Dunántúli Napló, 1978. október (35. évfolyam, 271-301. szám)

1978-10-31 / 301. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek Dunántúlt nunlö XXXV. évfolyam, 301. szám 1978. október 31., kedd Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Takarékosság A világ takarékpénztárai 1924-ben a milánói értekezle tűkön határozták el, hogy min den év október havának utolsó munkanapján megrendezik a világtakarékosság napját. A mi lánói értekezleten hazánk is képviseltette magát, de csak 14 évvel ezelőtt jutottunk el oda, hogy a pénztakarékosság nap­ját jelentőségéhez méltó mó­don, évente megünnepeljük. Idén a milánói irányelveknek megfelelően emlékezünk meg a világtakarékosság napjáról. Az Országos Takarékpénztár a ta­karékszövetkezetekkel és a pos­tahivatalokkal együtt ismerteti a pénztakarékosság terén elért eredményeket, számot ad a reá bízott pénzeszközök felhasználá­sáról és nem utolsó sorban ar­ról, hogy mit tesz az ügyfelek igényeinek kielégítésére, az ügyfélszolgálat tökéletesítésére. Néhány jellemző adat az Or­szágos Takarékpénztár eredmé­nyeiről. A múlt év hasonló idő­szakában a lakossági megta­karítások összege 100 milliárd forint volt, most pedig elérte a 120 milliárd forintot. Emelkedett az egy főre jutó megtakarítás is, a múlt évi 9 000 forintról 11 200 forintra. S önmagában az a tény, hogy tavaly ilyenkor 5 800 000 betétkönyv volt for­galomban, most pedig már 6 100 000 azt mutatja, hogy most többen takarékoskodnak nálunk, mint tavaly ilyenkor. Baranya megye lakossága élen jár a takarékoskodásban, hiszen megyénk lakosságának ez évi betét-megtakaritása a mai napig 486 millió forint és ezzel a megye takarékbetétállo­mánya 4,6 milliárd forintot tesz ki. Ez az összeg 235 000 betét­könyvben van, vagyis megyénk­ben minden második lakosra jut egy betétkönyv. A lakosság takarékosságának eredményével és hasznosságá­val lépten-nyomon találkozha­tunk. Egyre épülnek az új la­kások és családi házak, szépül­nek a régi házak, gyarapszik a gépkocsik, televiziók és színes televíziók száma. Korszerűsöd­nek a lakások felszerelésben és berendezésben egyaránt. Ezek mind az egészségesebb, kultu­ráltabb életet segítik elő és hozzájárulnak a további jó munkavégzéshez. A fejlett szocialista társada­lom építésének időszakában a takarékosság fontos feltétele az előrehaladásnak. A szocialista társadalom ugyanakkor objek­tíve magában hordja a lehető­ségét is annak, hogy a köve­telményből valóság legyen. A megvalósulás mértéke, üteme azonban a társadalmat alkotó embereken múlik. Társadalmunkban természetes jelenség az, hogy a lakosság széles rétegeinél újabb és újabb igények bontakozzanak ki. A különféle vágyak és igények megvalósításának reális felté­tele a takarékosság. Takarékoskodni csak az az ember szokott, aki nemcsak a mának él, hanem életének cél­ját, értelmét a jövő építésében látja. Hiszen a takarékoskodás lényege megteremti a jövő fo­gyasztásának lehetőségét. Jelentős népgazdasági érde­kek fűződnek a takarékosság minden megnyilvánulási for­májához, így a lakosság betét- megtakaritásához is. Ez utóbbi­nak különleges fontossága ab­ban rejlik, hogy az egyéni ta­karékosság hozzájárul a társa­dalom tagjai szemléletének for­málásához, azaz az egyéni ta­karékosság átvezet a társadalmi takarékossághoz. A kereskedelem és a vendéglátás Az MSZMP Pécs Városi Bi­zottsága rendezésében tegnap délután kereskedelempolitikai aktívát tartottak a pécsi keres­kedelmi és vendéglátóipari vállalatok vezetőinek. Az ülé­sen, amelyen’ Lukács János, a pártbizottság első titkára elnö­költ, Petőházi