Dunántúli Napló, 1978. október (35. évfolyam, 271-301. szám)
1978-10-18 / 288. szám
1978. október 18., szerda Dunántúli napló 3 A tej jobb minőségéért Kitűnő minőségű tejet vár a feldolgozó ipar és maga a fogyasztó is. A tejminőség ,,frontján" hamarosan újabb változások várhatók. A jó minőséget döntően befolyásolja a zsírtartalom. A magyar tarkáé zsírosabb a Holstein Frízénél, míg az utóbbié fehérjében gazdagabb. Baranyában a gazdaságok zöme átlag felettit produkál. Aki alacsonyabb átlagot ér el, attól olcsóbban vásárolják meg a tejet. A minőséget javítja a tisztaság is, amit eddig alig ért kifogás. Nálunk a tejminősítés e két szempont alapján történik, míg a legtöbb európai országban immár, húsz éve egy harmadik is számít: a sejtszám. Magyar- országon várhatóan 1980 után a minősítésnél már erre is adnak, mint legfontosabb feltételre. Azt vizsgálják meg, hogy egy milliliter tejben mennyi alakos elem található; így például baktériumok, a fejés közben levált sejtek. Kiváló még a tej, ha a sejtszám egymillió alatt volt. Még elfogadható akkor, amikor 1 és 6 millió közötti az érték. Hollandiában például csak olyan babatej kerülhet forgalomba, melynek egy milliliterjében mindössze 50 ezer sejtet találnak. Jelenleg igazán minőségi tejterméket nem állíthat elő hazai iparunk, épp a magas sejtszám miatt. A bolti tejet pasztörizálják, tehát kórokozócsírákat nem tartalmaz. Hő hatására viszont a sejtek szétesnek, bomlanak és mérséklik a tej maradéktalan ipari felhasználását. Az új, tervezett elvárást is figyelembe véve, a Baranya megyei Állategészségügyi Állomás szakemberei most fejeztek be egy felmérést. A sásdi járás tíz különböző helyén vett mintából kettőt találtak rossznak, vagyis a sejtszám jócskán meghaladta a 6 milliót. A pécsi járásban 9 mintából egyről állapították meg ugyanezt. A nyártól 30 üzem 33 szakosított tejtermelő telepén működik próbaként sejtszámláló gyorsvizsgáló berendezés: hetente értékelnek és azonnal jelzik az állomásnak a rendkívül magas sejtelőfordulást. Ebben az esetben elsősorban a technológiára kiterjedő, komplex vizsgálatot rendelnek majd el. Hogyan biztosítható a megfelelő sejtszám? A hangsúly áttevődik a fejés- re. E munkafázist még sok hiányosság, rossz szokás jellemzi: még nem tökéletes a technológiai fegyelem. Sokat számít, hogy a szakmunkás megfelelően alkalmazza-e a vákum-nyomást. Ha az nem megfelelő, sok sejt szakad le a tőgyben. Ugyanezt eredményezi a gyors kifejés, a rossz ütemre beállított fejőgép, valamint a laza tömítések. Gyulladást, így sejtszaporodást okoz, ha a gépet szakszerűtlenül fertőtlenítik. Sejtcsíra-szaporodást idéz elő a lassú és szakszerűtlen hűtés is. A felvázolt problémák sejtetik az elkövetkező két-három év nagyon is időszerű feladatait, hogy a tejminőség tökéletesítésében előbbrelépés történjen. Az tény, hogy a legtöbb a fejőember munkáján, főleg a fejésen múlik: rendszeresen betartja-e a munka- és technológiai fegyelmet. Csuti J. Százszázalékos növekedés Nagy a forgalom a komlói Kossuth Lajos utcán Több közúti baleset Komlón A párt-vb megtárgyalta Beszélgetés Burgenland természetvédelméről Vendégünk volt Stephan Am Aumüller osztrák tudós Az első kérdésre: hogy milyen Ausztria természetvédelme, csak részben felelt a 75 éves professzor, Stephan A. Aumüller burgenlandi biológus, tanár, etnobotanikus, aki járásában természetvédelmi felügyelő. Néhány napig a Pécsi Akadémiai Bizottság növénytani és természetvédelmi munkabizottságának volt a vendége. — Csak a tartományok foglalkoznak ezzel