Dunántúli Napló, 1978. október (35. évfolyam, 271-301. szám)

1978-10-25 / 295. szám

e Dunántúli napló 1978. október 25., szerda Horgászat Az Ipoly partján Bélyeg wM ............ t iiipanhagyma MAGASTÖRZSÚ RÓZSA TELI , VÉDELME főid hullampapir FÜGE TÉU TAKARÁSA '! i \ Október végi teendők Napok kérdése és talaj- menti fagyokkal, később tartós hideggel kell számolnunk. Ér­zékenyebb növényeinket fel kell készíteni a télre. Az örökzöldek télen is pá­rologtatnak, ehhez sok vízre van szükségük. Különösen az ez évi száraz nyár után feltét­lenül jól be kell áztatni a talajt körülöttük. Télen az örökzöldek ritkábban fagynak ki, inkább elszáradnak víz hiá­nyában. Az 1—2 éve telepített örökzöldek a vízhiányra foko­zottan érzékenyek, hiszen gyö­kérrendszerük mélyebbre még nem hatolt. Veszélyes számuk­ra a derűs, hideg idő. Ilyen­kor a nap felőli oldalon a le­vélfelület fölmelegszik, az ár­nyékos oldalon pedig nem. Bármennyire furcsán hangzik, de télen is árnyékolni kell. Ár­nyékolásra alkalmas a növény előtt kifeszített műanyagháló, lécekből, gallyból vagy szőlő­vesszőből font árnyékolórács. Az örökzöld az átfagyott föld­ből sem tud vizet felvenni,, ezért lombbal, tőzeggel, fű­részporral, szénával vagy szal­mával fedjük be a talajt 5—10 cm vastagságban. Klimatikus adottságaink job­bak az országos átlagnál, azonban itt is előfordulhat—15 —25 C° hideg. A kényesebb Értesítés A Pogányi Tavasz Horgász- egyesület értesíti tagjait, hogy október 20—22-e között végez­te el ezévi őszi halasítását a tavon. A tóban Simongátról és Lábodról vásárolt 57 mázsa, 5181 db, egészséges, jó kondí­ciójú pontyot helyeztek ki. A halak kihelyezése miatt, míg azok el nem helyezkednek az új helyükön, pontyfogási tilal­mat rendeltek el. A tilalom 1978. november hó 10-ig tart. örökzöldek vagy cserjék ilyen alacsony hőmérsékletet na­gyon nehezen viselnek el, pl.: ciprus, rozmaring, babérmeggy stb. A leveleket a közvetlen hi­degtől úgy védjük meg, hogy a növény körül vesszőket szú­runk le, közé száraz lombot, szijácsot vagy szalmát teszünk és felül összekötjük a vessző­ket. A fólia csak akkor jó, ha számtalan helyen átlyukaszt­juk, hogy levegő a rügyekhez bejuthasson. A bokorrózsák rügyei is fagy­érzékenyek, az alsó szemet ta­karni kell felkupacolással. . A rózsa természetes megje­lenése a bokoralak. A magas törzsű rózsa kezelése nehéz­kes, télen könnyen elfagyhat­nak a rügyek. A védelem egy­szerűbb, de bizonytalanabb módja a magas törzsű rózsa koronájába sZijácsot vagy szalmát, esetleg összegyűrt pa­pírt tenni és vastag zacskóval beburkolni. A védelemre hasz­nált anyagnak lazának kell lenni, hogy a rügyek levegő­höz jussanak. Fóliaburkolaton nyílásokat kell hagyni. Bizto­sabb módja a védelemnek, ha a rózsa törzsét óvatosan visz- szahajlítjuk a földig, szalmával és földdel betakarjuk. A hagymások (tulipán, nár­cisz, crocus stb.) igen jól át­telelnek laza lomb, tőzeg„eset- leg polistirollemez alatt. • Most már fel kell szedni a dahlia-, canna-, muskátli­töveket és fagymentes helyen kell tárolni. A füge az örökzöldekhez ha­sonló védelmet igényel, ha azt akarjuk, hogy a termőrügyek megmaradjanak, termést hoz­zanak. Amíg a fügebokor ki­csi, az ágakat le is húzhatjuk olyképpen, hogy sugaras irány­ban árkot ásunk, a vesszőket lehúzzuk, szalmával takarjuk, majd elföldeljük. A vessző vé­ge mindig álljon ki a takarás alól, hogy levegőzhessen. Ne feledkezzünk el mérget szórni a takarásra használt anyag közé, nehogy tavasszal meglepetés érjen