Szilveszternek, a pártbizottság titkárának refe­rátuma hangzott el. Korábban vizsgálatot folytat­tak a kereskedelem és a ven­déglátás helyzetéről, melynek tapasztalatait a végrehajtó bi­zottság már megtárgyalta. Teg­nap délután a felmérések ered­ményeit ismertették és értékel­ték az érintett vállalatok veze­tői előtt, s egyben fölhívták a figyelmet a tervidőszaíT hátra­levő éveinek legfontosabb ten­nivalóira. A kereskedelem és a ven­déglátás helyzete, színvonala nagyon fontos várospolitikai kérdés, melynek fokozott elő­térbe kerülését a lakosság igé­nyeinek kielégítése, a még jobb ellátás elérése indokolja. A fel­mérés hozzásegít ahhoz is, hogy jobban odafigyeljünk, hol tartunk jelenleg középtávú ter­vünk megvalósításában. helyzete Pécsett Értékelték a tervidőszak eredményeit A vizsgálat kiterjedt a keres­kedelmi és vendéglátóipari há­lózat helyzetére, az áruellátás mennyiségére és minőségére, a kiszolgálásra, a munkaerőhely­zetre is. Az elmúlt három évben a fej­lesztés és a rekonstrukció a ter­vezettnek megfelelően alakult a kereskedelmi hálózatban: a tervidőszakban előirányzott 48 ezer négyzetméteres alapterü'et növelésből ez év végére több mint 23 ezer négyzetméter megvalósul. Az általában jel­lemző, hogy a különböző jelle­gű egységek száma a szanálá­sok folytán csökkent, de ugyan­Koszorúzási ünnepség az 1918-as polgári demokratikus forradalom győzelmének 60. évfordulója alkalmából Hétfőn a Parlament előtti Kossuth Lajos téren koszorúzási ünnepséget tartottak az 1918- as polgári demokratikus forra­dalom győzelmének 60. évfor­dulója alkalmából, az Első Ma­gyar Köztársaság elnöke, Kára. lyi Mihály szobránál. A vörös és nemzetiszínű zászlókkal éke­sített téren felsorakozott a dísz- őrség. A Himnusz hangjai után a Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára helyezett el koszorút Károlyi Mi­hály szobrának talapzatán. Az MSZMP Központi Bizottsága képviseletében Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára és Vass Henrik, a Központi Bizottság tagja, a Párttörténeti Intézet igazgatója helyezte el a meg­emlékezés és a hála koszorú­ját. A Minisztertanács részéről Lázár György miniszterelnök és Aczél György miniszterelnök­helyettes koszorúzott. Ugyancsak koszorúkat he­lyeztek el a Hazafias Népfront Órszágos Tanácsa, a SZOT és a KISZ Központi Bizottsága kép­viseletében. A hozzátartozók nevében Károlyi Mihályné he­lyezte el a megemlékezés ko­szorúját. Virágokkal borították a szobor talapzatát a régi mun­kásmozgalmi harcosok, valamint a fővárosi dolgozók, fiatalok képviselői. Az ünnepség az Internacioná- lé hangjaival ért véget. Ugyancsak koszorúzási ün­nepség volt Károlyi Mihálynak a Mező Imre úti temetőben lévő sírboltjánál, a győztes 1918-as polgári demokratikus forrada­lom és az Első Magyar Köztár­saság elnökére emlékezve. akkor az újonnan nyitottakkal az alapterület nőtt. A vendég­látó egységek száma öttel gya­rapodott, ugyanakkor azonban el kell mondani, sok még a kis alapterületű, korszerűtlen egy­ség. Pozitívumként említhető, hogy növekszik a szakboltok száma — csavarszaküzlet, ker­tészbolt —, s ezt a tendenciát a jövőben is szorgalmazni kell a vegyes profilú üzletek, számá­nak csökkentésével. A kereske­delmi hálózat fejlődését nem követte a vendéglátás: az új Pannónia, a Szilven, a Makári Falatozó csak részben enyhített a gondokon, szükség lenne a gyors és kulturált étkezési lehe­tőséget biztosító egységekre. Az áruellátás mennyiségileg is, minőségileg is javult, de előfordult, hogy időnként bizo­nyos cikkekből átmeneti vagy tartós hiány mutatkozik