Dunántúli Napló, 1978. szeptember (35. évfolyam, 241-270. szám)

1978-09-10 / 250. szám

DN HÉTVÉGE 6. MŰSORAJÁNLAT 1978. SZEPTEMBER 10. Ma Zrínyi emlékünnep színhelye Szigetvár. Évente sok ezren zarándokolnak el a magyar történelem egyik hősi emlékhelyére, a szigetvári várba llflíkor? _______________ P écs, Ifjúsági Ház: szeptember 14-én délután 17 órakor ,,La­kásépítési program az NDK- ban" címmel előadást tart dr. Gerhard Krenz, az ARCHITEK­TUR der DDR c. lap főszerkesz­tője. 16-án szombaton 18 óra­kor Juhász Előd zenetörténész reprezentatív lemezbemutatója a komolyzenei hanglemezklub keretében a Hungaroton hang­lemezhét kiadványaiból. A műsor előtt lemezvásár az IH előcsar­nokában. Ifjúsági Park: 17-én vasárnap 19 órai kezdettel a 100 FOLK CELSIUS együttes hangversenye. Színház téri Galéria: szep­tember 17-én nyílik a Baranya megyei tárlat, amelyen negy­venhat művész mintegy száz al­kotását mutatják be. A kiállí­tás október 9-ig tekinthető meg. Szinha Utazó publikum Milyen a másik balett? Szigetvár A BARANYAKER „Új Tükör"- klubban hagyomány, hogy a megyénkben élő és alkotó mű­vészek munkáit bemutatják. El­látogatott már a klubba Ta­kács Dezső, Simon Béla, el­vitte néhány képét Martyn Ferenc és kiállították a Pécsi Grafikai Műhely alkotóinak munkáit is. Ezeken a tárlato­kon a klubtagok nemcsak a művekkel, hanem a művészek­kel is megismerkednek. Ezt bizonyítják az estékbe nyúló baráti beszélgetések. Szeptem­ber 12-től Zágon Gyula húsz művét állítják ki. Zágon Gyula Szigetváron élő művész, s ez meghatározza té­máinak körét is. Fafaragásain a város történelmének nagy alakjai jelennek meg. Kifa­ragta többek között Zrínyi Miklóst, Rákóczit, Kanizsai Do­rottyát, Zrínyi Ilonát. Ezeknek a műveknek különös hatást kölcsönöz már maga a fa­anyag is. Az ásatások során előkerült a szigeti vár siklósi kapujának egyik tartópillére, s a művész ebből a félezeréves — történelmet sugalló — fa­anyagból készíti fadomborítá­sait. Talán nem véletlen, hogy ez a kis bemutató éppen egy­beesik a szigetvári ünnepsé­gekkel, hisz Zágon Gyula nemcsak városlakóként kap­csolódik Szigetvárhoz, hanem művészi világának is része a város, haladó hagyományaival, jelenével és jövőjével együtt. Sokat tesz a haladó hagyo­mányok ápolásáért, mint pe­dagógus és művész egyaránt. A Szigetvár hősi védelme 400 éves évfordulójára hirdetett or­szágos grafikai kiállításon el­ső díjat nyert. A sokoldalú művésznek már művésze Zrínyi Miklós — félezer éves fából tizenöt alkalommal volt önálló kiállítása. A tizenhatodikat szeptember 12-én 18 órakor nyitják meg a BARANYAKER „Új Tükör”-klubban. G. M. Hasznos és életképes moz­galmat szervezett két éve a pécsi Doktor Sándor Művelő­dési Központ rendezvényi cso­portja; az Utazó publikumot. Azt akarták, hogy az erősebb színházi kultúrájú város érdek­lődőbb rétege hasonlíthasson színházak, előadások — egyál­talán stílusok között. Ezért az ország különböző városaiba vit­ték el az egy-két autóbuszra való jelentkezőket, kedvezmé­nyes áron. így láthatták pél­dául a pécsi színházbarátok a Kecskeméti Katona József Színház egyik remek előadá­sát, a Ruszt József rendezte Stuart Máriát, Szakács Esz­terrel a címszerepben. Ezt ép­pen Szekszárdon nézték meg. Tolna megye székhelyén, a Ba­bits Mihály Művelődési Köz­pontban ugyanis az ország öt színháza rendszeresen játszik, s így rövidebb úton, olcsóbban meg lehet ott nézni sokféle előadást. Most elkészült az új évad terve az Utazó publikum szá­mára. — Az alapcél változatlan: összehasonlítási lehetőséget szeretnénk adni — mondja Várszegi Csaba, a rendezvényi csoport munkatársa. — De ez annyival jelent többet, hogy még kíváncsibbá szeretnénk tenni a színházbarátokat. Hi­szen a magyar színházi élet általános változásait is érde­mes megfigyelni az egyes da­rabokon, előadásokon felül. Az­tán alakulóban van az ország harmadik balettegyüttese, Győ­rött. A valóban világhírű és világszerte ismert Béjart-együt- tesből hazatérő Markó István szervezi és ez a modern ba­lettrészleg érdekes egybeveté­sekre ad majd alkalmat az ugyancsak modern törekvésű Pécsi Balett közönségének. — A program? — Igazában csak december­ben utazhat a publikum, mivel az érdekes előadások bemuta­tói azután lesznek. Akkor, il­letve azután nézzük majd meg a budapesti Nemzeti Színház­ban Gorkij: Éjjeli menedék­hely és Büchner: Danton ha­lála című darabját, Zsámbéki Gábor, illetve Székely Gábor rendezésében, valamint Far- quhar: Toborzó tiszt című da­rabját, amit Ascher Tamás rendez. Kaposvárra Shakes­peare: Szeget szeggel című komédiájáért megyünk, ezt ugyancsak Ascher Tamás ren­dezi. De megyünk Szolnokra, Kecskemétre, Veszprémbe is. Ezek előtt a produkciók előtt Kaposvárott megnézzük Brecht: Szecsuáni jóember, majd Kecs­keméten Cocteau: Rettenetes szülők című darabját. Az oldalt összeállította: Földessy Dénes Erzsébet szerkeszti Máriáknak Méhészek és a mezőgazda­ság — ez a címe Szabó Mária hétfői riportjának, melyben ar­ról lesz szó, hogy a korszerű agrotechnika következtében megváltozott vidékkel együtt miképp változott a méhészek gyűjtőterülete is. Hiszen a me­zőgazdaság és a méhészet egymásra utaltak, az egyiknek gazdag legelőre, mézgyűjtő te­rületre, a másiknak a méhek beporzási tevékenységére van szüksége. Milyen gondokkal küzdenek, miképp tudják egy­más munkáját segíteni — erről beszél a méhész, a főkertész, a méhészszakcsoport vezetője. Ugyancsak hétfőn jelentke­zik a Nők negyedórája, mely a szerkesztő, Nógrádi Erzsé­bet szerint rendhagyó Mária nopi köszöntő. Lesz névmagya­rázat a Mária-néwel kapcso­latos érdekességekről, az anyakönyvi hivatalban arra adnak választ: divatos-e még a Mária név, hány újszülött kapja ezt a nevet és természe­tesen a riportokban Máriák szólalnak meg, őket köszönti a műsor. A „Hét közben" e héten is aktuális, közérdekű témákkal foglalkozik. Az őszbehajló idő különösen csábít gemenci sé­tára, de az is nagyon sok csa­ládot, fiatalt érint, hogy a tan­év megkezdésével a kollégiu­mok is kitárták kapuikat. A kollégistákról szóló riport mel­lett hallhatunk e műsorban a Pécsről kiinduló élelmiszer exportról, a jogi tanácsadó pedig néhány közérdekű kér­désre válaszol. Nyári utazásuk­ról sokan tértek haza érdekes hanglemezzel: ezek közül mu­tat be néhányat csütörtökön a „Hanglemezbarátok között” c. műsor. A szombati Hang-ár után az „Ismerőseink közelről" sorozat­ban a nemrég elhunyt Brach­feld Siegfrieddel korábban ké­szült beszélgetést ismétlik meg. A vasárnapi Mikrofon­stafétát ezúttal Jozipovics György adja tovább. A hét zenei műsorai közül figyelmet érdemelnek hétfőn Bojtár László mohácsi népdal­feldolgozásai, a keddi koncert, melyen — nemrég készült fel­vételről - Halász Béla, váro­sunk neves orgonaművésze Händel B-dúr orgonaversenyét játssza, a Liszt Ferenc Zene- művészeti Főiőskola pécsi ta­gozatának zenekarát Antal György vezényli. Majd Tamás János Händel D-dúr szvitjét adja elő trombitán, a tanár­képző intézet vonósnégyesé­nek kíséretével. Ercsi horvátok között készí­tette hétfőn elhangzó riportját Mándity Zsivkó. A hercegszán­tói körzeti általános iskolát és diákotthont mutatják be ked­den. Budakalászi képeslappal jelentkezik pénteken Filáko- vity Branko, a Baranyán át című szombati összeállítás szerkesztője pedig Frankovics György. A német műsorban hétfőn Reil József Gasz Mi­hály tsz-taggal beszélget: Kü­lönböző nyelven egy célért címmel. A kongresszusi kül­döttgyűlésről ad jelentést kedden Gráf Vilmos. Fiatal néprajzosokkal beszélget a szerdai ifjúsági műsorban Knipf Erzsébet. A nemzetiségi települések közül Farkasgyepü- re látogatott Wolfart János. Vasárnap Kerner Lőrinccel, a Magyar Rádió berlini tudósí­tójával beszélgetnek. Teleuízío Viszontlátásra, drága Bánsági Ildikó és Nagy Gábor jelenete a Tersánszky—Maár da­rabban Maár Gyula merész játékai Ez már a harmadik pre­mier. Hiszen a „Viszontlátásra, drága" elsőül kisregényként je­lent meg, még 1916-ban. Ter­sánszky Józsi Jenő egyik leg­ragyogóbb, legegyénibb ízű műve. Aztán 1971-ben a Pesti Színház mutatta be Maár Gyu­la színművét, amit Tersánszky Józsi Jenő prózájából írt. A harmadik , szerdán lesz este 8 órakor a tévében, s Maár Gyu­la rendezi, aki most ezt val­lotta : — Nekem nagyon nem tet­szett a Pesti Színház-beli elő­adás és azóta szerettem volna megrendezni, úgy, ahogy én elképzelem. Erre kaptam most lehetőséget. Ráadásul életem első telerecording rendezése is a „Viszontlátásra, drága” mos­tani változata. — A színpadi előadással elégedetlen szerző tehát tévé­játékot rendez. Az ennyi év után lel nem adott gondolat nyilván művészi újdonságokat is jelenthet? — Azt hiszem. Például Brecht látásmódját szeretném átültetni filmre. — A pályán tudják, hogy Maár Gyula nem volt hive Bertold Brechtneki? — Nem nagyon érdekelt Brecht. De most rájöttem, hogy a szemléleti formát át lehetne hozni a filmre. Persze, nem az önmagában kemény, elidegení­tő stílust, hanem annak átül­tetését egy kettősségbe. Úgy, hogy valóságos sírások vagy nevetések éljenek az előadás­ban, nem pedig brechti, jel­zett érzések, idézőjelben, vagy gúnnyal. Ugyanakkor kívülről is láttatni szeretnék mindent és mindenkit. Szóval kint is vagyok, meg bent is. — A térnek és időnek ket­tősségére a filmben mindig lehetőség volt. — Igen, de az elidegenítés most — párhuzamosan az ér­zelmi hatásokkal — a filmnek olyan önálló síkja lesz, mint a kép. — Például? — Például a zenének meg­próbáltam új szerepet adni. Most nem hangulatfestő, vagy más ismert filmdramaturgiai elem a muzsika, hanem a bel­ső monológok kifejezése. A té­véjátékban például gyakran váratlanul elkezdenek énekelni, majd utána reális prózával mondják el ugyanazt a szö­veget. — A telerecording még több lehetőséget ad erre a tér—idő játékra, hiszen ebben általá­ban négy kamerával dolgoz­nak!? — Most mégis egyetlen ka­merával vettünk fel mindent Sajátos játék lesz ez minden­képpen. Csak az első nyolc percet kell kibírni, az ugyanis rendkívül vontatott és önmagá­ban keveset mond. Tulajdon­képpen motívumokat vetítek előre. De utána, amikor min­den életszerűen, játékban újra jelentkezik, akkor az előjáték értelmet nyer, megkapja sze­repét. Valami új lesz tehát a kép­ernyőn szerdán este nyolckor. A „Déryné, hol vagy?” óta egyéni rangot nyert Maár Gyula merész játéka a műfa­jokkal. Földessy Dénes Megjelent Kovács Kati új kislemeze. Két dal van rajta: Koncz Ti­bor—Szenes Iván: Óh, ha rajtam múlna és Lerch István—Demjén Ferenc: Kötődés cimű nótája. Kovács Katit a V Moto-Rock Együt­tes kiséri.

Next

/
Thumbnails
Contents