a feladattal. A kilenc tartomány — köztük a burgenlandi az egyik leg ki 1978 első kilenc hónapjában az elmúlt év hasonló időszakához képest száz százalékkal nőtt Komlón a közúti balesetek száma. Ez az adat is szerepel abban a jelentésben, amelyet a Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács Komló városi szakbizottsága a napokban tett a városi párt-vb asztalára megvitatás végett. Ittas vezetés, gyorshajtás A százszázalékos növekedés tény, bár az is igaz, hogy az abszolút számokban a közúti balesetek száma nem magas. A növekedés tendenciája az, amire feltétlen fel kell figyelni. Különösen arra, hogy nőtt a gyalogos-, ezen belül a gyermekbalesetek száma. Utal a jelentés a közlekedési fegyelmet súlyosan sértő és közvetlen veszélyt jelentő magatartásokra, a gyakori ittas jármű- vezetésre, valamint a megengedett, illetve a látási és útviszonyoknak megfelelő sebesség túllépésére. A közlekedési balesetek értékelésénél a párt-vb a jelentés alapján a város közlekedési adottságait is elemezte. Az eltelt öt év alatt 2000-ről több min 4000-re nőtt a gépjárművek száma. Pár év alatt megtöbbszöröződött - a 600-at is meghaladja — naponta a helyijáratú autóbuszok indítása. Egy felmérés alapján a 6-os út Pécs belterületi forgalma után a komlói Kossuth utca forgalma legnagyobb a megyében. A városi tanács kezelésében levő utak döntő többsége szűk a mai forgalom megfelelő lebonyolításához. A közutak telítettségét növeli például a kőbányai szállítások közútra terelése, a lakásépítés programja megvalósításához szükséges építőanyagszállítás. A közlekedésbiztonsági tanács városi szakbizottsága elismerésre méltó munkát fejt ki a helyes közlekedésre nevelés érdekében. A fiatalok nevelését jól szolgálja a közlekedési park. Az óvodás és iskoláskorúak részére rendszeres a tájékoztató és ismeretterjesztő filmek vetítése. Az évente ismétlődő „Idős emberek hete" keretében a Népfront és a Vörös- kereszt közreműködésével közlekedési ismereteket nyújtó an- kétokat szerveztek. Évente sok ezer példányban juttatnak el figyelemfelhívó, tájékoztató, jogszabályt ismertető kiadványokat minden korosztályhoz, a szakbizottsági tagok részt vesznek a forgalomszervezési, forgalombiztonsági feladatok megoldásának segítésében. Tíz jelentős üzemben baleseti híradókat létesítettek, rendszeres tájékoztatást adnak a közlekedés helyzetéről és eseményeiről. A városi párt-vb a közúti közlekedés várható növekedését is elemezte. Komlón most minden harmadik családnak van gépjárműve, a jövőben tovább nő a gépjárművek száma, hiszen jelenleg is mintegy 1500- an várnak új gépjárműre. Növeli majd a közúti forgalmat a somágtetői és kenderföldi területnek tömegközlekedésbe kapcsolása is. A párt-vb megállapította, hogy a közlekedésbiztonság további javítása érdekében szükséges a Kossuth Lajos utca ki- szélesítése, az útburkolati jelek felfestése, a város számos területén a közvilágítás javítása. A szükséges tennivalók Kétségtelen, hogy a szükséges tennivalók jelentős anyagi ráfordítást is igényelnek. Ezért is határozott a vb: a város közlekedésbiztonságának javítása érdekében — valamennyi erre illetékes szerv — dolgozza ki a feladatokat, a feladatok megoldására szükséges anyagiak nagyságát, s ezekből mi valósítható meg még ennek az ötéves tervnek keretében. De szorgalmazta a testület ennek kapcsán az egész város közlekedéspolitikai koncepciójának alapos kidolgozását is, amely jelentősen hozzájárulhat • a közúti balesetek megelőzéséhez, számuk csökkentéséhez. G. F. Jubileumi TIT-vetélkedők