Dunántúli Napló, 1978. október (35. évfolyam, 271-301. szám)
1978-10-12 / 282. szám
jíuinu rvuiuiy Kuiuy y mn usz.ter-helyettes, az -ENSZ-közgyű- lés 33. ülésszakán résztvevő magyar küldöttség vezetője — a kelet-európai államok csoportjának nevében — kedden felszólalt az apartheid elleni különleges bizottság ülésén, amelyet a dél-afrikai politikai foglyokkal való szolidaritás napja alkalmából tartottak. A tények sorával bizonyította, hogy a pretoriai fajüldöző rezsim — a gyarmati rendszernek ez az utolsó és legrosszabb maradványa — egyre brutálisabb eszközöket alkalmaz a politikai foglyokkal szemben. 1963. és 1977. között a dél-afrikai börtönökben negyvenegyen haltak meg gyanús körülmények közepette, és negyvenegyük közül tizenkilencen az elmúlt három évben veszítették életüket. Az úgynevezett biztonsági törvény értelmében csupán 1977-ben 180 kiskorút tartóztattak le, többen közülük még a tizenharmadik életévüket sem töltötték be. Szarka Károly felháborítónak mondotta, hogy a legutóbbi, az 1977. évi szolidaritási nap óta a dél-afrikai rezsim tovább fokozta elnyomó intézkedéseit. Ülést tartott a PFSZ végrehajtó bizottsága A PFSZ végrehajtó bizottságának kedden a szíriaijőváros- ban tartott tanácskozásán részt vettek a PFSZ-hez tartozó különböző palesztin ellenállási szervezetek vezetői is. A WAFA palesztin hírügynökség jelentése szerint a tanácskozáson megvitatták a PFSZ-hez tartozó összes nemzeti és társadalmi erők teljes politikai és szervezeti egységének megvalósítására vonatkozó terveket. A tanácskozás pozitív eredményekkel zárult — közölte a WAFA . A PFSZ végrehajtó bizottsága rövidesen ismét összeül, hogy a nemzeti egység megteremtésére vonatkozó kérdések vizsgálatát befejezze és kijelölje a palesztin nemzeti tanács (parlament) 14. ülésszakának helyét és időpontját. Vasúti alagút Lefektették a vasúti síneket a 400 méter hosszú hetvehelyi alagut- ban, amelyben a tervek szerint még idén megkezdődik a forgalom. Épül a harmadik vasúti alagút, amely Abaliget és Hetvehely között korszerűsíti a pályát Az idén további 18 százalékkal növekszik a KGST-or- szágok közttti belkereskedelmi forgalom, amelynek értéke várhatóan eléri a 600 millió rubelt —, összegezték a tagországok sajátos együttműködési formájának tapasztalatait, eredményeit a KGST-országok belkereskedelmi minisztereinek jubileumi tanácskozásán, amely szerdán plenáris üléssel folytatódott Budapesten. Megállapították, hogy az árucsere szerkezetében a legutóbbi egy évben tovább csökkent — 17,3-ről 13,9 százalékra — az élelmiszerek aránya s ennek megfelelően nagyobb az iparcikkek részesedése. Igen előnyös, hogy a termékcsere elősegíti az egyes országokban az adott áruk gazdaságosabb, nagyobb sorozatú termelését is. Ezért fontos, hogy az áruk szakosított cseréjébe a tartós fogyasztási cikkeket, például a bútort, a háztartási készülékeket, a híradástechnikai berendezéseket is nagyobb mértékben vonják be. A tagországok küldöttségei beszámoltak arról, hogy milyen intézkedéseket tettek a vá- lasztékcsere-forgalom bővítésére, zavartalan lebonyolítására. (Folytatás az 5. oldalon) Befejeződött az agglomerációkutatási konferencia Félnapos programmal folytatta és fejezte be háromnapos munkáját tegnap Pécsett az MTA Dunántúli Tudományos Intézete és a Pécsi Akadémiai Bizottság által rendezett nemzetközi tudományos konferencia, amely az agglomeráció-kutatás módszertani kérdéseivel foglalkozott. A délelőtt elhangzott nyolc előadás után dl. Bihari Ottó akadémikus, az MTA Dunántúli Tudományos Intézetének igazgatója vitazáró előadásában megállapította, hogy O mostani — e témakörben első ízben megrendezett - nemzetközi szintű párbeszéd további gondolatcserék útját nyitja meg. Rámutatott arra, hogy az agglomerációs folyamat nem nullpontról indul, de hogy helyes irányban halad-e tovább, vagy amatőr módon fejlődik tovább, az a tudományág művelőin is múlik. Rendkívül fontosnak mondotta a hazai és külföldi szakemberek közötti együttműködés kiszélesítését az agglomerációs kutatás közös módszertanának kidolgozása miatt. Külön foglalkozott a közigazgatás és az agglomeráció viszonyával, s ennek kapcsán felvetette: Pécsett és környékén — a tanácstörvény adta lehetőségek kihasználásával — különböző kísérleteket kellene lefolytatni, hogy a közigazgatás ne a gátlója, hanem a segítője legyen az agglomerálódás- nak. SZlfT-konferencia Pécsett Miként tervezzenek a vállalatok? opogtatnak a nyolcig vanas évek a vál- ialatoknól, hogyan tovább a megváltozott, megnehezült külső és belső feltételek mellett? Mi az üdvözítő, a növekedés hajszolása, avagy csökkenő termelés mellett a nagyobb hatékonyság, a takarékos költséggazdálkodás, a több társadalmi tiszta jövedelem? Izgalmas kérdés és még számtalan kérdőjel meredezik a jövőt illetően. Számba kell vennünk, utat kell mutatnunk, s Jelkészülnünk a jövőre — terveznünk kell. Ehhez kíván segítséget nyújtani az a kétnapos, országos jellegű konferencia, melyet a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Baranya megyei Szervezete rendezett Pécsett, a Fegyveres Erők Klubjában. Erősíteni kell a távlati szemléletet A várható változások a közgazdasági szabályzókban Az épülő szigetvári palánta nevelő A tegnap délelőtti megnyitón a rendező, a házigazda város nevében Lukács János, a megyei párt-vb tagja, az MSZMP Pécs városi Bizottsága első titkára, az SZVT megyei elnöke üdvözölte a kétszáz résztvevőt, felvázolva a „Vállalati komplex tervezés” elnevezésű konferencia céljait. Az eseményen megjelent Sajgó Jenő, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága gazdaságpolitikai osztályának helyettes vezetője és dr. Dányi Pál megyei tanácselnök-helyettes. Már az első előadások, a nagy összefüggéseket feltárva, rendkívüli érdekességekkel, hasznos útmutatásokkal szolgáltak az összegyűlt vállalati szakembereknek. Elsőként dr. Morva Tamás, *az Országos Tervhivatal Tervgazdasági Intézetének igazgatója tartott előadást a hosszútávú tervezésről, a nép- gazdasági és a vállalati tervek kapcsolatáról. Dr. Morva Tamás a távlati tervezésben elért eddigi eredményeket felsorakoztatva, többek között szorgalmazta: a vállalatoknál, ahol lassúbb az előrehaladás, mint népgazdasági szinten, erősíteni kell a távlati szemléletet. Népgazdasági szinten egyébként hamarosan beindul a következő — 1981—2000 — időszakra a távlati tervező munka, azaz a legfontosabb feltételek, adottságaink és lehetőségeink, a várható főbb tendenciák feltérképezése. Mindez háttér anyagául, vezérfonalául szolgál az ötéves tervek készítésének. Az előadó néhány — a hosz- szútávú tervezésből levont — igen érdekes tanulságot is ismertetett. 1960—1975 között hazánkban évi 0,9 százalékkal nőtt a munkába lépők száma, ezzel szemben 1975—90 között évi 0,2 százalék, de inkább kevesebb lehet a növekedés. Csökken az iparban foglalkoztatottak száma. Mit jelent ez? Szükségképpen magával hozza a beruházási források szűkösségének kialakulását, hiszen gépekkel kell helyettesíteni az embereket. A további következtetés, avagy parancsoló szükségszerűség: előtérbe kell kerülni a racionalizáló, a termelékenységet emelő, a korszerű termékstruktúra kialakítását célzó, intenzív beruházásoknak. Ami a külgazdasági feltételeket illeti, a tőkés cserearányromlás nem időleges terheket rak gazdaságunkra, ez alapvetően jellemző lesz a következő 10—15 évben, számolni kell vele. Az importot csak jóval nagyobb használati értékek exportja révén tudjuk kitermelni. A másik körülmény, amivel számolni kell, hogy a szocialista országok, elsősorban a Szovjetunió — bár szilárd bázisunk lesz — nem tudja az energia- hordozók és az alapanyagok szállítását fokozni, a növekedés üteme mérséklődik. Mi következik ezekből. 1960—1975 között a nemzeti iövedelem évi átlagban 5,7 százalékkal növekedett, a magyar népgazdaság a negyedik ötéves tervben történelmének legnagyobb növekedési ütemét érte el. Az új feltételek mellett mérsékelni kell a nemzeti jövedelem növekedési ütemét, ami 1979-ben és 80-ban évi 4 százalék, a nyolcvanas években maximálisan 5 százalék, az első években ennél is kevesebb lehet. A lakosság fogyasztása, ha kisebb mértékben is, állandóan nő, a beruházások . növekedési üteme lényegesen alacsonyabb. A következő ötéves tervidőszakban a beruházások 20-25 százalékkal növekedhetnek, de ez a felső határ. íme, ezek az objektív feltételekből fakadó követelmények, melyek meghatározzák a gazdasági munka vitelét, ezek azok a realitások, melyeket a vállalati tervezésben figyelembe kell venni, s nem a vágyakból kiindulni. Ezek után mi a teendő? Dr. Morva Tamás két dolgot hangsúlyozott: korszerűsíteni a termékszerkezetet a meglévő állóeszközökre, a kialakult eredményekre tómasz- kodvaí növelni a hatékonyságot az erőforrások felhasználásában. A következőkben dr. Lökös János, az Országos Tervhivatal főosztályvezető-helyettese tartott előadást a szabályozó rendszer szerepéről a vállalati tervezésben. Előadásának a vállalati közvélemény szempontjából legérdekesebb részé, hogyan tovább a közgazdasági szabályzók korszerűsítésében, mi változik? Dr. Lökös János mindenekelőtt ecsetelte, miért kényszerült a párt- és állami vezetés a szabályzók szigorítására — cserearányromlás, veszteségeink, külföldi adósságállomány, a belföldi felhasználásnak a tervezettet iával meghaladó növekedése, a vállalatok nagy beruházási étvágya. Változnak tehát a szabályzók, jóllehet erről legfelsőbb döntés még nincs. A várható leglényegesebb változások: az 1978. évi nyereség képzésénél a tartalék- alap képzésének százalékát megemelik, 1979-ben pedig a nyereségadó is magasabb lesz. Várhatóan csökkentik a rubel- szörzót, erőteljesen tovább mérséklik az állami szubvenciókat. A bérszabályozásban előtérbe kerül annak ösztönző volta, a tőkés exportban való nagyobb érdekeltség. Ahol hatékonyabb (Folytatás az 5. oldalon) Szarka Károly felszólalása az ENSZ-ben mm Ülést tart a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését október 12-re összehívták. A Politikai Bizottság az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztató, az épjtöipar helyzetéről szóló jelentés, a lakásépítés távlati tervének irányelveire vonatkozó előterjesztés megvitatását javasolja a Központi Bizottságnak. Tanácskoznak, egyeztetnek a miniszterek Növekszik a KGST-országok belkereskedelmi forgalma
