Dunántúli Napló, 1978. október (35. évfolyam, 271-301. szám)
1978-10-25 / 295. szám
1978. október 25., szerda Dunántúlt napló 3 Mit tehet az egészségügy és mit az üzem? Táppénzről táppénzre Baranyában Érzékeny szakmák és időszakok a növekedésben gg^ táppénzes helyzetről az utóbbi időben országszerte mind több szó esik. Nem véletlen ez. Évről évre több a beteg, s kis túlzással, lassan úgy tűnik, hogy a Kárpát-medence nem tesz jót az emberi szervezetnek. Hazánkban ezer munkaképes lakos közül 56 állandóan betegállományban van, az üzemekben-gyárakban a dolgozók 5—6 százalékával nem számolhatnak, és az arány lassan is, de évről évre növekszik. Baranyában az országos átlagnál rosszabb a helyzet. 1978 júniusában a dolgozók 6,2 százaléka otthon pihent, szemben az akkori 5,6 százalékos országos átlaggal. Miben keresendő ennek oka? Tájékoztatást kaptunk dr. Haller Máriától és dr. Schmidt Lászlótól, a Társadalombiztosítási Igazgatóság ellenőrző főorvosaitól. Kezdjük a legfrissebb adatokkal. Az idén július hónapban nálunk 5,8, országosan 5,3; augusztusban nálunk 5,7, országosan 5,2 volt a táppénzes százalék. Nem tudunk közelíteni. Különösen a bányaipari, nyomdaipari, bőripari, ruházati ipari, élelmszeripari szakmákban — az építőiparban is — számottevő az emelkedés. Egy év alatt 19,8 százalék volt a növekedés, s ha ez így megy tovább, öt év múlva megduplázódik a táppénzesek száma. Ez idő alatt a társadalombiztosítás által kifizetett összeg 137 millióról 153 millióra ugrott. (Itt 11,5 százalékos az emelkedés.) Érdemes a betegség okokat is megvizsgálni: kit miért írtak ki hosszabb-rövidebb időre? Talán a bányáknak tudható be, hogy az összes táppénzen levők 18,6 százaléka mozgás- szervi panasszal fordult orvoshoz. Második helyen a terhesség okozta panaszok 17,3 százalék, harmadikon pedig a gyermekápolás 16,6 százalék — állnak. Hozzátenném: így is van rendjén: a fájó derekú bányászt, a veszélyeztetett terhest, a beteg gyerekét gondozó anyát táppénzre kell írni. Ugyanakkor, ha az országos képpel a baranyait összevetjük, kiderül: itt több a mozgásszervi beteg, mint mondjuk Tatabányán, itt több a veszélyeztetett terhes, mint a többi megyékben, itt több a beteg gyerek, min másutt bárhol. A sokszor megfogalmazott végkövetkeztetés: valahogy engedékenyebbek orvosaink. (S időközben a gyógyulási-gyógyítási idők is emelkedtek . . .) A társadalombiztosítási igazgatóságon azt is észrevették a rendkívüli ellenőrzések-felül- vizsgálatok nyomán, hogy sokan visszaélnek a táppénzre menetellel. Csak jellemzésként: egy rendkívüi felülvizsgálat alkalmával 669 táppénzest idéztek kontrollra, s közülük 124-et azonnal visszaküldték dolgozni. Ezeknek kutyabajuk sem volt. Erős a „visszaélési mutató" a gyermekápolási táppénzesek körében is. Az emberek úgy tudják, hogy a hatvan nap megjár, ha beteg a gyerek, ha nem, ki kell meríteni. Aztán ott vannak az „idénybetegségek" is: akinek kiskertje, háztájija, szőlője van, tudja, hogy miről beszélek. Szüretkor, metszés idején, palántázás napján csak összejön egy derékfájás, egy nátha. Az orvos kezében a pecsét, ő az, aki rányomja a táppénzes papírra. Az ő feladata tehát, hogy a statisztikát megjavítsa?. . . Korántsem, össztársadalmi problémát feszegetünk, a munkamorál kerül itt napirendre. Mit tehet az egészségügy? Dr. láni Lajos megyei főorvoshelyettes adja meg a választ: — Rendkívüli és úgynevezett célzott felülvizsgálatokat rendelünk el és végzünk a társadalombiztosítási igazgatósággal karöltve. Külön figyeljük az egyes körzeteket, üzemeket, s aho| hirtelen kiugrást, valami rendkívüli emelkedést tapasztalunk, ott a szokásos táppénzes felülvizsgálatokon túl ellenőrzést végzünk. Hozzátenném: az idén már sort kerítettünk néhány ilyen rendkívüli felülvizsgálatra. A tapasztalatok megdöbbentők: a táppénzen levők egyötöde nem beteg, azonnal odaállhat a munkapad mellé. — Szakmai téren akad-e tennivaló? — Természetesen, akad. Jelenleg a tüdőgyógyászat, a nőgyógyászat, a bőrgyógyászat és a gyermekápolási táppénzre vétel van szakorvos kezében. Azt szeretnénk elérni, ha ez a kör bővülne: a táppénzre vételnél mindig a szakorvos szava döntene ... Új jogszabályi rendelkezés is várható —1979. január 1-től — ami még nagyobb és jobb kontrollra ad lehetőséget. A megjelenő új jogszabály értelmében a táppénzes felülvizsgálatot nem egy főorvos, hanem több orvosból áíó team végzi majd, s a harmadfokú felülvizsgálat is főorvosi csoport kezében lesz. Ami dr. Jáni Lajos tájékoztatásából kitűnik: az egészségügy mihamarabb szeretne a maga területén rendet teremteni. Tegye hozzá az újságíró: a munkahelyek, munkahelyi veJavulta betakarítógép-ellátás A javuló ellátást támasztja alá a MÉM vizsgálata: eszerint három év alatt megkétszereződött az a gépállomány, amely magajáró kivitelű, tehát feleslegessé teszi a traktoros vontatást. Jelenleg csaknem háromezer nagy teljesítményű géppel rendelkeznek a mezőgazda- sági nagyüzemek, 1975-ben még csak 1300-at tartottak nyilván. Különösen jelentős, hogy a kukoricabetakarító berendezések legkorszerűbb típúsaihoz is hozzájutottak a termelők, 1975-ben még csak 93, idén már 280 olyan géppel rendelkeznek, amelyek a kukorica teljes növényzetét, tehát a szárat és a csöveket egyaránt összezúzzák, felaprítják és így nagy értékű tömegtakarmány előállítását teszik lehetővé. Már a nyári takarmánybetakarítási szezont is ,c javuló gépellátás jellemezte. Idén mintegy 300 nagyteljesítményű gépi kaszát importáltak és a szénakészítés technológiáját is továbbfejlesztették azzal, hogy nagyteljesítményű bálázógépeket szereztek be. A gazdaságok egy része berendezkedett a nagyméretű bálák „összesaj- tolására”, három év alatt 14- ről 120-ra nőtt a nagyméretű bálákat készítő gépek száma. A kukorica szárítására behozott külföldi gépek is jó szolgálatot tesznek a földeken, ezek jelenleg már dolgoznak, ugyanúgy, mint azok a takarmánykiosztó kocsik, amelyeknek sorozatgyártása idén kezdődött meg. zetők és kollektívák számára is föl van téve a kérdés. Ök hogyan próbálják felvenni a harcot a táppénzre aspirálók ellen? Biztos van megoldás, csak meg kell találni. Hiszen mindannyiunk érdeke ez. Mintahogy érdekünk az is, hogy a valóban betegek a legmagasabb szintű egészségügyi ellátásban részesüljenek. Kozma Ferenc Orvostanácskozás a reumás megbetegedésekről A csont-ízületi rendszer élettanával és kortanával foglalkozó, a reumás megbetegedések okait kutató mintegy 200 szakember részvételével kezdődött szerdán a Budavári Palotában nemzetközi orvostanácskozás. A sorrendben kilencedik európai szimpóziumon a résztvevők beszámolnak a patológiai kutatások eredményeiről. A háromnapos tanácskozáson a gyógyszeres, a műtéti és a természetes gyógymódokkal történő kezelés tapasztalatairól és együttes felhasználásuk lehetőségeiről is hangzanak el előadások. Gondot okoznak az elhanyagolt zártkertek Jelentősen csökkent a parlagföld Lassan halad a tanyák hántása Hófogó erdősávok értékes földeken A termőföldet hazánkban 1961 óta szigorúan védik, mivel egyik legfontosabb gazdasági erőforrásunk. Kezdődnek a hagyományos őszi határszemlék Baranya megyében is. Ez alkalomból