Dunántúli Napló, 1978. október (35. évfolyam, 271-301. szám)
1978-10-16 / 286. szám
Ifjúsági magazin A torontói Thunder Sound stúdióba beszerelték a Yamaha cég GX-1 „Álomgép" elnevezésű, 420 W teljesítményű „házi orgonáját”. Ezt első ízben Stevie Wonder használta, Songs In the Key Of Life című nagylemezének felvételezésekor. A szakma meg- szálottjai szerint a torontói stúdió ezzel feliratkozott arra az elit listára, melyen eddig csak a világ öt stúdiójának neve szerepelt. Kevés dobos képes olyan ritmusokat lejátszani, mint az az új típusú dobgép, amelyet most kaptak az ország hangszerboltjai. A Német Demokratikus Köztársaságban készült és kilencezer-ötszáz forint az ára. ♦ Visszatérés a hárembe. Az Omega együttes tagjai, a bátaszéki származású Kóbor János után a szabadkai Lévai Tibor, a jugoszláviai SMAK együttes billentyűse is játszik azon a nagylemezen, amit most vettek fel Londonban, s a címe: Visszatérés a hárembe. Miiért nem jön az O HI EG A? A pécsi ifjúság, a helyi ŐRI egyaránt sürgetné, hogy az idén rendezzenek még egy OMEGA-koncer- tet a városban. Lehetséges? — ezt kérdeztük Benkő Lászlótól, az együttes vezetőjétől. A válasz: — Mire a Hétfői Dunántúli Naplóban ez a rövid nyilatkozat megjelenik, mi már a Német Szövetségi Köztársaságban leszünk. Münchenben a bajor rádió egyórás élő adásban közvetíti a hangversenyünket. Utána megkezdjük a legújabb nagylemez felvételeit a Belaphon cégnél. A munka október 28-ig tart. Addig haza sem jövünk. Utána egyhetes elmélkedő szünetünk lesz, meggondoljuk még egyszer, hogy milyen a muzsika, a felvétel, majd november 6-án elkezdjük javítgatni és keverni a lemez anyagát. így hát érthető, hogy ebben az évben már nem jutunk le Pécsre, ahová máskülönben nagyon szeretünk menni, mert értő közönsége van. Egyébként ez lesz az első nagylemez, aminek egyszerre készítjük el az angol és a magyar nyelvű változatát. Erre az augusztus végi Kisstadion-beli hangverseny után kötött megállapodást a nyugatnémet és a magyar vállalat. Hogy (mi lesz az új nagylemezen? - Hadd ne mondjak még semmit erről. ♦ 12 ezer dollár kártérítést követel Rod Stewart-tól, Mike Waller muzsikus, aki Stewart, Smiler című albumának felvételeiben dobolt. ♦ Don't Look Back — vagyis: Ne tekints vissza. Ez a címe a Boston együttes új nagylemezének. Ennek a hardrock csapatnak csaknem hétmillió rajongója van az Egyesült Államokban, s az új lemez az év végén a jugoszláv boltokban is kapható lesz majd. Erőd. Németh Nóra, a Pécsi Nemzeti Színház fiatal művésznője is játszik a Hernádi Gyula: Erőd című regényéből most forgatott filmben. E “"~ rtelmiségi fiatalok egy csoportja 1924-ben megszerezte a Pécsi Színházi Elet című folyóirat mohácsi kiadásának jogát „Mohácsi Társaság" felirattal. „Magunkról” c. programm- cikkében Husii Sándor, a lap társszerkesztője így írt: „Színházi, irodalmi és sportláp Mohácson? Igen. Sokat gondolkodtunk, sokat szaladgáltunk, sokat kilincseltünk, míg végre tervünk való lett. Nagyobb városokban nem, de Mohácson merész vállalkozás ilyen lapnak indítása ...” Fellegekben jártak volna a szerkesztők, Bálint István és Husti Sándor? Nem. Akkoriban Mohácson minden nyáron élénk színházi élet zajlott. A városnak ötszáz személyes nyári színháza volt, amelyben júniustól szeptemberig minden nap volt előadás. Nem helyi amatőröket láthatott a közönség, hanem a pécsi, a soproni, a kecskeméti, a szabadkai és a kaposvári színház művészeit, akik vakációjukat töltötték a Duna-parti városban, s esténként előadásaikkal felpezsdítették Mohács kulturális életét. Vakációzó színészek játszottak esténként Mohácsnak is " '" HUSTI SÁNDOR EMLÉKEI — Minden este telt ház volt — emlékezik vissza Hús. ti Sándor — pedig nemcsak szórakoztató darabokat játszottak, még Gorkij .