Dunántúli Napló, 1978. október (35. évfolyam, 271-301. szám)
1978-10-23 / 293. szám
Nyilatkozik az igazgató Hétfői □ A legritkább védett virág töve 50 ezer forintot ér Miért rágós a pécsi kifli? 1979. január 1-től megjelenik 1980-ra megépül a süteményes üzem a hazai védett óriási erőfeszítésekkel biztosítják a lakosságnak a napi 200 ezer darab péksüteményt. Ezt a problémát már a legkülönbözőbb fórumokon tárgyalták. A helyzet csak 1980-ban javul meg, akkorra épül fel az új kenyérgyár mellett egy zsemlegyártó vonal, a kifli és a tölte- lékes áru viszont még pár évig marad a jelenlegi helyén. — Sokszor panaszolják, hogy a péksütemények nem érkeznek a boltok nyitására, hanem egy vágy másfél órával később, olyankor, mikor a fogyasztók többsége már elment munkába vagy iskolába. — Háromszázkilencven boltegységet kell ellátnunk, ebből 18 kiemelt reggeliztető hely, ahová korán, még nyitás előtt kell vinni az árut. Kevés az emberünk, most is öt gépkocsi- vezetőnk hiányzik. Nem népszerű ez a munkahely. A sofőrnek ahhoz, hogy hat órakor elindulhasson az áruval, már négy órakor jelentkeznie kell. A meglévő gépkocsiszámra kell tehát megtervezni a járatokat, úgy, hogy a legrövidebb úton a legtöbb boltot érintsék. Természetes, ily módon egymás mellé kerülhetnek különböző időpontban nyitó üzletek, a szállításnak pedig a legkésőbbi nyitási időponthoz kell igazodni. Egy járat 13—14 egységet szolgál ki, így akik a sor végén vannak, természetesen később kapják. — Egyre több szó esik országos fórumokon a kenyérválaszték bővítéséről. Az emberek igénylik, keresik a változatosságot. Példa erre a burgonya- Mint fogyasztót engem is érint a péksütemények rossz minősége. Mint igazgató azt mondom, örülünk, hogy egyáltalán tudjuk gyártani, hogy egyáltalán kielégíthetjük o lakosság igényeit. Az utóbbi években nagyon megnőtt a fogyasztás, 25 százalékkal több péksüteményt készítünk, rendkívül korszerűtlen körülmények között. A két süteményes üzemünk nagyon régen épült, kapacitását még a 70 ezer lakosú Pécsre tervezték. S most ugyanitt látjuk el a 160 ezer embert. Ahhoz, hogy a rendelt mennyiséget reggel 6 órára szállítani tudjuk, már előző nap délután négy-hat órakor elkezdik a pékek a sütést, a kifliknek, zsemléknek így tíz— tizenkét órás „várakozást" kell átvészelni, mégpedig nyirkos környezetben, helyhiány miatt összezsúfolva. A délután szállított zsemlék és nagykiflik minősége szinte kifogástalon. Kisült a krumplis kenyér, ami jó, de kevés mert . rövid a tárolási idejük. Nagy gondja ez vállalatunknak - folytatja az igazgató — s én mondom, le a kalappal az ott dolgozó emberek előtt, okik 10-12 órás műszakban, pelyhes kenyér, melyből legalább tízszer annyian vásárolnának, mint amennyit gyártani tudnak. Szélesedik-e tovább a választék? Lesz-e citopános, köményes vagy egyéb adalékanyagokkal ízesített kenyér Pécsett? — Mi is érezzük, hogy a kenyérkultúrát növelni kellene a választékbővítéssel, ehhez viszont a technológiai adottságaink nincsenek meg. Amíg nem kapunk a gépipartól olyan adaptereket, melyekkel a mostani gépsorhoz kapcsolva az ízesítő anyagot adagolni tudjuk, addig nem tehetünk semmit. Kézi munkaerőre választékbővítést nem szabad tervezni ! Sarok Zsuzsa Nem győzik a burgonyás kenyeret At erdei cikláment Zala megyében már két éve izígoruan védik. Néhány tó eredeti helyéről, egy zalai erdőből még húsz évvel ezelőtt került el Pécsre, Usxög-alsó-hegyre, Czigány Csaba kiskertjébe. Ezen az Őszön is gyönyörű lila virágokat hozott. Szalmabábu a szüreti mulatságon Salgótarjáni anziksz A jó palócok és a tót atyafiak világa A város szép és