Huszonegy vállalat jelentkezett a 60. évforduló jegyébe?! rendezendő TIT-vetélkedőre. Az október 15-i határidőig azok a kollektívák jelezhették részvételi szándékukat, amelyek legalább három csapatot indítanak, egyenként öt taggal. Hét előadásból álló sorozat készíti elő a programsort. Az őszirózsás forradalmat, a KMP megalakulását és a Tanácsköztársaság időszakát felölelő műsorok hallgatói munkahelyi elődöntőkön „mérkőznek meg” egymással. A 60 évvel ezelőtti eseményekkel kapcsolatos kérdésekre válaszolva 600 pontot elért versenyzők kerülnek a TIT országos vetélkedőjére. Ezt a tervek szerint áprilisban rendezik meg, s az első helyezést megszerző csapat tagjai szocialista országba szóló, egyhetes utazást rlyernek. Folytatás tavasszal Pincekutatás Eredményes-e az NDK-bél vásárolt módszer? Az elmúlt hónapok éjféli óráiban a késői járókelőknek feltűnhetett egyik-másik pécsi utcán egy magas, szakállas fiatalember, aki gyerekkocsit tolva ment oda és vissza, majd újra oda és újra vissza ... A gyerekkocsi voltaképpen egy műszeres kocsi volt, a fiatalember Fülöp József, a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat geofizikai osztályának tervezője, az éjfél körüli sétálgatás pedig egy új pincekutatási módszer üzemszerű alkalmazása. Ismeretes, hogy a pécsi pincekutatások legfontosabb kö-_ vetelménye megtalálni a mélyben rejtőző, még ismeretlen pincéket, üregeket úgy, hogy a kutatás minél kevésbé zavarja a város életét. Az FTV évek óta nemzetközi méretű vizsgálódást folytat az ún. roncsolás- mentes kutatási módszerek után, meglehetősen sovány eredménnyel, hiszen a témával rokon műszaki tudományok erre a kutatási ágra kevés figyelmet fordítottak. Két esztendeje Oelsner professzor, a freibergi Bányászati Akadémia kutatója hozta el Pécsre az általa konstruált műszert, amely érzékenyen reagál a talaj hőmérsékletének apró változásaira, s abból következtet a szerkezetbeli különbségekre, pl. valamely üreg jelenlétére. A módszer azon feltételezésen alapul, hogy a Föld mélyéből a felszín felé áramló hősugárzás útjába kerülő inhomogén testek jobban vezetik vagy leárnyékolják a sugárzást, tehát a felszíni hőmérsékleti képet így vagy úgy zavarják. Egy üreg rosszul vezeti a hőt, felette a felszínen alacsonyabb hőmérsékletet lehet mérni. Minthogy kis hőmérsékleti különbségekből kell következtetéseket levonni, nem közömbös a mérés időpontjának a megválasztása. A talaj hőmérséklete a nappali napsugárzás hatására éjfélig még emelkedik, az éjfél körüli órákban stabilizálódik, majd napkeltéig fokozatos lehűlés következik. Késő ősszel, télen és kora tavasszal a talajmenti fagyok nem kedveznek a méréseknek. Ebből következik, hogy nyáron az éjfél utáni két-három óra a legalkalmasabb az infravörös geotermikus mérésekre, amely a 0,4—0,6 mikrométeres tartományba tartozó infravörös sugárzást méri. Oelsner professzor kísérlete ugyan nem hozott százszázalékos sikert, az FTV mégis megvásárolta a műszer és az üregkutatási módszer licencét. Előbb eredetiben kísérleteztek vele, de hamar rájöttek, hogy a rövid 3—4 órás mérési időszakban az óránkénti 70—100 mérési pont nem eléggé termelékeny, s emellett szubjektív tényezőkből adódó mérési pontatlanságokkal is kell számolni. A műszert saját elgondolások szerint folyamatos regisztrálásra alakították át, egy gyerekkocsiba helyezve tudták a mérőfej azonos magasságát biztosítani. Májusban ismert pincék fölött mértek, a kísérlet eredményes volt. Június végétől szeptember végéig a Széchenyi tér nyugati oldalát, a Megye, a Kis Flórián, a Nagy Flórián és a Toldi Miklós utcákban végeztek méréseket, összesen 690 m hosszúságban. A méréseket — egy mérés nem mérés alapon — kétszer-háromszor is megismételték. Az eredmények most már térképen vannak, a Megye utcában például 9 helyen észleltek olyan hőmérsékleti különbségeket, amik üreg jelenlétére vallanak, a Kis Flórián utcában pedig az Anna utcánál különlegesen nagy kiterjedésű anomáliát rögzítettek. A kérdéses pontok további kutatása dönti el: valóban pincéket talált-e az új műszer. A méréseket tavasszal folytatják. H. I. sebb 300 ezer lakosával —, saját ízlése szerint alkotja meg törvényeit. Működik egy országos munkaközösség, ami részben összefogja a tartományi természetvédelmi bizottságokat, de csak egyesület és nem hatóság. Épp emiatt az országos helyzetet nem ismerem, de azt tudom, hogy Tirolban kalitkába fogják a legritkább énekes madarat is, míg Burgenlandban a teljes madárvilágot védjük. Stájerországban háromezer felesketett őr rendszeresen vigyáz a táj biológiai különlegességeire, míg nálunk gyatra a felügyelet. — Nagymérvű a pusztítás, büntetnek-e? — A Fertő-tóról végleg elköltözött a daru, a gólyatöcs, fekete gólya legfeljebb hírmondóban. Az Apolló-lepkénk kipusztult, mivel eltűnt a tápláló növényzete. A háború előtt egy pár hatvan aranykoronát is megért. Alig akadni tavaszi héricsre, kockásliliomra, tarka nősziromra, kakasman- dikóra, fekete leánykökörcsinre. Aki akar, pusztít. Elcsíptek egy apát és fiát a Fertő nádasában, 87 nemeskócsag-to- jást szedtek össze. Egy tojás ára a feketepiacon tízezer schillingre rúgott. Hiába akarták pénzbírsággal sújtani, pártjuk képviselője védelmezte őket, hogy választóit ne veszítse el. Törvényeink szerint 300—30 000 schillingig róható ki bírság. — A gazdasági és a természetvédelmi érdek harcában melyik győz? — A győztes legtöbbször a gazdasági és az állami érdek. Az állam utat építhet, vizet csapolhat, víkendnegyedeket alakíthat ki a legvédettebb vidéken is. A Fertő-zugban emiatt gazdag madárvilágé tavak száradtak ki, partjain minden tilalom ellenére nyaralóváros született épp egy miniszter kedvteléséből. Sok gróf és báró a birtokán nem kíméli a virágokat, öreg fákat, nem ismeri el a védettséget. — Burgenlandban az első környezetvédelmi törvények megalkotásában részt vett a húszas években, önnek köszönhető, hogy az összes madár védelmet nyert. Mi a véleménye a mostani törvényeikről? — Teljesen új, átfogó törvény kell, ami magába foglalja a környezetvédelmet is. Jelenleg a környezet- és természetvédelem kapcsolata nem létezik, legfeljebb az egyéni jóakarattól függ. A törvény mozgósítson arra, hogy életképes ellenőrző hatóságok szerveződejnek és kialakuljon végre természetvédelmi gyakorlatunk is. Nemzetközi összefog gásra van szükség Közép-Eu- rópában. A magyar tanítói oklevéllel rendelkező tudós, aki Hosz- szúszegen született és csak 1921-ben vette fel az osztrák állampolgárságot, az előrelépést a következőkben látja: — A természet megóvására, mint egy magatartásformára minden típusú iskolában neveljenek legalább a biológia keretében. Az idegenforgalmi szervek vegyenek részt az ellenőrzésben és anyagilag is támogassák az ügyet, de maga a turista is fizessen hozzájárulást. Képzett biológus is kimondhassa, mi a védendő, ne csak a jogász. A természetvédelem része a kultúrának, mindinkább össz-európai ügy— Valóban példának tartja hazánk eredményeit? — Magyarországon nemcsak az elméletben haladtak előre, de ami nagyon fontos, a gyakorlatban is. Csuti János
