Dunántúli Napló, 1978. október (35. évfolyam, 271-301. szám)

1978-10-04 / 274. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! * Dunántúli nanlo Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja XXXV. évfolyam, 274. szám 1978. október 4., szerda Ara: 80 fillér A KISZ pártirányítása B Magyar Kommunista Ifjúsá­gi Szövetség munkája az elmúlt évek során jó ütem­ben és jó irányban haladt elő­re. A fejlődés egyaránt vonat­kozik a tevékenység tartalmá­ra és a belső szervezeti életre. A KISZ tagjai, szervezetei és testületéi feladataik végrehaj­tásával jól segítik gazdasági, társadalompolitikai, kulturális céljaink megvalósulását és a konkrét tettek ezreiben ölt tes­tet a KISZ IX. kongresszusának jelszava: „Forradalmi felada­tunk és történelmi felelőssé­günk a fejlett szocialista tár­sadalom építése”. A KISZ Köz­ponti Bizottságának 1974 áp­rilisi határozata nyomán erősö­dött a KISZ belső rendje, szer­vezeti fegyelme és szervezettsé­ge is. A fejlődés jelentős részben annak köszönhető, hogy a pártszervezetek megkülönböz­tetett figyelmet fordítottak az ifjúsági szervezetek életére, a párt ifjúsági szervezetét meg­illető gonddal irányították és irányítják munkájukat. A Poli­tikai Bizottság ez év május 30- án behatóan vizsgálta a KISZ pártirányításának kérdéseit és a továbbfejlesztés feladataira megfelelő határozatot hozott. A KISZ munkájáról és a KISZ pártirányításáról mondott ér­tékítélet összességében pozitív, következésképpen a feladatok nem elsősorban a hibák kijaví­tására, hanem a munka to­vábbfejlesztésére irányulnak. Közülük is a legfontosabb, hogy egyetlen KISZ-szervezet se nélkülözze soha a párt irányí­tó, segítő tevékenységét. A ha­tározat ezt így fogalmazza: a párt minden szervének, szerve­zetének felelősségteljes köte­lessége a működési területén dolgozó KISZ-szervek, szerveze­tek állandó, rendszeres politi­kai irányítása, munkájuk figye­lemmel kísérése, a KISZ párt- irányítására vonatkozó, érvény­ben lévő határozatok követke­zetes végrehajtása. Az irányító munka során a pártszervezeteknek néhány alapvető tételt állandóan szem előtt kell tartaniuk. A párt a KISZ-t elvi, politikai eszközökkel közvetlenül irányít­ja. A közvetlenség azt jelenti, hogy a párt határozatai — minden más tömegszervezettől eltérően — kötelezőek a KISZ- re, mint szervezetre, tehát a KISZ tevékenységének ezek végrehajtását kell szolgálnia. A pártszervezetek tehát akkor járnak el helyesen, ha egyrészt segítik a KISZ saját program­jainak megvalósítását, másrészt — ezt kiegészítendő — olyan feladatokat adnak a KlSZ-szer- vezeteknek, amelyek végrehaj­tásával a munkahelyi, intézmé­nyi, lakóterületi, gazdasági és társadalompolitikai célok valóra váltásában tudnak segíteni. Módszerként azt ajánlja a Po­litikai Bizottság, hogy minden pártalapszervezet évenként egy­szer, a KISZ tavaszi értékelő és programkészítő taggyűlése előtt tűzze napirendre a KISZ- szervezet tevékenységét. Ez al­kalommal értékeljék a KISZ- szervezet egészének, ezen belül a KISZ vezetőségének és a KISZ-ben dolgozó párttagok­nak a munkáját és ezt az ér­tékítéletet tolmácsolják a KISZ értékelő taggyűlésén. Ugyan­csak itt kell megfogalmazni azokat a feladatokat is, amely­nek végrehajtását a pártszer­vezet a KISZ-től várja, hogy ezeket beépíthessék az új ak­cióprogramjukba. Ez a segítség biztosíthatja, hogy a KlSZ-szer­vezet éves akcióprogramja po­litikailag tartalmas, helyileg is értelmes feladatok összessége legyen, amelyek gyakorlatia­sak, végrehajthatók, értékelhe­tők. Legyen a pártszervezet rendszeres és állandó munka- kapcsolatban az általa irányí­tott KISZ-szervezettel. Az éven­kénti értékelés nyilván nem elégítheti ki az irányítással kapcsolatos politikai igényeket. Ezen túl szükség van arra, hogy a pártszervezet rendsze­resen tájékoztassa a KISZ tag­ságát a legfontosabb pártha­tározatokról, a párttagokat pedig a KISZ felsőbb szervei­nek jelentősebb döntéseiről. Gyakorlatilag ez több formá­ban is megvalósítható, de a Politikai Bizottság szükséges­nek tartja, hogy ennek a köz­vetlen és rendszeres kapcso­latnak minden pártszervezetben