csúnya egyszerre Megperdült a dob, a felszalagozott kocsisor kört formált a falu közepén, abbahagyták a dalolást a kipirosított arcú lányok, s megkezdődött a bíróválasztás Hollókőn ... Égett a szalmabábu, felkapták fejüket a lovak, átugráltak a parázson a legények, táncra perdültek a legifjabbak, majd szekérre ült az új bíró, s megindult a szüreti menet, ki a szőlődombra... Turistabuszunk pedig várt félreállva, türelemmel, hogy a szüreti mulatságba belecsöppent kollégánk — kényelmes helyet talált magának az egyik kocsi saroglyájában — visszaérkezzen, s hogy folytathassuk utunk hazafele. Háromnapos nógrádi kirándulásunk utolsó epizódja volt ez: búcsúzóként e népmesék világát idéző faluképet vihettük magunkkal. Házigazdáink, a Nógrád munkatársai — megyei laptársunkról van szó — kiváló vendéglátónak bizonyultak. Salgótarján, a megye, néhány napra befogadott mindannyiunkat. Mi tagadás, a megyét Baranyából nehéz útba ejteni, hiszen Észak-Magyarország határszéli területe, a Börzsöny, a Cserhát, a Mátra hegyvonulatai között, az Ipoly és a Zagyva folyók mentén terül el. Múltját a „jó palócok és a tót •atyafiak” világa jellemzi, közelmúltjából a széncsaták komlói világa érdemel említést, s persze az, hogy itt született meg Madách Imrének, az embert szárnyra emelő műve, Az ember tragédiája. .. Apró megye, 42 ezer lakosú megyeszékhellyel, Salgótarjánnal. A név a honfoglalóskori időket idézi, etimológusaink szerint a „salgó" szó fényest jelent, a Tarján pedig egyik honfoglaló törzsünk neve . .. A város szép és csúnya egyszerre: éri az örök megújhodást, szanálják kopott falú, földszintes épületeit, s égre törő, a Karancs-Medveshegység és a Cserhát nyúlványai közül kitekintő betonkolosszusokat álmodnak tervezői. Nem véletlen tehát, hogy az 1976. évi Velencei Biennálén a művészet és környezete szerves kapcsolatának viszonyát éppen a történelmi múltú Salgótarján reprezentálta, Szentendrével és Hollókővel. Aki tíz-tizenöt éve járt ott, ha visz- szatér, nem ismer rá, legfeljebb a csatolt külterületeire, arra a néhjzny községre, melyet a gazdasági-ipari centrum befalt, s amelyek együtt sírnak és nevetnek Tarjónnal. (A megye iparának 20 százaléka Salgótarjánban található, s ezen belül is a nehézipar — mindenekelőtt a kohászat, az üveggyártás és a gépipar — a meghatározó jelentőségű. Tarján határátkelőhely: sorompó és néhány kilométer választja el Losonctól. A két város sajátos agglomerációs vonzásban él: főleg a hétvégi bevásárlások — mindkét oldalról — jelzik ezt. A tarjáni boltoknak — szállodáknak — erre is készülniük illik, s úgy néz ki, hogy mindent megtesznek a határ menti jó kapcsolatok érdekében. Tarjánon kívül a megye több pontja hívogatja vendégeit: a már említett Hollókő falumúzeummá csinosított házaival, ékszerként csodálniva- ló fatemplomával; a romos Somoskő vára; az egykori Forgách-kastély Szécsényben, a gótikus műemlék templom Mót- raverebélyen .. . Érdemes benézni a szécsényi helytörténeti múzeumba — ahol emléket állítottak a két világhírű Afri- ka-vadásznak, Kittenberger Kálmánnak és Széchenyi Zsig- mondnak is —, vonzó a balassagyarmati palóc múzeum, a Mikszáth Kálmán emlékmúzeum Horpácson és a Madách Imre emlékház Csesztvén. Mindezekért, s nem utolsósorban jó ételeiért — kitűnően készítik a birkát-bárányt, s szinte minden étterem étlapján ott a sztrapacska _ ital aiért ajánlhatom Magyarország szerelmeseinek: ha tehetik, nézzenek el néhány napra Nógrádba is. Nem csak a hegyvidék teszi majd, hogy úgy érzik magukat mint Baranyában , . , Kozma Ferenc Letépdestünk, kiirtottunk szép virágaink, növényeink közül