bennünket. Kalla Gábor Nyáron elkerültem ifjúkorom kedvelt városába, Balassagyar­matra, az Ipoly partjára. Régen sök időt töltöttem el itt. Már akkor is a horgászat volt az egyik hobbim. Nem a csodás fogások, hanem a folyó vad­regényes szépsége ragadott magával. Első" utam most a folyó közeli partjaihoz vezetett, amit nem régen szabályoztak és csalódást keltett bennem. Az egyenes mederbe szorított folyó partjait megtisztították a hajdan vadregényes jelleget adó fáitól, bokraitól. Amit a Apad az orfűi tavak vize Nemcsak a horgászok, az Orfűi- és Pécsi-tó partjain üdü­lőkkel rendelkezők is és a ki­rándulók is aggodalommal lát­ják, hogy a tavak vize erősen leapadt és további apadásban van. A be nem avatottak abban a hitben vannak, hogy a tavak vízszintjének apasztását a le­halászás teszi szükségessé. Nem a horgászok a ludasak e szomorú jelenség előidézésé­ben. A horgászok ugyanúgy aggódnak a bekövetkezett je­lenség-láttán, mint a nem hor­gászok. Az Intéző Bizottság megbír zott szakemberei figyelik és mé­rik a vízszintváltozásokat. Az eddigi mérések szerint 340 000 köbméter víz volt az apadás mértéke, ami napi 800 köbmé­tert jelent. Október 13-án a víz- szinthiány 99 cm volt. Decem­ber 15-ig, a tó várható befa­gyásáig további 40 cm-es apa­dás várható, ha csak az eset­leges kiadós őszi eső nem segít. Az IB kérte a Vízügyi Igaz­gatóságot a vízszint emelésére és annak megtartására, de „fóliás” beavatkozás eddig nem hozott eredményt. Partvédő köveket bontottak meg A Pécsi-tó partját évekkel ezelőtt partvédő kövekkel borí­tották be. Ezeket egyes horgá­szok mostanában megbontották, hogy az alacsony vízszint miatt beljebb maguknak ülőhelyet készítsenek. Az intézőbizottság ezeket a köveket a helyükre visszarakatja, amit a tó haiasí- tási költségére számol el, és ke­vesebb hal kerül majd után­pótlásként a tóba. A jövőben a védő kövezést megbontok ellen szabálysértési eljárás indul. Arra is felhívja az IB az üdü­lőkkel rendelkezőket, hogy a telkeik előtti, most szárazra kerülő partrészt minden sze­méttől, üvegtől, konzervdobo­zoktól stb. tisztítsa meg. Ren­dezzenek még a fagy beállta előtt a szektorukban őszi nagytakarítást. A kivágott, ki­szedett gazt égessék el. Ahol ez nem fog megtörténni, ott a nagytakarítást a szektorokhoz tartozók költségére az orfűi ta­nács fogja elvégeztetni. város szélén láthattam, az egy sík területen folyó alföldi nagy patakhoz hasonlított. Alkalmat kerestem hogy arra illetékes­től felvilágosítást kapjak arra vonatkozóan, hogy a különbö­ző horgászversenyeken közis­merten jó eredményeket elérő nógrádi horgászoknak hol van­nak lehetőségeik, hogy a hor­gászat tudnivalóit gyakorolják. A felvilágosítást az akkor kül­földön tartózkodó, Salgótarján­ban lakó, Holecz Ferenc IB elnöktől levélben kaptam meg. Az értesítést ezúton is megkö­szönve, a tudomásomra jutot­takból röviden közlöm a lénye­get. Nógrád megyében 17 hor­gászegyesület van, összesen 3600 taggal. Az IB ‘kezelésében van a 157 km hosszúságú, 410 kát. hold kiterjedésű határfolyó, az Ipoly. Ennek halasítását egyenlő arányban megegyezé­sük óta a szlovákiai horgászok­kal végzik. A megye horgá­szainak 50 százaléka az Ipo- lyon horgászik. Az évi fogás 200 mázsán felül van. A fogá­sok 60 százalékát a keszeg­félék teszik ki, a többi ponty, harcsa, csuka, balin, süllő. Van­nak víztározás horgászvizeik is. Az egyik legintenzívebb halasí- tott horgászvizük a Bánki tó, amely nem csak a halállomá­nya, de környezetének szépsé­ge miatt is a