Dunántúli Napló, 1978. október (35. évfolyam, 271-301. szám)
1978-10-19 / 289. szám
1978. október 19., csütörtök Dunántúlt napló 3 Műszaki kultúránk egyik sarkköve a találmányok hasznosítása Nem szennyezi a környezetet Nagyobb rangot az alkotó embernek Interjú dr. Tétényi Pállal, a Tudománypolitikai Bizottság titkárával Folyamatosan épül r az A FOR pécsi telepe Megszüntetik a mohácsi tárolót A z Élet és Irodalom hasábjain három hónapon át élénk vita folyt a találmányok helyzetéről és azok akadályairól, kerékkötőiről. A vita lezárása időben szinte megegyezett azzal a sajtókonferenciával, amelyet a napokban rendezett az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, valamint a kormány Tudománypolitikai Bizottsága. A sajtótájékoztatón mód nyílt arra, hogy dr. Tétényi Pállal, a Tudománypolitikai Bizottság titkárával szót váltsunk az iparjogvédelem helyzetéről, népgazdasági szerepéről és továbbfejlesztésének irányairól. Elemzés és feladat- meghatározás — Az illetékes állami hatóságoknál és intézményeknél megkezdődött az a mélyreható elemző és feladatmeghatározó munka, amely arra hivatott, hogy fokozza a tudomány hatását gazdasági életünkre. A Tudománypolitikai Bizottság az elmúlt évben több olyan kérdéssel foglalkozott, melyek mindegyike a műszaki újdonság születésével, annak népgazdasági hasznosításával, a termelési eljárások korszerűsítését célzó folyamattal függött össze: legyen az külföldről vásárolt szabadalmi jog, eljárás, hazai kutatási eredmény vagy találmány. Határozat született az országos középtávú kutatási és fejlesztési terv elkészítéséről, amely a VI. ötéves terv tudománypolitikai feladatainak ad keretet. — Hogyan alakult a találmányok száma az elmúlt időszakban? — 1967—1977. között a hasznosított találmányok száma három és félszeresére nőtt és az elmúlt két évben elérte a megadott szabadalmak 55, illetve 65 százalékát. A IV. ötéves terv időszakában az ipari vállalatok több mint 2450 találmányt hasznosítottak és e tevékenységük eredményeként a mérhető haszon meghaladta a hatmilliórd forintot. A találmányok bevezetéséből származó évi haszon öt esztendő alatt megkétszereződött: 1971-ben 1,1 milliárd, 1975ben pedig 2,2 milliárd forint volt. Az elmúlt évben tovább Kevesebb az árdrágítás, az előírásokat azonban még mindig viszonylag sok vállalat megszegi — így összegezték az árellenőrzések legújabb tapasztalatait az Országos Anyag, és Árhivatalban. Az órhatósá- gok az első félévben több mint 55 000 esetben ellenőrizték az ár- és a minőség összhangját, az árképzést, továbbá azt, hogy a választék indokolt mértékben cserélődik-e, az új termékek értéke arányban áll-e árukkal. Az egyik legfőbb tapasztalat, hogy a vállalatok árpolitikája tervszerűbbé vált, s a hosz- szabb távra kidolgozott ártervekből kitűnik, hogy főként a gazdálkodás javításával, s nem indokolatlan áremeléssel igyekeznek a szigorúbb közgazda- sági feltételek mellett is megfelelő nyereséghez jutni. emelkedett a találmányokból eredő haszon, amely elérte a 3,3 milliárd forintot. Jelentős fejlődés történt — Ha a külországok adataihoz hasonlítjuk a nálunk megadott szabadalmak számát, mit mondhatunk? — A szabadalmak száma nálunk kisebb mint a legtöbb szocialista országban és ugyanezt mondhatjuk el a növekedési ütemről is. Ugyanakkor a külföldön évente bejegyzett szabadalmaink száma meghaladja a kétezret. Ez a szám a Szovjetunióban