sokat, döntően egyéni gyűjtési szenvedélyből, valamint mező- gazdasági érdekek miatt. Az utóbbi 50—100 évben hazánk flórájából, vegetációjából eltűnt 19 őshonos faj, így például a tőzegrozmaring, a sárkánygyökér, alhavasi hizóka, zörgőfűleve-- lű repcsény, törökpirosító, őszi - polka, magyar mézpázsit, pázsitliliom, lisztes kankalin, ezüstös gyékény. A teljes hazai fajszám csaknem 1 százaléka. Budapest körzetében 1300 fajból legalább száz kihalt és csaknem ugyanennyi rövid időn belül kipusztul. A bennszülött fajokat szegényítették a külföldről behurcoltak, számuk mintegy hetven. „Halálra ítélve"' minden kosborféle, a nőszirmok és a kökörcsinek. A védelmüket Magyarországon 1976-ig korszerűtlennek tartották, míg a szomszédos országok rég adnak erre. Az Egyesült Királyság védett fajkiadványa tavaly jelent meg, míg a miénk ,,A védetté nyilvánított növényfajok értékének megállapítása" címmel 1979. január 1-én lát napvilágot. Ekkor vezetik be a büntetési szankciókat is. A listát az edényes virág- talonok és virágos növényfajok vonatkozásában az Országos Természetvédelmi Hivatal megbízásából 1976-ban dr. Csapo- dy István, soproni természet- védelmi felügyelő, az MTA Dunántúli Intézet botanikai munkabizottságának tagja állította össze. Nyár óta 11 tudós és intézmény véleményadása után a tervezet most már jóváhagyásra vár. Eszerint 420 ritka, pusztuló növényfaj kap védelmet, a 2024 fajt számláló hazai flóra egyötöde; — a Dél-Dunántúlon majdnem 100, a legtöbb épp Baranyában. Az egész ország területén 132 lesz védett. Európában ez rekord. Pontosan megadják a büntetésül fizetendő kárértékeket, szálanként, tövenként, csokronként, melyek sokkal magasabbak mint a védett állatok esetében. A legritkább bennszülött virág egy kivágott töve maximum 50 ezer forintot ér. A büntetések ezer forintnál nem alacsonyabbak, zömük 5000 és 25 000 forint között mozog. Feljelentést tehetnek a megyei tanács mezőgazdasági osztályának szakemberei, valamint az OKTH természetvédelmi felügyelői. A védett fajokat tilos üzletszerűen árusítani, herbáriumban gyűjteni. Kertekben nem tenyészthetők még akkor sem, ha ezzel fennmaradásukat segítik; még a botanikus kertek igényeit is korlátozzák. Hazánkban országos természetvédelmi értékként lelőhelyével együtt óvják 1942-től o szentendrei rózsát a Pismány- hegyen és 1971-től a volgai héricset a Tatársáncon. Megyei értékként először nyert védelmet a soproni Bécsi-dombon a szív- levelű gubóviróg, aztán 1976- ban Zala megyében a lónyelvü és szúrós csodabogyó, kakas- mandikó, kockásliliom, sárga- liliom, csillagos nárcisz, erdei .ciklámen következett. Felzárkózott hamarosan Vas megye is a kockás liliommal, a királyné gyertyájával, a sárgaliliommal, végül Baranya a bánáti bazsarózsával és a szúrós csodabogyóval. A sor teljessé válik 1979. január 1-től. Egyébként a közvetlen előfordulási helyet nem jelölik meg a listában. Például a cselling-, ről annyit közölnek, hogy az országban egyedül csak a Badacsonyon él és legközelebb o Himaláján található. Csuti J. N yáron, mikor a Duna- parti kisvárosban nyaralunk, anyám már kora reggel meghozza a friss kiflit, hogy mikorra a család felébred, már az asztalon legyen. Ez a kifli nekünk, pécsieknek élmény! Illatos, ropogós, nem lehet betelni vele. Igen ... nekünk, pécsieknek, mert ez a város bizony nincs elkényeztetve a reggeli péksütemény szállítmányok minőségét illetően. Nyúlós is, rágós is, fonnyadt is. Vajon mi ennek az oka? Technológiai vagy egyéb okok befolyásolják a minőséget? Erről kérdeztük Szalma Jánost, a Pécsi Sütőipari Vállalat igazgatóját. növények lajstroma