Nagy Endre, a Baranya megyei Földhivatal földhasználati osztályvezetője válaszolt a kérdésekre. — A védelem ismét nagy hangsúlyt kapott, különösen a parlagok újrahasznosítását szorgalmazzák. Klje lottók a területet Új telephelyet épít a DÉDÁSZ Hat megyében, több mint 493 000 fogyasztót lát el villamos energiával a Dél-Dunántúli Áramszolgáltató Vállalat. A Pécsről irányított kiemelt kategóriájú nagyvállalat központja, pécsi üzemigazgatósága és városi kirendeltsége kinőtte magát. Ez nem máról holnapra derült ki, de eddig a DÉDASZ egyéb dél-dunántúli üzemi beruházásai sok pénzt felemésztettek, így Pécsett csak igen korlátozottan tudtak fejleszteni. Ahogy az évek során fejlődött a DÉDÁSZ, úgy jöttek létre a város különböző pontjain a létesítmények, telepek. Ezek fekvése olyan szerencsétlen, hogy bővítésről szó sem lehet, ugyanakkor zsúfoltak, állapotuk elavult és többségüknél a szociális ellátottság is éppen hogy eléri a minimális szintet. A jelenlegi elhelyezés mellett a szükséges üzemfejlesztések (gépjárműtelep, üzemirányítás, telefonközpont, főraktár) észszerűen és gazdaságosan nem oldhatók meg. Az V. ötéves tervre való felkészülés során alakult ki az az álláspont, hogy új helyen, megfelelő nagyságú területen, a távlati fejlesztési igényekre is gondolva kialakítanak egy korszerű komplex telepet. A városi tanács erre a célra a siklósi városrész részletes rendezési tervében szereplő, a lakóteleptől nyugatra eső leendő iparterületből jelölt kj mintegy 25 hektáros részt. A leendő telep így szervesen kapcsolódik a városrészhez és a városhoz is. Tizenöt éves építési program Elkészültek a tanulmánytervek A Pécsi Tervező Vállalatnál elkészültek a tanulmánytervek,' melyek elfogadása a napokban történik. A DÉDÁSZ komplex telephelyének déli részén a Pécsi üzemigazgatóság (ezzel kezdődik az építkezés még ebben az ötéves tervben), a városi kirendeltség, a vállalati központ, az üzemirányítás, a számítóközpont, egy 1200 adagos étkezde és konyha, közművelődési központ, oktatóbázis és egy ehhez kapcsolódó tanpálya kap helyet. Az étkezdének az lesz az érdekessége, hogy az utca felől bárki által igénybe vehető. Az oktatóbázison a tantermeken és műhelyeken kívül egy kollégiumot is építenek. Az északi részen anyagraktár, megfelelő nagyságú tárolótérrel, központi gépjárműtelep szervizállomással, villamos- és műszerüzem épül. A déli és északi, azaz az irányító és kiszolgáló, valamint az üzemi épületsorok között parkot hoznak létre. Itt kap helyet a szociális tömb, ahol a fürdőkön, öltözőkön kívül étkezőhelyiséget, orvosi és fogorvosi rendelőt is létesítenek. E tömb közelében szabadidőpark lesz, ahol különböző sportpályák szolgálják majd a dolgozók felüdülését. A telep északnyugati sarkán egy tartós felvonulási területet biztosítanak a kivitelezőknek. Erre azért van szükség, mert a telephely különböző létesítményeinek építése folyamatosan történik. A 25 hektáros területből egyébként mindig csak annyi részt vesznek el — tekintettel a hosszútávú programra — amennyire az építőknek szükségük lesz. A többi földön addig is gazdálkodhat a reménypusztai termelőszövetkezet. A telepen kívül kialakítanak egy üzemanyagtöltő állomást és a kor követelményeinek megfelelően több személygépkocsi parkolóhelyet. A DÉDÁSZ 40 évre előre áttekintette és felbecsülte tevékenységének növekedését és a terveket ennek megfelelően rendelte meg. Már a tanulmánytervek készítésénél figyelembe vették az egyes épületrészek egymás közötti kapcsolatát, a bővítés lehetőségét. A komplex telep várhatóan három szakaszban, ^5 