négyezer, az NDK-ban háromezer, a többi szocialista országban pedig kétezer alatt van. De azt is hozzá kell tennem mindjárt, hogy a feladatokhoz képest nem tartjuk megfelelő mértékűnek a feltalálói tevékenységet. Persze, a találmányok száma e munka eredményességének csak egyik jellemzője. — Kérem, beszéljünk a többiről is! — Ide tartozik a találmányok értékesítéséből eredő gazdasági eredmény, a felhasznált szabadalmak viszonyítása az összes szabadalomhoz és még folytathatnánk. Megjegyzendő, hogy két ország ilyen irányú tevékenységének viszonyítása nehézkes. Mihez viszonyítsunk? A lakosság létszámához, a nemzeti jövedelemhez, vagy az egyes ágazatokban az előállított termékek és szabadalmak levezetése következtében fellépő gazdasági hatás arányához? Mindez mutatja, hogy az összehasonlító értékelés nem könnyű. Ennek ellenére megállapítható, hogy a találmányok hasznosításában jelentős fejlődés következett be, bár az eredményekkel nem vagyunk elégedettek, mint ahogy elégedetlenek vagyunk általában is a kutatási eredmények hasznosításával. A feltalálók elismerése — Általánosan elterjedt nézet, hogy nálunk a leltaláA tapasztalatok általában tehát kielégítőek, de sok rendellenességet is feltártak az ellenőrzők. Átlagosan minden hetedik ellenőrzésnél találtak ki- sebb-nagyobb szabálytalanságot, amelyet azután szankció is követett. Az első félévben 19 esetben büntető eljárást, 13 esetben gazdasági bírság kiszabását, több mint 200 esetben szabálysértési eljárást, 760 esetben fegyelmi eljárást kezdeményeztek az árhatóságok, s jó néhány szabálytalanságot követett pénzbírság, kártérítés prémium megvonás, enyhébb esetekben figyelmeztetés. Viszonylag sok rendellenességet tapasztaltak például egyes szolgáltatási díjak kiszámításánál, többféle szolgáltatás összevont számlázásánál. lóknak nincs kellő becsületük. — Mielőtt felvetésére reagálnék, hadd folytassam az előző gondolatsort! Az elért eredmények ellenére, a hazai iparjogvédelmi tevékenységünk színvonala, minősége, a találmányok száma és hasznosításuk mértéke elmarad a lehetséges és szükséges mértéktől. Jelenlegi gazdasági lehetőségeinkhez képest alacsony, nem képezi megfelelően a megkívánt gazdasági struktúraváltozás, a magasabb termelékenység, a piaci feltételeknek nagyobb mértékben eleget tevő gazdaság fejlesztésének alapját. — Az utóbbi öt évben a szabadalmi igénybejelentések száma csökkent. A hiányosságok okai rendkívül összetettek, többek között visszavezethetők a történelmilég kialakult szellemi infrastruktúra szintjére. Ennek folyamatos fejlesztése és javítása mellett változtatni kell a fejlődés követelményei által túlhaladott feltétel és eszközrendszeren is. Az érvényben levő árképzési szabályokat és árhatósági rendelkezéseket nem hajtják végre következetesen. — A feltalálók anyagi elismerésének lehetőségei megfelelőek, ugyanakkor a vállalatok nem mindig élnek vele, olykor nem is ismerik ezeket. Nincs megoldva a találmány megvalósításában ténylegesen közreműködők ösztönzése sem, és hadd tegyem hozzá, a vállalati, intézeti iparjogvédelmi kultúra színvonala is kívánnivalót hagy maga után. Intézkedések készülnek — Az elmondottakból is érződik, hogy jónéhány intézkedés szükséges. — Az iparjogvédelem és az ezzel összefüggő találmányi munka javítása érdekében a Tudománypolitikai Bizottság meghatározta a feladatokat. Az 1980-tól életbelépő és továbbfejlesztett gazdasági