épüljön ki a szervezeti biztosí­téka. Ezért kimondja, hogy a KISZ-szervezet titkárát — füg­getlenül attól, hogy párttag vagy sem — minden párttag­gyűlésre és vezetőségi ülésre meg kell hívni. Ez alól a kö­zépfokú tanintézetek KlSZ-titká- rai kivételt képeznek, amennyi­ben őket csak a tanulóifjúsá­got érintő napirendekhez hív­ják meg. Ahol egy pártszerve­zet több KISZ-szervezetet irá­nyít, ott a fentiek a KISZ-bi- zottság, illetve KISZ-vezetőség titkárára vonatkoznak. A köz­vetlen munkakapcsolat erősí­tésére a jövőben jobban fel kell használni a KISZ-ben dol­gozó fiatal párttagokat. A KISZ-ben végzett munkájuk egyben pártmegbízatásuk is le­gyen, amelynek teljesítéséért felelősséggel tartoznak a párt- szervezet előtt is. összefogá­sukat, rendszeres tájékoztatá­sukat, segítésüket a pártszerve­zet ifjúsági felelőse végezze. Egyben az ő feladata, hogy a pártszervezet vezetőségének megbízásából gyakorlatiasan segítse a KISZ-vezetőség mun­káját, de az irányítást mint po­litikai feladatot a vezetőség­nek, illetve a taggyűlésnek kollektiven kell gyakorolnia. n KISZ szervezetileg önálló politikai tömegszervezet és ebből eredő jogait tiszte­letben kell tartanunk. A KISZ tagjait — a párttagokat kivéve — a párthatározatok közvetle­nül nem kötelezik. A szervezeti életük belső dolgaiban — a KISZ szervezeti szabályzatá­ban foglaltak szerint - demok­ratikusan, maguk döntenek. Ez vonatkozik a programok elfo­gadására, a vezetőség és egy­más munkájának megítélésére, dicséretre, felelősségrevonásra stb., nem utolsósorban a tag­felvételekre és vezetőik meg­választására is. A pártszerve­zet ezekben a kérdésekben po­litikai eszközökkel, a KISZ-ben dolgozó párttagok útján nyújt­son segítséget az ifjúsági szer­vezetnek és kerülje a szükség­telen, aprólékos, az önállósá­got sértő beavatkozásokat. A Politikai Bizottság határo­zata a fentieken túl még több fontos kérdésre is kitért, ame­lyek felsorolására itt most nincs mód. Kötelezte viszont a Központi Bizottság párt- és tömegszervezetek osztályát, hogy a határozat alapján ad­jon ki egy részletes útmutatót, amely módszertani tanácsok­kal is szolgál a pártszerveze­teknek. Ez a dokumentum vár­hatóan októberben jut el a pártalapszervezetekhez. Dr. Petrovszki István, az MSZMP KB munkatársa A jövő év első félévének végén, Szentlőrincen üzembelépő cipőgyári egység részére képezik a dolgozókat, egyrészt Szentlőrincen, másrészt pedig Szigetváron a cipőgyár tanműhelyében. Az új gyárrészlegben teljes kapacitás esetén évi 3000 pár cipőhöz készítik el a felsőrészeket. Képünkön: a szigetvári tanműhelyben gyakorolnak a lányok, asszonyok A drávai hajózás fejlesztéséről tanácskoztak Pécsett Á folyót ősidőktől víziútnak használták Az ország harmadik legna­gyobb folyója, a Dráva ha­józásának fejlesztéséről ta­nácskoztak kedden Pécsett a vízügyi és közlekedési szak­emberek, a Közlekedéstudo­mányi Egyesület és a Magyar Hidrológiai Társaság rendezé­sében. A Technika Házában tartott fórumon elmondták, hogy a Drávát ősidőktől ví­ziútnak használták az embe­rek. Közel száz évvel ezelőtt élte fénykorát itt a víziszállí­tás, amikor négy hajózási tár­saság kétszázezer tonnán fe­lüli árut továbbított egy esz­tendő alatt. A háborús Idők hosszú év­tizedekre megszüntették az életet a Dráván. Csak 1958- tól indult említésre méltó fej­lődés, araikor a magyar—ju­goszláv vízügyi egyezmény alapján a Vízügyi Szolgálat hajói ismét megjelentek a ha-, tárfolyón. Lényegében ma is ezek jelentik a drávai hajó­zást. A Dráva napirendre került komplex hasznosítása, az egész dél-dunántúli régiónak előnyö­ket ígérő bares—durdevaci vízlépcső tervezett létrehozá­sa, a kapcsolódó folyószabá­lyozási, árvízvédelmi, vízrende­zési munkák tették időszerűvé a hajózás fejlesztésének vizs­gálatát. összhangban a közle­kedéspolitikai koncepció cél­kitűzéseivel, amely a jövőben előtérbe helyezi a vízi szállí­tás ügyét. A szakemberek kifejtették, a hajózás fejlesztéséhez megfe­lelő víziút, parti létesítmények, hajópark, infrastrukturális be­ruházások szükségesek. A ví­ziút biztosításában például je­lentős