Dunántúli Napló, 1978. október (35. évfolyam, 271-301. szám)
1978-10-27 / 297. szám
Tanácskozik az országgyűlés Megkezdődött az ország gyűlés őszi ülésszaka figyelmet fordítottunk arra, hogy mind kevesebben bukjanak meg az első osztályban, csökkenjen az alsó tagozatos tanévvesztés. Joggal keltett aggodalmat néhány évvel ezelőtt az a tény, hogy minden száz elsős kisdiák közül tíztizenegy ismételt évet. Ma már felénél is kevesebbre csökkent az elsős tanévvesztők aránya. Arra törekszünk, hogy megfelelő nevelési, oktatási módszerek alkalmazásával az első osztályban gyakorlatilag teljesen megszűnjön a bukás anélkül, hogy engedményeket tennénk a követelmények, a színvonal rovására. Ez utóbbit azért hangsúlyozom, mert vannak jelei a liberalizmusnak. Nincs szükségünk látszateredményekre. Egyedül azt az utat, felfogást tartjuk követendőnek, elfogadhatónak, amely abból indul ki: az alapismeretekre meg kell tanítani minden gyermeket. Magyarországon ma a tankötelezettség ideje alatt — tehát tizenhat éves korig —egy- egy korosztálynak kilencvenhá- rom százaléka fejezi be az általános iskolát. Tanévvesztés nélkül a tanulók nyolcvankét százaléka halad végig a nyolc osztályon. Mégis elégedetlenek vagyunk, mert aggaszt bennünket minden egyes gyermek, minden elmaradó sorsa. Az általános iskolai oktatás teljessé tétele öszehangolt társadalmi erőfeszítéseket követel. Kiemelten kell foglalkoznunk azoknak a cigánygyermekeknek oktatásával, nevelésével, akik erre rászorulnak. Bátorítjuk azokat, akik olyan sajátos eszközöket, módszereket, lehetőségeket keresnek, amelyek a korábbiaknál jobb esélyeket teremtenek általános fejlődésükhöz, társadalmi beilleszkedésükhöz. — A középfokú oktatásban — folytatta Polinszky Károly — nőtt a résztvevők száma és aránya. 1965-ben az általános iskolát végzettek nyolcvanhárom százaléka tanult tovább. Csütörtökön délelőtt 11 órakor a Parlamentben megkezdte munkáját az országgyűlés őszi ülésszaka. Részt vett a tanácskozáson Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Ott voltak a Központi Bizottság titkárai, a Minisztertanács tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy az országos választási elnökség benyújtotta az időközi választásról szóló jelentést, majd — miután a jelentéssel a képviselők is megismerkedtek - tájékoztatta az országgyűlést: a jogi-igazgatási és igazságügyi bizottság a választási jegyzőkönyv alapján megvizsgálta a Bács-Kiskun megye 14. számú választókerületében megválasztott dr. Má- tyus Gábor, a Békés megye 10. számú választókerületében megválasztott Mészáros István, a Borsod megye 13. számú választókerületében megválasztott Herczeg Károly és a főváros 2. számú választókerületében megválasztott Szurdi István ország- gyűlési képviselő megbízólevelét. A bizottság megállapította, hogy a törvényben előírt feltételeknek mindenben megfelelnek, ezért a képviselők igazolását javasolja az országgyűlésnek. Az indítványnak megfelelően az országgyűlés az újonnan választott képviselőket igazoltnak jelentette ki. Apró Antal a továbbiakban bejelentette, hogy a jogi-, igazgatási és igazságügyi bizottság elnökét, dr. Gonda Györgyöt érdemeinek elismerése mellett, elnöki tisztéből felmentette — mert más munkakörbe került — s a bizottság új elnökévé dr. Gajdócsi Istvánt választotta. A kulturális bizottság Géczi Jánost választotta elnökévé (az elhunyt Ortutay Gyula utódjává): a külügyi bizottság — Nagy Miklóst, a bizottság titkárát — szintén, mert más munkakörbe került, saját kérésére, munkásságának elismerése mellett felmentve — Darvasi Istvánt választotta titkárává. Apró Antal az országgyűlés elismerését tolmácsolta dr. Gonda Györgynek és Nagy Miklósnak sok évi értékes tevékenységükért, s eredményes munkát kívánt az új tisztségviselőknek. Az országgyűlés tudomásul vette az Elnöki Tanácsnak a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését, majd elfogadta az ülésszak tárgysorozatot: 1. Az oktatási miniszter beszámolója a közoktatás helyzetéről ; 2. A közlekedés- és postaügyi miniszter beszámolója a közlekedéspolitikai koncepció végrehajtásáról, és továbbfejlesztésének főbb irányairól; 3. Interpellációk. Az elfogadott napirendnek megfelelően az országgyűlés ei- nöke dr. Polinszky Károly oktatási miniszternek adta meg a szót. A Mecseki Szénbányák Karbantartó Üzeme építi a komlói új Kossuth-akna szomszédságában az 500 négyzetméteres tárolóteret. Jelenleg a tárolótér vas szerkezetét szerelik. — Szokolai felv. — Mára ez az arány kilencven- három százalékra emelkedett. Jelenleg egy-egy korosztály átlagosan több mint tíz tanévet tanul iskolarendszerünkben. A középfokon továbbtanulók fele szakmunkásképző iskolába jár. Az elmúlt időszakban arra törekedtünk, hogy ezt az intézménytípust a korábbinál szervesebben illesszük a középfokú oktatás rendszerébe. 1977- től kezdtük el az új közismereti tantervek bevezetését. Ezek minden szakmunkástanuló számára — szakmáktól függetlenül — az általános iskola tananyagával összehangolt, egységes műveltségi anyagot tartalmaznak. A tantervek és az új tankönyvek a korábbinál színvonaTasabb magyar-, történelem-, matematika-tanításra, általános képzésre adnak lehetőséget. A szakmai tárgyak tanterveinek, tankönyveinek korszerűsítése is befejeződött. Kialakítottuk a szakmunkások hároméves szakközépiskoláját is. Oktatáspolitikai céljainknak megfelelően emelkedett a szak- középiskolákba jelentkezők száma, s az itt tanulók aránya ma már megközelíti a középfokon továbbtanulók egyhar- madát. Az ipari és a mező- gazdasági szakközépiskolák többsége új képzési cél alapján dolgozik. Tanulói négy év után érettségizett szakmunkások lesznek. Ez év őszén vezettük be az új képzési célnak megfelelő tanterveket. Az új tantervekkel összefüggésben módosítani kell egyetemi, főiskolai felvételi vizsgáinkat, hogy mind az írásbeli, mind a szóbeli vizsgákon az eddiginél jobban figyelembe vegyük: a jelentkező szakközépiskolát, vagy gimnáziumot végzett-e. Az a célunk, hogy arányos munkamegosztást teremtsünk a szakmunkásképzők és a szakmunkásképzési célú szakközép- iskolák között. Ez azt jelenti, hogy a jövőben a szakközépiskolai keretekben azokra a szakmákra készítjük fel a tanulókat, amelyek nagyobb elméleti megalapozást kívánnak. A gimnáziumi képzés fő céljai nem változtak, s a tantervi munkálatok, amelyeketaz elmúlt években a tartalmi korszerűsítés érdekében folytattunk, e célok eredményesebb elérését hivatottak biztosítani. 1979 őszétől a gimnáziumok első osztályaiban szintén új tantervek szerint kezdődik a tanítás. A tanulmányok utolsó két évében belépő fakultatív oktatással erősíteni kívánjuk a felsőfokú továbbtanulásra való felkészítést. Módot nyújtunk arra is, hogy a tovább nem tanulók munkába állását jobban segítsük, anélkül, hogy a gimnázium átvállalná a szakmai iskolák feladatát. Minden iskolatípusban megkezdtük vagy előkészítettük az új oktatási-nevelési tervek bevezetését, lényégében megtartva a társadalmi és természet- tudományi ismereteket adó tantárgyak arányát. Tudatosan törekedtünk arra, hogy a különböző tantárgyakhoz kötődő oktatás és nevelés minél jobban szolgálja a fiatalok szocialista állampolgárrá, közéleti emberré való nevelését, erősítse az internacionalizmusba ágyazott hazaszeretetüket. Minden iskolatípusban külön gondot fordítunk a magyar nyelv és irodalom, a történelem oktatására, hiszen ezeknek semmi mással nem pótolható szerepük, jelentőségük van a felnövekvő új nemzedékek helyes történelmi tudatának, szocialista jellemének alakításában. A következő évek egyik legfontosabb feladata, hogy figyelemmel kísérjük elképzeléseink gyakorlati megvalósulását, ellenőrizzük tankönyveink használhatóságát, segítsük a pedagógusok megújulási készségét. Megkülönböztetett érdeklődéssel és figyelemmel követjük a magyar oktatásügy tartalmi korszerűsítésének egyik legnagyobb szabású vállalkozását, az új matematika tanterv érvényesítését. Nyolcévi tapasztalat alapján, legjobb meggyőződésünk szerint vezettük be az új matematika tantervet. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a tanulók többsége nagyobb kedvvel tanulja ezt a fontos tárgyat, gyorsabban fejlődik logikai gondolkodásuk, javult számolási készségük. A közoktatás fejlesztése gyorsan változó korunkban, a társadalmi átalakulás és a tudo- mányos-technikci haladás mai üteme mellett folyamatos feladat — mondotta Polinszky Károly a továbbiakban. — Nincs (Folytatás a 2. oldalon.) Az oktatási miniszter beszámolója hogy ezt a haladást a munkaerőhiány, a nők foglalkoztatása iránti nagyobb igény is ösztönözte. Sokat segített az a felelősségtudat és példa nélküli társadalmi összefogás, melynek az utóbbi években voltunk tanúi például az óvo- dahólózat feljesztése terén. Azt akarjuk, hogy könnyebb legyen az óvodából az iskolába való átmenet, az iskolai munka, a tanulás megkezdése. Az általános iskola fejlesztését, az oktatás minőségének emelését, a nevelés szocialista tartalmú gazdagítását kiemelt feladatunknak tekintettük. Nagy a közoktatás helyzetéről Tisztelt Országgyűlés! — Közoktatásunkban is fontos változásoknak voltunk és vagyunk tanúi, cselekvő résztvevői — kezdte beszámolóját a miniszter. — Számunkra elsőként azok a változások a szembetűnőek, amelyek a szocialista életmód kibontakoztatását, terjedését jelzik, hiszen ennek a gazdagodó folyamatnak közvetlen részese és alakítója az oktatás is.. Szocializmust építő társadalmunk nagyszerű alkotások sorát hozta és hozza létre. Ezek közül számunka a legfontosabb: a szocialista társadalmat építő ember személyiségének gazdagodása. Az oktatáspolitika, amelynek törekvéseit megerősítette a párt programnyilatkozata is, elsődleges feladatának tekintette és tekinti az iskoláztatási, a tanulási, a művelődési esélyek alkotmányosan is előírt egyenlőségének biztosítását. Az iskola, az oktatásügy sokat tehet a mind egyenlőbb esélyek megteremtéséért, ellensúlyozva a tanulók családi-társadalmi körülményeiből fakadó hátrányokat. Ez akkor is igaz, ha tudjuk, hogy céljainkat fokozatosan, hosszabb távon, egész társadalmi fejlődésünk eredményeként érhetjük el. Közoktatásügyünk állapotát és fejlődését nem kis mértékben befolyásolta és befolyásolja az ország demográfiai helyzete, elsősorban az iskolás korú korosztályok létszámának hullámzása. Kormányzatunk népesedéspolitikai intézkedéseinek hatására az óvodába és az iskolába lépő korosztályok létszáma újból örvendetesen növekszik és ez átmenetileg sűríti az iskolák tennivalóit, új erőfeszítésekre késztet az oktatás tárgyi és személyi feltételeinek fejlesztésében. Egyes országrészekben iskoláztatási gondokat okoz a lakosság mozgása a faluról a városba, a városokon belül az új lakótelepekre. Iskolahálózatunkat az eddigieknél lendületesebben, de nagyon átgondoltan, ésszerűen kell fejlesztenünk. 1965-ben az óvodáskorúak negyvenhét százalékát, ma a nyolcvanhárom százalékát fogadják be ezek az intézmények. Ez nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő eredmény. Tudjuk azonban azt is, Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXV. évfolyam, 297. szám 1978. október 27., péntek Ára: 80 fillér
