Dunántúli Napló, 1978. október (35. évfolyam, 271-301. szám)

1978-10-26 / 296. szám

1978. október 26., csütörtök Dunántúlt napló 3 U| hibridek, nagyobb hozam Jugoszláv szakemberek a búza és a kukorica nemesítéséről Tartóssá tenni a száz mázsán felüli hektáronkénti termést Szlavónia-Baranya és me­gyénk kapcsolatának, kézfogá­sának csúcsa az a kiállítás, amit déli szomszédaink rendez­tek Pécsett. A vasárnap dél­utánig nyitvatartó mezőgazda- sági és élelmiszeripari termék­parádénak harmincegy résztve­vője méltón reprezentálja test­vérmegyénk eredményeit. Szla­vónia-Baranya kétszázhatvanöt termelőszövetkezetében és tár­sult munkaszervezetében dol­gozó negyvenezer ember éven­te huszonkétmilliárd dinár ér­tékű terményt és feldolgozott élelmiszert állít elő: s mindezt hatszázötven hétezer hektáron. A kapcsolatok mélységét jelzi, hogy dr. Romány Pál mezőgaz­dasági és élelmezésügyi minisz­terünk is résztvevője volt a megnyitónak, s a következő­képpen összegezte a látotta­kat. — Nagyon ízléses és szép a bemutató, a látogatók bizonyos képet kaphatnak a jugoszláv mezőgazdaságról. Bízom ab­ban, hogy szakembereinkben gondolatokat ébreszt e kiállítás és egyben ötleteket is ad. Természetesen nem csupán az üvegvitrinekben elhelyezett termékek jelzik a két megye fejlődő kapcsolatait, hanem az a háromnapos szakmai prog­ram is, amely tegnap zárult és részletesen foglalkozott Szlavó­nia-Baranya gabona- és kukori­ca-, valamint hús- és tejterme­lésével, s egyben arra is lehe­tőséget adott, hogy a kutatók számot adjanak a nemesítés és vetőmagtermelés helyzetéről, egyszóval a tudományos tevé­kenység és a gyakorlat kap­csolatáról. Képtelenség lenne a tucatnyi előadás alapján részletesen szólni a hallottak­ról: ezért a gabona- és kukori­catermesztéssel összefüggő kérdésekről adunk vázlatos át­tekintést. Dr. Julie Martincic, az eszé­ki Mezőgazdasági Intézet fő­osztályvezetője a kalászos ga­bonák nemesítéséről, a vető­magtermesztésről tartott elő­adást. Elmondta, hogy a tudo­mányos munka központja az eszéki egyetem és a kísérletek gyakorlati megvalósítói a Me­zőgazdasági Intézet, valamint a megyében működő kombinátok. A Dubrova, a Szlavonka és a Száva búzafajtak közismertek, a legújabb az Eszéki 20-as, amely az intézet kísérleti par­celláin 76,5 mázsás termést adott hektáronként. Ebben az esztendőben a beljei kombinát hetven hektáros tábláján hat­vanhárom mázsás átlagtermést értek el, az eszéki IPK parcel­láin pedig 78 mázsát takarítot­tak be hektáronként. Az új faj­tákat két-három év múlva már nagyobb területeken termesz­tik. A nemesítési irányzat a hibridizáció, valamint a mutá­ció. A sörárpa nemesítése mel­lett figyelemre méltók a tava­szi árpa termelési eredményei is. A Velebit fajták mellett már szabványos a nemrég kikísérle­tezett Korina árpa, amely az európai szabványnál jobb. A vukovári kombinát igazga­tója, Antun Seda elmondta, hogy a tizennégyezer hektáron gazdálkodó üzem búzatermelé­se emelkedett. Még 1969-ben ötven mázsás átlagtermést ér­tek el, az idei aratáskor ötven­nyolc mázsa búzát takarítottak be hektáronként. A cél, az élő­munkával való mind nagyobb- fokú takarékoskodás, a terme­lés további gépesítése. A kukoricanemesítéssel, ve­tőmagtermesztéssel és -terme­léssel foglalkozó szakmai na­pon dr. Földvári János, Baranya megye Tanácsának általános elnökhelyettese bevezetőjében utalt arra, hogy mind a jugo­szláv, mind pedig a magyar mezőgazdasági üzemek e té­ren elért eredményei világszer­te