szabályozórendszer kidolgozása során megvizsgálják, hogyan ösztönözzenek jobban a szabályozók, a találmányok kidolgozására és hasznosítására. Tovább kell fejleszteni a vállalatok, kutatóintézetek ipar- jogvédelmi munkáját, az Országos Találmányi Hivatal tevékenységét, elő kell készíteni a szabadalmi jogszabályok módosítását, gyorsítani kell az ügyintézést és nem utolsósorban az iparjogvédelmi képzés és továbbképzés színvonalát is javítani szükséges. — A Tudománypolitikai Bizottság határozata arról is rendelkezik, hogy kellő alapossággal meg kell vizsgálni a belfödi licencforgamat elősegítő találmányok hasznosítását, az újító tevékenységet előmozdító szervezeti egységek továbbfejlesztését, illetve olyan vállalat létrehozásának lehetőségeit, amely vállalkozásszerűen foglalkozna az arra érdemes találmányok hasznosításával, bevezetésével. A találmányok kifejlesztését és hasznosításának előmozdítását nagyban segíthetnék — a bevezetési időszak nehézségein átlendítő — különféle állami vagy intézményi hitel-jellegű támogatások és preferenciák, amelyek tulajdonképpen megelőlegeznék a későbbi eredményt. Almaszüreti nagyüzem van a Pécsi Állami Gazdaságban. A 233 hektáros almáskert a Mohácsi út mellett húzódó József- majorban van, onnan szállítják ide a gyümölcsöt a Danic- pusztai feldolgozóba, válogatóba. A gépsorok nagyság szerint osztályoznak, csomagolnak, a minőségi válogatást azonban asszonyok végzik. A ládák rakodásánál, s az export csomagolásánál a Bajcsy-Zsilinszky laktanya katonái segédkeznek, ugyanis az exportra szánt almákat különös gonddal, faforgácsba ágyazva, rétegesen szállítják. Az idén mintegy 30 százalékkal kevesebb alma termett mint tavaly. A Pécsi Állami Gazdaság — becslések szerint — 300 vagon almát tud értékesíteni. Bár a mennyiség kevesebb, a minőség zamatban, méretben sokkal jobb a tavalyinál, ezért a termés 70—80 százalékát exportálják. Legnagyobb vásárló a Szovjetunió, ahová a Golden fajtából küldenek, nagy a kereslet nyugaton a Star-King iránt, ebből jelentős mennyiséget exportálnak Dél-Amerikába, Jonatánból pedig az NDK-ba szállítanak. Az idei jobb minőség nem a véletlen műve. A legnagyobb problémát jelentő, legkényeAz ÁFOR már három évvel ezelőtt tárgyalt az országban lévő korszerűtlen, nem üzembiztos és gazdaságtalan kis töltőtelepek megszüntetéséről. Ez azonban csak akkor hajtható végre, ha előbb kiépítenek egy korszerű, minden igényt kielégítő, országos gerinchálózatot. Ennek a hálózatnak egyik jelentős láncszeme, a már júniusban átadott Százhalombatta— Székesfehérvár—Dombóvár— sebb és legigényesebb munkát, a metszést az idén technikailag és szervezésileg is jól sikerült megoldani. A munkaerő- hiányt alkalmi munkaerővel pótolták, olyanokkal, akiktől minőségi munkát is tudtak követelni. E jól bevált módszert a jövőben is alkalmazzák, így lehetséges lesz a minőség további javítása. A Pécsi Állami Gazdaság az exporttervek teljesítésén kívül részt vesz a lakosság ellátásában is. Az előző évekhez hasonlóan, kedvezményes almavásárt tart. Négy—nyolc forintos áron válogatott almához lehet hozzájutni. A gazdaságban az alma mellett most szedik a körtét is, Bogádmindszenten. Sajnos, ezt a területet érte a legsúlyosabb fagykár, ezért az 54 hektárból mindössze 40 vagon gyümölcsöt tudnak értékesíteni. A 100 hektáron levő szilvás viszont az idén a gazdaság eddigi rekordtermését hozta a 130 vagonos terméseredménynyel. A szőlő szüretelésével 3 hetes késésben vannak. Tíz napja kezdték, s csak a korai fajtákat szedték le. Az olasz- rizlinget még tőkén hagyják, kihasználva az őszi napsütés utolsó perceit is. S. Zs. Pécs közötti 190 kilométeres olajvezeték, mely óránként 150 ezer liter olajat szállít a pécsi központi telepre. A pellérdi útelágazásnál lévő telepet még 1963-ban építették, azóta fogralma az ötszörösére nőtt. Szükségessé vált tehát a bővítése. Mintegy 160 millió forintos beruházással, ösz- szesen 30 ezer köbméteres tárolókapacitással rendelkező központi állomást hoznak létre, mely 2000-ig problémamentesen tudja biztosítani Baranya megye üzemanyag-szükségletét. Jelenleg csak négyezer köbméteres tárolótér üzemel, de szeretnék még ez év végén, legkésőbb jövő év elején az egyik 10 ezer köbméteres gázolajtárolót üzembe helyezni. Jövő év végére készül el a szintén 10 ezer köbméteres benzintartály, mely úszótetős lesz, s egy beépített szerkezet megakadályozza a párolgást, így a gázok keletkezését. Ezenkívül épül még két kétezer köbméteres úszótetős, és tizenkét 100 köbméteres tartály, melyben ún. fehérárut, normál, szuper és extraszuper benzint tárolnak majd. Épül az új töltőhíd is, amellyel egyszerre 12 tankautót tudnak majd tölteni. A telep csapadék és szennyvíztisztítása a jövő évben megépülő tisztítóművel megoldódik, így nem fenyegeti a környezetet káros szennyeződés. Az új központ megépülésével lehetőség nyílt a fentiekben már említett, korszerűtlen, gazdaságtalan telepek megszüntetésére. Elsőként a szigetvári jutott erre a sorsra. A két 25 000 literes tárolórekesze közül az egyik kilyukadt, már régóta csak egy üzemelt. Tűzrendészetileg sem volt biztonságos, a kezelő- személyzet részére nem volt megfelelő szociális létesítmény. Forgalma lecsökkenj, üzemeltetése nem volt gazdaságos. A közeljövőben ugyanez a sors vár a mohácsi telepre is, hasonló okok miatt. A gazdaságok üzemanyag-ellátásában e telepek megszüntetése nem okoz fennakadást Felmérések szerint a legtöbb mezőgazdasági üzem legalább 10—12 napra elegendő tároló- kapacitással rendelkezik, s az utánpótlást az ÁFOR a központi telepről tankautókkal, folyamatosan biztosítja. S. Zs. Október 31.: Világtakarékossági nap Hazánkban is megkezdték az 54. világtakarékossági nap megünneplésének előkészületeit. A fővárosban és vidéken sok helyen egész heti programokat, egyebek között a takarékosságot népszerűsítő plakát- és rajzkiállítósokat, vetélkedőket, a „legilletékesebbekkel", a háziasszonyokkal ankétokat szerveznek. Budapesten a Finommechanikai Vállalatnál tartják az OTP és a KISZ KB központi ünnepségét, amelyen a takarékosságban élenjáró szocialista brigádokat ifjúsági brigádokat és szervezeteket jutalmaznak meg. Vidéken most először a posta a VTN „főrendezője”. A Debreceni Postaigazgatóság például a takarékosságot és a pénzt megjelenítő bélyegekből állít össze kiállítást, s megjutalmazza a legtakarékosabb kollektívákat. Az OTP, hagyományainak megfelelően az idén is betétkönyvvel ajándékozza meg a fővárosban és minden megyében az október 31-re virradó éjszaka elsőszülöttjeit. Ötvenötezer örellenörzés tapasztalatai Salamon Gyula Kevesebb, de jobb Szovjet exportra mossák, osztályozzák és csomagolják az almát a Danicz-pusztai feldolgozó üzemben Almaszüret a Pécsi Állami Gazdaságban Export és kedvezményes almavásár Rekord az idei szilvatermés
