csernyánszky Géza. — Egy-egy társközségben rendeztünk már lányok-asszonyok találkozóját, fiatalok találkozóját. Jól sikerültek. A hatos út baranyai végén levő községcsokor most tervezi jövőjét. (A négymilliós tanácsi költségvetés mire futja? Elvisz az egészségügy 117 ezret, a két óvoda 593 ezerbe kerül, a közművelődésre 157 ezret fordítanak, az iskola pedig igényli az évi 2 milliót. . .) — Sok még a gond, sok. Alig egy éve állt össze ez a nagydobszai 'közigazgatási terület, nagydobszai községcsokor. Hát természetes, hogy elég nagy még a „bizonytalansági nyomaték", s néhány évbe beletelik, mire hozzászoknak ehhez az új köntöshöz. (Sánta László, a közös községi tanács elnöke 18 esztendeje álmodja az egyre nagyobbodó terület jövőjét, s most is azt szeretné, mint 18 esztendeje, amikor megválasztották. Érezze mindenki sajátjának ezt a csokrot, legalább annyira, mint ő.) — Hát így élünk — mondja, s siet a ceglédpusztai bekötő út átadására. Előbb még haza kell mennie a kocsiért. Kozma Ferenc Konzultáció Alig akad több vitát és ellenérzést kiváltó intézmény a modern társadalmakban, mii', az ügyintéző hivatal, a bürokrácia szervezete. A vicclapok aktahalmaz közé szoruló kishivatalnokának karikatúrájától az állampolgár „megleckéztetéséig” terjednek azok az „élmények”, amelyek azt az érzést erősítik, hogy itt eleve valami rosszról, pejoratívmegbélyegző bürokratizmusról van szó. De azonosítható-e a bürokratizmus a modern társadalom egyfajta szervezeti-irányítási rendjének kérdésével? Meghatározott szakmaijogi tudással rendelkező szakemberek, hatáskör elosztással és hierarchikus, alá- fölérendeltségi renddel, az igazgatási-ügyviteli szabálygyűjtemény, ügyek és személyek nyilvántartása — íme a kellékek ahhoz, hogy a hivatal működésbe léphessen. Mert e tevékenység végső tárgya a dolgok igazgatása. A hivatal ugyanis ésszerűsíti, azaz racionalizálja az ügyintézést. S a modern társadalmakban, ahol egyre több és több szempontból kell igazgatni a tevékenységet; ahol egy vállalat, egy terület vagy éppen az egész társadalom zökkenőmentes működése egyre több ismerethez és feltételhez kötött, ez az ésszerűsítés elkerülhetetlen. De túl ezen, védheti az egyént is. A dolgok és ügyek intézésének szabályokra, rendeletekre és ezzel összefüggő hivatali eljárásokra bontottsága kiküszöbölheti az önkényesség, a rosszindulatú szubjektivizmus lehetőségét. Ebben az . értelemben magában rejt egyfajta demokratizmust is. A dolgok igazgatása azonban emberek igazgatása is. S még ennél is több: emberi, azaz társadalmi csoport és rétegérdekeket kifejező igazgatás. Történelmi összefüggésében nézve, a bürokratizmus — a kisebbség érdekeinek védelmében — a kapitalizmusban teremtődik meg. A tulajdon itt már nem egyszerűen adottság. Állandóan gyarapítani és modernizálni kell. különben elveszti értékét. A bürokrácia mint az ügyintézés leggazdaságosabb módja, ezért a kapitalizmus nélkülözhetetlen elemévé válik, s bekapcsolódik a tőke gyarapításának folyamatába. A tőkés magántulajdon megszüntetése alapjában megváltoztatta a társadalom érdekviszonyait. A hivataloknak a népet, a nép érdekeit kell szolgálniuk. A szocializmusban egyre magasabb színvonalra kell emelni a szervezettséget, gazdaságosságot és az észszerűséget. A társadrlmasi- tott termelőerők hasznos működtetése, a társadalmi tevékenység és közélet sokoldalú megszervezése a — társadalmi munkamegosztás feltételezi az elkülönített irányítást és közigazgatást. Sokan — tévesen ezt gondolják bürokráciának. A szocialista fejlődés során ennek hatékonyabb működtetése pedig egyre fontosabbá válik.-Fejlődésünk mai szintjén azonban a szakigazgatás tárgyilagos gyakorlatába belopózhat a különérdek. az ésszerűség követelményeit háttérbe szoríthatja a közömbösség, a hányaveti ügykezelés vagy a hivatal „tekintélyét" fitogtató kisszerű úrhatnámság és aktatologatás. Ez az igazi bürokrácia, ami ellen lehet és kell is harcolni. A hivatalok nálunk a közérdeket szolgálják, s munkájukban a közszolgálat elsődlegességének kell tükröződni. Hülvely István