leglátogatottabb. A szabálysértések száma nem sok. Évente általában 10—20 eset fordul elő. Pénzbírságokat alkalmaznak, melyeknek mérté­ke 500—1000 forint között mo­zog. A film A film voltaképpen áttetsző szalag, anyaga cellulózacetát. Az alig több mint 0,1 mm vas­tagságú szalagot több réteg borítja, ezeknek egy része a fizikai behatások, például a karcolások ellen véd. A leg­fontosabb réteg zselatinból áll, ez tartalmazza az ezüst- jodiddal elegyített fényérzékeny ezüstbromid kristályokat. A film érzékenységét elsősorban a kristályszemcsék átlagos nagy­sága határozza meg. A fény energiája kémiai változásokat hoz létre a kristályokban, majd az előhívó anyag vegyi hatá­sára kialakul a kép. Az előhí­vás során a megvilágított he­lyéken a megvilágítás mértéké­től függően fémezüst keletke­zik. Ahol egyáltalán nem érte a fény a filmet, ott a negatív átlátszó lesz, ahol a legtöbb fény érte, ott a legfeketébb. A kristályszemcsék átlagos nagysága szerint lesz a film magas, közepes vagy alacsony érzékenységű. Sajnos a vonal­élesség a szemcsézet fordítot­tan arányos az érzékenységgel. Egy 15 DIN-es filmről készített pozitív kép sokkal több részle­tet tartalmaz, mint egy 27 DIN-es. Ha tehát nagyméretű, 'éles kontúrú nagyításra van szükségünk, nem dolgozhatunk magas érzékenységű filmre. Rossz fényviszonyoknál, gyors mozgások megörökítésénél nem a kontúrok finomsága a lényeg. Ilyenkor kerül sor a magas ér­zékenységű filmek használatá­ra. Minél érzékenyebb a film, annál kevesebb fényt igényei, tehát rövidebb idővel, szűkebb blendével dolgozhatunk. A fil­mek érzékenységét nemzetközi szabványok adják meg, pél­dául: ASA, DIN, GOSZT, SCH. Leggyakrabban a DIN-t és az ASA-t használjuk. 17 DIN= 40 ASA, 20 DIN=80 ASA, 27 DIN=400 ASA. Általában azt érdemes megjegyezni, hogy há­rom DIN érzékenységváltozás jelent 1 blende különbséget. Ha tehát a fénymérő 17 DIN- re nyolcas lencsenyílást mutat, akkor azonos idő mellett 20 DIN-es filmre 11-es rekeszt kell állítani. * Mielőtt a filmet betennék a gépbe, nézzük meg a dobo­zát, ugyanis ezen fontos infor­mációk vannak. Leolvashatjuk róla a film gyártmányát, fajtá­ját és érzékenységét. Vegyük például a közismert ORWO film dobozát: ORWO=Originál Wolfen, NP = a negatív pánk- romatikus, 27=érzékenység, 120 = a film nagysága. A doboz alján található- még az emul­zió száma, és a legfontosabb a film szavatossági ideje. Kis- filmek esetén 24x36 mm, ráír­ják még, hogy kazettázott, nap­fény töltésű vagy sötétkamra töltést igényel. Gyakran felmerül a kérdés, hogy milyen filmet használjunk. Nálunk általában négyféle gyártmány kapható, a FORTE, az ORWO, a KODAK és IL­FORD. Legtöbben FORTE, illet­ve ORWO filmet használnak, mindkettő jó minőségű, ám az ORWO film tulajdonságai va­lamivel kedvezőbbek. Még jobb tulajdonságokat mutatnak a KODAK és az ILFORD fil­mek, de a minőségi különbség közel sem áll arányban az ár­különbséggel. A film érzékeny­ségét mindig a téma és a vár­ható fényviszonyok alapján vá­lasszuk meg. Szabadban, na­pos időben a 15-17 DIN-es film a legmegfelelőbb. A 20 DIN-es anyagot jó és rossz fényviszonyok között használ­hatjuk (a gyakorlatban ez a legelterjedtebb), 27 DIN-es fil­met belső felvételeknél, rossz megvilágítási körülmények kö­zött használjunk. Természetes ezek csak általános irányelvek, mivel az alacsony érzékenységű filmeket is lehet megfelelő la­bortechnikával három—hat DIN- nel magasabb értékre kidol­gozni, ugyanakkor finom szem- csézetű hívóval a magas érzé­kenységűt