vagy mennyiségi, vagy választéki szempontból. S "az élelmiszer- ellátásban az akadozás vagy a zavar több ízben is munka- szervezési okok miatt követke­zett be. Szó esett - többek között - a tegnapi értekezleten a fo­gyasztói érdekvédelemről, a vá­sárlók könyvének pozitív hatá­sáról is. A tegnapi beszámoló részletesen kiterjedt a kereske­delem és a vendéglátás vala­mennyi fontos eredményére, kritikusan föltárta a hiányossá­gokat, s végül hangsúlyozta, hogy a tervidőszak hátralevő idejében milyen fontos felada­tokat kell szem előtt tartani a lakosság még jobb ellátásának érdekében. D. Cs. A cukorrépa betakarítása a végéhez közeledik Eső után vágyódnak a földek Késnek az őszi munkák a baranyai termelő­szövetkezetekben A megye déli részén rövidesen befejezik az őszi vetést A kedvezőtlen időjárás ala­pos lemaradást okozott a ba­ranyai földeken. Az erőgépek nehezen birkóznak a kiszáradt talajjal, ugyanakkor a kukoii- ca víztartalma jóval meghalad­ja a 30 százalékot, így a ter­melőszövetkezetek szárítókapa­citása erősen befolyásolja a betakarítást. A belvárdgyulai Közös Út Termelőszövetkezetnél a vetést és az őszi mélyszántást befejez­ték, így a gépek most a szom­szédos szalántai termelőszövet­kezet földjein dolgoznak. A ku­koricát öt kombájnnal takarít­ják be, az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a hektáron­kénti átlag 70 mázsa körül lesz. Az őszi mélyszántást 1200 hek­táron kell elvégezniük, jelenleg a felénél tartanak. A szüretet ezen a héten befejezik. Az őszi búza vetését 1500 hektáron szombaton fejezte be a szalántai Hunyadi Termelő­A Szigetvári Cipőgyár tanműhelyében 106-an sajátitják el a szakma fogasait a három év­folyamon. A tanulók minden évben kiválóan szerepelnek az országos szakmai versenyen. A képen: az elsőévesek a kézi munkát gyakorolják. szövetkezet. Az őszi mélyszán­tást 2100 hektáron kell elvégez­nie c gazdaságnak, a terület 60 százalékát szántották fel, pedig a szövetkezet földjein augusztus óta négy 180 lóerős erőgép dolgozik két műszakban. A kukorica betakarításánál a felénél tartanak, a szemek víz­tartalma azonban igen magas, eléri a 37 százalékot. A szárí­tójuk nem tudja kielégíteni az igényeket, ezért ha a Pécsi Ál­lami Gazdaság végez, akkor bérbe ott szárítják a szövetke- . zet kukoricáját. Az eddigi hek­táronkénti átlagtermés 60 má­zsa. A beremendi Dózsa Termelő- szövetkezet az őszi vetések 90 százalékát befejezte és a kuko­rica nagy részét is betakarítot­ták. Ezen a héten mindkét mun­kával végeznek. Kukoricából 70 —72 mázsás hektáronkénti át­lagra számítanak. Az őszi mély­szántást 600 hektáron elvégez­ték, de még 400 hektár hátra van. A gazdaság elnöke el­mondta, hogy a kukorica víztar­talma nagyon magas, viszont a talcjmunkákhoz nagyon kellene egy kiadós eső. Befejezték az őszi búza ve­tését a sellyei Ormánság Ter­melőszövetkezetben. A 120 hek­táron termelt cukorrépát 80 hektáron kiszedték a földekből, míg a kukorica 75 százalékát betakarították. A kukorica víz­tartalma 30 százalék. Az őszi mélyszántást eddig mintegy 40 százalékban végezték el. A gazdaság 17 gépe, 2 kombájn­ja és hét teherautója dolgozik a földeken. A siklósi termelőszövetkezet­nél a szőlőt szinte teljesen le­szüretelték, már csak három hektárnyi terület van vissza. Ed­dig 10 000 mázsa került a ká­dakba. A must cukorfoka keve­sebb, mint az elmúlt esztendő­ben. Az őszi búza vetését be­fejezték, a kukoricának mintegy felét takarították be. Az őszi mélyszántásból még 800 hektár vissza van, de ezt december kö­zepéig elvégzik. R. N.

Next

/
Thumbnails
Contents