Éjjeli menedékhelye is szerepelt a műsoron. Természetesén, nem ment egyik napról a másikra annak a légkörnek a kialakítása, amelyben mindez magától értetődővé vált — előzményei a századfordulóra nyúlnak vissza. 1900-ban Brand Ede, a polgári iskola igazgatója megszervezte a Mohácsi Színpártoló Egyesületet, amely 1902-re annyira felfejlődött, hogy megkezdhették a nyári- színház építési terveinek kidolgozását. 1904-ben a város telket adott, — ingyen — s a pártoló tagdíjakból ösz- szegyűlt 25 ezer koronából, még ugyanez év júliusára felépült a színkör. Minderről bővebben olvashattam a Mohácsi Társaság 1924-es évfolyamának talán egyetlen fennmaradt példányában, amelyet Husti Sándornak sikerült megőriznie. Tudomása szerint ketten kötötték be á tíz éven át megjelenő lapot: Bálint István és ő. A háború alatt a különleges helytörténeti jelentőségű dokumentumok elkallódtak. Az emlékező, Husti Sándor ma 78 éves. Sohasem volt színházi szakember, telekkönyvvezetőként dolgozott, de igazi szenvedélye a színház volt és marad is. Ha Pécsre, vagy Pestre utazik, első útja a jegyirodába vezet... A mohácsiaknak ma ritkán van lehetőségük színházi előadást látni. Idén mindösz- sze öt alkalommal lesz vendégszereplés a városban. S akkor is áldatlan körülmények között játszanak majd a művészek. A hajdani iparoskor épületében lévő művelődési ház oly mértékben elavult, hogy már a IV. ötéves tervben lebontásáról folytak a tárgyalások. 1976-ban felcsillant a remény: a Kulturális Minisztérium több sajtó- tájékoztatón közölte: Mohács is új művelődési központot kap. Az Országos Tervhivatal támogatása azonban elmaradt. Talán a VI. ötéves tervben ... — reménykednek a mohácsiak, Új művelődési házra, természetesen, nemcsak színházi előadások tartása céljából lenne szükség. Tófalvi Éva Konii|rRl*e a „könnyű Több beatzene, szórakoztató adások a Petőfin Él még a kabaré! — Akkor is az sn poénom a legjobb... I Erb János rajza Őszintén a politikai humor gondjairól A pesti vicceket Londonban is számonkérik már a magyar turistáktól s a magyar humor intézményes fellegvára, a pesti Vidám Színpad sorra közvetíti ezt az életfelfogást, ezt a minden gondunkon átsegítő derűt. A Vidám Színpad_ szerzői és színészgárdája adja a rádió, a televízió kabaréműsorainak törzsgárdáját. Pedig négy évvel ezelőtt gyarapodni kezdett e színház ellentábora. Azt mondták: ha az utca embere mindent szabadon kimondhat, akkor a politikai kabarénak nincs talaja. Amikor Szalai József — jó két esztendeje ennek — az immár 27 éves színháznak az élére került, az igazgatása alatt bemutatott első műsornak ez lett a címe: „Él még a kabaré”. A magyar politikai humor intézményes fellegváráról, a Vidám Színpadról és egyáltalán a magyar politikai kabaréról beszélgettünk ezúttal vele. — Az „Él még a kabaré" bizonyította, hogy igenis érdekli és megmozgatja a közönséget a Vidám Színpad. Hogyan függ össze ez a siker minden politikai kabaré alapjával, a társadalmi valósággal? — Magyarországon vilóg- megváltoztató szándékkal épül egy új élet. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy naivan hiszünk a vegytiszta társadalomban. Ez a célunk, de odafelé menet sok a folt rajtunk. Ez komor képnek tűnik, holott természetes, mivel a társadalmi nekirugaszkodás korát éljük. Ennek a melléktermékeit, salakját hozzuk felszínre a kabaré-műfaj eszközeivel, tehát kihegyezve, torzítva, a magunkon nevetés és nevettetés eszközeivel törve a jobbításra. — Könnyű, nehéz? — Nagyon nehéz. A politikai kabaré ugyanis három alkotóelem szerves egységéből áll: a társadalmi valóságból, a szerzői gárdából és a színészekből. A két utóbbi okozza a gondot. Ahogy Nóti Károly óta nincs igazi magyar bohózatíró, ugyanúgy a már elhunyt Darvas Szilárd, Gádor Béla, Brachfeld Siegfried, után szinte nincsen vérbeli és „főfoglalkozású" kabarészerző, aki nemcsak rendszeresen észreveszi, hanem a kabaré nyelvén ki is fejezi a torzóinkat. Hozzá a politikai elkötelezettség, a jobbítás szándéka dolgozik benne. Valaha kabarészerzők szaladtak a kabarészínészek után. De most a színészutánpótlással is baj van. Kevés a vérbeli komikus és komika. Hol van már Fejes Teri, Salamon Béla, Benedek Tibor, Rozsos István? — Kabos, Kibédi sem fiatal. Igaz, van Verebély Iván, Kása, Dob- rinszki, de több kéne. A kabarészínész több, illetve más, mint a színész. Egyedül van társaival a pódiumon, díszlet, jelmez, nagyívű két-három- órás darab szerepépítkezésének lehetősége nélkül. Csak a poén a fegyveré. Ezért olyan egyéniségnek kell lennie, hogy a puszta megjelenésével hasson. Lehet, hogy Hofi képtelen Hamlet lenne, de milyen kabarészínész lenne Gábor Miklós? — A tennivaló? — A politikai kabaré szakmai gondjait nekünk kell megoldanunk. De a társadalmi gátat nemcsak nekünk. Ez a gát: a közöny. De ez legalább új feladatot, új céltáblát is adhat nekünk. így aztán méltán sért bennünket a kritika lekezelése: „könnyű” műfajnak tartanak bennünket. Moliére a mai kritika előtt rég megbukott volna. Pedig írók a megmondhatói, hogy legalább annyira nehéz egy igazán jó kabarét, vagy akárcsak egy színpadképes poént leírni, mint akár egy társadalmi drámát. Október 13., péntek este. A „Röpülj páva” döntőjét sugározza a televízió. A képernyőn csak a műsor látszik. Ha a közvetítés előtti káoszra gondolok, azt kell mondanom: szerencsére. Mert miért tartozna a nézőre az, hogy egy elbámészkodó parasztbácsi miatt imigyen korholják az operatőrök az asszisztenseket: „Mit csináltok ott? Hát lökjétek be, lökjétek már be az öreget!" Ez az öreget tényleg belökik. Persze, ne legyünk érzékenyek. Az élő adás feszültsége sok mindenre magyarázatot adhat, ha mentséget nem is. A néző egy pillanatra sem kételkedik abban, hogy a „Röpülj páva” döntőjében öldöklő küzdelem folyik. Azt gondolja, hogy a szereplők az öltözőből vicsorognak egymásra, és talán még meg is dobálják egymást. Pedig mennyire nem így van. Az egyhá- zaskozári Csobán Gyurka bácsi órák hosszat el sem mozdul a kis somogyi faluban lakó Tóth Imre bácsi mellől. Idős népművészek, rutinos tévé-szereplők, van hát miről beszélgetni. Az előcsarnokban a pécsi Mecsek Együttes táncosai előtt bőgatyás somogyi fiúkkal vetélkednek kalap-emelge- tésben, hogy aztán egyforma lendülettel táncoljanak a borsodi zenészek muzsikájára. A televízió nagyhatalom. Elképzelhetetlenül nagy. Vajon a képernyőn nap, mint nap megjelenő „sztárok” tisztában vannak-e ezzel? Imre bácsi, az öreg emődi pásztor druszáját, Antal Imrét keresi a forgatagban: „Azt mondták otthon, hogy feltétlenül nézzem meg közelebbről is, hiszen a tévében már sokat láttuk, milyen lehet életben." A találkozás megtörtént. El lehet rajta gondolkodni, kinek nagyobb megtiszteltetés. — h Módosul a rádió műsorstruktúrája Beszélgetés dr. Kiss Kálmánnal, a rádió elnökhelyettesével Október 16-tól jelentősen mó- dosu a rádió műsorstruktúrája — adta hírül nemrég laptársaival együtt a Dunántúli Napló is. Bizonyára sokan keresgélik a Rádió és Televízió Újságban kedvenc műsoraikat: vajon hová, kerültek? A mostani változás igen jelentős. Ezért fordultunk kérdéseinkkel dr. Kiss Kálmánhoz, a Magyar Rádió elnökhelyetteséhez. — Mi tette szükségessé a műsorstruktúra módosítását? — Rádiónkat két dolog jellemzi: a stabilitásra való törekvés, azaz hogy egyes műsorok mindig ugyanott jelenjenek meg, valamint az állandó megújulási készség. — Minden évben több teljesen új műsor kerül be a programba. E két fő szempont összhangban tartása a legnagyobb gondja a műsorszerkesztésnek. Különösen ma, amikor a tömegkommunikációs eszközök elterjedése, és a megváltozott művelődési szokások feszegetik az eddigi kereteket. Ilyenkor az összhang fenntartása érdekében változtatni kell. A rádió történetében nem az első, és nem is az utolsó lényeges változás a mostani. Hasonlót hajtottunk végre 1969-ben, 1975-ben pedig részleges struktúra változtatást. Már 1975-ben tervbevettük, hogy a 80-as évek beköszönte előtt újra változtatunk. Ehhez azonban a külső feltételeknek is adottnak kellett lenniük. — Melyek voltak ezek a feltételek? — Meg kellett várni, hogy az ország „be legyen fedve" URH- sávval. Ma ott tartunk, hogy 1980-ra teljessé válik az URH- lánc. Ugyanakkor ma már egymillió olyan készülék van a lakosság tulajdonában, amelyen URH-adót is lehet fogni. Sajnos, azonban a magyar rádió- hallgató közönség meglehetősen konzervatív, hiába van lehetősége arra, hogy a Petőfi adót az URH-n hallgassa, szívesebben veszik ugyanazt a műsort középhullámon. Igaz, külföldön sem jobb a helyzet - Angliában például, ahol sokkal régibb hagyományai vannak a rendszeres URH rádiózásnak mint nálunk — Magyarországon 1963-ig kísérleti jelleggel folyt — ott is alig haladja meg az URH adók hallgatottsága a 30 százalékot. Hozzá kell szoktatnunk hallgatóinkat az újhoz. Ha a kékesi URH-adó is felépül, már semmi akadálya nem lesz, hogy az egész ország megismerje és megkedvelje ezt a fajta rádiózást Célunk: az adóprofilok egymástól való mind szélesebb elhatárolása volt. Ezért alakítottuk ki a Kossuth adó műsorát úgy, hogy ott hangozzanak el a legreprezentatívabb, és a magyar rádiózás hagyományainak leginkább megfelelő programok. A Kossuth tehát a fő adó. Ide kerülnek a legfontosabb tájékoztató, politikai, irodalmi, zenei műsorok és a gyerekeknek szóló adások többsége. A Petőfi elsősorban tájékoztató és szórakoztató adó lesz, amely gyakran jelentkezik hírekkel, közben könnyűzenét sugároz, és olyan műsorokat, mint például a Senki többet harmadszor, a 139-660 és a Hétfő délutáni kívánságok. Mindez nem jelenti azt, hogy a Petőfin nem fognak elhangzani komolyabb adások. A 3. műsoron — amely ugyancsak egésznapos lesz - művészi programokat lehet majd hallani: komolyzenét, magasszintű tudományos ismeretterjesztést, szépirodalmat. Új funkciója lesz az oktatóműsorok továbbítása. — Kérem, mutasson be néhányat a rádió új műsorai közül! — A hétfő esti politikai adást minden szerkesztő más formában fogja megvalósítani. A műfaji eltérésektől függetlenül szó lesz benne belpolitikáról, közgazdaságról, külpolitikáról, s a mikrofon elé állnak politikusok, akik visszaemlékezéseiket mondják majd el. Minden hétfőn 21. és 22 óra között jelentkezik ez a műsorunk a Kossuth rádióban. Ugyancsak a Kossuthon lesz hallható a Dominó című, félórás gyermekműsor, amely játékosan, szórakoztatva kelti föl a gyermekek érdeklődését az ismeretszerzés iránt. Az MRT- 14, a Harson a kürtszó utóda lesz. A Szerpentin a tudományos ■ismeretterjesztés műsora lesz, havonta egyszer a Kossuth adó közvetíti. A Világirodalmi dekameron a világ legszebb novelláit mutatja be az ókortól napjainkig. Az adások ideje kb. 45 perc lesz. Új beatzenéi műsort nem tervezünk, de az érdeklődés és a kínálat lehetővé teszi, hogy több beatzenét sugározzunk. — Mely műsorok szűnnek meg? — A 87 perc rádióról és színházról, valamint az Irodalmi kirándulások című programok. Ezeket nem lehetett beilleszteni más műsorokba. Földessy Dénes