is lehet vonaléles részletgazdag negatívvá elő­hívni. Vida András 20-án került forgalomba Krúdy Gyula születésének 100. évfordulójá­ról megemlékező 3 forintos bélyeg, az Évfordulók-események 1978. elne­vezésű bélyegsorozat keretein belül. A bélyeg vörös keretben, fehér háttérszínben stilizált postakocsit áb­rázol vörös színnel, utalva az író azonos című regényére. A kereten belül két oldalon A VÖRÖS POSTA­KOCSI, fent KRÚDY GYULA 1878- 1933, lent MAGYAR POSTA feliratok, valamint a jobb alsó sarokban az értékjelzés fekete, a keret alatt balra 1978, jobbra Kass János ter­vezőművész neve vörös színnel lát­ható. A bélyegből 3 034 000 fogazott és 4800 fogazatlan példány készült. * Ismét igényelhetik az ifjúsági szakkörök azokat a bélyegcsomago­kat, amelyek tematikailag kapcsolód­nak az általános iskolák felső ta­gozatának történelmi anyagához. Ezekkel a bélyekkel nagyszerűen le­het illusztrálni a történelmi esemé­nyeket, bemutatni híres személyisé­geket. Az egyes csomagok ugyanúgy igényelhetők, mint a bélyegújdonsá­gok a Fi latéiiai Szemlében közölt feltételek szerint. * A Képzőművészeti Alap előrejel­zése szerint képeslap jelenik meg a nemsokára kiadásra kerülő Szent László trónralépésének 900. évfordu­lójáról megemlékező bélyeghez, va­lamint a forgalmi sorozatban a kő­szegi Jurisich várat és szobrot ábrá­zoló bélyeghez. Október 21—29. között Salgótar­jánban rendezik meg az V. országos motívumfilatéliai bélyegkiállítást. A kiállítás színhelyén, a Kohász Műve­lődési Központban alkalmi postahi­vatal működik. * A pécsi Városi Kör összejöveteli helyiségében (KPVDSZ Művelődési Ház, József u. 15.) november 12-én 10 órai kezdettel szövetségi gyors- cserére kerül sor. November 18—26-ig Pécsett rende­zik meg 6 európai szocialista ország bélyeggyűjtőinek részvételével a MEDFILEX 78 elnevezésű nemzetközi egészségügyi és vöröskeresztes bé- lyegkiállitást a Pécsi Orvostudomány Egyetem aulájában. A nemzetközi ki­állítás keretében két jelentős ese­ményre is sor kerül. A megnyitást követően ott fogják kihirdetni „Az év legszebb bélyege” pályázat ered­ményét és átadni a nyertes bélyeg tervezőjének és a kivitelező nyom­dának a MABÉOSZ vándordíját. A másik rendezvény egy filatelista lén­két lesz, melyet november 19-én, va­sárnap délelőtt 10 órai kezdettel a kiállítás helyszínén tartanak. Az an- kéton Zboray Béla tart előadást „A motívumfilatélia időszerű kérdései a MEDFILEX ’76 kiállításon bemutatott gyűjtemények alapján” címmel. Az előadás előtt, illetve után levetítik a „Magyar Bélyegmúzeum” és „Törté­nelem a bélyegen” című színes fil­meket. Vadászat Fácánszezon A fácán vadászati idénye már szeptember 1-vel megkezdődött. Az idény elejei 2 hónapban gyen­ge eredményt hoztak a fácán­vadászatok, melyet több okjek- tív tényező befolyásolt. Ez a va­dászati időszak főleg a vadász­kutyák bevadászására és az öreg kakasok kilövésére szolgál, mivel ilyenkor még az idei ke­vésbé színes kakasokat nem lő­jük. A nagyterítékű fácánvadá­szatok ideje e hó végétől kez­dődik és egész februárig tart. Ez megyénkben komoly feladat elé állítja vadászainkat, mivel a fácánállomány dinamikus nö­vekedése folytán évről évre ma­gasabb megyénk vadásztársasá­gainak kilövési terve. 