közismertek. Ugyanakkor ar­ra is kitért, hogy a nemesítők legfontosabb feladatai közé tartozik, miképpen lehet tartós­sá tenni a száz mázsán felüli átlagtermés elérését. A mai hibridekben rejlő lehetőségeket alig több mint hatvan száza­lékban használják ki és a to­vábbi kutatások e tekintetben meghatározók lehetnek az elkö­vetkezendő tíz évre, A közös kapcsolatok a min- dennnapi gyakorlatban is érez­tetik hatásukat. A bólyi, vala­mint a beljei mezőgazdasági kombinátok között ez év elején jött létre a kooperációs szerző­dés, amely kiterjed a termelés­sel, a kutatással, a beruházá­sokkal kapcsolatos tapasztalat- cserékre, a jégelhárításbcn való együttműködésre, valamint a különböző fajtájú vetőmag­vak cseréjére. A bátyi gazda­ság egyébként ötödik éve tart kapcsolatot a kutjevói PPK-val, amely felöleli az agrotechni­kai, a vetőmagtermesztéssel — szója, bab, búza és kukorica — összefüggő együttműködést. De térjünk vissza a kukoric■ ra! Dr. Ljubo Radic, az eszéki egyetem professzora által el­mondottak élénk érdeklődést váltottak ki a szakemberek kö­rében, amikor is a kukorica­nemesítés és vetőmagter­mesztéssel kapcsolatos ered­ményekről számolt be. 1954-ig hazai fajtákat és fajhibrideket vetettek, 1964-ig az amerikai vonalhibridek jellemezték a ve­zérfajtát, miközben a kutatások egyre inkább a hazai vonalak feTe fordultak: azóta a külön­böző FAO számú csoportokba tartozó kukoricahibridekből jiegyvenet ismert el és minősí­tett a Jugoszláv Fajta Minősítő Bizottság. Ezek közül 12-15 hibridet vetnek a társult mun­kaszervezetekben. A nemesítő­munkát tekintve az elsődleges követelmény a hozamnövelés, a második a hibrid alkalmazko­dási képessége, a betegségek iránti fogékonyság csökkentése, a harmadik a szármagasság visszaszorítása, s mindezek mel­lett nem utolsó szempont a gé­pesítés követelményeinek meg­felelően a morzsolhatósáq nö­velése, a szemtörés mérséklése. A felsoroltakon kívül a kuta­tóknak és nemesítőknek azt is figyelembe kell venni, hogy je­lentős a magánszektor — a gazdaságok felét teszi ki. Az érdeklődés mindinkább a ko­ránérő kukoricafajták felé for­dul, amelyektől ugyanakkor magas hozamokat várnak a termelők. A feladatokat csak bonyolítja, hogy az alapköve­telmények hármasak: a takar­mányozási célra termesztett faj­táktól magas aminosav tartal­mat követelnek, az ipari feldol­gozásra kerülő kukoricának a keményítő-tartalma kell hogy magas legyen és nem lőhet fi­gyelmen kívül hagyni az embe­ri felhasználású fajtáknál a megfelelő fehérjetartalmat. Az Eszéken kikísérletezett hibridek hozama szinte kivétel nélkül meghaladja az érvény­ben lévő jugoszláv szabványt. Az eszéki 407-es fajta például hektáronként 110—120 mázsa közötti átlagtermést ad, a 600- as FAO-számba tartozó eszéki 667-es hibrid három év átlagá­ban több mint 110 mázsás ter­mést adott hektáronként. A beljei kombinátban ebben az esztendőben várhatóan kilenc­ven mázsa körül alakul az egy hektárra eső kukoricater­més: eddig a terület negyven százalékáról takarították be a kukoricát és az átlagsúlyok 89— 97 mázsa között ingadoznak. A vetőmagtermelést a Vető- maq Közösség irányítja, amely háromezer vagonnak megfelelő mennyiséget jelent. Vinkovci- ban, Kutjevón, Eszéken, Beljén, Viroviticán — és még sorolhat­nánk a működő vetőmag-fel­dolgozókat — végzik többek között ezt a munkát, a legna­gyobb szállítási távolság nem több, mint harminc kilométer. Az egyetem kapcsolatai széles körűek, így többek között együttműködnek a martonvásá- ri intézettel. A közös hibridek előállításával kapcsolatos kí­sérletek előrehaladott állapot­ban vannak és a közeljövőben ezek az üzemekben is megje­lenhetnek az együttműködésnek köszönhetően. Salamon Gyula Gyorsabban fejleszteni a tömegtakarmány-gazdálkodást Betontámas silótér az újpetrei tsz egerági egységében Kevesebb abrakkal Tért hódított a silókukorica Ma az üzemi szakemberek körében egyik legtöbbet vita­tott kérdés a tömegtakarmány­gazdálkodás racionalizálása. Egy takarmánynövény akkor versenyképes, ha a követelmé­nyek egész sorát képes bizto­sítani: nagy a területi táp­anyaghozam, alacsony az egy­ségnyi tápanyag előállítási költsége, ízletes, nagy a táp­anyag-koncentráció, gépesít­hető a termesztés és a felhasz­nálás, csekély a betakarítási és tartósítási veszteség. A betakarítás időpontja Hazai viszonyok között a fenti feltételeknek elsősorban a silókukorica felel meg. A siló- kukorica területi térhódítása, hozamnövekedése az utolsó húsz évben minden takarmány- növényt megelőzött. Területi hatékonysága egye­dülálló. Egy ha silókukorica te­rületről 120 tonna szárazanyag, 70 tonna keményítőérték beta­karításának lehetősége ma már nem irreális célkitűzés. 70 tonna keményítőérték 7000 liter tej termelésének energiafedezetét biztosítja. A jelenlegi termelési szint mellett 1 ha silókukorica átlagosan 3000—3500 liter tej termelésé­nek tápanyag-tartalmát fedezi. A betakarítás időpontjának megválasztása kulcskérdés. A kukorica az egyetlen növény, amely az érési fokozat előreha­ladásával nem növeli emészt­hetetlen anyag tartalmát. Gaz­daságossági szempontokat mérlegelve ma már vitathatat­lan, hogy a teljes kukoricának (szár, levél, cső) betakarítása tápanyaghozam szempontjából a legjelentősebb. A korán silózott kukoricával sok vizet, kevés tápanyagot le­het betakarítani. A 20 százalé­kos száraztakarmány-tartalmú kukoricaszilázsnak ' a legna­gyobb zöldtömeghozam mel­lett is legkisebb a tápanyag- tartalma. Energetikai, valamint felvehetőség szempontjából a viaszérés stádiumában betaka­rított 30—40 százalékos silóku­korica szárazanyogtartalma a legkedvezőbb, amikor a szem és a szár aránya száraz­anyagban megközelíti az 50— 50 százalékot. A silókukorica termesztésének és tartósításának két fontos tárgyi követelménye van. Ezek közül első a betonozott silótér, mely kiküszöböli a szennyezett­séget. Megyénkben az összes silótér 30 százaléka szilárd bur­kolatú, pedig ennek a telep ré­szét kell képeznie. A másik: a technikai bázis biztosítása a műszakok szervezésével, a kések élesítésével és az előírás sze­rinti géphasználattal jó minősé­gű szilázst lehet készíteni min­den forgalomban lévő géppel. Tovább kell lépni a műsza­kok szervezésével — ha kell, több műszakban és esti mes­terséges fény alkalmazása mel­lett is biztosítani kell egy-egy silókazal két-három nap alatti elkészítését. Tudomásul kell venni, hogy a silózás tervszerű, kampánymun­ka. Az erre való felkészülés tárgyi és személyi vonatkozás­ban azonos kell hogy legyen a gabonafélék aratására való felkészüléssel. E fontos munka nagymérvű technológiai fegyel­met igényel és szükséges a szomszédos gazdaságokkal való gépkooperáció megszervezése. Erre jó példa a véméndi és a geresdlaki termelőszövetkezet évek óta tartó együttműködése. A tömegtakarmány-gazdálko- dás következő legfontosabb ta­karmánynövényét a pillangósok képezik. Pillangósnövények szé­naként, takarmánylisztként, il­letve szenázsként és zölden hasznosíthatók. A tejtermelő