előrehaladásnak szá­mít, hogy jelenleg a dunai torkolattól a 85—95. folyamki­lométer közötti szakaszon tör­ténik a szabályozás. Fontos esemény volt a Magyarország —Jugoszlávia között megkötött hajózási egyezmény, a kitűzési szolgálat megszervezése és a hajóút kitűzési terv elkészítése. Az előkészítés alatt állóvíz­lépcső minőségi fejlődést je­lentene a drávai hajózásban, mivel Bélavárig, azaz kétszáz kilométer hosszan megvalósít­ható lenne a biztonságos ha­józás, de már az építés idő­szakában is jelentős építő­anyag-szállítás bonyolítható le. A tudományos egyesületek fórumsorozata minél szélesebb szakmai kör bevonásával kíván segíteni, feltárni és tisztázni a drávai hajózás igényeit, fel­tételeit. Vizsgálják például, hogy a folyómenti térségben az ipar, a mezőgazdaság, az erdészet, fafeldolgozóipar mi­lyen áruféleségeit lehet vasút­ról, közútról a folyóra terel­ni, hol kell kikötőket, átrakó­állomásokat építeni, milyen típusú hajóparkra, javítóbázis­ra lenne szükség. A szakemberek javaslatai hozzájárulnak az állami szer­vek döntésének gondos, ala­pos előkészítéséhez, a gazda­ságos megoldások kiválasztá­sához. (H-né) Alagútzsalus technológiával készülnek az új lakások Az idén 504 jakást ad át a szövetkezeti építőipar Baranyában Bölcsődéket, óvodákat, iskolákat, kereskedelmi egységeket építenek Baranya másik két építőipa­ri szövetkezete, a siklósi és szi­getvári sikeres esztendőt tud­hat maga mögött: az előbbi 84 lakást épített Harkányban, az utóbbi 26-ot Szigetváron, 1978- ra ezt is tervezték. Valamennyi baranyai építő­ipari szövetkezet a feszített ter­melés mellett arra törekszik, hogy tevékenységét jobban szervezze, a szakipari munká­kat iparszerűvé tegye, az épí­tőiparban ismeretes legkorsze­rűbb anyagokat felhasználja. A megye szövetkezeti építőipa­rában tagadhatatlanul nő a termelékenység, tény azonban, hogy még nagyon sok kihasz­nálatlan tartalékkal rendelkez­nek. L.J. 1979-ben már 160 lakás építé­sét tűzzék ki célul. A Pécsi Építőipari Szövetke­zet jól alkalmazza a korszerű alagútzsalus technológiát, ter­veiknek megfelelően 163 lakást építenek fel 1978-ban, jövőre pedig 180-at. Emellett még az idén átadnak egy-egy 50 férő­helyes óvodát és 40 személyes bölcsődét. A megye harmadik kiemelt lakásépítő szövetkezete a sásdi, lényegesen több gonddal küzd, az idei 105 lakásos tervüket bár még talán teljesítik, de 1979- ben és 1980-ban erejüket ma­gasan meghaladó feladatokat vállaltak. A sásdiak építik fel az új komlói 16 tantermes ál­talános iskolát is. A Pécsváradi Építőipari Szö­vetkezet ugyancsak megkezdte a 8 tantermes hosszúhetényi iskola beruházását. Emellett Pécsett hőközpontot, a Szabad­ság úti „hal-áruházat" és 18 lakást építenek. Ők lesznek a fővállalkozói a pécsi szövetke­zeti dolgozók 32 lakásos me­cseki lakótelepének beruházá­sán, amelyben természetesen több építőipari szövetkezet is besegít majd. Púja Frigyes megbeszélései New Yorkban Púja Frigyes külügymi­niszter, az ENSZ-közgyű- lés 33. ülésszakán részt vevő magyar küldöttség vezetője New Yorkban ta­lálkozott Szadun Ham- madi iraki, Joszip Vrhovec jugoszláv, Gunduz Okun török és Albert Huganga Burundi külügyminiszterrel, akikkel eszmecserét folyta­tott a kétoldalú kapcso­latokkal és az ENSZ-köz- gyűlés napirendjén sze­replő témákkal összefüggő kérdésekről. Baranya szövetkezeti építő­ipara 1978-ban 504 lakás épí­tését tervezi, az eddig átadott lakások számából ítélve ez a törekvésük minden bizonnyal sikeres lesz. Az ötödik öt éves tervben 2549 lakás építését kapták feladatul, amelyből 1976-ban és 1977-ben 1026 la­kást adtak ót. Eddig sikerrel birkóztak a nem könnyű fel­adattal, figyelembe véve a szö­vetkezeteknél folyó műszaki fejlesztéseket, teljesíteni fog­ják a középtávú tervet. A Mohácsi Építőipari Szö­vetkezet 1978-ban 128 lakást épít, amelyből 80, a Baranya megyei Állami Építőipari Vál­lalattal közösen, feszített váz- szerkezettel épül, 40 lakást pe­dig a belvárosban hagyomá­nyos módszerrel készítenek. A szövetkezet mostani műszaki fejlesztése lehetővé teszi, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents