Dunántúli Napló, 1978. október (35. évfolyam, 271-301. szám)
1978-10-24 / 294. szám
1978. október 24., kedd DunQntult napló 3 It polcok tele uonnak, de... B ár férfiút rossznyelvek szerint mi nők a hiú- ■ságért sok kényelmetlenséget elviselünk, nem hinném, hogy bárki is szívesen járkálna szűk, keménybőrből készült, lábde- formálóan merevtalpú cipőkben. Hisz senki sem ellensége önmagának — mi nők sem! Hogy sokszor mégis ilyenben járunk? Kénytelenek vagyunk. A cipőboltok polcai tele vannak, látszólag nagy a választék. De az igazság az, hogy az igazán divatos és kényelmes cipőkből kevés van. Kevés az igazán kényelmes, divatos cipő Az EZ A DIVAT egy múltkori számában egy fővárosi cipőkereskedelmi vállalat igazgatónője így nyilatkozott: „A vásárlók többsége olyan cipőket keres, amelyeknél a divat es a kényelem együtt jár. A divatos, korszerű alapanyagból készült kényelmes cipők nagyon gyorsan elfogynak" — nyilatkozza tovább az igazgatónő, majd így folytatja: — A jövő kedvezőbbnek Ígérkezik, kisebb számban ugyan, de forgalomba hozunk a legújabb divatigényeket és minőségi követelményeket kielégítő cipőket, igaz ezek ára még eléggé borsós." Boldogok a borsos pénztárcájúak, és a kisszámban érkező cipőket elcsípők. És a többiek? „Minőség” a kiállításon Másik cipőtéma a minőség! Tavasszal a Pécsett megrendezett nagysikerű bőr- és cipőipari kiállításon a nonstop divatbemutatón történt. A műsorvezető csinos hölgy így konferált: A ruhához a maneken a Minőségi Cipőgyár legújabb divat és különleges minőségi igények szerint készült cipőjét viseli." Ebben a pillanatban a cipő sarka letört, s a maneken a közönség nagy derültségére kézben vitte ki a „minőségi” cipősarkot. Mondhatnánk véletlen baleset volt. Mondhatnánk, ha nem kellene évente sok-sok ezer pár női cipőt a kereskedelemnek reklamáció miatt visszavásárolnia, legtöbbször talp- és sarokleválás miatt. (Bár az utóbbi időben némi javulás tapasztalható.) Most ne nézzük a vásárló bosszankodását, a csere miatt a vásárlásra fordított többletidejét. Kíváncsi lennék, kiszámította-e valaki, hogy az ilyen szemétre kerülő, / vagy javítás után csak alacsonyabb áron értékesíthető cipőknél évente mennyi anyag, mennyi pénz és hány ráfordított munkaóra megy veszendőbe?! A magyarországi cipőgyárak legtöbbje felszereltségben világszínvonalú. Felveszik a versenyt a legjobb nyugati üzemekkel, mégis az eredmények elmaradnak. Bár a hazai gyárak is próbálnak előrelépni. A szegedi cipőgyárban az idei évben bevezették az UNIDO (az ENSZ iparfejlesztési bizottsága, amely Magyarországon főképp a bőripart tanulmányozza) által kidolgozott, úgynevezett szuper-ellenőrzési módszert. Az új módszer szerint az igazgató, műszaki- és középvezetőkkel ba esetén azonnal intézkedik, nem kell megvárni, míg a jelentések befutnak, s az ellenőrzés mindössze 30-40 percet vesz igénybe. A szegedi gyárban az új módszer eredményét már letudják mérni. Míg tavaly az első félévben 4800 pár reklamált — köztük 3000 pár talpleválás — cipőt vásároltak visz- sza, addig az idén ez a felére csökkent. Visszahozott, hibás cipőket jegyzőkönyveznek a Konzum Áruházban együtt egy ellenőrzési csoportot alkotva mindennap, minden műszakban, egy meghatározott időpontban szúrópróbaszerűen minőségi ellenőrzést tart. Ez az ellenőrzés kiterjed, az anyagra, a ragasztókra, a félkész- és készárura. így fel tudják térképezni, hogy egy adott hiba kinél, mely technológiai műveletnél keletkezett, az anyag a hibás vagy esetleg a gép, vagy egyszerűen figyelmetlen munkáról van szó. Módszer és termelés E módszer előnye, hogy a műszaki vezetés, gazdasági irányítás naponta közvetlen kapcsolatot tart a