te­henészetekben kettő-négy kg db/nap széna etetése még gyógyszénaként is indokolt. A pillangósnövények közül mindenképpen szeretném ki­emelni a lucernát mint takar­mánynövényt. A jó lucernaszéna beltartalmi követelménye rend­kívül magas. De a beltartalmi értékhez tartozik, hogy ne le­gyen ázott, bimbózás előtt le­gyén vágva I A lucerna életteljesítményét figyelembe véve az egyik leg­kevesebb vetőmagot igénylő növény. Bármely növény számá­ra kiváló elővetemény. Egység­nyi területről a legnagyobb fe­hérjetömeget biztosítja. Mint széna kiváló takarmánynövény. A tömegtakarmány-gazdálko- dás harmadik nagy csoportját a gyepek, valamint az ezeken termett szénafélék alkotják. Megyénkben jelenleg mintegy 47 207 ha gyepterület áll ren­delkezésre. Legnagyobb tartalékaink lékban kaszálva hasznosítható leginkább. A korszerű legeltetési eljárá­sok megszervezése, a legújabb módszerek elterjesztése, szintén megfelelő eredményt hozna a hasznosítást illetően. A kérődző állatfajok takar­mányozásában napjainkban egyre sürgetőbben vetődik fel a szántóföldi melléktermékek hasznosításának kérdése. Erre jó példa az egyházaskozári Ha­ladás Tsz gesztorságában mű­ködő takarmánykooperációs rendszer, amely takarmánype- letet állít elő, ezenkívül part­nergazdaságainak szaktanácsot ad. Nagy előnye a rendszernek, hogy a melléktermékek hasz­nosítása mellett a gyepterüle­tek fűtermésének betakarításá­val ill. feldolgozásával is fog­lalkozik. Csak szalmafeldolgozó, illet­ve -feltáró TAURUP géppel több termelőszövetkezet rendel­kezik. (Gödre, Kovácshida, Szentlászló). A mellék­termékek hasznosítása Nemrég történt meg a Szi­getvári Állami Gazdaságban a Dániából vásárolt SKIOLD rendszerű takarmányelőállító gép próbaüzemelése. Ez a gép a szalma feldolgozásával, me­lasz és karbamid, valamint koncentrátum adagolásával, továbbá a nyers kukoricaszem roppantásával és összekeveré­sével egy teljesen komplett ta­karmányt állít elő és így je­lentős szemestermény-szárítási költség takarítható meg. A melléktermékek felhaszná­lásának hasznos sorát bővíti a leveles cukorrépafej etetése illetve lesilózása. Mint gazda­sági melléktermék mindössze 20 Ft/q költséggel terhelhető. Ugyancsak fontos szárazanyag, illetve nyersrost pótló takar­mány a jó minőségben betaka­rított kukorica szár. Baranya megye kedvezőtlen csapadékeloszlási viszonyai ma­gyarázzák ugyan, de nem old­ják meg e művelési ággal szemben támasztott követelmé­nyeket. Intenzív művelés: esetén a legnagyobb tartalékaink eb­ben a művelési ágban találha­tók. Ennek két feltétele van: a szántóföldi takarmánynövény­termesztés rangjára emelni a rét- és legelőgazdálkodást és kihasználni az öntözés adta le­hetőségeket. A szárazonálló tehenek, a húsmarhák és a növendék te- nyészüszők legbiztosabb élette­rét a legelő alkotja. A megfele­lően művelt legelő 60 százalé­kában legeltetve és 40 száza­Baranya megyei gazdaságok keresik a tömegtakarmány-gaz- dálkodás gyorsabb fejlesztésé­nek útját. A műszaki fejlesztés, az évente megjelenő új géptí- ^ pusok mind lehetőséget adnak arra, hogy jobb munkaszerve­zéssel a tömegtakarmány-gaz­dálkodást is megfelelő üzemi rangra emeljék. A fajlagos ab­rakfelhasználás csökkentése csak megfelelő minőségű tö- megtakarmány-ellátás mellett valósítható meg. Ez egyúttal az állattenyésztésben a hatékony­ság növelésének egyik kulcs­kérdése is. Simon József, az Állattenyésztési Felügyelőség osztályvezetője

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents