Dunántúli Napló, 1978. szeptember (35. évfolyam, 241-270. szám)
1978-09-03 / 243. szám
1978. SZEPTEMBER 3. MŰSORAJÁNLAT DN HÉTVÉGE M. Üj állandó kiállítás a Modern Magyar Képtárban Amerigo Tot szobrai Amerigo Tot Tizenegy bronzszobor látható hétfőtől a Modern Magyar Képtár egyik termében. Alkotójuk nevét mindenki ismeri, de a művek sem ismeretlenek, hiszen többségüket kiállításokon, könyvben, katalógusokban láthatta a művészetszerető közönség. Amerigo Tot, Tóth Imre magyar származású, nemzetközi elismeréssel sokszor kitüntetett szobrászművész. Most tizenegy szobrot adott hazájának, melyekkel megmutatja művészi életútjának néhány állomását. A teljes életmű ismeretében e tizenegy szobor kevésnek tetszik, mégis áttekinthető segítségükkel az Itáliában élő művész majd minden, rá jellemző plasztikai „felfedezése". Az állandó kiállítás jelentős művészettörténeti tény, hiszen Amerigo Tótnak — hírneve ellenére — aránylag kevés műve van gyűjteményekben és köztereken, vele kapcsolatos ismereteinket élménnyé a művek közvetlen szemlélete nem formálhatta. Különös öröm tehát, ha a nemzetközi művészéletben is szá- montartott alkotók közül most újra „hazatért” valaki, s keze nyomát kezünkbe adja. Kaptunk és megtudtunk újra valamit nemzetköziséggel érintkező, s hozzánk újra meg újra visszo- kacskaringózó gyökereinkről. Az állandó kiállításon figurális plasztikai műveket láthatunk. Ezek között legkorábbi az 1940 és 45 között készült Szép Parthenopeia című. A nagyméretű fekvő akt érzékenyen őrzi a reneszánsz eszmények, harmóniák emlékét, részletekben gazdag, költői szépségű plasztika. A Kavicsasszonyok négy darabból álló ciklusa az 194ő-os évből származik. Elvontságukban a tiszta térgeometria és az ősi természetre eszmélés pillanatait őrző plasztikai események mesgyéjén születtek e szobrok. Olyan távol a klasszi- cizálástól, mint amilyen közel a naturalizmushoz, vagyis önálló logikájú művészi állásfoglalás dokumentumai. Igen közel állnak a Kavicsasszonyok plasztikai szemléletéhez a Holdkórosok címet viselő szobrok. Elnagyolt, természeti alakzatokat idéző formák alkotják ezeket a női aktokat. Ezt, a helyenként ironikus ábrázolásmódot ismétli meg a Tábornok című szobra, melyen a kifejezés hangsúlyozásával halványan expresszív színt kap a nyugodtan mintázott, egyébként hangsúlyosan tömegszerű bronzfej. A két, 1964-ből származó Szobor, mint jel című alkotásai egy-egy kitüntetett plasztikai részletprobléma érdekes formátumú és alá- támasztású megjelenítései. Anyagtnnulmányként hatnak, gyűrt felületeikkel közrezárt, sík és belső tér harmóniáját kifejező művek — mint „jelek” — magára a szobrászatra utalnak, annak törvényeiben „igazítanak el”. Nagyszerű műveket kapott Pécs, Magyarország. A művész egyetemes emberi gondokat pásztázó pillantása most már a „mi” szobraink felületének csúcsfényeiben ragyog. Aknai Tamás A Dunántúli Napló Galériája keretében mai számunk 6. oldalán Amerigo Tot grafikája látható, amely Kiss Tibor pécsi építész tulajdona, s amelyet — a művésszel egyetértésben — ő bocsátott rendelkezésünkre. A rajzot Amerigo Tot hétfőn délután 3 és 4 óra között, kiállításának megnyitása után, o helyszínen dedikálja az érdeklődőknek. Színház Első előadáss szeptember 6-án A múlt évad legizgalmasabb darabja A kiállítást szeptember 