Dunántúli Napló, 1978. szeptember (35. évfolyam, 241-270. szám)
1978-09-09 / 249. szám
6 Dunántúli napló 1978. szeptember 9., szombat A felemelkedés évei oldják a történelemtől örökölt problémákat. A Bolgár Népköztársaság vezető államférfiéi több ízben kijelentették: országuk a helsinki dokumentum szellemében folytatja politikáját, s a fennálló határok érinthetet- ienségének elvéből indul ki. Hazánk és Bulgária kapcsolatai az elmúlt évtizedekben példamutatóan fejlődtek. Magyarországon nem felejtik azoknak a bolgár hősöknek az emlékét, akik életüket adták szabadságunkért a déldunántúli felszabadító harcokban. Országaink harminc évvel ezelőtt kötötték meg első barátsági és együttműködési szerződésüket, amely jó alapokat adott a sokoldalú együttműködés kibontakoztatásához. Az MSZMP és a BKP a marxizmus—leninizmus, a proletár internacionalizmus szellemében alakította ki a pártközi kapcsolatokat, a magas szintű látogatások, tapasztalatcserék rendszerét. A két ország gazdasági együttműködése is dinamikusan fejlődik. Jól jelzi ezt az adat: a mostani ötéves tervidőszakra szóló hosszúlejáratú kereskedelmi megállapodás 735 millió rubel értékű forgalmat irányoz elő. Számos kooperációs szerződést kötöttek országaink s már évek óta működik két bolgár—magyar vegyesvállalat is. Számos példája van a kulturális, oktatási együttműködésnek. A magyarra átültetett bolgár irodalmi alkotások, a Bulgáriában bemutatott magyar drámák és filmek mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy népeink megismerjék egymást. Jól segítik az emberek közötti barátság kibontakozását a kiegyensúlyozottan fejlődő turizmus, a testvérvárosi kapcsolatok. Szeptember 9-én tisztelettel s meleg szeretettel köszöntjük bolgár barátainkat legnagyobb nemzeti ünnepükön ! bolgár kiadásához öt fordítással járultam hozzá. 1976- ban ültettem át bolgár nyelvre Daryas József Város az ingoványon című művét. A múlt évben jelent meg Szófiában Mándi Iván Csutak és a szürke ló című ifjúsági regénye, az én fordításomban. A Mai magyar fiatal költők antológiája, amit éppen a kezemben tartok, most hagyta el a nyomdát. Tizenkilenc versfordítással járultam hozzá a fiatal magyar költők megismertetéséhez, Gencso Hrisztozov ma mór kapcsolatban áll Bulgária szinte valamennyi irodalmi orgánumával. A Szeptemvri-ben nemrég hat magyar költőt mutatott be, úgyszintén a Plá- makban is. A Prosztori című várnai folyóiratban Kosztolányi Dezső, Weöres Sándor, Kormos István, Niklai Ádám, Fodor András, Garai Gábor, Kutassi József, Bari Károly költészetéből adott ízelítőt. 1979- ben jelenik meg a szófiai Na- rodna Mladezs kiadónál a Mai magyar írók antológiája, ebben Galambos Lajos, Gaál István, Fábián Zoltán, Kertész Ákos egy-egy novelláját adják közre az ő fordításában. G encso Hrisztozov 1967 és 1976 között a Haszkovsz- ka Tribuna belső munkatársa volt. Az újságírást azonban felcserélte a tanári pályával, úgy érzi, így több ideje, energiája jut a műfordításra, a magyar irodalom bulgáriai megismertetésére. Hamar Imre 1944. év szeptember kilencediké új iapot nyitott a bolgár nép történelmében. Ekkor indult el az ország saját szocialista fejlődésének útján. A szabadság 34 éve alatt a felismerhetetlen- ségig megváltozott a régi munkás város, Szliven arculata. 