termeléssel, hiTermészetesen nem elég csak ellenőrizni. A dolgozók szakmai tudását, igényességét is növelni kell. A munka termelékenységét befolyásolja a munkaintenzitás. A munkaintenzitás meg függ a munkamódszertől, amit a dolgozó alkalmaz. Ez pedig már nemcsak az ő dolga. Függ attól, hogy érzi magát a gyárban. Függ az alkalmasságtól is, vagyis a dolgozó által végzett munkának összhangban kell lenni pszichés vagy alkati alkalmasságával'. És nagymértékben függ attól, milyen képzést kap a gyártól. A hagyományos betanítási mód szerint a fiatalt odaültetik általában a legjobban, leggyorsabban dolgozó mellé. Vagy ellesi menetközben, vagy megmutatják neki a fogásokat, de ezzel együtt esetleg rosszul beidegződön mozdulatokat is eltanul. Azt mondják, először tanuljon meg minőségi munkát végezni, ha lassan is, később a gyakorlattal megjön a gyorsaság. Hol legyen a rutin? A nyugaton alkalmazott, az UNIDO által kidolgozott úgynevezett analitikus betanítási módszer ennek az ellenkezője. Azt tartják, a rutinnak nem az agyban kell lenni, hanem először a kézben, a szemben. Ha ez megvan, jön a minőség is. A tanulás során az előzőleg kielemzett leggazdaságosabb munkamozdulatokat kell mechanikusan begyakorolni és megszabott határidőre elvégezni. A módszer alkalmazásához először olyan instruktorokat kell kiképezni, akik a termeléshez igazodva már így tanítják be az új munkaerőket. A Bőripari Kutatóintézet szervez ilyen tanfolyamokat, egyelőre azonban nincs kellő érdeklődés a gyárak részéről. A szigetvári cipőgyár úgy látszik kivétel. Tizenkét embert ké- peztettek ki erre az új betanítási módszerre, s már az elmúlt évben a „zöld munkaerőknél” ezt alkalmazták. A most épülő szentlőrinci részlegbe már csak az ily módon betanított dolgozók kerülnek. Várjuk az üzletekbe A szigetvári cipőgyár — sajnos egyelőre csak exportra gyárt — termékeit nézve is talán első helyen áll a hazai cipőgyárak között. Cipői egyaránt megfelelnek a divat és az ortopédia követelményeinek. A puha talp és felsőbőr rugalmasan követi a láb mozgását, az anyagok és a formák megválasztása magas esztétikai igénynyel történt. Mivel nemcsak külföldön, hanem belföldön is az ilyen, úgynevezett spanyol zsánerű cipők iránt van kereslet, ennek publikálására a közelmúltban Szigetváron az ország cipőgyárainak vezetői részére kétnapos szakmai tanácskozást és bemutatót tartottak. Láthatjuk, a hazai cipőipar nagy lépést tesz előre. Bízzunk, hogy ennek eredménye hamarosan látható lesz a kirakatokban és érezhető lesz a lábunkon. Sokunk lábán, nemcsak a szerencsés kévésekén I Sarok Zsuzsa Illem kizárólag férfi munka Huszonöt-harminc éves írógépek, műszerek, tanulópadok sorakoznak ebben a helyiségben, ahol a csoportvezető, Csók Pálné íróasztala is helyet kapott. A Pécsi Szolgáltatóipari Vállalat finom- mechanikai üzemében irodagépek, írógépek, számológépek javításával foglalkoznak. Helyben, illetve üzemekhez járva karbantartják, javítják a meghibásodott gépeket. Az 54 főt foglalkoztató üzemben 14 nő dolgozik. Közülük heten szakmunkások. Csókné huszonöt évvel ezelőtt kapta meg a szakmunkásbizonyítványát. Akkor — egy volt kolléganőjével együtt — mindössze ketten tanulták a műszerész szakmát. A gépipari technikum műszeripari tagozatát - ahol akkor egyetlen nőként tanul — 1968-ban fejezte be. Szakmunkástanuló korától ennél a vállalatnál dolgozik. A vállalat neve, tevékenységi köre többFinommechanikai műszerészek szőr változott, módosult, de a műszerészekre, így Csókné- ra is mindig szükség volt: — Kezdetben sokat jártam vidékre — meséli. — Emlékszem egyszer Szigetváron, a járási hivatalnáT szétszedtem egy ott dolgozó idős bácsi írógépét. Szegény nagyon kétségbe volt esve, hogy ebből soha többé nem lesz gép... De később megbarátkozott velem. Csókné folyamatosan képezte magát, kinevezték csoportvezetőnek. Emellett a tanulók oktatásával is foglalkozik:- Még mindig nagyon kevés lány választja hivatásul a műszerész szakmát, pedig ez most kezd igazán széppé válni. Ojabb és újabb gépekkel találkozunk, s ezek megismerése, hibáiknak kijavítása szép feladat. A lányok, asz- szonyok ugyanolyan jó műszerészek lehetnek, mint a férfiak, ha megtanulják és szeretik is ezt a munkát. Erre példa Benkovics Aranka, aki néhány évvel ezelőtt még tanulta a villanyírógépek javítását, két évvel ezelőtt pedig már ő tartotta a munkahelyi szakmai továbbképzést. A Janus Pannonius Gimnáziumban tanult. Érettségi után műszerész tanulónak jelentkezett. A szakmunkás képesítés megszerzését követően sokáig ő is járta a vállalatokat: — Kiküldtek egy vállalathoz, írógépeket javítani, s amikor meglátták, hogy egy nő jött, többen azt mondták, hogy nincs semmi hiba, nem kell a gépekhez nyúlni. Szerencsémre akadt egy „bátor” asszony, aki bízott bennem, s miután megjavítottam a gépét, a többieknek is megjött a bizalmuk . .. Azóta eljutottam oda, hogy sokszor név szerint engem kérnek . . . Benkovics Aranka hatforintos órabérrel kezdett dolgozni, ma tizenhét forintot keres óránként. A tíz év alatt folyamatosan tanult, többnyire a vállalaton belül szervezett szakmai továbbképzőkön. Szakmai felkészültségét, szorgalmas munkáját ismerte el a vállalat azzal is, hogy a Hunor számológép-család forgalomba kerülésekor őt és Csók- nét küldte a Budapesten szervezett tíznapos tanfolyamra . . . T. É. Szakmai tapasztalatcsere Szlavónia-Baranya gabonatermesztéséről A jugoszláv mezőgazdasági és élelmiszer kiállítás jegyében tegnap délelőtt háromnapos szakmai tapasztalat- csere kezdődött a pécsi Tudomány és Technika Házában. A rendezvény házigazdái a Szlavónia Baranya Gdzdasági Kamara, a Baranya megyei Tanács, valamint a Magyar Agrártudományi Egyesület Baranya megyei Szervezete. A megjelent szakembereket dr. Álló Miklós, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője köszöntötte, majd jugoszláv előadók a kalászos gabonák nemesítéséről, a vetőmagtermesztésről, a gabona raktározásáról és feldolgozásáról tartottak előadást. A tájékoztatókat konzultáció követte. A meghívott szakemberek a déli órákban a szajki „Béke" termelőszövetkezetbe utaztak, ahol Speidl József elnök tájékoztatta a vendégeket a búzatermesztési eredményekről. Bemutatjuk a KERIUII-t Évente ötezer termékvizsgálat Ha röviden “t. «££ kedelmi Minőségellenőrző Intézet tevékenységét, akkor elégséges lenne csupán azt mondanunk: a minőség és a fogyasztói érdekvédelem mentsvára. A József körúti intézet elődjének, az 1880-as évek elején alapított Magyar Technológiai Intézetet tekinti, feladata alapvetően azóta sem változott, ám jelentősen bővült. Ma évente átlagosan ötezer új belföldi és külföldről származó termék vizsgálatát végzik el, mielőtt áldásukat adnák a forgalomba hozatalra, vagy éppen különböző hiányosságok miatt nem járulnak hozzá a gyártás beindításához. Dr. Pintér Gyula, a KERMI főosztályvezetője a termék- vizsgálatokkal kapcsolatos eredményeket emlékezetből sorolja. A KERMI az első félévben mintegy kétezernyolcszáz minta elemzését végezte el, közel háromnegyed részük a szabvány szempontjából kifogástalannak tekinthető, a termékek tizenegy százalékánál viszont nem járultak hozzá a forgalomba hozatalhoz. * További tizenöt százaléknál különböző feltételekhez kötötték a gyártás beindítását, illetve észrevételeket tettek az árucikk néhány jellemzőjének javítására. Még ma is elég gyakran előfordul, hogy egyes cikkek mellől hiányzik a garanciajegy, az import termékekhez nem mellékelik a magyar nyelvű használati, illetve kezelési utasítást. Szinte alig van olyan fogyasztási cikk, amely mentesítést élvezne a vizsgálatok alól. Ám azok a vállalatok is kérik a KERMI minősítését, amelyek termékét — például a hatósági árkategóriába tartozó könnyűipari cikkek — nem lenne kötelező tesztelni, ami kimondottan a márkavédelmet szolgálja. flí DIIUOC termékcsoportokat ML CyyCO tekintve dr. Pintér Gyula a következő eredményekről adott számot. —• Elsőként talán beszéljünk a könnyűiparról! A rekonstrukciónak köszönhetően a textilipari vállalatok többsége ma már korszerű technológiával dolgozik és ez jótékony hatással van a minőségre. De ugyanezt még most sem mondhatjuk el cipőiparunkról. A gondok egyik okozója, hogy a matematikai statisztika minőségátvételi rendszerén belül a vetítéses módszerrel sorolják osztályba a terméket. Következésképp az előállított lábbelik mindössze tíz százalékát vizsgálják és ez az alapja a minősítésnek. —• A háztartás-vegyipar terén viszont jelentős az előrehaladás. Korszerűeknek tartjuk mosószereinket, a különböző öblítőszereket, festékeink döntő többsége felveszi a versenyt a külföldi bevonóanyagokkal, és kozmetikai készítményeink között is egyre több olyan termék található, amely jellemzőit tekintve magas színvonalú. Jónak ítélhetők a félkész és konyhakész gyorsfagyasztott ételeink, a Gastrofol készítmények, amelyek egyre nagyobb teret kapnak a korszerű táplálkozásban. S ha már az élelmiszereknél tartunk, szükséges megjegyezni: húskészítményeink — és itt elsősorban a töltelékárukra gondolok — jelentős része éppen hogy eléri a szabvány alsó határát. Mindezek az alapanyag tisztítási problémákból, a nem kellő fűszerezésből és abból következnek, hogy a vállalatok egy része több zsiradékot kever a termékekbe. A tartós fogyasztási cikkek közül a rádió és televízió „frontján” kellő versengés alakult ki a gyártók között és mindennek a fogyasztó látja a hasznát, ugyanez viszont nem mondható el egyértelműen a bútorokról. A vállalatok többsége még most sem alkalmazkodott a korszerű követelményekhez, természetesen mindezt erőteljesen befolyásolják az alapanyagok minősége, a technológia, a szállítás és raktározás körülményei. Ellenőrzéseik során többször tapasztalták, hogy a másodosztályba tartozó bútort első osztályú áron kínálják az üzletekben. Az intézet nem csupán az új termékek vizsgálatát végzi, hanem részese a Kiváló Áruk Fóruma tevékenységnek is. Ma mintegy 800—1000 KÁF-emblémás árucikk van forgalomban: a KERMI feladata a különböző műszaki vizsgálatok elvégzése és az utóellenőrzések megtétele. Amennyiben a termék kiváló minősítésének akárcsak egy jellemzője is hiányos, a gyártót felszólítják az eredeti minőség visszaállítására. Ha ez nem történik meg, következik a KÁF-embléma megvonása. Ez történt legutóbb a mogyorós csokoládéval és a vilupál parkettlakkal. A KERMI tanúsító védjegy hat esztendeje vált közismertté, mintegy száz terméken található és az árucikk minőségi jellemzőiről ad értékes információt a vásárlóknak. Az intézet ezeket a termékeket is rendszeresen ellenőrzi. Nem egyszer előfordul, hogy az egyéb termékek vizsgálatának eredményeként kiderül; az áru nem felel meg a szabványnak. Ilyenkor betiltják a forgalmazást. Tavaly például tucatnyi műanyag játék gyártását tiltották meg, mert azok nem megfelelő alapanyagból . készültek. Idén, az első félévben harmincegy termék forgalmazásának mondtak álljt, amelyek közül ismét a műanyag játékok vezetnek, de található közöttük magnetofonorsó, erkélyajtó, alumíniumcsónak és háztartási keményítő is. Salamon Gyula
