Dunántúli Napló, 1978. szeptember (35. évfolyam, 241-270. szám)
1978-09-10 / 250. szám
DN HÉTVÉGE 10. OKTATÁS-MŰVELŐDÉSPOLITIKA 1978. SZEPTEMBER 10. Otthona lesz-e a művelődésnek?... Új ház a faluban Régi gond oldódik meg Egészségügyi szakközép- iskola Szigetváron Idén gyorsan betelt a létszám A késést is pótolni kell Még a táblát is szégyelltek kitenni a művelődési házra Hímesházán. A rozoga, málló épületben valamikor olvasókör tanyázott, de már úgy megkopott, hogy ránézni is rossz volt, nemhogy bemenni. Az új annál szebb, igaz, tábla még ezen sincs, de akárkit megkérdezek az utcán, azonnal mutatják, merre menjek. Jól ismerik a járást. Két idősebb asszony ballag fölfelé a lépcsőkön, melyek a kultúrházhoz vezetnek. özv. Keil Ferencné jó útikalauznak bizonyul. — Ugyan, nem nagyon járok én sehova sem, tudja, van három lányom, hat unokám, egy dédunokám. Aztán eléggé beteges is vagyok, de ezt a kultúrházat azért tudom, hogy hol van. Gyűjtöttek is rá pénzt a tanácstól, adtunk mi is. Szép is ám, nézze csak meg. Emelete is van. A gyerekeim gyakran elmennek, mert van klub is. Én inkább csak a lagzikba járok. De most odatartok magam is, csak megnézem a nemzetiségi táncosokat! Mert nálunk is laknak székelyek is, németek is. * A művelődési ház valóban kulturált, kényelmes, modern. Galériáján kiállításokat rendezhetnek, a nagyterem színpadán a legigényesebb társulatok is fölléphetnek. Az ifjúsági klub, a szakköri helyiségek jól felszereltek, csak talán a , könyvtár túl kicsi. A könyvek két sorban egymás mögött, nehezebb válogatni. De a könyvtáros, Appel József, az általános iskola igazgatóhelyettese gondoskodik arról, hogy az újdonságok külön polcokon legyenek. Mivel sok embert ismer, még az utcán is könyveket ajánlgat. Ki- nek-kinek kedvére valót. Azt mondja, hobbyja, de ténylegesen életének egyik célja. Vetélkedőket rendez külön az úttörőknek és külön az ifjúsági klubosoknak. Azonban még hiányoznak a felnőttek. Politikai oktatást tart bányászoknak, és amint véglegesen berendezkedtek az új épületben, ide szeretné hívni őket. S ha már a könyvtárba beléptek, óhatatlanul a kezükbe akad ez, az. Szakkönyv, szépirodalom vagy krimi. A lényeges az, hogy rászokjanak az olvasásra. Nincs olyan ember, akit ne lehetne valami módon érdekeltté tenni — mondja. Persze, az utat a népművelőnek kell megtalálnia. És ez sikerül is, ha nem sajnálja a fáradságot. Előadásoknál, rendezvényeknél még olyasmire is figyelni kell, nehogy névnapra vagy disznóvágásra essen az időpont, mert akkor befellegzett a műsornak. Az új házba új igazgató került, Csallós Zoltán. Levelezőn tanul a szombathelyi főiskolán, s ugyan „papírja” még nincs, tervei szerencsére vannak. — Most barátkozom az emberekkel, tapasztalgatom, kikre támaszkodhatom. Az átadás után még a kulcsokat is én reszeltem a zárba, annyira új volt minden. Márciusban indultunk, de programokat csak májustól szerveztem. A klubok nagyon jók, a fiatalok nyáron is bejártak. Lesz majd ismeretterjesztés, irodalmi színpad, sokféle műsor, és remélem, minél több látogató. * — Szűrből jöttem át, mert igen klassz ez az új ház — nyilatkozza Bőcz Magdi negyedikes középiskolás. — Korábban KISZ-élet sem volt és nem is tudtunk hol találkozni. Most mindez megoldódott. Hogy mit hiányolok? Több koncertet és a színházi előadásokat. A múltkori zenés esten is annyian voltak, hogy a fele kintrekedt, pedig legalább négyszázan begyömöszölték magukat!... Balogh Ambrus, a Mecseki Szénbányák építési üzemében dolgozik, de munka után, ha jó műsort kínálnak, szívesen elnéz ide. — Gondolom, most ősztől már minden lesz itt, hiszen hely van rá — mondja és végighúzza kezét a falon. — Látja, ez olyan épület, amit azt hiszem, minden hí- mesházi, de még a környékbeli is a magáénak érez. A tanácselnök, Péter János, évtizedek óta ápolgatja a falut és a társközségeket, Szűrt, Erdősmárkot és Székelysza- bart, ahonnan naponta átjár Hímesházára. — Tudja, mi hiányzik még innen? Egy nagy iskola, mert a mostani két épület régi is, kicsi is. És a víz!,.. Kútjaink fertőzöttek, de nincsen kilencmillió forintunk, hogy Mohácsról vezetékeken hozzunk egészséges ivóvizet. Ezért is nagy szó, hogy ilyen gondok mellett is szükségét érezték az emberek a művelődési háznak. A négymillió forint nagyrészét a községi tanács önerőből fedezte, de besegített a járás és a megye is. És amint máremlítettem, az emberek is. Áldoztak rá, segítettek és most büszkék rá. Remélem, büszkeségük nem lesz alaptalan, a művelődési ház a későbbiekben is rászolgál erre, akkor is vonzza majd a közönséget, ha már nem újdonság a léte. Mindent meg fogunk tenni ennek érdekében!... A jövőben nem kell a szigetvári gyerekeknek Komlóra vagy Pécsre járni ahhoz, hogy egészségügyi pályán tanulhassanak tovább. Szeptember elsején a Szigetvári Zrínyi Miklós Gimnáziumban egészségügyi szakközépiskola kezdte meg a működését. — Régi gondunk oldódik meg ezzel — mondja dr. Virág Sándor, a Szigetvári Kórház igaz- gotó főorvosa. — Kérésünket jó pár évvel ezelőtt azzal utasították el az illetékes szervek, hogy Szigetvárott nincsenek meg az egészségügyi szakközépiskolai oktatás tárgyi feltételei. Az új kórház épülése azonban süige- tővé és indokolttá tette a dolgot. — A szakközépiskola létrehozásával bizonyára az új kórház ápolószemélyzetét kívánják biztosítani. — Terveink szerint 1980-ban kezdődik meg az új kórház első ütemben elkészülő 330 ágyas egységében a betegellátás. Erre az időre sajnos ezek a fiatalok még nem végeznek. A káder- utánpótlás dolgában tehát már az induláskor késésben leszünk, amit a most kezdődő szakközépiskolai képzés még hosszú időn keresztül nem tud „behozni”. Ezért már évek óta végezzük az új ápolószemélyzet kialakítását. Jelenleg 30 ápolónőnk tanul munka mellett, őket már az elme-ideg osztályra képezzük át. Közülük 12-en végeznek az idén, további 20-an jövőre, és ebben az évben újabb tanfolyamot is indítottunk 15 személy részére. Még így is ez a legnagyobb gondunk, hiszen az új elmeosztály közel 100 fős ápolószemélyzetet igényel. — Honnan toborozták a tanulókat az úi iskolába? — Toborozni egyáltalán nem kellett, alig két hét leforgása alatt betelt a létszám. A szülők és gyerekek körében nagy lelkesedést váltott ki, hogy itthon maradhatnak az ápolónőnek készülő kislányok. Az általános iskolák minden segítséget megadtak az érdekelt tanulók tájékoztatásával, a Baranya megyei Tanács művelődés- ügyi osztálya pedig azzal, hogy az egészségügyi pályán továbbtanulni szándékozó szigetvári és környékbeli gyerekeket már február-márciusi hónapban, a pályaválasztás idején a komlói és pécsi szakiskolák helyett a szigetvári gimnáziumba irányította. (Ekkoriban dőlt el a tagozat létrehozásának engedélyezése.) — Vas Istvánnal, a gimnázium igazgatójával elmentünk Komlóra az egészségügyi szak- középiskolába, s az ottani tapasztalatok alapján szervezzük meg a szigetvári iskolát. Tervünk, hogy a gimnáziumon belül létrehozzunk egy oktatótér^ met, ami tulajdonképpen kórteremnek lesz berendezve, s ott helyben lehet az egyszerűbb napi gyakorlatokat, gondozási, ápolási munkákat végezni. A bonyolultabb gyakorlatokra, laboratóriumi vizsgálatokra pedig ide a kórházba fognak járni a tanulók. A közismereti tárgyak tanítását vállalták a gimnázium tanárai, s egyelőre egy főhivatású szakoktatót szeretnénk szeptembertől alkalmazni. Egyébként a szakoktatás területén kórházunk minden segítséget megad az iskolának. — Minden jelentkezőt föl tudtak venni vagy voltak, akiket el kellett utasítani? — Különösebb elutasításról nem tudok, igaz, hogy a létszám nagyon hamar betelt. Arról azonban hallottunk, többen fájlalják, hogy nem tudtak róla előbb, s már máshova jelentkezett a gyerek, (gy várható, hogy jövőre, mire híre megy, két osztálynyi jelentkezőre is számíthatunk. — Akkor két osztályt indítanak? — Erről még nem volt szó, egyelőre az egynek is nagyon örülünk, bár mint mondtam, a gondjainkat hosszú távon inkább csak enyhíti a városunkban létrejött középfokú egészségügyi képzés. A Szigetváron szeptemberben elkezdődő egészségügyi szakközépiskolai oktatás 4 év alatt érettségit és ápolónői szakképesítést nyújt az itt tanuló diákoknak. Hegedűs Magdolna Zoo-iskola, biológiaszakkör Kisdiákok a pécsi állatkertben Nyáron „zoo-iskola", a tanév idején pedig — hetenként egy alkalommal — szakkör működik a pécsi állatkertben hetediknyolcadik osztályos általános iskolás tanulók részére. Nagyítókkal, szemléltető ábrákkal és eszközökkel, preparátumokkal felszerelt tanteremben tartják a foglalkozásokat, Erdős József, a mohácsi Park utcai általános iskola tanára vezetésével. — A gyerek nem mindig tudja, mihez is van érzéke — mondja Erdős József. — Itt beigazolódhat, hogy valóban ért-e az állatokhoz. Tavalyi nyolcadikosaink közül egy állategészségügyi szakközépiskolába, öt tanuló a Leöwey biológio tagozatára jelentkezett, sikerrel. Igazolást is adunk arról, hogy járt a foglalkozásainkra és ezt figyelembe veszik a felvételnél. Lantos Gábor, a zoo-iskola másik tanára, az állatkert helyettes vezetője idén végzett a Tanárképző Főiskola biológiamezőgazdaság szakán. Mindig is óllatkertben szeretett volna dolgozni, és főiskolás korában többször itt töltötte a nyári gyakorlatot. Tőle érdeklődtünk, hogyan sikerült az idei nyáron a zoo-iskola?- Hetedik-nyolcadik osztályosok járnak ide, akikben életkoruknál fogva van már bizonyos felelősségtudat, lelkiismeretesen foglalkoznak az állatokkal, a balesetvédelmi szabályokat is betartják. Délelőttönként takarítanak, etetnek egy-egy gondozó mellett, de von, aki önálló munkát is el tud látni, egy állat teljes gondozását például. Persze olyan gyerek is jött már ide, akire az utak takarításán kívül egyebet nem lehetett rábízni. — Bizonyára nagyon sokat jelent a gyerekek számára, hogy eleven áttekintést kaphatnok az állatvilágról... — Amíg az iskola szellemi téren fejleszti tudásukat, itt a gyakorlatra esik a hangsúly. Van olyan diákunk is, aki nem eminens tanuló, viszont ügyesen, jó érzékkel dolgozik és itt jó ötleteket kaphat a pályaválasztáshoz. Ezen kívül délutánonként szakkör jellegű foglalkozásokat tartunk, bemutatjuk a különböző állatokat, elhelyezésüket, megbeszéljük mozgás- és takarmányigényüket, elterjedésüket, viselkedésüket, életmódjukat. Diavetítéseken nézünk meg más állatkerteket, apró, egyébként takarmányozásra szolgáló állatokat boncolunk. A nyári tapasztalatokról és magukról a gyerekekről Lantos Gábor csak jót tud mondani. Lelkiismeretesen dolgoznál^ Kishindi Ágnes és Knittl Erikb például — akik a kertvárosi 2. sz. iskolában fejezték be idén a nyolcadikat—, a kis patás állatokat látták el teljesen önállóan. A gyerekek közül többen az itteni foglalkozások hatására mezőgazdasági szakközépiskolában szeretnének majd továbbtanulni. Bevallom, nem szeretem az állatkerteket. Elfog a lelkiisme- retfurdalás, ha a ketrecek lakóinak szemébe nézek. A zoo-is- kolásokat azonban jó volt megismerni és jó volt hallani hasznos munkájukról. Gyerekek, akik szeretik vagy megszerették az állatokat, és a nyáron komoly elfoglaltsággal töltöttek két hetet. Szeptember közepétől az állatkerti biológiaszakkörben dolgozhatnak tovább az érdeklődő gyerekek, kezdő és haladó csoportokban, ahová iskolai javaslattal jelentkezni lehet a Mecseki Kultúrparkban. G. O.