év alatt készül el. A magyar áramszolgáltató vállalatok között egyedülálló ennek a hatalmas beruházásnak az előkészítése. S az sem mellékes, hogy a DÉDÁSZ-nál mertek hosszú távon gondolkodni : ennek a telepnek az átadása után is évtizedekig ki kell elégítenie az igényeket. A fejlesztés lehetőségét azonban nem zárták ki, Roszprim Nándor Amikor megjelentek a nagyobb erőgépek, melyek nem tudtak dolgozni a kapaszkodókon a meredélyeken, otthagyták ezt parlagon. Kezdetben alig volt pénz a meliorációra, az erdősítésre és a legelőtelepítésre, de azóta a parlaghasznosítás ezen formái már sikeresen terjednek. — Hol található még meg- müveletlen föld? — Megszűnt tanyahelyeken, a mohácsi járásban, elsősorban a Mohácsi-szigeten, ahol idén 44-ből költöztek el. Még mindig egy-két évig bontják le ezeket, pedig évente csak így 40-50 hektárnyit tudnánk visz- szanyerni. Lassan vágják ki a nagy táblákba ékelődő elöregedett szőlőket, gyümölcsösöket, főként Mecseknádasd és Óbánya környékén, vagy — és ez már az egész megyére érvényes - a rétek, legelők haszontalan bokrosait, cserjéseit, csalitosait alig irtják ki. A hófogó erdő- sávokat egykor első osztályú táblákra telepítették, ma viszont olcsóbb a felszámolásuk, a hatásosabb hófogók felállítása a Mohácsi út mentén. Ezt még nem szorgalmazzák. Szentlőrinc és Bükkösd között valamikor egy egy újabb második vágány épül a régi . és a mostani mellé, emiatt pillanatnyilag a nyomvonalak által körülzárt szántók, legelők gondozatlanok, például Cserdi-Helesfán és Bükkösdön, pedig átmenetileg is termővé kell tenni. Példamutató törekvés, hogy a felhagyott közutakat és vasúti töltéseket üzemi útként hasznosítják és így a régi földutakból szántóterületet nyernek. — Mi a helyzet a zártkertekkel, vagyis a gyümölcsösökkel, a szőlőkkel, valamint a tanácsi kezelésben lévő állami földekkel? Bár a többségük nagyüzemi termelésbe nem vonható, de mint bérbeadott háztáji parcellák hasznot hajthatnának. — Egyre több válik parlaggá évről évre, ami egyébként országos jelenség. Közrejátszik a megfelelő kisgép és fogaterő hiánya. Ugyanakkor tulajdonosaik idősek, betegek. Épp most Kánban évek óta parlagon veszteglő 18 hektáros zártkertet számoltak fel. — A január elsejétől érvényben lévő új földvédelmi törvény meg- tette-e hatását? Eszerint az l-V. osztályú földek nem mezőgazdasági célú igénybevételéért térítést köteles fizetni a beruházó. Az összeg az aranykorona érték 4000—8000-szeresét is — öntözött szántó, gyümölcsös, szőlő esetében — a 36 0‘00-sze- resét is elérheti. — Idén már kevesebb veszett el így, míg korábban a településbővítés, az üzemlétesítés, az erdősítés sok elsőosztályú területet vitt el. Az elmúlt 15 év alatt a mintegy ötven szakosított állattartó-telep legalább ötszáz hektár kitűnő minőségű szántóra épült fel. Ami mégis kiesik az elkövetkezőkben, azt azonnal pótolni akarjuk. Aki hanyagságból parlagon hagy földet, az az érintett terület aranykorona értékének ezerszeresét fizeti büntetésül ez év elejétől. Baranyában szerencsére még nincs erre példa. A tavalyi tavaszi határjáráson 1027 hektár parlagot találtunk, az idein már csak 469 hektárt, legalább a felét a téeszeknél, például Het- vehelyen, Komlón, Egyházasko- zárban, Gödrén. Az állami gazdaságok gondosak, csak öt hektárt nem műveltek meg. Javult a helyzet az abaligeti, a szent- lászlói téeszben, ahol több éves parlagokat szántottak fel. — A legaktuálisabb feladat? — A mintegy 23Q. ezer hektár szántó megőrzése, vagyis ne csökkenjen tovább a nagysága. A csökkenést 1980-ig megállítjuk. Csuti J.