4-én, hétfőn fél 3 órakor nyitja meg Takács Gyula, a megyei tanács elnökhelyettese a Modern Magyar Képtárban (Szabadság u. 2. sz.). A megnyitón Barth István (fuvola) és Pachmayer Ilona (hárfa) Debussy-műveket játszik. Zöldövezet hullámhosszán „A pécsi Nemzeti Színház bemutatója szétzúzta előítéleteinket, s egyben új megvilágításba helyezte a drámaíró Déry Tibort. Szikora János rendezésének-értelmezésé- nek fő leleménye, hogy szimultán, misztériumszínpadon játsszatja a cselekményt. Többszintes tér, dobozkonstrukció áll a játék rendelkezésére." — írta az Óriáscsecsemő pécsi bemutatójáról a Népszava kritikusa. Vajon mindez a „szimultán" játék, a különböző terek egyidejű cselekménye hogyan tükröződik majd vissza a képernyőn? — kérdeztük Szikora János rendezőtől: — Valóban képtelennek tűnik, egy térben szimultán játszódó színpadi előadás leszűkítése képernyőre — felelte. — A feladat azért nehéz, mert időben egyszerre történő cselekményszálakat, időben egymásutánivá kell fűzni. Ez mindenképpen azzal az eredménnyel jár, hogy a totális látvány gazdagsága elszegényedik. Ezt kívánja ellensúlyozni az új forgatókönyv, amelynek alapján a TV az előadást rögzíti. Természetesen anélkül, hogy a színpadi kompozíció egységét megbontanánk. Úgynevezett „technikai áttűnések" segítségével játsszuk majd egymásba az előadás élettereit. Természetesen minden egyéb érintetlen marad, nem hoztunk létre új előadást, s nem változik meg a darab szellemi tartalmc sem. Az előadás iránt érdeklődőknek elmondjuk, hogy a TV- felvételre szeptember 6-án és 7-én kerül sor, este 7 órai kezdettel. A produkció létrehozói szükségesnek tartották, hogy a rögzítés ne „steril" körülmények között történjék, hanem közönség előtt, valódi színházi este hangulatát szeretnék megörökíteni. Épp ezért a felvétel mindkét napon nyilAz oldalt összeállította: Földessy Dénes Jelenetek az Oriáscsecsemöből: Dávid Kiss Ferenc Dávid Kiss Ferenc és Faludi László vános. A címszerepet ezúttal is Pogány György alakítja — immár vendégként, mivel az új évadtól a szolnoki színház tagja. A további főszerepekben, — akárcsak tavaly — Németh Nóra, Dávid Kiss Ferenc, Faludy László és ifj. Kő- mives Sándor látható. Simon István- nyárutón Tomanek Gábor színművész a hétfői ÖTTÖL—HATIG című hangosújság egyik vendége, akivel a szerkesztőriporter, Kovács Imre beszélget. Ezenkívül hangképékben idézi a Bányásznapi randevú emlékezetes perceit, bemutatja a szakszervezeti tisztségviselők sorában Sinkó Tamást, a Baranya megyei Építőipari Vállalat munkavédelmi felügyelőjét. Kedden Komlóra látogat Müller István és riportjában a Carbon könnyűipari Vállalat új cipőüzemét mutatja be, mely a vállalat saját beruházásában épül, így jogos a riport címe: ÚJ ÜZEM, SAJÁT ERŰBŐL. László Lajos szerkeszti szer;, dán a szokásos HÉT KÖZBEN című aktuális zenés magazint. Többek között ellátogatnak a Pécsi Állami Gazdaság gyümölcsösébe, s arról beszélgetnek, vajon mennyi gyümölcs jut hazai piacokra és mennyi exportra? Az export a témája a másik riportnak is: az egyik dél-dunántúli gyárban mérik fel, arányban van-e a kivitel a behozatallal, s ha meghaladja, miképp érték ezt el? A nyár zenei eseményeire tekint vissza és az új hangversenyévad programjára néz előre a csütörtöki ZENÉLŐ DÉL- DUNÁNTÚL, dr. Nádor Tamás összeállításában. A szezonjárás jegyében jelentkezik pénteken az idén utolsó alkalommal a ZÖLDÖVEZET HULLÁMHOSSZÁN című magazinműsor. Készítői — dr. Felső Pál szerkesztésében — ellátogatnak Dél-Dunántúl melevízű fürdőibe, a Balaton partjára és a mecseki SZOT-üdülőbe, hogy felvillantsák, miképp lehet kihasználni még a szeptemberi időjárást is. KEZDŐDIK AZ ÉVAD... Ezzel a címmel hangzanak el hangképek a Pécsi Kamara- színházban rendezett gálaműsorból, melyen a színház új és régi tagjai működnek közre. Pécs, Ifjúsági Park: szeptember 3-án tartják az Ifjúsági Parkban a zárókoncertet. Este 20 órától a Gemini együttes ad műsort. Sétatér: szeptember 10- én, délelőtt 10 és 12 óra között tartják a pécsi fúvószenekarok napját. Modern Magyar Képtár: szeptember 4-én délután fél 3-kor nyílik Amerigo Tot szobrászművész állandó kiállítása. Pécsi Galéria: a Színház téren augusztus 24-től szeptember 14-ig tekinthető meg a dél-dunántúli építészeti kiállítás. ' Rákóczi úti kiállítóterem: ugyancsak szeptember 14-ig tart nyitva Stein Anna Franciaországban élő festőművész kiállítása. Baranya Megyei Könyvtár kertje: szeptember 7- én délután 17 órakor az „Ars Poetica” sorozat keretében Weöres Sándorral beszélget Szederkényi Ervin, a Jelenkor főszerkesztője. Rossz idő esetén az olvasóteremben tartják a beszélgetést. A komlói Május 1. MűI velődési Házban 7-én, csütörtökön 15 órakor az anyák klubja keretében dr. Buga László Érdemes orvos tart előadást az egészsé- I---------------------------------------------------------Időszerű témákkal foglalkoznak a nemzetiségi műsorok riportjai: hétfőn mezőgazdasági körkép szerepel a szerb-horvát nyelvű adásban, csütörtökön jegyzet az új tantervről, pénteken gondolatok a néprajzi és honismereti gyűjtőmunkáról. A tanév kezdete a témája a hétfői német nyelvű riportnak, kedden a régi mesterségek közül a faesztergályossal ismertetik meg a hallgatókat. Avad- és erdőgazdaságról szól Gráf Vilmos csütörtöki riportja, míg vasárnap a kongresszusi küldöttválasztó közgyűlésekkel foglalkozik Szende Béla jegyzete. Filmművészét Forog a körhinta Szubjektív gondolatok a híres Fábri-műröl Forog a körhinta, forog Bíró Máté szerelmével, beleforog a magyar filmtörténetbe egy feledhetetlen képsor, egy markáns rendezőegyéniség stílusjegye. Méltó módon a címéhez, főképpen ezzel a képsorral rögződött a nézőkbe, huszonhárom esztendővel ezelőtt — a Körhinta. Akkor mutatták be Fábri Zoltán remekét, s akkor figyelt fel újra a világ a magyar film- művészetre. Fejős Pál régi „Tavaszi zápor"-a, a Nyirő-regé- nyekből alkotott Szőts István- film: az „Emberek a havason”, majd Radványi Géza nagy műve, a „Valahol Európában” után. Rá egy évre az 1956-os Cannes-i fesztiválon már ott állt a fődíj kapujában, dehát a nemzetközi zsűri, mivel a Körhintát a fesztivál végén vetítették - csak hiányosan jelent meg, és a korabeli felháborodott francia sajtó szerint javarészt bóbiskolt. „Pedig a magyarok díjat érdemeltek volna!” — írták a francia filmkritikusok. Ha akkor díjat nem is hoztunk haza, a Körhinta mégis megtette a magáét: ismét felhívta a figyelmet a magyar filmre, ezúttal már az új Magyarország filmjére. Huszonhárom év ... Forgott a körhinta, Bíró Máté szerelmével. Bíró Máté messze van mór, huszonegy éve halott. Soós Imre, a hajdúsági őstehetség, a magyar színművészet utánozhatatlan erejű, kedves-vonzó parasztfiúja, aki oly remekbefor- mált Lúdas Matyit hozott a celluloidszalagra — az őt kezelőgyógyító idegorvos feleségével együtt 1957-ben öngyilkos lett. Most, hogy a Magyar Televízió harmincesztendős új filmgyártásunk remekműsorozatában szeptember 7-én levetíti a Körhintát, még jobban érezzük azt a szót, amit bizony hamar elfelejtünk: feledhetetlen. Soós Imre feledhetetlen Bíró Máté és feledhetetlen Lúdas Matyi, ahogy a színpadon feledhetetlen Rómeó volt például. Aztán Törőcsik Mari, aki élő filmtörténelem, az új magyar filmművészet jelen idejének korFábri Zoltán talon művésznője. A Körhintában figyeltünk fel rá először és mennyi mindent adott utána, hirtelen felsorolhatatlan szerep- sort, egészen a „Déryné, hol vagy?”-ig, amiért Pécsett a legjobb színésznői alakítás diját kapta. De a legnagyobb egyéniség: Fábri Zoltán. Fábri mérnök úr — ahogy viccelve nevezték egykor a filmgyárban, a színész, díszlettervező, színházi főrendező, filmes alkotót. Hiszen közhely a művészetben, hogy a tudósaikat nemigen lehet egyszerre művészalkat is. Hogy aki mérnökien pontos és kiszámított, abból nem süthet ki az alkotó művész őserejű, valamiképpen mindig szabálytalan, korlátokat nem tűrő egyénisége. Fábriból mégis kisütött. A mérnökien pontos filmalkotás mindig őserejű maradt, soha sincs benne semmi, ami spekulatív volna. Most, huszonhárom esztendő múltán, a tőle kapott legutolsó élmény hatásával, sokan egybevetik majd a Körhintát a Magyarokkal, legutóbbi remekével. Hiszen a magyar parasztsors felfelé ívelésében itt is, ott is, mindig felcsillan az áldozatvállalás torokszorító szépsége, az ellentmondásos, mégis önmagát vállaló, küzdő ember. Szeptember 7-én 16 óra 20 perckor tehát ismét forog majd előttünk a Körhinta. A sorsunk. F. D. A szerelem Nem új műfaj, de új szórakozási-művelődési forma — a magnó. Vagyis: a kazetta. Igaz, a felmérések szerint kevesebb embernek van magnetofonja, mint lemezjátszója. Mégis sokan igénylik, hogy kedvenc daluk, kedves muzsikájuk magnókazettán is kapható legyen. Ez az igény persze megoszlik: az ifjúság inkább kazettán kéri kedvenc* műveit, a középkorúak és idősebbek pedig inkább lemezen. Hiszen az mégiscsak tökéletesebb akusztikát biztosít. De másfajta megoszlás is létezik: a klasszikus zene és a szórakoztató zene aránya. Sajnosa kazettagyártás e tekintetben nem követi az igényeket. Az ifjúság ugyanis inkább magnón hallgatná a zenét, mégis — a számukra gyakrabban szükséges szórakoztatózenét himnusza kisebb arányban adják ki kazettán, mint a klasszikus muzsikát és dalt. Hanglemezből gyakrabban hozzájutunk külföldi felvételhez, kazettából — alig. Most — idén először — két, immár elhunyt világsztár hangja érkezett meg kazettán a magyarországi boltokba: Elvis Presley és Edith Piaf hangszalagokat árusítanak. Elvis Presley a múlt hét elején érkezett, de már alig van belőle. Piaiból több jött, így még kapható. Ezen a kazettán Edith Piaf hatvan percig énekli híres dalait. Ezt a műsort a La vie en rose című dallal kezdi, majd az Amour du mois de mai cíművel folytatja s a legvégén a híres Hymne á l’amour-ral fejezi be. (A kazetta sajnos nem olcsó, 250 forint, de aki szereti a különlegességeket, bizonyára örömmel áldoz majd érte.)