1944. szeptember kilencedikéig mindössze 32 000 lakosa volt, ma meghaladja a 110 000 lakost. Szlivenről azt mondják, „a bolgár textilipar bölcsőié”, mert itt 1834. évben építették fel az első textilgyárat. S most a város dicsősége, hogy ez a termelés nem hanyatlott. Az országban, nagyságát tekintve a második helyen van a „Georgi Dimitrov" Gyapjútextil Kombinát, amelyben 5000 munkás és szakember dolgozik. Jelenleg a kombinát keretén belül épül a modern kongóm szövődé, melynek nagy szerepe lesz az áruk minőségének növelésében. A szliveni iparra jellemző, hogy számos terméke Egyedülálló Bulaáriában, például a ,,V. I. Lenin" Elektrovákum” Gyár, melyhez nincs hasonló az ország területén. Itt gyártják az elektromos lámpák valamennyi alakját, melyek kiváló minősé- aükkel különböztethetők meg. A „Szabi Dimitrov” Textilkombinátban szövik az országban és külföldön egyaránt ismert „oer- zsa" típusú szőnyegeket, a ,,Va- szil Kolarov” üveggyárban pedig mintegy tíz évvel ezelőtt készült el gz első bolgár ólomkristály. Nogy ütemben fejlődik Szliven megyében a gépgyártás is. Amint ezt kihangsúlyozto Todor Zsivkov elvtárs, egy Szlivenben tett látogotáso olkalmávol, ez mg a város új dicsősége. A „Pobedo” gyárbon és o fémvágógépeket gyártó üzemekben Szlivenben és Novo Zogorábon — omelyek korszerű, szociolista típusú gyárok igozi példái — itt gyártanok mosodoi berendezéseket, a technikai világszínvonal felett. Ismertek a „He- musz” automatikus irányítású univerzális esztergapadok is. A „Dinamó" gyárban a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretén belül generátorokat és önindítókat gyártanak a szovjet „Zsiguli” személygépkocsikhoz. Még sok-sok példát lehetne felsorolni Szliven megye hatalmas ipari fejlődéséről, de ez is elegendő arra, hogy bizonyítsa a felemelkedést a népi hatalom évei alatt. Figyelemre méltó változások vannak a népgazdaság más területén is — kereskedelemben, közlekedésben, építészetben. A 34 esztendő alatt felépült új ipari üzemek, lakótömbök, bölcsődék és óvodák, egészségügyi intézmények, kereskedelmi létesítmények gyökeresen megváltoztatták Szliven és a megye arA bolgár történelem lapjai egyezerháromszáz esztendőt ölelnek át, s ennek a tizenhárom évszázados históriának minden bizonnyal 1944. szeptember 9. az egyik legfényesebb napja. Ma harmincnégy éve győzött a balkáni országban a népi forradalom, megdőlt a monarcho-fasiszta kormány, a kommunista partizánok bevonultak Szófiába, s megalakult a Hazafias Front kormánya, amely hadat üzent a náci Németországnak. Az azóta eltelt évek mindegyike rengeteg változást hozott Bulgária életében: közismert, a balkáni ország Európa egyik legelmaradottabb mezőgazdasági állama volt. Ma bolgár barátaink elsősorban új szocialista iparukkal büszkélkednek. Valóban, az elmúlt évtizedekben Bulgária igen lejlett mezőgazdasággal rendelkező ipari országgá lett, ahol ma már személygépkocsikat, elektronikus számítógépeket, bonyolult termelőeszközöket állít elő a felszabadulás után létrehozott gyáripar. Bulgáriában nem titkolják — az ország korszerűsítésében igen nagy jelentősége volt és van a szovjet segítségnek, s a többi, fejlettebb szocialista ország példájának. Bulgária alapító tagja a KGST-nek és a Varsói Szerződésnek — a szocialista politikai és gazdasági együttműködés a Bolgár Kommunista Párt, az állam mindennapi tevékenységének meg- halározó eleme. A Bolgár Népköztársaság különösen fontosnak tartja a jóviszony fenntartását a szomszédos országokkal a Balkán-félszigeten. A történelemből jól ismert: valaha ez a térség Európa puskaporos hordója volt. Szófiában most arra törekszenek, hogy valamennyi szomszéddal gyümölcsöző jó kapcsolatokat, együttműködést alakítsanak ki, s megH aszkovo hangulatos belvárosában sodródunk a sétálók tömegében. Napközben csendes itt a forgalom, de a délutáni órákra hirtelen benépesülnek a sétányok. —• Ha valakivel feltétlenül találkozni akarsz, délután menj végig kétszer itt a sétányon, minden bizonnyal egymásra leltek — mondja fiatal barátom, a Haszkovszka Tribuna munkatársa. Pedig azt hittem, könnyebb egy tűt megtalálni a kazalban, mint egy nyolcvan ötezres városban ismerősre rálelni. S néhány perc múlva fekete hajú, nyurga fiatalember tűnik fel a sétálók forgatagában. Kezében nyitott könyv, arcán a Barátunk, Gencso friss nyomdai termés feletti öröm sugárzik. Amikor ráköszönünk, meglepetten kapja fel fejét. Elnézésünket kéri a „figyelmetlenségért", de úgy beletemetkezett a karcsú kötetbe, hogy egészen elfeledkezett a világról. Boldogan mutatja a kötetet, fiatal magyar költők verseit tartalmazza bolgár nyelven. Három fiatal magyar költőt mutatott be, s ő fordította bolgárra a verseket is. Gencso Hrisztozov, a magyar irodalom, a magyar emberek nagy barátja. Több alkalommal járt Magyarországon, s számos klasszikus és ma élő magyar író, költő művét ültette át bolgár nyelvre. Sok barátja van Magyarországon, s mint ritka gyöngyöt, úgy őrzi a Nagy Lászlóval, Kormos Istvánnal való találko zásai emlékét. Egy közeli kerthelyiség árnyas asztalához telepszünk, kortyolgatunk a kellemesen hűtött Trákia sörből, közben Gencsót arról kérdezem, mi adta az első impulzust, hogy a magyar nyelv rejtelmeit megismerje? — Olykor magamnak is talány, hogy az a hajdani falusi parasztfiú, aki még azt sem tudta, merre van Magyarország, honnan vette a bátorságot, hogy ilyen nagy fába vágja a fejszéjét. Azt hiszem, ritka szerencse, hogy olyan kiváló egyéniségekkel találkozhattam a szófiai Magyar Kultúrában, s Magyarországon is később, akik felkeltették érdeklődésemet, s elláttak útravalóval . . . 1940 szeptemberében született a Rodope tövében, Szuszára nevű kis faluban. Tizenkét éves kora óta ír verseket. A család 1953-ban költözött Haszkovóba, rá egy évre itt érettségizett. Már egyetemista volt Szófiában, amikor barátaival elment a Magyar Kultúrába. Králné Reményi Mária adott itt nyelvleckéket. — Králné Reményi Mária nagy szeretettel foglalkozott velünk, jó hangulatot teremtett maga körül. 1965-ben jöttem első magyarországi utómra. Szerettem volna, ha debreceni nyári egyetemi élményeim nem múlnak el nyomtalanul az életemből. 1966-ban fejeztem be egyetemi tanulmányaimat, s szereztem orosz szakos tanári diplomát. 1968-ban a Bolgár írószövetség ösztöndíjasaként négy hónapot töltöttem Magyarországon. Ezt követően nevelőtanár lettem egy kollégj- umban, Dimitrovgrádban. Sok könyvet, folyóiratot hoztam Magyarországról, s itt nyílt alkalmam elmélyülni a magyar irodalomban. 1969-ben találkoztam .első ízben személyesen is fiatal magyar költőkkel: Ratkó Józseffel, Buda Ferenccel, Ágh Istvánnal. Akkoriban határoztam el, hogy időm, életem jelentős részét műfordításra áldozom. Sok segítséget kaptam magyarországi barátaimtól is. Első vállalkozásom Sarkadi Imrének A gyáva című kisregénye volt. 1969- ben ismét háronr' hónapot töltöttem Magyarországon. Életemnek gazdag periódusa következett. Mocsár Gábor három novelláját fordítottam bolgárra, s Veress Miklós és Király Zoltán fordítósában az én verseim is megjelentek az Alföldben és a Tiszatáj- ban. 1970-ben Szigligeten szereztem sok barátot, ismerőst. Nagy hatással volt rám Bede Anna, Tatay Sándor. Felejthetetlen élmény volt számomra a balatonfüredi költőtalálkozó. Itt ismertem meg Kiss Benedeket, Bella Istvánt, Juhász Ferencet, Nagy Lászlót. Sok segítséget kaptam Fábián Zoltántól is. Dunabogdányban, Cegléden, majd Kőbányán, Ti- szaföldváron és Debrecenben rendeztek irodalmi estet, találkozásokat magyar olvasóimmal. 1970- ben a Magyar elbeszélések és kisregények című kötetben adtam közre Mocsár Gábor Fecskék és miatyánk- ját. 1972-ben fordítottam le Dobozy Imre: Kedd, szerda, csütörtök című kisregényét, Plovdivban adták ki. Nagy Lajos válogatott novelláinak Szlivenben culatát. Minden évben mind több és több új, modern lakás épül a dolgozók számára. Szlivenben új lakónegyedek épültek fel a „Dame Gruev", „Koljo Ficseto”, „Új falu", „Georgi Krikov”, jelenleg az építészet ténykedése lényegében a „Ke- let-Szliven" negyedben összpontosul. Az építési-szerelő kombinát csak Szlivenben, 1000—1200 lakást készít el évente. 1978. július elejétől működni kezdett a korszerű, szovjet berendezésekkel felszerelt új üzemrész, amely nagyméretű panelokat állít elő, évi teljesítő- képessége 1000 lakás. Előre láthatólag a többi technológiával együtt — „széles területű zsaluzás" — évente 2000 lakást építenek fel. Szliven Jövőjét tekintve az elegendő arra, hogy folyamatosan kielégítsék új lakással a szükségleteket, különös tekintettel az új családokra. A megye gazdálkodására fontos az „Aszenovec" vízierőmű, amelyet most építenek. Néhány esztendő múlva kielégíti majd az ipari üzemek vízszükségletét, s a későbbiek során még ivóvizét is biztosít. Szembetűnő -a mezőgazdaság felemelkedése is. Jelenleg Szliven megye területén öt agrár-ipari komplexum működik, melyekben a korszerű földművelési technikát alkalmazzák, s ennek eredményeként magas terméseredményeket érnek el. A mezőgazdasági dolgozók nagy fizetést kapnak, ennek következtében gyökeresen megváltoztak életkörülményeik. Szép házakban laknak, a berendezésük azonos a városiakéval. Elmondhatjuk, hogy a Bolgár Kommunista Párt Szliven megyei Bizottsága és a Megyei Tanács vezetésével, Szliven megye dolgozói sikeresen teljesítik a Párt XI. Kongresszusának és ez év április hónapban megtartott Országos Párt Konferencia határozatait, a VII. ötéves terv jelszavát — „Hatékonyság és minőség — minőség és hatékonyság", mely konkrét tényekben valósul meg. A szocialista munkaverseny keretében, szeptember kilencediké tiszteletére, nagyon sok üzemben a dolgozók teljesítik határidő előtt termelési feladataikat, termékeik jó minőségűek, munkájuk rentábilis. Ugyancsak nagyon sok jó képességű dolgozó már teljesítette személyes feladatát a VII. ötéves tervidőszakra vonatkozóan és már a Vili. ötéves tervének teljesítésén dolgozik. A bolgár nép nemzeti ünnepe — Szeptember Kilencediké — kiapadhatatlan forrása a még nagyobb munkasikereknek. Ezekhez a sikerekhez járul hozzá Szliven megye is, a saját törekvéseivel, hogy ezzel is gyarapítsa a mi drága Hazánkat. A Bolgár Köztársaság egyenrangú partnere a szocialista közösség államainak. Nem utolsó helyet foglal el a szocialista együttműködés: Szliven megye és a Magyar Népköz- társaságban, Baranya megye dolgozói között, a testvér megyei kapcsolatok keretében. Erősödjék és szélesedjék a mi testvéri barátságunk a szocializmus megvalósításáért és a világ békéjéért! Dr. Donka Dimitrova „Szlivenszko Delo” c. lap munkatársa
