Dunántúli Napló, 1978. szeptember (35. évfolyam, 241-270. szám)
1978-09-10 / 250. szám
DN HÉTVÉGE 6. MŰSORAJÁNLAT 1978. SZEPTEMBER 10. Ma Zrínyi emlékünnep színhelye Szigetvár. Évente sok ezren zarándokolnak el a magyar történelem egyik hősi emlékhelyére, a szigetvári várba llflíkor? _______________ P écs, Ifjúsági Ház: szeptember 14-én délután 17 órakor ,,Lakásépítési program az NDK- ban" címmel előadást tart dr. Gerhard Krenz, az ARCHITEKTUR der DDR c. lap főszerkesztője. 16-án szombaton 18 órakor Juhász Előd zenetörténész reprezentatív lemezbemutatója a komolyzenei hanglemezklub keretében a Hungaroton hanglemezhét kiadványaiból. A műsor előtt lemezvásár az IH előcsarnokában. Ifjúsági Park: 17-én vasárnap 19 órai kezdettel a 100 FOLK CELSIUS együttes hangversenye. Színház téri Galéria: szeptember 17-én nyílik a Baranya megyei tárlat, amelyen negyvenhat művész mintegy száz alkotását mutatják be. A kiállítás október 9-ig tekinthető meg. Szinha Utazó publikum Milyen a másik balett? Szigetvár A BARANYAKER „Új Tükör"- klubban hagyomány, hogy a megyénkben élő és alkotó művészek munkáit bemutatják. Ellátogatott már a klubba Takács Dezső, Simon Béla, elvitte néhány képét Martyn Ferenc és kiállították a Pécsi Grafikai Műhely alkotóinak munkáit is. Ezeken a tárlatokon a klubtagok nemcsak a művekkel, hanem a művészekkel is megismerkednek. Ezt bizonyítják az estékbe nyúló baráti beszélgetések. Szeptember 12-től Zágon Gyula húsz művét állítják ki. Zágon Gyula Szigetváron élő művész, s ez meghatározza témáinak körét is. Fafaragásain a város történelmének nagy alakjai jelennek meg. Kifaragta többek között Zrínyi Miklóst, Rákóczit, Kanizsai Dorottyát, Zrínyi Ilonát. Ezeknek a műveknek különös hatást kölcsönöz már maga a faanyag is. Az ásatások során előkerült a szigeti vár siklósi kapujának egyik tartópillére, s a művész ebből a félezeréves — történelmet sugalló — faanyagból készíti fadomborításait. Talán nem véletlen, hogy ez a kis bemutató éppen egybeesik a szigetvári ünnepségekkel, hisz Zágon Gyula nemcsak városlakóként kapcsolódik Szigetvárhoz, hanem művészi világának is része a város, haladó hagyományaival, jelenével és jövőjével együtt. Sokat tesz a haladó hagyományok ápolásáért, mint pedagógus és művész egyaránt. A Szigetvár hősi védelme 400 éves évfordulójára hirdetett országos grafikai kiállításon első díjat nyert. A sokoldalú művésznek már művésze Zrínyi Miklós — félezer éves fából tizenöt alkalommal volt önálló kiállítása. A tizenhatodikat szeptember 12-én 18 órakor nyitják meg a BARANYAKER „Új Tükör”-klubban. G. M. Hasznos és életképes mozgalmat szervezett két éve a pécsi Doktor Sándor Művelődési Központ rendezvényi csoportja; az Utazó publikumot. Azt akarták, hogy az erősebb színházi kultúrájú város érdeklődőbb rétege hasonlíthasson színházak, előadások — egyáltalán stílusok között. Ezért az ország különböző városaiba vitték el az egy-két autóbuszra való jelentkezőket, kedvezményes áron. így láthatták például a pécsi színházbarátok a Kecskeméti Katona József Színház egyik remek előadását, a Ruszt József rendezte Stuart Máriát, Szakács Eszterrel a címszerepben. Ezt éppen Szekszárdon nézték meg. Tolna megye székhelyén, a Babits Mihály Művelődési Központban ugyanis az ország öt színháza rendszeresen játszik, s így rövidebb úton, olcsóbban meg lehet ott nézni sokféle előadást. Most elkészült az új évad terve az Utazó publikum számára. — Az alapcél változatlan: összehasonlítási lehetőséget szeretnénk adni — mondja Várszegi Csaba, a rendezvényi csoport munkatársa. — De ez annyival jelent többet, hogy még kíváncsibbá szeretnénk tenni a színházbarátokat. Hiszen a magyar színházi élet általános változásait is érdemes megfigyelni az egyes darabokon, előadásokon felül. Aztán alakulóban van az ország harmadik balettegyüttese, Győrött. A valóban világhírű és világszerte ismert Béjart-együt- tesből hazatérő Markó István szervezi és ez a modern balettrészleg érdekes egybevetésekre ad majd alkalmat az ugyancsak modern törekvésű Pécsi Balett közönségének. — A program? — Igazában csak decemberben utazhat a publikum, mivel az érdekes előadások bemutatói azután lesznek. Akkor, illetve azután nézzük majd meg a budapesti Nemzeti Színházban Gorkij: Éjjeli menedékhely és Büchner: Danton halála című darabját, Zsámbéki Gábor, illetve Székely Gábor rendezésében, valamint Far- quhar: Toborzó tiszt című darabját, amit Ascher Tamás rendez. Kaposvárra Shakespeare: Szeget szeggel című komédiájáért megyünk, ezt ugyancsak Ascher Tamás rendezi. De megyünk Szolnokra, Kecskemétre, Veszprémbe is. Ezek előtt a produkciók előtt Kaposvárott megnézzük Brecht: Szecsuáni jóember, majd Kecskeméten Cocteau: Rettenetes szülők című darabját. Az oldalt összeállította: Földessy Dénes Erzsébet szerkeszti Máriáknak Méhészek és a mezőgazdaság — ez a címe Szabó Mária hétfői riportjának, melyben arról lesz szó, hogy a korszerű agrotechnika következtében megváltozott vidékkel együtt miképp változott a méhészek gyűjtőterülete is. Hiszen a mezőgazdaság és a méhészet egymásra utaltak, az egyiknek gazdag legelőre, mézgyűjtő területre, a másiknak a méhek beporzási tevékenységére van szüksége. Milyen gondokkal küzdenek, miképp tudják egymás munkáját segíteni — erről beszél a méhész, a főkertész, a méhészszakcsoport vezetője. Ugyancsak hétfőn jelentkezik a Nők negyedórája, mely a szerkesztő, Nógrádi Erzsébet szerint rendhagyó Mária nopi köszöntő. Lesz névmagyarázat a Mária-néwel kapcsolatos érdekességekről, az anyakönyvi hivatalban arra adnak választ: divatos-e még a Mária név, hány újszülött kapja ezt a nevet és természetesen a riportokban Máriák szólalnak meg, őket köszönti a műsor. A „Hét közben" e héten is aktuális, közérdekű témákkal foglalkozik. Az őszbehajló idő különösen csábít gemenci sétára, de az is nagyon sok családot, fiatalt érint, hogy a tanév megkezdésével a kollégiumok is kitárták kapuikat. A kollégistákról szóló riport mellett hallhatunk e műsorban a Pécsről kiinduló élelmiszer exportról, a jogi tanácsadó pedig néhány közérdekű kérdésre válaszol. Nyári utazásukról sokan tértek haza érdekes hanglemezzel: ezek közül mutat be néhányat csütörtökön a „Hanglemezbarátok között” c. műsor. A szombati Hang-ár után az „Ismerőseink közelről" sorozatban a nemrég elhunyt Brachfeld Siegfrieddel korábban készült beszélgetést ismétlik meg. A vasárnapi Mikrofonstafétát ezúttal Jozipovics György adja tovább. A hét zenei műsorai közül figyelmet érdemelnek hétfőn Bojtár László mohácsi népdalfeldolgozásai, a keddi koncert, melyen — nemrég készült felvételről - Halász Béla, városunk neves orgonaművésze Händel B-dúr orgonaversenyét játssza, a Liszt Ferenc Zene- művészeti Főiőskola pécsi tagozatának zenekarát Antal György vezényli. Majd Tamás János Händel D-dúr szvitjét adja elő trombitán, a tanárképző intézet vonósnégyesének kíséretével. Ercsi horvátok között készítette hétfőn elhangzó riportját Mándity Zsivkó. A hercegszántói körzeti általános iskolát és diákotthont mutatják be kedden. Budakalászi képeslappal jelentkezik pénteken Filáko- vity Branko, a Baranyán át című szombati összeállítás szerkesztője pedig Frankovics György. A német műsorban hétfőn Reil József Gasz Mihály tsz-taggal beszélget: Különböző nyelven egy célért címmel. A kongresszusi küldöttgyűlésről ad jelentést kedden Gráf Vilmos. Fiatal néprajzosokkal beszélget a szerdai ifjúsági műsorban Knipf Erzsébet. A nemzetiségi települések közül Farkasgyepü- re látogatott Wolfart János. Vasárnap Kerner Lőrinccel, a Magyar Rádió berlini tudósítójával beszélgetnek. Teleuízío Viszontlátásra, drága Bánsági Ildikó és Nagy Gábor jelenete a Tersánszky—Maár darabban Maár Gyula merész játékai Ez már a harmadik premier. Hiszen a „Viszontlátásra, drága" elsőül kisregényként jelent meg, még 1916-ban. Tersánszky Józsi Jenő egyik legragyogóbb, legegyénibb ízű műve. Aztán 1971-ben a Pesti Színház mutatta be Maár Gyula színművét, amit Tersánszky Józsi Jenő prózájából írt. A harmadik , szerdán lesz este 8 órakor a tévében, s Maár Gyula rendezi, aki most ezt vallotta : — Nekem nagyon nem tetszett a Pesti Színház-beli előadás és azóta szerettem volna megrendezni, úgy, ahogy én elképzelem. Erre kaptam most lehetőséget. Ráadásul életem első telerecording rendezése is a „Viszontlátásra, drága” mostani változata. — A színpadi előadással elégedetlen szerző tehát tévéjátékot rendez. Az ennyi év után lel nem adott gondolat nyilván művészi újdonságokat is jelenthet? — Azt hiszem. Például Brecht látásmódját szeretném átültetni filmre. — A pályán tudják, hogy Maár Gyula nem volt hive Bertold Brechtneki? — Nem nagyon érdekelt Brecht. De most rájöttem, hogy a szemléleti formát át lehetne hozni a filmre. Persze, nem az önmagában kemény, elidegenítő stílust, hanem annak átültetését egy kettősségbe. Úgy, hogy valóságos sírások vagy nevetések éljenek az előadásban, nem pedig brechti, jelzett érzések, idézőjelben, vagy gúnnyal. Ugyanakkor kívülről is láttatni szeretnék mindent és mindenkit. Szóval kint is vagyok, meg bent is. — A térnek és időnek kettősségére a filmben mindig lehetőség volt. — Igen, de az elidegenítés most — párhuzamosan az érzelmi hatásokkal — a filmnek olyan önálló síkja lesz, mint a kép. — Például? — Például a zenének megpróbáltam új szerepet adni. Most nem hangulatfestő, vagy más ismert filmdramaturgiai elem a muzsika, hanem a belső monológok kifejezése. A tévéjátékban például gyakran váratlanul elkezdenek énekelni, majd utána reális prózával mondják el ugyanazt a szöveget. — A telerecording még több lehetőséget ad erre a tér—idő játékra, hiszen ebben általában négy kamerával dolgoznak!? — Most mégis egyetlen kamerával vettünk fel mindent Sajátos játék lesz ez mindenképpen. Csak az első nyolc percet kell kibírni, az ugyanis rendkívül vontatott és önmagában keveset mond. Tulajdonképpen motívumokat vetítek előre. De utána, amikor minden életszerűen, játékban újra jelentkezik, akkor az előjáték értelmet nyer, megkapja szerepét. Valami új lesz tehát a képernyőn szerdán este nyolckor. A „Déryné, hol vagy?” óta egyéni rangot nyert Maár Gyula merész játéka a műfajokkal. Földessy Dénes Megjelent Kovács Kati új kislemeze. Két dal van rajta: Koncz Tibor—Szenes Iván: Óh, ha rajtam múlna és Lerch István—Demjén Ferenc: Kötődés cimű nótája. Kovács Katit a V Moto-Rock Együttes kiséri.