10 évvel ezelőtt mindössze 1210 db fá­cánt lőttünk ki és ebből 103-at értékesítettünk a MAVAD felé. Ezzel szemben ez évben több mint 40 ezer fácánkakast terve­zünk kilőni, és ennek egyharma- dát, 13 ezer darabot kívánunk a MAVAD felé értékesíteni. A megnövekedett fácánállo­mány nemcsak a természet aján­dékából adódik, hanem a cél­tudatos emberi tevékenység eredménye is nagyban hozzá­járult ehhez, mint az utóbbi évek fokozott vadvédelme és a zárt­téri fácántenyésztés rohamos fejlődése. Ezek a számok meg­határozzák azt is, hogy a fá­cán vadászati idényének követ­kező szakaszán magasszintű vadászati szervezéssel, biztosít­suk a nagyterítékű fácánvadá­szatokat. Ez a vadászat alap­vető célja mellett a sport, szó­rakozás és kikapcsolódáson kí­vül gazdasági tevékenységként is jelentkezik, mivel a kilőtt mennyiség egyharmadának ér­tékesítése több mint egymillió forint bevételt jelent vadásztár­saságaink gazdálkodási alapjá­ban. További két millió forintot képvisel az a kilőtt fácánmeny- nyiség, amelyet vadászaink kompetenciaként hazavisznek a konyhára. A fenti célok érdekében az idény elején alkalmazott kereső vadászat és vonalhajtás helyett a ráhajtásos fácánvadászatot alkalmazzuk, amely a fácáno­zás legszebb módja. Minden olyan terepen, (sűrűben, vá­gásban, nádasban) ahol a moz­gás nehéz, tehát a lövés körül­ményes, rendezzünk ráhajtást. A sűrű részeken rövidebb a ke­vésbé sűrű helyeken hosszab­bak legyenek, a ráhajtások. Ezt mindig a terepviszonyok, vala­mint a vadászok és hajtők szá­ma határozza meg. Ismernünk kell a fácánok röptének szokott irányát, mert ha ellenkező irányban történik a ráhajtás a vadászat eredménytelen. Vadá­szoktól és hajtóktól egyformán követeljük meg a csendet a fel­állás idejére. A terület nagysá­gához viszonyítva annyi hajtónk legyen, hogy azok a sűrűben öt-hat lépésre mehessenek egy­mástól. A vadászokat a lőállá- son 35—40 lépésre állítsuk fel, mert ha sűrűbben állnak, gya­kori a közös lövés, amely nem kívánatos. Ha azonban olyan helyzet alakul ki, hogy egy-két hajtáson a vadászokat mégis sűrűbben kell felállítani, úgy állapodjanak meg abban, hogy a jobb szélen álló vadász ki­vételével minden vadász csak balra lő. így aztán nem lesz közös lövés, nem hamarkodjuk el lövésünket, hogy a szomszé­dot megelőzzük és kevesebb lesz a csökkent értékű fácán. A lőállásunk helyét és kilá­tásunkat gyorsan és jól rendez­zük el, mert a fácánhúzást meg­előzően a lővonalon átsurranó rókát is meglőhetjük, ha lövés­re készen tartott puskával vár­juk. A csend betartása a va­dászokra továbbra is vonatko­zik, mert az óvatos vad esetleg még a hajtás előtt kimegy a területről. A hajtők irányítását a területet jól ismerő hivatásos­vagy sportvadászokra bízzuk, akik irányítják a hajtás köz­beni mozgásukat is. És azért fontos, hogy lehetőleg egyen­kénti felrepülésre késztessük a kakasokat, mert ha azok a haj­tás végén tömegesen szállnak fel, a sok elkapkodott lövés ki­sebb eredménnyel jár. A fácán eredményes vadászatához leg­célszerűbb a speciális 11-es fá- cánozó sörét használata. Ha ez nem áll rendelkezésünkre, 10-es sörétet használjuk, és csak vég­ső esetben 12-est, bár ettől is szépen esik a fácánkakas, de sok elfut sebzetten és jó va­dászkutya nélkül igen sok el­vész. Értékes fácánállományunk jö­vőbeni fejlesztése érdekében el­engedhetetlen a rendszeres te­rületellenőrzés, az állati és em­beri károkozás megelőzése a fácánállomány fokozott téli és tavaszi védelme, valamint ete­tése. Megyénk törzsállományát a mesterséges fácántenyésztés fokozásával a jövőben tovább lehet növelni, mivel több mint 100 ezres törzsállományunk fe­lett még több 10 ezer a fácán élettere, biztosított vadásztár­saságaink területén. /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents